Felszámolná az ellenzék a Klebelsberg Központot

Publikálás dátuma
2018.03.09 06:00
TANÜGY Mindenki komolyan ígéri a pedagógusok és a diákok autonómiáját - Fotó: Molnár Ádám
Fotó: /
Egyben szilárdan egyetért szinte valamennyi, választáson induló, egy százaléknál nagyobb támogatottságú párt: a központosított állami iskolafenntartót meg kell szüntetni. Mi mást ígérnek még?

Fidesz-KDNP

A kormánypártokat hiába kerestük, semmit nem árultak el legfontosabb, jövőbeni oktatási elképzeléseikről. Ami nem meglepő, hiszen a Fidesz-KDNP választási programja lényegében ismét egyetlen szóból áll: "folytatjuk". Az iskolarendszernek ez nem sok jót ígér. Az utóbbi évek oktatáspolitikáját vizsgáló hazai és nemzetközi kutatások szerint a magyar tanügy lemaradóban van mind a finanszírozás, mind a minőség tekintetében. Egyre nő a korai iskolaelhagyás, a lemorzsolódás aránya, az iskolai szegregáció mértéke sem csökken. 2020-tól úgy vezetnék be az egyetemi felvételihez szükséges kötelező nyelvvizsgát, hogy annak megszerzéséhez nem teremtik meg a feltételeket, ezzel fiatalok tízezreit zárnák ki a felsőoktatásból.

Jobbik

A Jobbiktól sem kaptunk tájékoztatást. Ám nekik legalább van kidolgozott programjuk, ebből szemezgettünk. A párt elsősorban diákközpontú oktatást szeretne, mert - mint írták -, "a XXI. században az iskola nem csupán ismeretátadási hely, hanem egyben az egyik legfontosabb szocializációs tér is. Nemcsak a tudást, hanem magatartásmintákat, emberi kapcsolatokat, az együttélés szabályait is meg kell tanulniuk a gyerekeknek." Az iskolai szegregáció, a roma gyerekek elkülönített oktatása tekintetében nem az integrált oktatás "erőltetését" tartják megoldásnak, szerintük elképzelhetőek olyan esetek, amikor párhuzamos osztályok vagy intézmények működtetése válik indokolttá. Míg a felsőoktatásban valamennyi ellenzéki párt felszámolná a Fidesz által bevezetett kancellári és konzisztóriumi rendszert (ami az egyetemi önállóság jelentős csorbulásával járt), a Jobbik inkább újragondolná azt.

MSZP-Párbeszéd

A két párt programjában első helyen szerepel, hogy a finanszírozás terén legalább a GDP 6 százalékát fordítsák az oktatásra. A tankötelezettségi korhatárt a jelenlegi 16-ról visszaállítanák 18 évre, a szakmai egyeztetésekbe bevonnák a civil, ifjúsági és diákszervezeteket is. Az iskoláknak, pedagógusoknak nagyobb szakmai önállóságot ígérnek, a tanárok béralapját a mindenkori minimálbérhez kötnék. Azokon a településeken, ahol csak egyházi iskola van, létrehoznának állami vagy önkormányzati fenntartású iskolát is. A közoktatás teljes rendszerében megerősítenék az idegen nyelvi képzést, az informatikai ismeretek elsajátítását. A felsőoktatásban egyebek mellett helyreállítanák az egyetemi autonómiát, 33 százalékkal növelnék a hallgatói ösztöndíjakat, továbbá az első diploma megszerzését mindenki számára, aki teljesítette a bekerülés feltételeit, ingyenessé tennék.

Demokratikus Koalíció

A DK a 18 éves korig tartó tankötelezettség helyreállítását, a gyermekek mindenek felett álló érdekeinek védelmét, és a közoktatást fojtogató felesleges szabályok, a merev minősítési rendszer megszüntetését, a tanári és tantestületi autonómia és a tankönyvválasztás szabadságának helyreállítását sorolja a legsürgetőbb intézkedések közé. Céljuk az oktatási rendszer korszerűsítése, a diákok és tanárok túlterhelésének csökkentése, és az alapképességek fejlesztése. Nagy hangsúlyt fektetnének a digitális készségek fejlesztésére is, ennek érdekében informatikai eszközökkel látnák el az iskolákat, a tanárokat és a diákokat egyaránt. A felsőoktatásban az a céljuk, hogy minék többen szerezhessenek diplomát.

Lehet Más a Politika

Az LMP a korszerű, szabad és igazságos oktatási rendszer kialakítása mellett tette le a voksát. Oktatási reformjukat a pedagógusi pálya vonzerejének növelésével kezdenék. Ehhez megújítanák a tanárképzést, egyensúlyba hoznák a munkaterhelés és a bérezés mértékét. A most nettó 120-130 ezer forintos pályakezdő bért háromszorosára emelnék. Új Alaptantervet készítenének szakértők bevonásával, amely nem a tananyagra, hanem a kompetenciákra fókuszál. A szakképzést nem a vállalatok rövid távú igényei, hanem a diákok hosszú távú érdekeit szem előtt tartva újítanák meg. A felsőoktatásban ingyenessé tennék nemcsak az első, hanem a második és harmadik diploma megszerzését is.

Indul a V18 szakpolitikai-programsorozata
Jövő szerdán, délután öt órától tartja első szakpolitikai vitáját a Válasszunk 2018! (V18) a fővárosi Benczúr Hotelben. A Balázs Péter volt külügyminiszter vezette csoport az oktatás, egészségügy, szociális ellátás témakörhöz meghívta az MSZP, a DK, az LMP, a Jobbik, valamint a Fidesz szakpolitikusát is. - A demokrácia akkor működik egészségesen, ha a választáson indulók elsősorban a saját világnézetüket tükröző programjaikkal szeretnék meggyőzni a szavazókat. Egyedül ezek a nyilvánosan meghirdetett tervek azok, amelyek alapján a későbbiekben a politikusok elszámoltathatók, egyedül a programok összemérése teszi lehetővé, hogy a választók racionális szempontokat is mérlegeljenek a voksolás előtt - írta a csoport. Z. Á.

Momentum Mozgalom

A Momentum is az oktatás modernizálását tartja az egyik legfontosabb célnak, hogy átvezesse az iskolákat a XXI. századba, legyen szó akár a digitális platformok használatáról, akár a változó világban legfontosabb készségek fejlesztéséről. A helyi tantervek kidolgozásánál nagy szabadságot adnának az iskoláknak, hogy a gyerekek igényei kerüljenek középpontba. Fejlesztő- és szakpedagógusokkal hangsúlyosabbá tennék az óvodák fejlesztő szerepét is. A szakképzésben tanulók számára is szélesítenék a felsőoktatásba való bekerülés lehetőségeit. Röghöz kötés helyett innovatív, független és jól finanszírozott egyetemekkel tartanák itthon a fiatalokat. A felsőoktatási képzést viszont csak az első tanévben tennék mindenki számára ingyenessé.

Együtt

Az Együtt 54 pontban összegezte oktatási programját. Ezek között szerepel, hogy megszüntetnék a délután 4 óráig tartó, tartalom nélküli, kötelező iskolában tartózkodást. Az angol nyelvismeret elsajátítását mindenki számára elérhetővé tennék. Az állami iskolák világnézeti semlegessége érdekében megszüntetnék a kötelező hit- és erkölcstan oktatást. Bővítenék a gimnáziumi férőhelyek számát, a szakképzésben helyreállítanák a közismereti tárgyak oktatását. A felsőoktatásban tandíjmentesen biztosítanának három év magas színvonalú nyelvi képzést.

Magyar Liberális Párt

"Ha a Liberálisok legfontosabb oktatáspolitikai terveit kell röviden összefoglalni, akkor a tanárok és a diákok követeléseit kell sorra venni" - közölte a párt. Szerintük a Fidesz történelmi bűne, hogy figyelmen kívül hagyta a tanárok, diákok véleményét, az oktatás ezért került válságos állapota. Programjukban egyebek mellett azt ígérik, eltörlik a nulladik órát, radikálisan csökkentik a tanórák számát, a diákok mellett a tanárok leterheltségét. Magolás helyett a készségfejlesztésre helyeznék a hangsúlyt. A diák önkormányzatoknak vétójogot adnának az őket érintő kérdésekben. A szakképzésben eltörölnék a kötelező szakmai érettségit, a felsőoktatási keretszámokat pedig minimum a 2011-es szintre emelnék.

Magyar Kétfarkú Kutyapárt

A Kutyapárt választási programja - amit 7 millió szakértő és Cher bevonásával készítettek - már a címében is ígéretes: Legyen minden jobb! Hatalomra kerülésük esetén nem lesz többé gond a diákok iskolába járása: a tankötelezettséget első körben 12 évre, majd több lépcsőben 7, illetve 2 évre csökkentenék. "Azok a gyerekek, aki nem jutnak el iskolába, otthon is olvashatják Bayer Zsolt irodalomtankönyvét vagy Semjén Zsolt: Hogyan vadásszunk evés közben? című felejthetetlen művét" - írták.

Egyetértés kell az oktatáspolitikában
Az ellenzéki pártok - a Jobbik kivételével - oktatási minimumprogramban is megállapodtak. Bajomi Iván szociológus, oktatáskutató szerint ez fontos előrelépés.
- "Az általánosság szintjén mozog" – ezt Palkovics László oktatási államtitkár mondta az oktatási minimumról. Mit gondolt erről?
- Nem értek egyet az államtitkár úrral. A dokumentum határozottan kinyilvánít olyan értékeket, amelyek a mostani oktatáspolitikában nem érvényesülnek. Ilyen az esélyegyenlőség problematikája. A mostani rendszer rögzíti a társadalmi hierarchiát, nem ad lehetőséget a mobilitásra. A minimumprogram több ponton jelöli meg, hogyan kellene ezen változtatni.
- Az államtitkár szerint a problémákkal már foglalkoznak, nincs mit átemelni a programból. Valóban így lenne?
- Nem vagyok biztos benne. A programban például benne van, hogy a heti öt testnevelésóra kötelező voltát meg kell szüntetni, emellett létre kell hozni az egészségfejlesztő testmozgás lehetőségeit anélkül, hogy ez túlterhelést eredményezne a diákok számára. Nem tudjuk, a kerekasztalban végzett munkálatok mennyire fogják a diákok túlterhelését csökkenteni. Készül az új Nemzeti alaptanterv is, de az sem nyilvános, nagyon kevés információ áll rendelkezésre. A programban az is szerepel: az oktatás fejlesztésével kapcsolatos munkálatoknak minél szélesebb körűnek, nyilvánosnak kell lenniük.
A Jobbik az utolsó pillanatban döntött úgy, mégsem írja alá a minimálprogramot. Korábban nem derült fény a nézetkülönbségekre?
- A munkafolyamat közben nem jelezte a Jobbik képviselője a kifogásokat. Úgy tudom, a munka állásáról folyamatosan tájékoztatta a pártvezetést, ám ott nem foglalkoztak vele egészen az utolsó napokig. Végül elég markánsan foglaltak állást amellett, hogy például a roma diákok iskolai szegregációjának visszaszorítását célzó javaslatoktól szeretnének megszabadulni. A többiek ezt nem tudták elfogadni.
Mi várható az oktatásban, ha a programot aláíró pártok alulmaradnak?
- Semmi sem utal arra, hogy az ad hoc igazgatási modell mérséklődne, megváltozna. Lényegében bármi történhet egy ilyen autokratikus irányítási rendszerben. Láthattuk, aktuálpolitikai törekvés jegyében viszik be az oktatásba a militáris elemeket. Bármikor jöhetnek arra irányuló ötletek, hogy hogyan kell a társadalom ármánykodásai ellen felvértezni az ifjúságot.

Szerző
2018.03.09 06:00