Korea-közi csúcstalálkozó lesz

Publikálás dátuma
2018.03.07. 06:35
Fotó: AFP/Ed Jones

Csúcstalálkozót tart Szöul és Phenjan Észak- és Dél-Korea határán áprilisban - jelentette be a szöuli elnöki hivatal, miután visszatért Észak-Koreából Mun Dzse In dél-koreai elnök küldöttsége. Több mint egy évtizede nem volt már legfelsőbb szintű tanácskozás Dél-Korea és Észak-Korea között. Csung Ej Jong, a dél-koreai küldöttség vezetője úgy nyilatkozott, hogy Észak-Korea nem tartja szükségesnek nukleáris fegyverzete megtartását, ha nem érzi magát katonailag fenyegetve, és a rezsim biztonsága garantált. Csung szerint Phenjan Washingtonnal is hajlandó tárgyalni a nukleáris leszerelésről és a kapcsolatok normalizálásáról.

Szerző

Kisajátítástól félnek a dél-afrikai fehérek

Publikálás dátuma
2018.03.07. 06:34
650 ezer főt foglalkoztatnak - A dél-afrikai földek 72 százaléka a fehér kisebbség kezében van Fotó: AFP/Mujahid Safodien

Dél-Afrikában nem tanultak a szomszédos Zimbabwe hibáiból, ahol a 2000-es évek elején kisajátították a fehérek földjeit, s ezzel összeomlott a mezőgazdaság. Baloldali politikusok nyomására ugyanis lehetővé válhat a fehérek tulajdonának elkobzása mindenfajta kártérítés nélkül. A gazdasági élet szereplői megkondították a vészharangot.

Már az apartheid lezártával felmerült a lehetősége annak, hogy elkobozzák a fehérek vagyonát. Nelson Mandela, a legendás elnök azonban nem akart leszámolást, a békés átmenet híve volt. Múlt héten azonban a fokvárosi parlament a baloldali radikális „Economic Freedom Fighters" (Gazdasági Szabadságharcosok, EFF) kezdeményezésére olyan javaslatot fogadott el, amelynek értelmében megvizsgálják az alkotmánymódosítás lehetőségét, írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Ha valóban kisajátítanák a fehérek tulajdonát mindenfajta kártérítés nélkül, az súlyos csapást jelentene az amúgy is számos nehézséggel küzdő gazdaság számára – figyelmeztettek szakértők.

A helyi fehéreket tömörítő érdekvédelmi szervezet, az Afriforum is megkondította a vészharangot, és azt közölte, nemzetközi kampányt indít, hogy tájékoztassa a befektetőket: az országban súlyos veszélybe sodorják a tulajdonjogot. A földbirtokosok egyesülete, a SAPOA szerint a tervezet garantálja az instabilitást. Utalt arra, hogy a magántulajdon védelme alapvető fontosságú a befektetők szempontjából. Tiltakoztak a mezőgazdasági szervezetek is. A 35 ezer gazda 54 millió embert lát el terményeivel az országban, a GDP 4 százalékát állítják elő, s 650 ezer embert foglalkoztatnak, köztük olyanokat is, akik nem rendelkeznek iskolai képesítéssel. Az Agri-SA szövetség azt közölte, megérti a földreform jelentőségét, s azt is, hogy e téren igen lassú az előrelépés. Ugyanakkor egy ilyen intézkedésnek rendezett formában kell történnie – figyelmeztetett a szervezet. Rámutatott: a kompenzáció nélküli kisajátítás ahhoz vezet, hogy a gazdák például nem kapnak hitelt a fontos mezőgazdasági eszközök vásárlásához. Becslések szerint a dél-afrikai mezőgazdaság szereplői összesen 160 milliárd rand (mintegy 11 milliárd euró) hitelt vettek fel a bankokból, méghozzá a földterületre és a gépekre kivetett jelzálogra. Amennyiben kisajátítanák a fehér gazdákat, a bankok nem kapnák tovább a hitelrészleteket, amely a pénzintézeteket is igen nehéz helyzetbe sodorná.

A parlamenti döntés a lehető legrosszabbkor jött a februárban a számos korrupciós ügybe keveredett Jacob Zuma elnök utódának megválasztott Cyril Ramaphosa számára. Megválasztásakor ugyanis azt ígérte, egyesíti a társadalmat, egy ilyen döntés azonban éppen az ellenkező hatást érné el. Másrészt célja éppen az volt, hogy visszanyerje a befektetők bizalmát. Az államfő igyekezett csillapítani a kedélyeket, elmondta, tárgyalásokat folytat majd az érdekképviseleti szervek vezetőivel. Kifejtette, olyan megoldást találnak, amely egyszer s mindenkorra megoldja a problémát. Egyben azt is hangoztatta, hogy nincs ok a pánikra. Hozzátette ugyanakkor, hogy a gyarmatosítás során elkövetett jogtalanságokat orvosolni kell, bármit jelentsen is ez. Tavaly decemberben, amikor a kormánypárt, az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) elnökévé választották meg, hitet tett ugyan a mezőgazdasági reform mellett, ám azt is közölte, hogy ez nem veszélyeztetheti a termelést.

Az ANC-t is kellemetlenül érinti az EFF fellépése. Jövőre parlamenti választást rendeznek az országban, s a baloldaliak radikális fellépésükkel a kormánypárti képviselőket is komoly nyomás alá helyezik. Vezetőjük, Julius Malema azt követeli, hogy minden földterületet államosítsanak. A politikus nem éppen visszafogottságáról ismert, támogatja a fehérek földterületeinek erőszakos elvételét úgy, ahogy az egykor Zimbabwéban történt. Egyenesen hősnek nevezi Robert Mugabe leváltott elnököt. Malema egyben Jacob Zuma fiának, Duduzane Zumának a letartóztatását követelte, szerinte ugyanis az ifjú Zuma részt vett az állam vagyonának kifosztásában.

A földreform már több mint két évtizede téma az országban. A 37 millió hektárnyi földterület 72 százaléka a fehérek kezén van.

Vámháborútól tartanak a republikánusok

Publikálás dátuma
2018.03.07. 06:33
Az amerikai ipar slágercikke - Vámháború esetén nehezebb lenne eladni a Harley–Davidsonokat Fotó: AFP/Nicholas Kamm

Megnyugodtak és új erőre kaptak kedden az úgynevezett feltörekvő piacok, miután az amerikai republikánus törvényhozók lényegében egyöntetű elutasítással fogadták Donald Trump elnök múlt heti felvetését az acél és az alumínium amerikai importjára bevezetendő védővámokról.

Trump javaslata jelentős eladási hullámot váltott ki, mert a befektetők aggódni kezdtek, hogy az amerikai elnök terve ellenlépéseket válthat ki például Kanada, Brazília, Dél-Korea, Kína, illetve az Európai Unió részéről. Az EU-nak főként a gépkocsiexportját érintené érzékenyen a magas amerikai vámok bevezetése.

A piacok azonban jórészt megnyugodtak, miután vezető amerikai republikánus politikusok sorra elvetették elnökük ötletét.

A Wisconsinból való Paul Ryan képviselőházi elnök egyenesen kereskedelmi háború eshetőségét festette fel arra az esetre, ha Washington védővámokat léptetne életbe, és a terv átgondolását kérte Trumptól. Az erről szóló amerikai beszámolók megjegyzik, hogy Wisconsinban állítják elő például a Harley Davidson motorkerékpárokat, és ez a népszerű amerikai exporttermék alighanem alaposan megsínylene egy ilyen kereskedelmi háborút.

Az amerikai kongresszus mindkét házában – tehát a képviselőházban és a szenátusban is – megnyitottak aláírásra a republikánus törvényhozók előtt egy Trumphoz intézendő levélszöveget, amely rossz ötletnek nevezi a védővámok bevezetésének a gondolatát.

Külön nyilatkozatot tett Kevin Brady texasi republikánus képviselő, aki arra szólította fel Trumpot, hogy ne sújtsa ilyen intézkedéssel az Egyesült Államok legközelibb szövetségeseit. Orrin Hatch, Utah állambeli szenátor ugyanakkor arra hivatkozott, hogy a védővámok árát az amerikai állampolgárok fizetnék meg, és Trump döntése alááshatná a gazdasági növekedést ösztönző adóreform előnyeit. A Nebraskát képviselő Ben Sasse republikánus szenátor „a XVIII. század bizarr protekcionizmusának” minősítette Trump tervét.

A Fehér Ház azonban egyelőre köti az ebet a karóhoz. A CNN hírtévének nyilatkozó Peter Navarro gazdasági tanácsadó szerint a kétkedőknek nincs igazuk, és az elnök hamarosan felül fog rajtuk kerekedni.

Eközben a külső nyomásgyakorlás is megindult: Justin Trudeau kanadai miniszterelnök amerikai keleti parti idő szerint hétfő este telefonbeszélgetést folytatott Trumppal, és neve mellőzését kérő kanadai kormányzati forrás szerint erőteljesen védelmébe vette a kanadai dolgozók és az érintett iparágak érdekeit. Trudeau – értesült a Reuters hírügynökség - válaszlépésekkel fenyegette meg Washingtont arra az esetre, ha életbe léptetné a védővámokat.

Szerző