Megingott Zeman hatalma

Publikálás dátuma
2018.03.08 06:31
A cseh társadalom minden belpolitikai passzivitása ellenére következetesen kiáll a demokratikus alapértékek mellett. Prágában t
Fotó: /
Ma jár le a cseh köztársasági elnök megbízatása, holnap azonban újra beiktatják hivatalába. Eddig minden az ő terve szerint alakult a belpolitikában, ám elképzelhető, hogy ez nem sokáig marad így.

Az lehet az ember érzése, hogy Csehországban valahogy minden belpolitikai fejlemény az Európai Unió érdekei ellen alakulna. A tavaly októberi választást megnyerte Andrej Babis euroszleptikus ANO pártja, majd a januári elnökválasztáson, ha csekély többséggel is, de az EU-ellenes kijelentéseiről ismert hivatalban lévő államfő, Milos Zeman győzött. Ennek oka lehet, hogy felmérések szerint Közép-Európában messze a csehek a leginkább euroszkeptikusak, bár e tekintetben jelentősek az eltérések a városi és a vidéki lakosság között.

Bár Milos Zeman államfőként csak korlátozott jogkörökkel rendelkezik, rendkívül rafinált politikus, aki mindig úgy keveri a kártyákat a háttérben, hogy ő járjon a lehető legjobban. Paktumot kötött Babissal nyilvánvalóan azzal a szándékkal, hogy megkaparintsa az ANO szavazóit. Az elnökválasztás azt mutatta, hogy ez a taktika sikeres is volt részéről. Győzelme azt is jelentette, hogy hiába nincs többsége a parlamentben Babis pártjának, Zeman akkor is őt bízza meg a kormányalakítással. Az elnök abból indul ki, hogy egyszer majd csak sikerül többséget felmutatnia. Zeman szempontjából az lenne a legjobb, ha a megbízott miniszterelnök a két leginkább uniós tömörüléssel, a kommunista KSCM-mel és a Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) nevű szélsőjobboldali párttal szövetkezne. Egy Európa-ellenes cseh kormánnyal sok borsot törnének Brüsszel orra alá.

Minden Zeman tervei szerint alakult. Bár az SPD jelezte, csak akkor támogatja a kormányt, ha annak közvetlenül is része lehet, a kommunistákkal a színfalak mögött valamiféle megoldás körvonalazódott. Ennek részeként Babis fontos pozíciókba helyezné a KSCM illusztris személyiségeit. Csakhogy porszem került a gépezetbe, talán nem számítottak arra, hogy a cseh társadalom a belpolitikával kapcsolatos fásultsága ellenére még mindig képes kiállni a demokratikus alapértékek mellett.

Történt ugyanis, hogy múlt pénteken a kommunista Zdenek Ondráceket az ANO képviselőinek támogatásával választották meg a belbiztonsági erőket felügyelő alsóházi parlamenti bizottság élére az ANO, a KSCM és az SPD képviselőinek szavazataival. Nem ment könnyen a voksolás, hiszen éppen hogy, s csak az ötödik körben kapott többséget. Ettől még azonban a szégyenteljes belpolitikai fejlemény megtörtént.

Ez azonban már a csehek többségének is sok volt, hiszen a kommunista politikus 1989-ben tagja volt annak a készenléti rendőrségnek, amely brutálisan verte le a rendszerellenes tüntetéseket. Hétfőn Prágában és tíz városban is az utcára vonultak az emberek, s a fővárosban tekintélyes, 20 ezres tömeg tiltakozott nemcsak a kinevezés, hanem Andrej Babis ellen.

A kommunisták elnöke, Vojtech Filip süketnek tettette magát, azt közölte, nem érti a felháborodást, A Prima televízóban ellentámadásba lendült, szerinte éppen a tüntetők nem tisztelik a pogári demokrácia alapjait, s akik részt vettek a megmozdulásokon, „nem demokraták”. Kifejtette, Ondrácek más bizottsági elnökjelöltekhez hasonlóan minden feltételnek „maradéktalanul” megfelelt. Azt is közölte, hogy 1989 előtt minden rendőrnek egy időre csatlakoznia kellett a készenléti rendőrséghez, s csak „a kötelességét teljesítette”, amikor fellépett a kommunistaellenes tüntetőkkel szemben. A kiadott parancsnál „nem tett többet”. Filip helyettese, Jirí Dolejs annyit azért elismert, hogy az embereknek joguk van a demonstrációkra, hozzátette ugyanakkor, nem ért egyet a tiltakozókkal.

Teljesen másként látja a helyzetet a kereszténydemokraták elnöke, Pavel Belobrádek, aki azt közölte, a náci hadsereg tagjai is azzal védekeztek, hogy parancsot hajtottak végre. Ondrácek pedig semmiféle megbánást sem tanúsított. Ezt maga az érintett is közölte, elmondta, nem bánt meg semmit, s sosem sértette meg a törvényeket.

Élesen kikelt a kommunista vezetők magyarázata ellen Petr Gazdík, a STAN nevű, polgármestereket tömörítő liberális párt vezetője, aki szerint a KSCM illetékeseinek megnyilatkozása azt mutatja: a párt semmit sem változott az eltelt évtizedek során.

A felháborodás hatására Babis azt közölte, ha indítványozzák Ondrácek visszahívását, ő is támogatja azt. Ez azért érdekes, mert néhány nappal korábban a párt képviselői még minden további nélkül megszavazták a kinevezést. A miniszterelnök pálfordulásának az lehet az oka, hogy retteg mindenfajta utcai megmozdulástól. Ne feledjük, a parlament még nem szavazott bizalmat kabinetjének, amely csak Zeman kegyelméből – és persze jól átgondolt politikai érdekeiből – maradhatott fent.

Közelednek a kormányhoz a szociáldemokraták
Egyelőre az sem kizárt, hogy előbb-utóbb a szociáldemokraták lépnek majd koalícióra Andrej Babis pártjával. Február közepén ugyanis a 39 éves Jan Hamáceket választották meg a párt új elnökének. Az előző kormányban még a szociáldemokraták voltak a legerősebbek, a parlamenti választás azonban a CSSD összeomlását hozta: mindössze hatodik lett a pártok versenyében, 7,3 százalékkal. A szociáldemokrata küldöttek nem is zárkóznának el a kormányzati szerepvállalástól, ám feltételül szabták: ne Babis legyen a miniszterelnök, akivel szemben eljárás indult uniós pénzek feltételezett illegális felhasználása miatt. Kérdés, mit hoz a jövő, hiszen Csehország tekintélyének se tenne jót, ha a kormány a szélsőjobboldali SPD támogatásától függne.
2018.03.08 06:31

Izrael és Oroszország is visszakozott a lelőtt katonai gép ügyében

Publikálás dátuma
2018.09.18 21:58
Egy Il-20-as orosz katonai szállítógép. Ezt a géptípust találta el a szír légvédelem szintén orosz gyártmányú rakétája Latakia f
Fotó: AFP / Russian Defence Ministry / Sputnik/ Aleksandr Tarasenkov
Bár az orosz kormány először először Izraelt vádolta a Szíria felett kilőtt orosz katonai repülő miatt, később Vlagyimir Putyin finomított, Benjamin Netanjahu pedig részvétét fejezte ki az áldozatok miatt. A tét óriási volt, a helyzet egy izraeli-orosz konfliktus lehetőségét is magában hordozta.
Együttérzésének adott hangot Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök Vlagyimir Putyin orosz elnökkel kedden folytatott telefonbeszélgetésében amiatt, hogy a szíriai légvédelem lelőtt egy orosz harci gépet, és további izraeli-orosz biztonsági együttműködést szorgalmazott – idézi az MTI a Háárec izraeli újság cikkét. Az izraeli kormányfő nyilatkozata egy nagyon feszült diplomáciai helyzet lezárását is jelenti, orosz részről kedd reggel ugyanis még Izraelt vádolták a 15 fős személyzetet szállító Il-20-as elpusztításával.
Az orosz védelmi minisztérium keddi nyilatkozatában ugyan elismerte, hogy a szovjet gyártmányú légvédelmi rakétarendszerrel felszerelt szíriai légvédelem lőtt le keddre virradóra a Földközi-tenger felett egy Il-20 típusú orosz katonai repülőgépet, de a tárca Izraelt tette felelőssé a történtekért, arra hivatkozva, hogy izraeli harci gépek szándékosan provokálták ki a 15 emberéletet követelő incidenst.
A tárca szóvivője szerint az izraeli légierő F-16-os vadászgépei légicsapást mértek az északnyugat-szíriai Latakia város környékére, majd a leszállásra készülő orosz Il-20-as gépet használták fedezéknek, így a szíriai légvédelem SZ-200-as rakétái a jóval nagyobb orosz gépet találták el, és nem az izraeli vadászgépeket.
Vlagyimir Putyin orosz elnök azonban később úgy nyilatkozott, hogy nem az izraeliek lőtték le az orosz gépet, az esemény véletlenek sorozatába illeszkedik
Az izraeli hadsereg eleinte nem regált az őt érő vádakra, mondván, külföldi sajtóértesüléseket nem kommentálnak. A helyzet talán Putyin reakciója miatt is változhatott: Benjámin Netanjahu mindenesetre kedd este - szokatlan módon a leszentebb zsidó ünnep, a Jóm Kipúr előestéjén - telefonbeszélgetést folytatott Putyinnal a lelőtt orosz harci gép ügyéről. Az izraeli kormányfő együttérzését fejezte ki az Il-20 típusú orosz gép tizenöt fős személyzetének halála miatt. A Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet szerint az orosz katonák szíriai ellenzéki erőkkel szembeni felderítő feladatot láttak el a térségben, amikor az izraeli légitámadás miatt riadóztatott szíriai légvédelmi rakéta lelőtte a gépüket. Netanjahu hangsúlyozta, hogy Szíria a felelős az orosz katonai repülő lelövéséért, és megígérte, hogy Moszkvába küldi az izraeli légierő főparancsnokát, hogy megossza az orosz illetékesekkel az ügy részleteivel kapcsolatos izraeli információkat. 
Az izraeli miniszterelnök kiemelte a biztonsági egyeztetés folytatásának fontosságát Izrael és Oroszország között. Ugyanakkor azt is megerősítette: országa továbbra is mindent elkövet, hogy megakadályozza Irán katonai jelenlétét Szíriában, akárcsak azt, hogy fegyverszállítmányaik Libanonba juthassanak a Hezbollah síita milíciához. A The Times of Israel című angol nyelvű honlap szerint a hétfő éjszakai izraeli légicsapás helyszíne, Latakiát eddig általában elkerülték a fegyverszállításokat megelőző izraeli légitámadások, főként a földközi-tengeri szíriai kikötőváros térségében lévő erős orosz katonai jelenlét miatt.
2018.09.18 21:58
Frissítve: 2018.09.18 22:03

Varsó lekörözte Budapestet Washingtonban

Publikálás dátuma
2018.09.18 21:20
A lengyel államfőnek nem kellett „emberi jogi aggályoktól” tartania
Fotó: AFP/NurPhoto/ Celestino Arce
A világ két legerősebb politikai vezetője fogadta kedden az Európai Unió két „renitens” első emberét – míg Orbán Viktor magyar miniszterelnök Vlagyimir Putyin és a Kreml vendége volt, addig Andrzej Duda lengyel államfő a Fehér Házban Doland Trump amerikai elnökkel parolázhatott. Duda mindenekelőtt biztonságpolitikai, katonai és gazdasági együttműködésről, kereskedelemről egyeztetett Donald Trumppal a Fehér Házban. Washingtoni meghívása a kiemelten jó amerikai-lengyel viszony, a stratégiai partnerség ellenére azért nem szokványos, mert az utóbbi időben Washington és Varsó többször nyílt szóváltásba keveredett emlékezetpolitikai kérdésekben. Legutóbb a holokauszt törvény kapcsán bírálta az Egyesült Államok Lengyelországot. Ilyen vita után a korábbi amerikai elnökök idején aligha jöhetett volna létre a tegnapi vizit, ám Donald Trump elnöksége alatt ez változni látszik. Trump mindenek elé és fölé helyezi a katonai illetve a kereskedelmi együttműködést, emberi jogi és jogállami kérdések látványosan nem érdeklik.    Hogy minek köszönheti Duda a meghívást, amiért annyit lobbizott már eredménytelenül Orbán Viktor?  Lengyelország geostratégiai helyzete miatt kiemelten fontos Washington számára, itt épül az újabb amerikai rakétavédelmi rendszer, Varsó amerikai haditechnikát vásárol az orosz fenyegetettség árnyékában és elsőként az uniós országok közül hosszú távú, rendszeres szállításra szóló szerződést kötött az amerikai cseppfolyós gázra. Donald Trump néhány hónappal hivatalba lépése után, tavaly júliusban már hivatalos látogatást Varsóban. Akkor úgy fogalmazott, "Amerika sosem állt olyan közel Lengyelországhoz mint most".  Ebben vélhetően igaza is van, hiszen a varsói és a washingtoni vezetés csúcsain is az „illiberális” eszmék hódítanak. Az Európai Unió eközben folytatja a 7. cikkely szerinti eljárást Lengyelország ellen és hétfőn a Bukarestben ülésező Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózata (ENCJ) is felfüggesztette a Lengyel Bírói Tanács (KRS) tagságát. A szavazás igen egyértelmű volt, a jelenlévő száz bíróból csupán nyolc tartózkodott és hatan adtak le ellenszavazatot. A testület honlapján megjelent közlemény szerint az ENCJ tagság feltétele, hogy a csatlakozó ország igazságszolgáltatási intézményei függetlenek legyenek és biztosított legyen a független igazságszolgáltatás. A lengyel igazságszolgáltatási reform nyomán azonban a lengyel igazságszolgáltatás függetlensége már nem biztosított, ezt állapította meg az ENCJ idén júniusban tett lengyelországi látogatása során, áll a közleményben. Az európai ernyőszervezet hangsúlyozta, a tagállamok szabadon szervezhetik igazságszolgáltatási rendszerüket, de vannak minimumszabályok, amelyeknek meg kell felelni. A Lengyel Bírói Tanács felelős a bírói kinevezésekért, az új rendszerben viszont már zömében politikai kinevezettekből áll, az ENCJ szerint ez aláássa az igazságszolgáltatás függetlenségét. A testület nem szakítja meg kapcsolatát a lengyel tanáccsal, a továbbiakban is monitorozza a lengyel helyzetet, s amennyiben az ország újra teljesíti a tagság feltételeit, a KRS is visszanyeri azt.   
Szerző
2018.09.18 21:20
Frissítve: 2018.09.18 21:21