Hideg zuhany Brüsszelből a briteknek

Publikálás dátuma
2018.03.09 06:32
Michel Barnier uniós főtárgyaló gyakran konzultál brit küldöttekkel, de még eredmény nélkül Fotó: Virginia Mayo/AFP
Fotó: /
Az Európai Unió azt javasolja, hogy az Egyesült Királysággal fenntartott jövőbeni gazdasági kapcsolatait szabad kereskedelmi megállapodás szabályozza.

Ez jóval lazább kötelékkel fűzné egymáshoz a La Manche csatorna két partját, mint amilyent a londoni kormány szeretne. Az egyelőre hat oldalas brüsszeli álláspontot a hónap végén esedékes brüsszeli találkozójukon hagyhatják jóvá a 27 tagország állam- és kormányfői.

A még nem véglegesített útmutatásokban a tagállamok leszögezik: “a lehető legszorosabb viszonyra” törekednek az Egyesült Királysággal. Kénytelenek azonban figyelembe venni, hogy a szigetország nem kíván a tagja lenni sem az egységes piacnak, sem a vámuniónak. Ez pedig korlátot szab a partneri kapcsolatoknak. A dokumentum egyértelműen nemet mond a bizonyos ágazatokban szorosabb piaci együttműködést szorgalmazó, a közösségi szabályok között “válogató” brit indítványokra, és figyelmeztet azok kedvezőtlen gazdasági következményeire. A huszonhetek ugyanakkor kifejtik, hogy készek felülvizsgálni a nézeteiket, ha London is változtat az álláspontján.

A javasolt szabadkereskedelmi megállapodás azután lépne érvénybe, hogy lejár a Brexit utáni, szűk két évesre tervezett átmeneti időszak. Akkor az Egyesült Királyság már nem lesz tagja az EU-nak, de még átveszi annak az elveit és normáit. Brüsszel azt javasolja, hogy ez a periódus 2020. december 31.-én érjen véget.

Az európai uniós tárgyalók szerint ezután szabadkereskedelmi egyezmény szabályozná a gazdasági kapcsolataikat. A felek között forgalmazott árucikkeket nem sújtanák vámok, bizonyos termékekre pedig mennyiségi kvótákat határoznának meg. A brit kormány és pénzügyi szektor nagy fájdalmára a tervezet nem tesz említést a szigetország legfontosabb exportcikkéről, a pénzügyi szolgáltatásokról. A kontinensen egyelőre nem talált meghallgatásra az az elképzelés, hogy London a Brexit után is Európa pénzügyi fővárosa maradhasson.

Az uniós javaslat határozottan elutasítja, hogy az Egyesült Királyság “szemezgessen” a belső piaci szabályokból, a neki tetszőket elfogadja, a többire fittyet hányjon. Ennek szellemében elveti azt a brit indítványt, hogy az EU és a szigetország megállapodásokat kössenek a szabványok kölcsönös elismeréséről a vegyi- és a gyógyszeriparban. Kizárja annak a lehetőségét is, hogy az Egyesült Királyság, mint harmadik ország, tagja legyen bizonyos uniós szervezeteknek és ügynökségeknek, amit Theresa May brit kormányfő múlt heti beszédében felvetett.

Javaslataiban az EU leszögezi: határozott intézkedéseket vár Londontól annak biztosítására, hogy a szigetország nem próbál tisztességtelen versenyelőnyhöz jutni az adózásban, a versenypolitikában és a környezetvédelemben.

A szabadkereskedelmi megállapodáson kívül az unió a kül- és biztonságpolitikában, a terrorellenes harcban, az igazságügyek terén is szoros együttműködés kialakítására törekszik az Egyesült Királysággal — fogalmaz az útmutatások tervezete, hozzátéve, hogy az Európai Unió itt is meg kívánja őrizni döntéshozatali autonómiáját.

Az Európai Parlament tovább menne
Az Európai Parlament a szabadkereskedelmi megállapodást meghaladó, átfogó társulási egyezmény megkötését szorgalmazza az EU és az Egyesült Királyság között. Az erről szóló ötpárti állásfoglalást várhatóan a jövő héten fogadja el Strasbourgban a képviselőtestület plenáris ülése. Az EP ebben a kapcsolatok minden területére kiterjedő megállapodást sürget, amely nem hasonlít egyetlen, harmadik országgal megkötött együttműködési szerződésre sem. “Az Egyesült Királyság számunkra nem Marokkó vagy Mexikó” — magyarázta az indítványt Guy Verhofstadt, a Brexit-tárgyalások parlamenti koordinátora.

2018.03.09 06:32

Személyes adatok millióit lopták el Kínában

Publikálás dátuma
2018.09.22 13:13
Illusztráció
Fotó: AFP/dpa/ Lino Mirgeler
21 embert letartóztattak az adatlopási üggyel kapcsolatban.
10 millió személyes adatot, köztük felhasználóneveket, csomagkövetési számokat és telefonszámokat loptak el az internetes kereskedelemmel foglalkozó Alibaba csoporttól Kínában - írja a Reuters. Pénteken 21 személyt letartóztattak az eset kapcsán.
Az elkövetők az Alibaba egy logosztikai központjának vonalkód-olvasó berendezéseit fertőzték meg egy rosszindulatú szoftverrel, és így jutottak az adatok birtokába a Xinhua kínai hírügynokség értesülései szerint. Állítólag a kiberbűnözőknek nem sikerült az ellopott adatokat harmadik félhez eljuttatnia.
2018.09.22 13:13

„Mi nem menekülteknek hívjuk őket”

Publikálás dátuma
2018.09.22 11:00

Fotó: / Molnár Ádám
Aszad al-Samlan szaúdi professzor szerint már a múlté az az elképzelés, hogy „tiszta” társadalomban, kizárólag a saját kultúránkban élhetünk.
– A menekültválság kirobbanása után mindenki azt kérdezte Magyarországon, miért nem inkább a gazdag muszlim Öböl-menti államok fogadják be a menekülteket. Nos, miért nem?  – Az érv, hogy nem vesszük ki a részünket a segítségből, egész egyszerűen téves tényeken alapul. Az igazság az, hogy Szaúd-Arábia több mint ötszázezer szírnek ad otthont, csak éppen mi nem menekülteknek hívjuk őket. Tartózkodási joguk van, és ugyanúgy megilleti őket az oktatás, az egészségügyi ellátások, stb., mint a szaúdi állampolgárokat. Másrészt a migráció valóban az egyik terület, ahol a jövőben szorosabb együttműködésre van szükség Európával. Szaúd-Arábiának rendkívüli tapasztalata van például a segélyezésben.  – Csakhogy közben az európai társadalmakban erősödik az idegenellenesség. Talán hallott az esetről, hogy nemrégiben egy magyar kisvárosban rendőrt hívtak a lakosok az ide látogató szaúdi rendőrökre, mert migránsoknak nézték őket. Hogyan látják ezt Szaúd-Arábiából?  –  Ezt az incidenst nem ismerem, de jól illeszkedik egy nagyobb képbe, amit kezelnünk kell. Tudniillik paradox világban élünk. A nemzetközi gazdaság, a telekommunikáció, a közlekedés, egy szóval a technológia fejlődése miatt a világunk egyre kisebb. Ugyanakkor az emberekben mégis erősödik a különállás érzése. Egyre közelebb kellene kerülnünk egymáshoz, mégis inkább távolodunk. Másrészt a világ minden része kapcsolatban van egymással: ha egy térségben probléma merül fel, az a többit is érinteni fogja. Márpedig Magyarország még messze sincs a Közel-Kelettől. Az iszlamofóbia erősödése Európában persze aggasztó jelenség. Az az elképzelés már a múlté, hogy „tiszta” társadalomban élhetünk, kizárólag a saját kultúránkban. És ebből nincs visszaút. A multikulturális társadalom megteremtése Európában egyébként is „rutin”, intellektuális hagyomány. Semmivel nem nehezebb, mint megtisztítani a kultúránkat az „idegenektől”.   
– Lát konfliktust az iszlám és a kereszténység vagy nyugati kultúra között?    – Személy szerint nem, és Szaúd-Arábia sem. Ami azt illeti, Szaúd-Arábia egyik fontos feladatának tekinti a vallások közötti párbeszéd megteremtését. Még Abdullah király ezért is hívott életre az ENSZ támogatásával, Ausztria és Spanyolország részvételével egy bécsi központú intézményt (KAICIID), melynek célja a vallások és kultúrák közötti párbeszéd kialakítása.  – Nyugaton Szaúd-Arábiának még sincs túl jó híre. Általában a szigorú vallási előírások, az emberi jogok megsértése, a terrorizmus támogatása miatt emlegetik.      –  Igaza van, de ez a legtöbbször egyszerűen a tudatlanságból fakad. Beszéljünk például az emberi jogokról! Kevesen emlékeznek rá, hogy Szaúd-Arábia azon kevés harmadik világbeli országok egyike volt, amely 1948-ban aláírta az emberi jogok egyetemes nyilatkozatát. Az országunknak alapvetően tehát semmi kivetnivalója nincs az emberi jogokban, éppen ellenkezőleg. Konkrét kérdésekben persze lehetnek nézeteltérések, de ezzel a világon minden állam így van. Ott van például a halálbüntetés, amit nem csak nálunk, de például az Egyesült Államok számos államában is alkalmaznak. A gond az, hogy a mai újságírásban minél hatékonyabban és egyszerűbben kell közvetíteni az üzenetet, és Szaúd-Arábia ennek az áldozata lett. Ha arról kell beszélni, hogy milyenek a nők jogai az iszlám világban, azonnal minket citálnak elő, nem pedig mondjuk Malajziát vagy Tunéziát. Ez sajnálatos, és a kormányunk mindent meg is tesz, hogy harcoljon ellene. Ugyanakkor ehhez szükség van a felelős újságírókra, hogy ne egyszerűsítsék le a dolgokat, és persze az olvasókra is.  – Nem csak a rossz hírek ellen kell harcolniuk, de valós háborút vívnak Jemenben is, és egy diplomáciait Katarral. Hogyan lehetne lezárni ezeket a megnyerhetetlen háborúkat?  – A beavatkozásunk Jemenben a törvényes kormány visszaállítása érdekében nem csupán Szaúd-Arábia döntése, de a nemzetközi jog is támogatja. Egyszerűen azt tesszük, ami helyes. Nem tehetjük meg, hogy magukra hagyjuk a jemeni embereket, csak mert néhányan, akik azt sem tudják, miről beszélnek, azt akarják, hogy a koalíció hátráljon meg. Bármit is kér viszont a törvényes jemeni kormány, azt elfogadjuk. Ami Katart illeti, ez a probléma is régre nyúlik vissza, de amint hajlandóak együttműködni, a helyzet megoldódik.

Névjegy

Prof. Aszad al-Samlan a rijádi központú Szaúd al-Fejszál Herceg Diplomáciai Tanulmányok Intézetének politikatudományi kutatója. Specializációja többek között az Öböl-menti államok biztonsági helyzete és a szaúdi-amerikai kapcsolatok. A professzor több kollégájával együtt a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) által szervezett konferenciára érkezett Budapestre, melynek témái Szaúd-Arábia átalakulása, és a Visegrádi Négyekkel tartott kapcsolatok javításának lehetőségei voltak.

2018.09.22 11:00
Frissítve: 2018.09.22 13:08