Puskás Stadion - Blöffbizottság felügyel

Publikálás dátuma
2018.03.06 06:52
Idén kell szerkezetkésznek lenni az új Puskás Ferenc Stadionnak, melynek átadási határideje: 2019. október 31. Fotó: Tóth Gergő
Fotó: /
Az Orbán Viktor miniszterelnök vezetésével létrehozott bizottság a gyakorlatban nem létezik, nem felügyeli a Puskás Ferenc Stadionban zajló munkálatokat.

Orbán Viktor miniszterelnök hozta létre tavaly április 20-án a Puskás Ferenc Stadion Időarányos Kivitelezését Nyomon Követő Bizottságot. A miniszterelnök aláírásával ellátott kormányhatározat előírja, hogy a testület havonta legalább egyszer – de inkább gyakrabban – üljön össze, és folyamatosan felügyelje, illetve értékelje a munkálatok haladását. A bizottság tagja még Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) elnöke, Fürjes Balázs, a kiemelt budapesti beruházásokat felügyelő kormánybiztos (akitől tavaly a vizes vb-re épült Budapest Arénával kapcsolatban megtanultuk, hogy minden látványterv csak blöff, és a szemfényvesztésen kívül nincs más funkciója) és Seszták Miklós, nemzeti fejlesztési miniszter.

A testület létrehozása volt a válaszlépés az európai szövetség (UEFA) rendkívül szigorú figyelmeztetésére, amit azért kapott Magyarország, mert nem tartotta be a pályázat benyújtásakor vállalt 2018-as határidőt az új Puskás Ferenc Stadion felépítésére. A bizottság nemhogy havonta, negyedévente sem ült össze. Megkérdeztük a bizottság tagjainak sajtósait, hány üléséről tudnak a testületnek, három helyről nem érkezett válasz, az MLSZ annyit reagált, hogy az építkezések ellenőrzése megfelelő módon zajlik. Nem először – és vélhetően nem utoljára – fordul elő, hogy egy sajtóosztály nem válaszol a feltett kérdésre, vagy úgy tesz, mintha nem értené, mit kérdeztek tőle. Lapunk úgy tudja, a testület a négy tag részvételével nem tartott és nem is tart üléseket, ezért nem tudott nekünk senki sem jegyzőkönyvet mutatni a szép nevű bizottság munkájáról, és ez az oka a nagy hallgatásnak is.

A Puskás Ferenc Stadionról rugalmasan változtak az elképzelések, Orbán Viktor bármikor felülírta egy új kormányrendelettel saját maga korábbi határozatát. A felújítással kapcsolatos ötletpályázat alkalmával 2006-ban (ehhez még nem volt köze a miniszterelnöknek) az az elképzelés nyert, hogy a leendő Nemzeti Olimpiai Központban a régi Puskás Stadionból atlétikai stadion lesz a felső karéj elbontásával és mellé épül a futballaréna Nemzeti Stadion néven.

Öt évvel később Orbán Viktor aláírásával született kormányhatározat arról, hogy 2020-ig újuljon meg az Istvánmezei úton található Olimpiai Központ, ezen belül 2015-ig 35 milliárd forintból épüljön meg az új Puskás Ferenc Stadion, 40 ezres lelátóval, amely szükség esetén 55-60 ezresre bővíthető.

Alig egy esztendő múltán 2012 március 20-án Orbán Viktor bejelentette, hogy új, 65 ezres aréna épül, de a régit sem bontják el, hanem felújítják, ezzel megerősítette a hat évvel korábbi elképzeléseket.

A 2013. április 15-én a Magyar Közlönyben megjelent 1207/2013-as kormányhatározatban Orbán Viktor 2017-re rendelte el a munkálatok befejezését. Nem volt már szó külön atlétikai és futballstadionról, hanem egy legalább 65 ezer néző befogadására alkalmas multifunkcionális sportközpontot álmodott meg a kormányfő, elképzelése szerint az új Nemzeti Stadionnak – a jelenlegi Puskás Ferenc Stadion pilonjainak külső kontúrja és az új lelátók közötti hasznosításra alkalmas terület kialakításával – többek között az alábbi, sport és egyéb funkciók megvalósítását kellett volna ellátnia (ez szerepel a kormányhatározatban): edzőtermek, konferencia helyszín, mélygarázs, szálloda, egyes edző és versenypályák, jégkorong, labdajátékok, asztalitenisz, vívás, ökölvívás, birkózás, és további küzdősportok edzőtermei, sporthoz kapcsolódó kereskedelmi egységek, üzletek, a kapcsolódó létesítmények igényeit egész évben ellátó éttermek, valamint gasztronómiai koncepció megvalósítása, sportolói és lakossági igényeket kielégítő fitneszközpont, a stadion legfelső szintjén kivilágítható panoráma futópálya.

Ez a kormányhatározat majdnem négy évig élt, ám Orbán Viktor 2017. március 6-án az 1098/2017. számú rendelettel visszavonta saját korábbi 2013-as határozatát, ezzel eldőlt, nem lesz kivilágítható panoráma futópálya az új stadion legfelső szintjén (sem). Az új határozatban a Puskás Ferenc Stadion átadási határideje már 2019. október 31., de kikerültek a multifunkciós elképzelések is, maradt az elvárás a legalább 65 ezres befogadóképességről, illetve 2018-ban 40,645 milliárd, jövőre 65,058 milliárd forintot kell a költségvetésből a kivitelezésért felelős Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak biztosítani az aréna felépítésére.

Az UEFA 2014. szeptember 12-én döntött arról, hogy Budapest is rendezhet mérkőzéseket a 2020-as Eb-n (három csoportmeccset és egy nyolcaddöntőt). A döntést hivatalos honllapján többek között azzal indokolta, hogy 2018-ra elkészül az új, 68 156 néző befogadására alkalmas Puskás Ferenc Stadion. Amelyről tudjuk, hogy nem lesz kész, érthető, ha az UEFA nem örül annak, hogy a benyújtott pályázattal félrevezették…

Németország beugrásra kész
Lapunk az UEFA-t is megkérdezte, mennyire aggasztó, hogy a Puskás Stadion átadásának módosított határideje 2019 október 31., van-e B-terv arra az esetre, ha ezt a határidőt sem sikerül tartani? Az európai szövetség a Népszavának azt írta, folyamatosan egyeztet az MLSZ-szel, és biztos benne, hogy a vállalt határidőre elkészül az aréna. Hivatalosan minden rendben, ám az minden bizonnyal nem véletlen, hogy Németország jelezte, ha bármelyik helyszínen gondot okozna a mérkőzések lebonyolítása, akkor beugróként szívesen segít, több német város is szívesen átvállalja az Eb-találkozók megrendezését. Természetesen nincsenek véletlenek, a németek 2024-ben Eb-házigazdák akarnak lenni, ezért például támogatták, hogy 2020-ban a kontinenstornán Londonban legyenek az elődöntők és a döntő, cserébe az angolok is lobbiznak a 2024-es német kandidálás sikeréért.

2018.03.06 06:52

Horvát edzővel folytatja Babos Tímea

Publikálás dátuma
2018.09.20 15:37

Fotó: AFP/ GREG WOOD
Nikola Horvat a linzi versenyen lesz ott először a magyar játékos mellett.
Nikola Horvat lett Babos Tímea edzője – olvasható a női egyéni világranglistán 54. helyen álló teniszező honlapján. A közlemény szerint a 40 éves horvát szakember határozatlan szerződést között, s az október 8-án kezdődő linzi versenyen lesz ott először a párosban világelső magyar mellett.
„Egy korszak lezárult, de remélem, hogy a most kezdődő fejezet még sikeresebb lesz, mint az eddigiek. Ebben segítségemre lesz Nick Horvat, mint edző, Kellner Ádám ütőpartner és Kapuvári Csaba erőnléti edző. Izgatottan várom az év hátralévő részét, tele vagyok energiával, megyünk tovább előre”
– nyilatkozta honlapján a 25 éves Babos.
Nikola Horvat 2006 és 2008 között segédedzőként és ütőpartnerként segítette a korábbi top 10-es játékos, Mario Ancic pályafutását, 2007-ben pedig hazája Hopman Kupa-csapatának volt a kapitánya a nem hivatalos vegyescsapat-világbajnokságon. A szakember 2008 és 2013 között hazája szövetségében dolgozott a junior válogatott élén, és többek között Borna Coricot is segítette. A 2016-os és 2017-es szezonban Donna Vekic edzője volt, akivel a világranglista 109. helyéről a karriercsúcsot jelentő 45. pozícióig lépett előre.
Babos múlt csütörtökön jelentette be, hogy szakít addigi edzőjével, a felkészülését 4,5 évig irányító monacói Thomas Drouet-val.
Szerző
2018.09.20 15:37
Frissítve: 2018.09.20 15:37

Fucsovics két szettben kikapott Metzben

Publikálás dátuma
2018.09.20 14:18

Fotó: AFP/ CHRISTOPHE SIMON
A világranglistán 43. helyezett magyar játékos a moldovai Radu Albottal találkozott.
Fucsovics Márton búcsúzott az 501 ezer euró (162 millió forint) összdíjazású metzi keménypályás férfi tenisztornától, miután csütörtökön a nyolcaddöntőben kikapott a moldovai Radu Albottól – írja az MTI. A versenyeket szervező ATP honlapja szerint a magyar játékos és az ugyanott 107. rivális az első szettben 2:2-ig hozta a saját szervajátékát, majd Fucsovics brékelőnyhöz jutott. Albot azonnal visszavette az elveszített adogatást, azt követően sorozatban három gémet nyert és 40 perc alatt szettelőnybe került. A második játszma Fucsovics elbukott adogatójátékával indult, majd Albot 4:2-es előnyénél ismét brékelni tudott, így saját szervagémjével lezárta az 1 óra 15 percig tartó összecsapást. Fucsovics szerdán, az első fordulóban a francia Adrian Mannarinóval (32.), a torna hatodik kiemeltjével találkozott. Az első szettben az öt ászt szerváló Fucsovics 2:1-nél elvette riválisa adogatását, és mivel ellenfele egyetlen bréklabdáját hárította, 35 perc játékot követően előnybe került. A magyar teniszező a második felvonásban is sokkal hatékonyabban szervált – összesen tíz ásszal, valamint két kettős hibával zárt –, és 1:1-nél, majd 3:1-nél is brékelni tudott, így 1 óra 25 perc alatt győzött.   Eredmény, nyolcaddöntő: Radu Albot (moldovai)–Fucsovics Márton 6:3, 6:2 
2018.09.20 14:18
Frissítve: 2018.09.20 14:18