Választunk - Kamupártok, lepedőnyi szavazólap, kaotikus hajrá

Publikálás dátuma
2018.03.06 06:00
KONTROLL - A leadott ajánlásokat még ellenőrzik, néhány párt és jelölt esetében pénteken válik jogerőssé az országos listáról, v
Fotó: /
Kamupártgyanús szervezetek, kaotikus hajrá, gyanúsan sikeres ismeretlen formációk, több mint 2300 egyéni aspiráns – lezárult a jelöltállítási procedúra.

Hétfő délután négy órakor lejárt az ajánlásgyűjtési és jelöltállítási határidő az áprilisi országgyűlési választásra. A nagyobb pártok – így a Fidesz, az MSZP-Párbeszéd pártszövetség, a Demokratikus Koalíció (DK), valamint a Jobbik – már a múlt héten megszerezték az országos listához szükséges ajánlásokat, ám a legtöbben az utolsó pillanatra hagyták a jelöléshez szükséges 500 támogató aláírás leadását. Lapunk információi szerint emiatt egyes választási irodákban többórás sorok alakultak ki, így a jelöltek gyakran csak nagyon nehezen tudták átadni az íveket. A Nemzeti Választási Irodánál (NVI) megerősítették, hogy több helyen is fennakadás alakulhatott ki, ám azt is hangsúlyozták, hogy emiatt senki sem esett el az indulástól. Aki 16 óra előtt beállt a sorba, az mindenképpen leadhatta az ajánlásokat – mondták.

Az NVI adatai szerint várhatóan több mint egy tucat – egyes számítások szerint akár több mint harminc – párt tud majd országos listát állítani. Köztük olyan alig ismert – egyben igen megtévesztő névvel rendelkező – szervezetek, mint az Összefogás Párt, a Szegényekért Párt, a Tenni Akarás Mozgalom, a Szegény Emberek Magyarországért Párt, valamint a Kell az Összefogás (KÖSSZ) párt. Utóbbi szervezet például 77 egyéni körzetben állított jelöltet, ami igen figyelemre méltó, hiszen a jóval ismertebb Momentumnak ez 97 helyen, míg az Együtt-nek csak 48 körzetben sikerült. Várhatóan országos listája lesz a Magyar Kétfarkú Kutya Pártnak (MKKP) is, valamint a Munkáspártnak is.

A leadott ajánlásokat egyébként még ellenőrzik, így néhány párt és jelölt esetében pénteken válik jogerőssé az országos listáról, valamint az indulásról szóló döntés. Függetlenként nagyon kevesen indulnak, a hétfői adatok szerint a több mint 2300 egyéni jelölt közül mindössze 79-en. A rendkívül magas jelöltszám egyben azt is jelenti, hogy egy körzetben átlagosan akár 15-20 jelölt is lehet majd a szavazólapokon.

Az úgynevezett „kamupártoknak” egyébként két okból is megéri elindulni a választáson. Az egyéni jelöltek például egymillió forintos állami kampánytámogatást kapnak, amelyet csak akkor kell visszafizetni, ha nem szerzik meg a szavazatok két százalékát. Ha viszont a párt országos listát is tud állítani, akkor még nagyobb támogatást kap, ennek összege attól függ, hogy hány egyéni jelöltet indít. Ha például mind a 106 egyéni körzetben van jelöltje a pártnak, akkor 597 millió forint jár, míg legalább 80 jelölt indulása esetén 448 millió forint. A választókerületek felében induló pártok 299, míg a legalább 27 egyéni jelöltet állító pártok 149 millió forintot kapnak. Ezeket az összegeket akkor kell visszafizetni, ha a pártlistára leadott szavazatok száma nem éri el az egy százalékot.

A támogatások visszafizetéséről szóló passzusok egyébként csak tavaly kerültek be a törvénybe, mint ahogyan az is, hogy a pártvezetők saját vagyonukkal felelnek az esetleges büntetésekért. Négy évvel ezelőtt mindössze négy párt lépte át az egyszázalékos küszöböt (Fidesz, Összefogás, Jobbik, valamint az LMP), ennek ellenére most mégis több tucat párt próbálkozhat országos listán.

A állami támogatáson kívül azonban az is a kamupártok indulása mellett szólhat, hogy ezzel érdemben is befolyásolhatják egy-egy körzet választási eredményét. Négy évvel ezelőtt például a XVIII. kerületben a fideszes Kucsák László csak 56 szavazattal győzte le a baloldali összefogás jelöltjét, Kunhalmi Ágnest. Ugyanebben a körzetben az Együtt 2014 Párt, – amelynek természetesen semmi köze sincs Juhász Péterékhez – több mint 190 szavazatot kapott.

– Úgy tűnik, nem volt hatásos az állami támogatások visszafizetésére vonatkozó egyszázalékos szabály bevezetése, az eddigi adatok alapján ugyanis még 2014-hez képest is több kamupárt indít egyéni jelöltet és állít listát – mondta a Népszavának Reiner Roland, az Integrity Lab elemzője.

Hasonlóan látta a helyzetet Karácsony Gergely, aki szerint a kamupártok mögött a Fidesz áll. Az MSZP-Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje úgy vélte, a kormány létrehozott egy "kamuellenzéket", a jelöltállítás alapján ugyanis akár harmincnál is több párt indulhat a választáson, ezek többségéről pedig eddig senki nem hallott. – Olyan hosszú lesz a szavazólap, hogy azok összekötéséhez egy újabb kerítést lehetne csinálni az ország szélén - mondta.

Ha az ellenzéki oldalnak sikerül újabb megállapodásokat kötnie, akkor könnyen elképzelhető, hogy sok jelölt csak az utolsó pillanatban, a választások napjának reggelén lép majd vissza. Ezt a törvény alapján megtehetik, ám Reiner Roland arra is felhívta a figyelmet, hogy fura lesz, ha tömegesen húzzák ki a neveket a szavazólapról. (Az utolsó pillanatban történő visszalépés esetében ugyanis kézzel satírozzák ki a neveket.) - A saját választók nem biztos, hogy tudni fogják kire kell szavazni – tette hozzá a szakértő.

Szerző
2018.03.06 06:00

Nem bűncselekmény, hogy azbeszttel mérgezték az embereket

Publikálás dátuma
2018.09.14 07:30

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Nyomozás nélkül állapította meg a hatóság: nem történt bűncselekmény a több tucat ember halálát okozó selypi azbesztszennyezés ügyében.
Halált előidéző gondatlan közveszélyokozás vétségének megalapozott gyanúja, valamint foglalkozás körében elkövetett, tömegszerencsétlenséget okozó gondatlan veszélyeztetés bűntette miatt tett feljelentést a Heves Megyei Rendőr-főkapitányságon azoknak a lőrinci lakosoknak az ügyvédje, akiknek családtagjai nemrég hunytak el azbeszt miatt kialakult gyógyíthatatlan mellhártya-daganatban. A hatóság nyomozás nélkül elutasította a feljelentést, mondván: nem történt bűncselekmény. Holott az már bizonyított, hogy az elhunytak a selypi medencében, Lőrinci és Zagyvaszántó határában található eternitgyárból származó mérgező anyag miatt betegedtek meg. A gyár évtizedekig állami tulajdonban volt, 1971 és 2003 között fehér, valamint a legveszélyesebb kék azbeszt felhasználásával készítettek eternitcsöveket, lemezeket. Az ügyben lezajlott bírósági eljárásban – amelyben az állam felelősségét próbálták bizonyítani – kiderült: a gyár működése során az ablakokon, szellőzőnyílásokon, kürtőkön, ajtókon keresztül, a gyárudvarról, a keletkezett hulladékkal, valamint a szennyvízzel együtt a mérgező azbesztpor a lakókörnyezetbe került, halálos betegséget okozva a helyiek körében. A bíróság arra a megállapításra jutott, hogy az azbesztfeldolgozást a kor technikai tudásának és előírásainak megfelelően végezték, ezért az állam felelőssége a lakók halálában nem róható fel – így kártérítés sem jár a betegeknek, illetve a már elhunytak hozzátartozóinak. Ugyanerre hivatkozva utasította el a nyomozás megindítását a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság.  – Csakhogy a feljelentés teljesen másra irányul. Most elsősorban nem az állam felelősségét szeretnénk tisztázni, azt szeretnénk kideríteni, hogy megtartották-e a foglalkozási szabályokat, vagy történt-e közveszélyokozás. Illetve ha bármelyik megvalósult, kiket terhel büntetőjogi felelősség – nyilatkozta lapunknak Igyártó Gyöngyi, a betegeket és hozzátartozóikat képviselő ügyvéd. Emlékeztetett: az állam felelősségét vizsgáló bírósági eljárásban egymásnak ellentmondó tanúvallomások is születtek; a gyár korábbi vezetői azt állították, minden szabályt betartottak, az egykori dolgozók közül viszont többen úgy emlékeztek, nem voltak annyira szigorúak a biztonsági előírások. Az ügyvéd szerint a nyomozóhatóságnak is ki kellett volna hallgatnia a korábbi gyárvezetőket és a dolgozókat. Úgy véli, átfogó vizsgálat, nyomozás nélkül nem lehet kijelenteni, hogy nem történt bűncselekmény. Ráadásul nemcsak a selypi medencében, hanem a Komárom-Esztergom megyei Nyergesújfalun is hasonló szennyezések, halálozások történtek. Igyártó Gyöngyi szerint az ottani nyomozás megindítását végképp nem lehetett volna elutasítani a selypi azbesztüggyel kapcsolatos bírósági eljárás eredményeire hivatkozva, ezért panaszt tett a feljelentés elutasítása miatt. Emellett az állam felelősségét is tovább vizsgálnák: az egyik beteg felperes elsőfokú, a magyar állammal szembeni pere még folyamatban van. Most az eljárás felfüggesztését, valamint azt fogják kezdeményezni a bíróságon, hogy kérjenek előzetes döntéshozatalt az Európai Unió Bíróságától abban a kérdésben, hogy az uniós csatlakozási szerződésben szereplő, a szennyező fizet alapelvéből levezethető-e a magyar állam kártérítési felelőssége és intézkedési kötelezettsége a károsultak irányába. – Ez egy reménysugár. Ha az uniós bíróság kimondja, levezethető, akkor a hazai bíróságnak is meg kell állapítania az állam felelősségét – mondta Igyártó Gyöngyi.
2018.09.14 07:30
Frissítve: 2018.09.14 07:30

Ingyenes hepatitis C-szűrés

Publikálás dátuma
2018.09.11 17:26
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Magyarország lakosságának körülbelül egy százalékát érintik a krónikus vírus-fertőzések. A betegség ma már gyógyszeres kezeléssel jól gyógyítható.
Szeptember 15-én, szombaton országos szűrést szervez a Vírusos Májbetegek Országos Egyesülete (Vimor) a hepatitis C vírussal fertőzöttek felderítésére; a rizikó-felméréssel és felvilágosítással egybekötött szűrés gyors, ingyenes és anonim. A cél a fertőzöttek felkutatása azért, hogy minél hamarabb megkezdhessék náluk a kezelést. A betegség ma már gyógyszeres kezeléssel jól gyógyítható. A szűrővizsgálatokat egy budapesti és kilenc vidéki helyszínen tartják. Békéscsabán, Kaposváron, Szekszárdon, Székesfehérváron, Szolnokon, Szombathelyen, Zalaegerszegen, Tatabányán és a fővárosban szeptember 15-én, Egerben 22-én lesz lehetőség a szűrésen részt venni. Szakmai becslések szerint Magyarország lakosságának körülbelül egy százalékát érintik a krónikus vírushepatitisz-fertőzések. Mivel a fertőzések húsz-ötven évig lappanganak, nem okoznak jellegzetes panaszokat, az érintettek nagy része nem is tud betegségéről és a fertőzőképességéről. A hepatitis C szinte tünetmentesen, észrevétlenül rombolja a májat. Mire a jellegzetes tünetek jelentkeznek, addigra sokszor előrehaladott májkárosodás, májzsugor, májrák alakulhat ki. A fertőzés vérrel terjed, védőoltás nincs ellene. Veszélyeztetettek lehetnek többek között az egészségügyben dolgozók, a büntetés-végrehajtási intézetekben elhelyezettek, a hepatitis C fertőzöttekkel egy háztartásban élők, valamint szexuális partnereik, a hepatitis C-pozitív anyák gyermekei, továbbá az intravénás drogokkal élők. A betegszervezet szerint mindenképpen érdemes szűrésre menniük azoknak is, akiknek tetoválásuk vagy testékszerük van, valamint akik 1993 előtt vért vagy vérkészítményt kaptak.  A pontos helyszínek megtalálhatók az egyesület honlapján.
Szerző
2018.09.11 17:26