Megingott Zeman hatalma

Publikálás dátuma
2018.03.08. 06:31
A cseh társadalom minden belpolitikai passzivitása ellenére következetesen kiáll a demokratikus alapértékek mellett. Prágában t
Ma jár le a cseh köztársasági elnök megbízatása, holnap azonban újra beiktatják hivatalába. Eddig minden az ő terve szerint alakult a belpolitikában, ám elképzelhető, hogy ez nem sokáig marad így.

Az lehet az ember érzése, hogy Csehországban valahogy minden belpolitikai fejlemény az Európai Unió érdekei ellen alakulna. A tavaly októberi választást megnyerte Andrej Babis euroszleptikus ANO pártja, majd a januári elnökválasztáson, ha csekély többséggel is, de az EU-ellenes kijelentéseiről ismert hivatalban lévő államfő, Milos Zeman győzött. Ennek oka lehet, hogy felmérések szerint Közép-Európában messze a csehek a leginkább euroszkeptikusak, bár e tekintetben jelentősek az eltérések a városi és a vidéki lakosság között.

Bár Milos Zeman államfőként csak korlátozott jogkörökkel rendelkezik, rendkívül rafinált politikus, aki mindig úgy keveri a kártyákat a háttérben, hogy ő járjon a lehető legjobban. Paktumot kötött Babissal nyilvánvalóan azzal a szándékkal, hogy megkaparintsa az ANO szavazóit. Az elnökválasztás azt mutatta, hogy ez a taktika sikeres is volt részéről. Győzelme azt is jelentette, hogy hiába nincs többsége a parlamentben Babis pártjának, Zeman akkor is őt bízza meg a kormányalakítással. Az elnök abból indul ki, hogy egyszer majd csak sikerül többséget felmutatnia. Zeman szempontjából az lenne a legjobb, ha a megbízott miniszterelnök a két leginkább uniós tömörüléssel, a kommunista KSCM-mel és a Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) nevű szélsőjobboldali párttal szövetkezne. Egy Európa-ellenes cseh kormánnyal sok borsot törnének Brüsszel orra alá.

Minden Zeman tervei szerint alakult. Bár az SPD jelezte, csak akkor támogatja a kormányt, ha annak közvetlenül is része lehet, a kommunistákkal a színfalak mögött valamiféle megoldás körvonalazódott. Ennek részeként Babis fontos pozíciókba helyezné a KSCM illusztris személyiségeit. Csakhogy porszem került a gépezetbe, talán nem számítottak arra, hogy a cseh társadalom a belpolitikával kapcsolatos fásultsága ellenére még mindig képes kiállni a demokratikus alapértékek mellett.

Történt ugyanis, hogy múlt pénteken a kommunista Zdenek Ondráceket az ANO képviselőinek támogatásával választották meg a belbiztonsági erőket felügyelő alsóházi parlamenti bizottság élére az ANO, a KSCM és az SPD képviselőinek szavazataival. Nem ment könnyen a voksolás, hiszen éppen hogy, s csak az ötödik körben kapott többséget. Ettől még azonban a szégyenteljes belpolitikai fejlemény megtörtént.

Ez azonban már a csehek többségének is sok volt, hiszen a kommunista politikus 1989-ben tagja volt annak a készenléti rendőrségnek, amely brutálisan verte le a rendszerellenes tüntetéseket. Hétfőn Prágában és tíz városban is az utcára vonultak az emberek, s a fővárosban tekintélyes, 20 ezres tömeg tiltakozott nemcsak a kinevezés, hanem Andrej Babis ellen.

A kommunisták elnöke, Vojtech Filip süketnek tettette magát, azt közölte, nem érti a felháborodást, A Prima televízóban ellentámadásba lendült, szerinte éppen a tüntetők nem tisztelik a pogári demokrácia alapjait, s akik részt vettek a megmozdulásokon, „nem demokraták”. Kifejtette, Ondrácek más bizottsági elnökjelöltekhez hasonlóan minden feltételnek „maradéktalanul” megfelelt. Azt is közölte, hogy 1989 előtt minden rendőrnek egy időre csatlakoznia kellett a készenléti rendőrséghez, s csak „a kötelességét teljesítette”, amikor fellépett a kommunistaellenes tüntetőkkel szemben. A kiadott parancsnál „nem tett többet”. Filip helyettese, Jirí Dolejs annyit azért elismert, hogy az embereknek joguk van a demonstrációkra, hozzátette ugyanakkor, nem ért egyet a tiltakozókkal.

Teljesen másként látja a helyzetet a kereszténydemokraták elnöke, Pavel Belobrádek, aki azt közölte, a náci hadsereg tagjai is azzal védekeztek, hogy parancsot hajtottak végre. Ondrácek pedig semmiféle megbánást sem tanúsított. Ezt maga az érintett is közölte, elmondta, nem bánt meg semmit, s sosem sértette meg a törvényeket.

Élesen kikelt a kommunista vezetők magyarázata ellen Petr Gazdík, a STAN nevű, polgármestereket tömörítő liberális párt vezetője, aki szerint a KSCM illetékeseinek megnyilatkozása azt mutatja: a párt semmit sem változott az eltelt évtizedek során.

A felháborodás hatására Babis azt közölte, ha indítványozzák Ondrácek visszahívását, ő is támogatja azt. Ez azért érdekes, mert néhány nappal korábban a párt képviselői még minden további nélkül megszavazták a kinevezést. A miniszterelnök pálfordulásának az lehet az oka, hogy retteg mindenfajta utcai megmozdulástól. Ne feledjük, a parlament még nem szavazott bizalmat kabinetjének, amely csak Zeman kegyelméből – és persze jól átgondolt politikai érdekeiből – maradhatott fent.

Közelednek a kormányhoz a szociáldemokraták
Egyelőre az sem kizárt, hogy előbb-utóbb a szociáldemokraták lépnek majd koalícióra Andrej Babis pártjával. Február közepén ugyanis a 39 éves Jan Hamáceket választották meg a párt új elnökének. Az előző kormányban még a szociáldemokraták voltak a legerősebbek, a parlamenti választás azonban a CSSD összeomlását hozta: mindössze hatodik lett a pártok versenyében, 7,3 százalékkal. A szociáldemokrata küldöttek nem is zárkóznának el a kormányzati szerepvállalástól, ám feltételül szabták: ne Babis legyen a miniszterelnök, akivel szemben eljárás indult uniós pénzek feltételezett illegális felhasználása miatt. Kérdés, mit hoz a jövő, hiszen Csehország tekintélyének se tenne jót, ha a kormány a szélsőjobboldali SPD támogatásától függne.

Scotland Yard: idegmérget adtak be az orosz kémnek

Publikálás dátuma
2018.03.07. 19:43
Forrás: Euronews/Videó
Ahogy mi is megírtuk: megmérgeztek egy kiugrott orosz krémet Nagy-Britanniában. A Scotland Yard szerdai tájékoztatása szerint idegméreg okozta a délnyugat-angliai Salisbury városában történt mérgezéseket, és a helyszínre elsőként érkező rendőrök egyikét is súlyos mérgezéses tünetekkel kezelik a helyi kórházban- írja az MTI.

Még mindig intenzíven van a megmérgezett orosz kém és lánya - informál az Euronews.

Kordonnal zárták le, és rendőrautókkal takarták el szerdán napközben azokat a helyszíneket, ahol a volt orosz kettős ügynök, Szergej Szkripal és lánya, Júlia járt vasárnap, mielőtt eszméletlen állapotban rájuk találtak egy bevásárlóközpontban. Az olasz éttermet és pubot már vasárnap lezárták. A bejáratok elé állított járművektől nem lehet belátni, de a helyiségeket törvényszéki nyomozók kutatták át.

— Szergej és Júlia még mindig az intenzív osztályon van. A szervezetükben talált anyagot egy közeli katonai laboratóriumban vizsgálják, hogy megállapítsák, micsoda és honnan származhat – mondta Vincent McAviney, az Euronews tudósítója.

A hatóságok már többet tudnak az anyagról, amely a két ember súlyos sérülését okozta, mondta Amber Rudd brit belügyminiszter, de nem árult el részleteket. A kettős ügynök Szergej Szkripal egy fogolycserét követőn 2010-ben költözött Angliába. Moszkvában élő lánya látogatóba érkezett hozzá.

Az ügy nagyban mutat hasonlóságokat egy 2006-os esettel, amikor szintén egy korábbi orosz ex-kémet, Alekszandr Litvinyenkót mérgezték meg Londonban az orosz katonai titkosszolgálatok. Moszkva most is tagadja, hogy bármilyen köze lenne az esethez, és együttműködést ígértek a brit hatóságoknak.

Szerző

Tekintélyelvű politikus: "intellektuálisan szegényes, emberileg gyenge"

Publikálás dátuma
2018.03.07. 18:46
Forrás: UN/Facebook
Bemutatta  éves jelentését Genfben az ENSZ emberi jogi főbiztosa, aki a szűklátókörű, tekintélyelvű politikusok jelentette veszélyre figyelmeztetett beszédében - írja az MTI. Zeid Raad al-Husszein szerint a legtöbben intellektuálisan szegényesek, emberileg pedig gyengék, hajlanak bázisuk megosztására és az intoleranciára politikai ambícióik elérése érdekében.

"Egyesek ezt másoknál nyíltabban csinálják, de valamennyien tisztában vannak azzal, hogy ezt kiszolgáltatott emberek kárára teszik" - húzta alá a jordániai politikus. Husszein szerint ezeket az embereket végül a történelem "kisegérként" ítéli majd meg. A világ tiszteletének kivívásához Nelson Mandela példáját kellene követniük - hangoztatta.

Az emberi jogi főbiztos több mint 50 országgal kapcsolatban emelt ki problémákat, köztük olyanokkal is, mint az Egyesült Államok és az Európai Unió több tagállama. Az Egyesült Államokkal kapcsolatban megdöbbentőnek nevezte, hogy a déli határnál elfogott embereket megalázó körülmények között tartják, és vannak gyerekek, akiket elválasztanak családjaiktól. Kitért arra is, hogy régóta az országban élő, törvénytisztelő emberek deportálása családokat szakít szét. Kiemelte a guantánamói fogolytábort is, amelyet mégsem zárnak be. "Az ottani, határozatlan idejű fogva tartás, sokszor embertelen körülmények között, nemzetközi jogot sért" - szögezte le a főbiztos.

Európából Ausztriát, Magyarországot, Olaszországot, Lengyelországot, Csehországot, Oroszországot, Ukrajnát és Spanyolországot emelte ki az ENSZ emberi jogi főbiztosa.

Magyarországon megdöbbentőnek nevezte a migránsokkal és az emberi jogokkal szembeni "megvetést". Emellett elítélte a Stop Soros javaslatcsomagot. Husszein szerint Magyarországon nyilvánvaló a romaellenesség hatása is: az adatok azt mutatják, hogy 2011 és 2016 között nőtt a romákkal szembeni diszkrimináció a munkaerőpiacon és az egészségügyben is, az oktatásban pedig továbbra is mélyen gyökerezik a szegregáció.

(lásd még: Emberi jogi főbiztos: Orbán bizony rasszista és idegengyűlölő )

Törökországban tovább romlik az alapvető jogok helyzete - állapította meg. Önkényes elbocsátások, civil szervezetek feloszlatása, önkényes őrizetbe vételek, kínzás, a mozgás és a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozása, önkényes kisajátítások, kollektív büntetések - sorolta a problémákat az ENSZ-főbiztos. Kiemelte, hogy az EU-tagállamok parlamentjeinek kétharmadában jelen vannak szélsőséges pártok, és teret nyert a rasszista, idegengyűlölő, gyűlöletkeltő retorika. A jordániai politikus mélyen aggasztónak nevezte, hogy az EU országai arra összpontosítanak, hogy megakadályozzák a migránsok eljutását Európába, vagy minél előbb kitoloncolják őket.

Lengyelországban Husszein szerint jelentősen meggyengült a fékek és ellensúlyok rendszere; a kormány intézkedései aláásták a gyülekezési szabadságot, átpolitizálták a legfőbb ügyészséget, kiszélesítették a titkosszolgálatok jogköreit, és a kormány megerősítette ellenőrzését az igazságszolgáltatás, a sajtó, a civil szféra és a magánélet egyéb területein is. "Mélyen felkavar, hogy a kormány egyre inkább tétlenül nézi a gyűlölet-bűncselekmények és a gyűlöletbeszéd terjedését" - tette hozzá a jordániai származású politikus, aki egyúttal rendkívülinek nevezte a megszállt Lengyelországban elkövetett náci bűnökkel kapcsolatban legutóbb elfogadott jogszabályt.

Csehországban a főbiztos a romákkal szembeni diszkriminációt és iskolai szegregációjukat emelte ki.

Oroszországban a Memorial jogvédő szervezet elleni "szervezett és összehangolt" erőszakhadjáratot fájlalta különösképpen Zeid Raad al-Husszein. Felszólította Moszkvát, hogy garantálja a részvétel lehetőségét a jövő heti elnökválasztáson, valamint hogy a politikai gyűléseken a rendőrök a nemzetközi normáknak megfelelően járjanak el, és szavatolják a békés gyülekezés, egyesülés és véleménynyilvánítás szabadságát.

Elmondta: megütközött azon, hogy a katalán "függetlenségi népszavazás" idején mennyire elharapózott az erőszak. Az emberi jogi főbiztos szerint a tapasztalt túlzott erőszak láttán megkérdőjelezhető a madridi kormány értékelése, hogy a rendőri erőszak jogszerű, arányos és szükséges mértékű volt. Politikai párbeszédet szorgalmazott a katalán válság rendezésére.

Jemenben új nagyságrendet ért el a humanitárius katasztrófa - vélte. Líbiában pedig ottjártakor megrémítette, hogy az országban szinte teljes törvényenkívüliség állapota uralkodik. Egyiptommal kapcsolatban az elnökválasztással kapcsolatos, egyre terjedő állami nyomásgyakorlást és megfélemlítést tette szóvá első helyen a főbiztos, aki szerint a legnépesebb arab ország független sajtóját gyakorlatilag teljesen elnémították, a fogva tartottakat pedig rendszeresen megkínozzák. Iraknak a jogbiztonsággal és tisztességes eljárásokkal szembeni tisztelet hiányát rója fel.

Mianmarral kapcsolatban a főbiztos megismételte tavalyi értékelését, miszerint az országban a muszlim rohingják ellen etnikai tisztogatás folyik Arakán államban, bár az üldöztetés hevessége mérséklődött. Rohingja menekültek továbbra is gyilkosságokról, nemi erőszakról és kiéheztetésről számolnak be. "Hivatalomnak erős a gyanúja, hogy tavaly augusztus óta népirtással felérő dolgok is történhettek Arakánban" - húzta alá Zeid Raad al-Husszein.

Szerző