Vámháborút robbanthat ki az USA

A washingtoni kormány az Egyesült Államokban eszközölt kínai beruházások korlátozását tervezi, és a termékek sokkal szélesebb skálájára fontolgatja importvám bevezetését, mint amiről az elmúlt napokban szó volt – írja a Bloomberg hírügynökség. Eddig az acélbehozatal 25, valamint az alumíniumimport 10 százalékos vámmal sújtásának a fehér házi terveiről esett sok szó a sajtóban, mégpedig minden ország vonatkozásában, különbségtétel nélkül. Most olyan kép kezd kibontakozni az amerikai médiában, hogy a tervezett intézkedések leginkább Peking ellen irányulnának, és sokkal átfogóbbak lennének az említett két fém importjának a korlátozásánál. Nem csupán a kínai fogyasztási cikkek egész sorának az importját sújtanák büntetővámmal, hanem korlátoznák azokat a kínai beruházásokat is, amelyeket nemzetbiztonsági szempontból kockázatosnak ítél az amerikai kormányzat.

A Bloomberg által idézett elemzők szerint a tervezett intézkedések növelnék a két ország közötti feszültséget, és Peking valószínűleg ellenlépéseket tenne. Az érvényes amerikai jogszabályok lehetőséget adnak az elnöknek kereskedelemkorlátozó intézkedések bevezetésére azokkal az országokkal szemben, amelyeknek a kormánya tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytat. Legfrissebb adat szerint decemberben 34 milliárd dollár amerikai deficit alakult ki a Kínával folytatott kereskedelemben.

Donald Trump elnök a krónikus külkereskedelmi hiányt a gazdasági gyengeség jelének tekinti, és azért szerinte a kereskedelmi partnerek tisztességtelen versenyelőnye a felelős.

Brüsszel visszavág
Mogyorókrém, narancslé és whisky is szerepel azon a listán, amelyet az Európai Bizottság állított össze a behozatali vámmal sújtható amerikai termékekről. A testület egyelőre a tagországokkal egyeztet a jegyzék tartalmáról — közölte szerdán Brüsszelben Cecilia Malmström kereskedelempolitikáért felelős biztos.
Donald Trump amerikai elnök még nem határozott az Egyesült Államokba irányuló acél- és az alumíniumtermékek vámtarifáinak 25, illetve 10 százalékos emeléséről, de Brüsszel már készül a lehetséges válaszintézkedésekre. “Az amerikai vámok emelése fájdalmasan érintené az Európai Uniót, ahol munkahelyek ezrei szűnnének meg emiatt. Ha a washingtoni adminisztráció mégis így döntene, akkor határozott és arányos lépéseket fogunk tenni” — mondta Malmström. Egyes amerikai ipari és mezőgazdasági termékek vámtarifájának emelésén kívül, az EU kész a Kereskedelmi Világszervezet döntőbíróságához fordulni a jogellenes amerikai döntés miatt. A 28 tagállam emellett kénytelen lenne óvintézkedéseket hozni annak érdekében, hogy az USA-ból kiszoruló acél- és alumíniumtermékek ne öntsék el az európai piacokat — fejtette ki Cecilia Malmström. - Halmai Katalin (Brüsszel)

Szerző

Óvatosak Phenjan nyitása kapcsán

Publikálás dátuma
2018.03.08. 06:33
Legfelsőbb szinten utoljára 2007-ben került sor Koreák közti egyeztetésre Fotó: Pool/AFP

Mun Dzse In dél-koreai elnök óva intett attól, hogy a világnak túlzott elvárásai legyenek Észak-Korea Szöulnak tett gesztusai miatt. Annak kapcsán, hogy Phenjan nukleáris programja sorsáról is hajlandónak mutatkozott tárgyalni, kifejtette, még túl korai derűlátónak lenni. „Csak az út legelején járunk” – fejtette ki.

Donald Trump Észak-Korea tárgyalási ajánlatát kedvező fejleménynek nevezte. Kifejtette, ez annak az eredménye, hogy Phenjan kezdi érezni a szankciók hatásait „Kína jelentős támogatásának köszönhetően is”. Arról nem beszélt, hogy Washington milyen feltételekkel tárgyalna Phenjannal a sztálinista állam atomprogramjáról. „Meglátjuk, mi fog történni” – tette hozzá.

Kim Dzsong Un kedden magas rangú dél-koreai küldöttséggel találkozott. Ezt követően a szöuli delegáció megerősítette, hogy április végén történelmi csúcstalálkozót rendeznek az északi és a déli vezetők részvételével. A phenjani média azt közölte, hogy szívélyes fogadtatásban részesítette vendégeit Kim Dzsong Un és „nyílt tárgyalásokat” folytattak. Észak-Korea elkötelezett a kapcsolatok „jelentős javításáért”, melynek első lépéseként közvetlen telefonvonalat létesítenek a két vezető között.

Japán visszafogottan értékelte a legújabb fejleményeket. A tokiói kormány egy szóvivője úgy fogalmazott, hogy mindez semmit sem változtat az ország jelenlegi stratégiáján, vagyis Japán továbbra is nyomást próbál gyakorolni Phenjanra.

Szakértők teljességgel megosztottak abban, mennyire vehetőek komolyan Phenjan gesztusai. Az észak-koreai fővárosban járt déli delegáció egyik tagja, Chung Eui Jong, a dél-koreai nemzetbiztonsági hivatal vezetője tette azt a bejelentést, hogy Phenjan készségét fejezte ki a nukleáris leszerelésre legalábbis abban az esetben, ha garantálják az ország biztonságát. Phenjan szívélyes tárgyalásokat kíván az Egyesült Államokkal is – tették hozzá. Az óvatosság azért érthető, mert Észak-Korea már tett hasonló kijelentéseket a múltban. Az is kérdés, mit ért a sztálinista állam biztonságának szavatolása alatt.

Tény azonban az is, hogy az Észak-Koreával szemben elrendelt szankciók miatt új helyzet állt elő. A kedden nyilvánosságra hozott adatok szerint Phenjan nyolc év óta a legalacsonyabb bevételre tett szert a Kínával folytatott kereskedelemből. 2018 januárjában 80 százalékkal kevesebb összeg folyt be ebből, mint egy évvel korábban, ami azt jelzi, Peking valóban komolyan veszi a szomszédos állammal szemben bevezetett büntetőintézkedéseket. Észak-Korea külkereskedelme deficites, amit hosszabb távon képtelen elviselni az ország gazdasága. Kim Dzsong Un számára, ha fenn akarja tartani rezsimjét, illetve luxus életvitelét, egyetlen lehetőség van: nyitni Dél-Korea és az Egyesült Államok felé. Ahhoz azonban, hogy komolyan is vegyék őt, nagy engedményeket kellene tennie.

Jelképes szankciók
Az Egyesült Államok újabb szankciókat vezetett be Észak-Korea ellen, mert bizonyítottnak látja, hogy Phenjan áll Kim Dzsong Un féltestvére, Jim Jong Nam Malajziában történt meggyilkolása mögött. VX nevű ideggázzal végeztek vele. Ugyanakkor az új büntetőintézkedések csak jelképesek.

Szerző

Mélyül az olasz káosz

Publikálás dátuma
2018.03.08. 06:32
Az ötcsillagos vezér, Luigi Di Maio állítja, csak az ő pártja képviseli egész Olaszországot, Az M5S egyes régiókban 50 százalék
Gyűlnek a potenciális miniszterelnökök Olaszországban, ám egyelőre bárkit is jelölnek, nincs esélye a kormányalakításra, mint ahogy tényleges EU-párti koalícióra sem.

Még nem is körvonalazódik a kiút a vasárnapi olaszországi parlamenti választás nyomán kialakult patthelyzetből. A voksolás győztes pártja, a populista Öt Csillag Mozgalom (M5S) ugyan önálló formációként megnyerte a választást, de kormányt alakítani nem tud. De kormányzásképtelen a Silvio Berlusconi nevével jelzett hárompárti jobboldali szövetség is, az abszolút többséghez szükséges koalíciók egyelőre nem körvonalazódnak. Miniszterelnök jelöltje azonban mindkét győztesnek van.

Luigi di Maio, a pártalapító komikus Beppe Grillo örökébe lépett 31 éves politikus már jelezte, „kötelességük kormányt adni” az országnak, mert nem csak a legnagyobb támogatottságú párt a M5S, hanem olyan formáció is, amely teljes Olaszországot képviseli, „ami nem mondható el más pártokról”. Di Maio tehát egyértelműen bejelentette kormányalakítási szándékát, ami viszont megvalósíthatatlan, ha a M5S ragaszkodik a Grillo-féle elvhez, a hagyományos politikai pártokkal való bármiféle együttműködés elutasításához. Az ifjú pártelnök azonban több tekintetben „szelídített” Grillo keményvonalasságán, többek között az együttműködés kérdésében is nyitottabb, bejelentette, kész minden politikai erővel egyeztetni a kormányalakítás érdekében. (Hasonló jelentőségű elmozdulás az euroszkeptikus, EU-ellenes álláspont finomítása is az M5S-nél.) Maio azonban leszögezte azt is, az ötcsillagos program sarokpontjai mentén tárgyalna, vagyis a szegénység és pazarlás, bevándorlás és biztonság, munkahelyteremtés és fejlesztés kérdésében. Ami egyben azt is jelenti, hogy a hagyományos, érték- és ideológia alapú pártok illetve a „pártokráciaellenes”, a fennálló politikai rendszer megkérdőjelezésére alapuló M5S koalíciója szinte elképzelhetetlen, hiszen ezekben a teljes olasz társadalmat is megosztó kérdésekben nem igen van közös nevező.

Maio és az M5S számára a leglogikusabb – és talán egyedüli – választás a megsemmisítő vereséget szenvedett Demokrata Párt lenne. Erre viszont kevés az esély, ha csak a német forgatókönyv meg nem ismétlődik. 2013-ban már volt egy koalícióskötési próbálkozás a PD és a M5S között, az kudarcba fulladt. A pillanatnyi erőviszonyok azonban fordítottak – most az Ötcsillag 32,7, a demokraták 18,7 százalékot értek el. Matteo Renzi PD elnök (aki ugyan lemondott a választási vereség után, de az elkövetkező hetekben, a kormányalakítási tárgyalások során mindvégig még ő vezeti a pártot)  máris bejelntette, a PD nem lesz egy „rendszerellenes kormány mankója”. „A M5S és a jobboldal éveken keresztül sértegetett minket, szembement értékeinkkel. Nem hiszem, hogy most hirtelen megváltoztak volna. Alakítsanak kormányt, ha tudnak, mi ebből kimaradunk”, fogalmazott Renzi. A leköszönő pártelnök álláspontja heves ellenállást is kiváltott az amúgy is belső válsággal küszködő pártban. Renzi belső ellenzéke attól tart, hogy amennyiben a Demokrata Párt kimarad a kormányzásból, akkor csakis euroszkeptikus kormány jöhetne létre, egy Maio- Salvini, azaz a M5S és a Berlusconi Forza Italiajával szövetkező szélsőjobboldali Északi Liga, illetve Olasz testvérek esetleges koalíciója katasztrófával érne fel.

Az ötcsillagosok és a szélsőjobb összefogása sem zárható ki, de annak komoly akadálya lehet, hogy nemcsak Di Maio, hanem a Liga elnöke, Matteo Salvini is miniszterelnöki babérokra tör. Silvio Berluconi tegnap nevezte meg Salvinit a jobboldali koalíció kormányfő jelöltjeként. Berlusconi a kampányban ugyan Antoni Tajanit jelölte, de mivel a hárompárti koalíción belül a Liga szerezte meg az első helyet, nem pedig a Forza Italia, így a belső megállapodás értelmében a Liga adja a szövetség kormányfőjelöltjét is.

A tényleges olasz kormányalakítási tárgyalások április 2-án kezdődnek, március 23-án áll fel az új parlament. A szenátus és a képviselőház vezetőinek megválasztásához is politikai alkukra lesz szükség, ami előrevetítheti a kormánykoalíciós esélyeket is.

Bársonyszékbe készül Salvini is
Ugyancsak "kötelességének érzi", hogy kormányt alakítson és adjon az országnak Matteo Salvini, az Északi Liga (LN) elnöke is. A jobboldali szövetség mindenekelőtt adócsökkentési és a bevándorlás megfékezésére tett választási ígéretének valóraváltását tartja sürgősnek. "Megvan hozzá a csapatunk és készen áll a munkára" hangoztatta Salvini. Kormányalakításhoz szükséges többsége azonban egyelőre nincs.
Szerző