A kamupártok köszönik, jól vannak - 53 logó a szavazólapon

Publikálás dátuma
2018.03.07 06:00
FÖLDIG LÓG Már négy éve is követhetetlenül hosszú volt az országos listák szavazólapja, idén háromszor akkora lesz - Népszava fo
Fotó: /
Hiába szigorították a pártok finanszírozásáról szóló törvényt, az ügyeskedők továbbra is szinte következmények nélkül szerezhetik meg az akár több százmillió forintot is elérő állami támogatást.

Idén a négy évvel ezelőtti – szintén irreális - 18 helyett 40 párt teljesítette az országos lista állításához szükséges kritériumokat, így minden korábbinál többen jelentkeznek majd az állami milliókra. A Nemzeti Választási Iroda (NVI) szerint mind a tizenhárom nemzetiség is állított listát, így összesen 53 országos lista lehet majd a szavazólapokon.

Ez a szám ugyanakkor péntekig még változhat, elképzelhető ugyanis, hogy az ajánlások ellenőrzése során annyi hamisat találnak majd, hogy néhány szervezetnek nem lesz meg a listaállításhoz szükséges 27 egyéni jelöltje a fővárosban és kilenc megyében.

...
Kisorsolta a szavazólapokon szereplő országos pártlisták és nemzetiségi listák sorrendjét a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) kedd este. (A sorrend még változhat, ha valamelyik párt országos listája nem válik jogerőssé) Az azonban biztos, hogy az ismertebb pártok közül elől lesz a Momentum (jelenleg 6. hely) és a Demokratikus Koalíció (7. hely). Az MSZP – a keddi adatok szerint - 15. a pártok sorrendjében, a Fidesz a 22., a Jobbik 24., az Együtt 28., míg az LMP a 33. 

A Nemzeti Választási Iroda keddi adatai szerint mindenesetre országos listája lesz - a mindenki által ismert országos pártok mellett – néhány olyan alig látható szervezetnek is, mint például az Elégedett Magyarországért Mozgalom. Az EMMO - ez ugyanis a párt rövidítése - ráadásul nem is a minimálisan szükséges 27 körzetben állított jelöltet, hanem összesen 52 helyen. Összegyűjtöttek tehát összesen 26 ezer aláírást, miközben Facebook-oldalukat – a keddi adatok szerint - 318-an lájkolták. Honlapjuk egyébként a kampány kezdetére még nem készült el, így azon az olvasható, hogy „az oldal hamarosan indul”.

Hasonlóan sikeres a terepmunkában a KÖSSZ (Kell az Összefogás) Párt is, amely 90 körzetben szedett össze 500 ajánlást, de Facebook-oldalukat csak 694-en lájkolták. Összehasonlításképpen: az országosan ismert Együttnek 48 körzetben sikerült csak a jelöltállítás, a Momentumnak 97 helyen, a Bokros Lajos vezette Modern Magyarországért Mozgalomnak pedig mindössze 15 helyen. Ötvennyolc jelöltet állított a Tenni akarás Mozgalom, 37-et a Demokrata Párt, míg 45-öt a Lévai Katalin volt szocialista tárca nélküli miniszter által gründolt Lendülettel Magyarországért nevű párt.

Az országos listával rendelkező pártoknak öt munkanapon belül átutalják - az egyéni jelöltek számától függően - a 149 és 597 millió forint közötti állami támogatást, amelyet a törvény szerint kizárólag a kampánnyal kapcsolatos kiadásokra fordíthatnak. A támogatás elköltését utólag az Állami Számvevőszék ellenőrzi majd, ha pedig azt állapítja meg, hogy nem a kampányra fordították a pénzt, akkor a szabálytalanul elszórt összeg kétszeresének megfelelő büntetést szab ki, a bírságot adók módjára szedi be a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

Az elsőre szigorúnak tűnő tavalyi törvénymódosítások következtében az állami támogatást vissza kell fizetni akkor is, ha a párt országos listája nem éri el a leadott szavazatok egy százalékát. A kormánypártok azt a módosítást tartották a kamupártok elleni legfőbb fegyvernek, amely szerint az elnökök a saját vagyonukkal felelnek az általuk vezetett párt tartozásaiért.

Mindez azonban nem jelent valós akadályt az ügyeskedőknek, ha ugyanis a párt vezetőjének nincsen semmilyen vagyona, akkor a keletkezett tartozás behajthatatlan.

A NAV első körben inkasszót helyez a párt és a pártelnök számlájára, majd ha kiderül, hogy onnan nem lehet már pénzt leemelni, akkor elárverezi a fellelhető ingatlanvagyont. Ha azonban nincs semmilyen ház vagy lakás a vezetők és a párt nevén, akkor az adóhatóság tehetetlen marad. - Mindössze öt és fél évig kell kibírni, ennyi idő alatt évül el a végrehajtási jog – mondta a Népszavának Angyal József okleveles adószakértő. Börtönbe egyébként csak akkor kellene menni, ha a szándékosság is bizonyítható, ez azonban szinte lehetetlen – tette hozzá. Az országos lista után adott állami támogatás ráadásul kiegészül az egyéni jelölteknek járó egymillió forintos kerettel is.

Az úgynevezett kamupártok létrejöttét a rendkívül könnyen kijátszható ajánlásgyűjtés teszi lehetővé. Egy ember ugyanis több jelöltet is ajánlhat, így a pártok szinte a lebukás veszélye nélkül másolhatják a támogatók aláírásait egymásról – hívta fel a figyelmet László Róbert, a Political Capital választási szakértője. Az elemző elmondása szerint a választópolgárok hiába írják alá az ajánlóíveket, a szignókat utólag senki sem ellenőrizheti. A választási iroda munkatársai csak azt nézik meg, hogy egyezik-e a személyi szám, a név, a cím, valamint az ajánló anyja neve. A Political Capital erre a rendszerhibára már számtalanszor felhívta a figyelmet, álláspontjuk szerint célszerűbb lenne ajánlásgyűjtés helyett egy félhavi átlagbérnek megfelelő kaució bevezetése.

Az elmúlt napokban a könnyű hamisítás ellenére mégis több jelölt is lebukott valótlan – gyakran halottaktól származó – ajánlásokkal. Ezekben az esetekben feltehetően a négy évvel ezelőtti adatbázisból dolgoztak.

Karácsony: kamujelöltekkel is támad a Fidesz
Az áprilisi választáson a kamupártok mellett sok helyen indulnak kamujelöltek, amivel a Fidesz félrevezeti az embereket - hívta fel a figyelmet a kormánypárt újabb húzására Karácsony Gergely. Az MSZP-Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje Miskolcon beszélt arról, miként vezeti félre válogatott eszközökkel a Fidesz a közvéleményt. Nehéz pozitív kampányról beszélni, amikor a Fidesz becsapja a választópolgárokat, az ellenzéki pártokat pedig pocskondiázza - jelentette ki az ellenzéki politikus. Szerinte azonban az is látszik, mely pártok jelöltjei azok, akik elhozzák a valódi változást Magyarországon. Az MSZP-Párbeszéd szövetség a legerősebb kihívója a Fidesznek, ez abból is látszik, hogy ezt a szövetséget támadják a leginkább - tette hozzá.

Szerző
2018.03.07 06:00

Ösztöndíjjal tennék vonzóvá a szakképzést

Publikálás dátuma
2018.09.20 09:00

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Gyökeresen átformálnák a hazai szakoktatást a munkaadók. Minimálbérhez igazodó juttatással erősítenék a szakmák tanulását.
Alapkompetencia vizsgával, szakképzésre felkészítő programok indításával és alanyi jogon járó állami ösztöndíjjal újítaná meg a hazai szakképzést a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ). A két év alatt kidolgozott komplex program hangsúlyos eleme a tanulók és a családok, valamint a szakképzésben oktatók motivációjának növelése. A jó gyakorlatokat természetesen nem akarjuk kidobni, de a tudásalapú, innovatív gazdasághoz egészen más megközelítés szükséges. Értéktöbbletet szeretnénk kínálni a családok és a tanulók számára, hogy minél többen válasszák a szakgimnáziumokat és szakközépiskolákat: ezt negatív ösztönzőkkel nem lehet elérni – fogalmazott tegnapi sajtótájékoztatóján Gablini Gábor, az MGYOSZ alelnöke. Ezzel feltehetőleg a kormány azon korábbi tervére utalt, amely szerint központilag szabták volna meg, hányan tanulhatnak tovább gimnáziumban, szakgimnáziumban és szakközépiskolában.  Tény: évről évre egyre kevesebben szeretnének szakközépiskolákban és szakgimnáziumokban tanulni: előbbiekben a legutóbbi felvételin meghirdetett helyek több mint fele üresen maradt, utóbbiakban a korábbi évek drasztikus csökkenése után az idén stagnál a létszám. A legnépszerűbb továbbtanulási forma tehát a kormány minden igyekezete és a gazdaságban tapasztalható egyre erőteljesebb szakemberhiány ellenére továbbra is a gimnázium. Nem véletlenül: annak általános ismeretanyaga nem kötelez már 14 éves korban pályaválasztásra, ráadásul onnan a felsőoktatásba is jóval könnyebb bekerülni. Az MGYOSZ  éppen ezért azt szeretné elérni, hogy a szakgimnázium a pályaválasztók szemében ne hátrány legyen, hanem előny: egy olyan iskolatípus, ahol szakmát is lehet szerezni, de ahonnan akár a gimnáziumokhoz hasonló eséllyel az egyetemekre és a főiskolákra is be lehet jutni. Ehhez persze szükség van a szakképzésre jellemző jelentős lemorzsolódás csökkentésére is. A mai ínséges munkaerőpiacon minden egyes elkallódott gyerek komoly veszteség: őket nem lehet külföldről pótolni – fogalmazott Gablini Gábor. Rámutatott: már az általános iskolába is nagyon heterogén tudással érkeznek a gyerekek, ezért felkészítő évet indítanának az óvoda és az általános iskola között a még nem iskolaérett gyerekek számára. A negyedik osztály után pedig bevezetnének egy országosan egységes alapkészség- és kompetenciamérést, amely alapján minden iskola fejlesztési tervet készítene a tanulók közti egyenlőtlenségek és hátrányok kompenzálására. 
Az általános iskola elvégzésének feltételéül egy országosan egységes alapkompetencia vizsgát írnának elő, amelyen az alapvető írás, olvasás, szövegértés és számolási készségek szintjét mérnék fel. Akik ezen a vizsgán nem felelnek meg, nem léphetnének be a szakképzési szakaszba, számukra szakképzésre felkészítő 1 vagy 2 éves áthidaló programokat indítanának. Ezek fő célja az alapkészségek megerősítése, de a felzárkóztatással párhuzamosan már szakmai orientációs és szakmai alapozó képzés is zajlana. Az általános iskolai alapozó, illetve a szakképzésre felkészítő évfolyamok miatt szükséges a tankötelezettség 18 éves korra történő – rugalmas - visszaállítása is – jelezte Gablini Gábor. A szakképzés vonzóvá tételének egyik fontos eszköze volna egy, a mindenkori minimálbérhez igazított ösztöndíjprogram is. Az alanyi jogú állami ösztöndíj a szakiskolai és a szakközépiskolai tanulók esetében a minimálbér 40, a szakgimnáziumi diákok esetében pedig a minimálbér 60 százaléka lenne havonta. A jelenlegi 138 ezer forintos minimálbérrel számolva ez 55 200, illetve 82 800 forintos bruttó összegeket jelentene. A tanulószerződéses juttatást pedig megemelnék: a szakiskolai és szakközépiskolai tanulóknál a mindenkori minimálbér legalább 60, a szakgimnáziumi tanulóknál legalább a 40 százalékára. Ezt az összeget a munkaadók fedeznék, de a juttatás nem viselne adó és járulékterhet (a diákok gyakorlati képzése cégeknél zajlik tanulószerződés keretében). A javaslat fontos része a független vizsgaközpontok létrehozása is. Mint Gablini Gábor fogalmazott: egységes vizsgáztatási rendszer kell, hogy a szakmunkás bizonyítványnak valós értéke legyen. Az MGYOSZ emellett bevezetné a szakképző centrumok teljesítményelvű finanszírozását is. A javaslatcsomagot eljuttatták az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz is, amely Gablini Gábor szerint nyitott a javaslataikra és forrást is ígért az átalakításokhoz.

Melyik melyik?

Nem egyszerű eligazodni a szakképző intézmények nevei között: két éve ugyanis nemcsak a képzések tartalmába nyúlt bele a kormány – bevezette például a szakmai érettségit –, hanem az iskolák elnevezését is megváltoztatta. A szakközépiskolákat szakgimnáziumokra keresztelték, a szakiskolák (leánykori nevén szakmunkás képző) viszont megkapták a szakközépiskola elnevezést, a szakiskola elnevezés pedig maradt a sajátos nevelési igényű diákokat oktató speciális intézmények számára. Az érettségit adó szakgimnáziumokban 4+1 évig tart a képzés, a szakközépiskolákban 3 év alatt lehet szakmát szerezni.       

2018.09.20 09:00
Frissítve: 2018.09.20 09:00

Öntözni akkor is muszáj, ha Áder aggódik a vízért

Publikálás dátuma
2018.09.20 08:30

Fotó: / Németh András Péter
Az engedély nélküli kútfúrást a körtársasági elnök megfúrta, de a mezőgazdaságnak szüksége van az öntözésre. Új szabályozás jön, és a következő évtizedben 17 milliárd forintot szánnak öntözési célú fejlesztésekre.
Az elmúlt 110 évben a statisztikai adatok szerint 10 százalékkal csökkent a Magyarországon mért eső, illetve hó mennyisége, miközben az átlagos középhőmérséklet a globális trendekhez igazodva emelkedik. Eközben a hazai mezőgazdasági területek alig 2 százalékát, mindössze 80-100 ezer hektárt öntöznek a gazdák. Ez az európai átlag negyede – hívta fel a figyelmet Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke Áder János államfővel és Jakab Istvánnal, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének (Magosz) elnökével szerdán tartott egyeztetések utáni sajtótájékoztatóján. 

Miért Áder?

Áder János köztársasági elnök, mint a vízügyekért elkötelezett államfő nemrég a Alkotmánybírósághoz küldte azt a törvénymódosítást, amely szerint 80 méteres mélységig bejelentés és engedély nélküli létrehozható vízi létesítmény, magyarul fúrt kút. Az Ab pedig úgy találta, neki van igaza: az indoklás szerint az állam alaptörvényből fakadó kötelezettsége a felszín alatti vizek védelme, illetve a vízhasználat jövő generációk érdekeit is figyelembe vevő szabályozása. Az állampolgárokat sújtó felesleges adminisztratív terhek csökkentése pedig más módon is elérhető.

Az öntözés hiánya és az aszály miatt például 2015-ben 6,4 millió tonna kukorica termett, az előző évi 9 millió tonnával szemben. Csak ebben az egy ágazatban akkor 100 milliárd forintos kár keletkezett – emlékeztetett a NAK elnöke. Az uniós szabályozás miatt elsősorban a felszíni vizekből lehet öntözésre vizet kiemelni, ezért ezt az irányt kell fejleszteni. 
A kamara 43 ezer gazdára és 1,2 millió hektárra kiterjedően végzett felmérése azt bizonyította, hogy a jelenleginél 270 ezer hektárral nagyobb területen öntöznének a gazdák. Az öntözéssel növényfajtától függően 25-40 százalékkal növelhető a termés. A korszerű öntözéses rendszer ugyanakkor rendkívül drága, de ez csak az egyik akadály. A birtokszerkezet sem kedvez az öntözéses gazdálkodás kialakításának. Legalább ekkora gond a bonyolult és drága vízjogi engedély kiváltása, amely estenként évekig eltarthat és 2 millió forintot is rááldozhat a gazda. Majd az engedély lejártakor mindent elölről kell kezdenie. Jakab István ígéretet tett arra, hogy az országgyűlés ki fogja gyomlálni az életidegen, a gazdálkodást hátráltató jogszabályokat, de hogy erre mikor kerül sor, azt nem tudta megmondani.  Győrffy bejelentette: a kormány a hatékony és fenntartható vízgazdálkodás érdekében 2020-2030 között évi 17 milliárd forintot szán öntözési célú fejlesztésekre. A Népszava kérdésére megerősítette, ez az ilyen célokat szolgáló víztározókra is érvényes lesz. Jakab István azt mondta: a fúrt kutakból a vízkiemelést csak akkor lehet megtiltani, ha megoldott a felszíni víz elérése. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a jövőben kutat kizárólag szakember fúrhat és valamennyi kutat és a vízhozamukat nyilvántartásba kell venni, de úgy, hogy az a gazdálkodók számára semmilyen szankcióval ne járjon. A NAK elnöke megfontolásra javasolta, hogy a tisztított ipari és lakossági szennyvizet nem érkezési célú, például vetőmag termesztésre is hasznosítsák.
2018.09.20 08:30
Frissítve: 2018.09.20 08:30