Idei mélyponton a pénzromlás - Drágul az élelmiszer

Publikálás dátuma
2018.03.09 06:23
ADÓEMELÉS A szeszes italok és dohányáruk hat százalékkal drágultak a jövedékiadó- emelés miatt - Fotó: Molnár Ádám
Fotó: /

Az előző hónapokhoz képest lelassult az éves infláció mértéke februárban, a KSH tegnapi közlése szerint 1,9 százalékos volt. Bár az élelmiszerek ára átlagosan csak 3,9 százalékkal emelkedett, de ezen belül kiemelkedő volt a tojás 37,1, a vaj, vajkrém 13,5, és a száraztészta 9,9 százalékos drágulása. Az alapvető élelmiszerek közül az infláció mértékénél jelentősen többe került a tej és a kenyér is. Emellett természetesen a jövedéki adó emelkedése is beépült a szeszes italok és a dohánytermékek árába. Ezzel szemben nagy mértékben, 14,2 százalékkal lett olcsóbb a cukor. A lakosság egy részének sokkal többe kerül ezen a télen a fűtés és a főzés, mivel a tűzifa 14,4, a palackos gáz pedig 7,9 százalékkal drágult, az viszont jó hír, hogy az elektromos energia, a vezetékes gáz és távfűtés ára nem változott. Az üzemanyagokért ugyanakkor két százalékkal többet, a tartós fogyasztási cikkekért pedig egy százalékkal kevesebbet kellett fizetni.

Megállapítható ugyanakkor, hogy a célzott áfacsökkentések érdemben nem éreztetik hatásukat - mondta a Népszava érdeklődésére Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Talán csak az internetszolgáltatók csökkentették következetesen a tarifáikat - fűzte hozzá a szakember.

Véleménye szerint a februári adat jelentheti az idei év mélypontját inflációs szempontból és a következő hónapokban lassú, fokozatos emelkedést figyelhetünk meg, így év végére 2,8 százalékra kúszhat az áremelkedés üteme. Az év egészét tekintve átlagosan 2,6 százalékos inflációval kalkulálnak. Az általános áralakulás így jelenleg nem indokol irányváltást a jegybanki politikában - Virovácz Péter véleménye szerint. Ezt véleményt osztja Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior elemzője is, aki azért sem lát indokot a 0,9 százalékos alapkamat megemelésére, mert várakozása szerint a bankközi kamatlábak a jelenlegi szinteken stagnálhatnak az idei évben, és csak 2019 második felétől várható felfelé módosulás, bár a jelenlegi infláció alakulása és az Európai Központi Bank (EKB) monetáris politikája továbbra is fontos meghatározó tényezője marad a hazai kamatpolitikának - mondta Nyeste Orsolya. Az EKB kormányzótanácsa tegnapi ülésén egyébként nem változtatott az irányadó kamatokon, így változatlanul hagyta az irányadó refinanszírozási műveletek 0,00 százalékos kamatlábát, valamint az aktív oldali és a betéti rendelkezésre állás kamatlábának 0,25 százalékos, illetve mínusz 0,40 százalékos szintjét.

Virovácz Pétertől érdeklődtünk arról, hogy milyen hatása lehet az inflációra annak, hogy a gázzal fűtők és a távfűtéses háztartások számláján is jóváírnak 12 ezer forintot a második negyedévben. Az elemző véleménye szerint ez a fogyasztói árindexet egyáltalán nem érinti, mert a támogatás összegét jórészt költségvetésen kívüli forrásokból fedezik.

Az ING Bank elemzője szerint a fogyasztói árakat lassú ütemben emelheti, hogy az importtermékek ára is növekszik. Azt még nem lehet kiszámítani viszont, hogy az amerikai acél- és aluminiumtermékekre kivetett védővámnak milyen lesz a begyűrűző hatása.

Szerző
2018.03.09 06:23

Szél Bernadett joggal mondhatta a MET-re, hogy kipumpálja a közpénzt

Publikálás dátuma
2018.09.19 21:14

Fotó: / Molnár Ádám
A Kúria úgy ítélte meg: a politikus a vélemény-nyilvánítás keretein belül tett kijelentéseket egy közvitában.
Majdnem 19 millió forintra perelte be a MET energiakereskedő csoport Szél Bernadett LMPs képviselőt, mint magánszemélyt. Az ok, hogy a politikus azt mondta: gázvezetékeken keresztül pumpálják ki az adófizetők pénzét offshore-cégekbe. A három éve tartó eljárásban a Kúria mai harmadfokú ítéletében úgy ítélte meg, hogy Szél politikusként egy közvitában, a vélemény-nyilvánítás keretein belül tett kijelentéseket, így a per az LMP-s politikus győzelmével zárult – írja az Index
„Egy olyan országban, amikor Orbán Viktor miniszterelnöknek is csak 993 ezer forint megtakarítása van a vagyonnyilatkozata szerint, igazán félelemkeltő volt, hogy a MET eleinte 18 millió forintot meghaladó összeget követelt ebben a személyiségi jogi perben”
–mondta a portálnak Szél Bernadett.
Pálvölgyi Miklós ügyvéd, a politikus jogi képviselője közölte, hogy az eljárás akkor indult, amikor a MET ügyeiről elkezdett írni a sajtó. A portál szerint a MET a róla szóló cikkek nyomán helyreigazítási eljárásokat is kezdeményezett, míg több esetben, például a 444.hu, illetve két politikai szereplő, Szél Bernadett (LMP) és Tóth Bertalan (MSZP) ellen személyiségi jogi eljárást is indított. A MET ezekben azt állította, hogy a különböző sajtótájékoztatók, parlamenti beszédek nyomán sérült a cég jó hírneve, ezért a társaság konkrétan nyolc állítást peresített, és állításonként 600 ezer forint sérelmi díjat kért. Emellett azt is állította, hogy elmaradt haszonként leírható anyagi kár is érte, mert egyes ügyfelei nem hosszabbították meg a szerződéseiket, így az első két eljárásban összesen 18,8 millió forintra rúgott a kereset. A bíróságok végül mind a három bírósági szinten egyetértettek, és Szél kijelentéseit a vélemény-nyilvánítási szabadság részeként értelmezték, és azok pontos valóságtartalmát nem vizsgálták. A felülvizsgálati eljárásban a MET már csak az állításonként összeírt sérelmi díjat követelte, az elmaradt haszon miatti keresetét elhagyta. A Szél Bernadettnek kedvező ítélethirdetésre szerdán reggel került sor. Mindhárom bíróság egyetértett abban, hogy a MET és a magyar állam közötti szerződéses viszony alapvetően közügy volt, Szél Bernadett parlamenti képviselőként, közvitában vett részt, márpedig ilyenkor a véleményszabadság itt kiemelten fontos. A Kúria tanácsvezető bírája külön is kitért arra, hogy furcsállja, hogy Szélt miért magánszemélyként perelték be, hiszen egy szervezet vezetőjeként fogalmazott, ilyenkor inkább a szervezetet lehet perelni. Az Index megkereste a MET-et is. A társaság elismerte és elfogadta az ítéletet, ugyanakkor azt „szélsőségesen véleményszabadság-pártinak” minősítette, mert szerintük az LMP-s képviselő valótlan állításaival megsértette a vállalat jó hírnevét, a Kúria azonban ezek valóságtartalmát nem nézte, csak azt, hogy a sérelmezett nyilatkozatok a ténymegállapítás vagy a véleménynyilvánítás körébe tartoznak-e, és így a politikus felelősségre vonható-e vagy sem. A Kúria álláspontja szerint véleménynyilvánításról van szó, a MET szerint azonban a kijelentések túllépték a véleménynyilvánítás határait és hátrányosan befolyásolják a cég megítélését.
2018.09.19 21:14
Frissítve: 2018.09.19 21:23

Megduplázza termelőkapacitását a Szentkirályi

Publikálás dátuma
2018.09.19 20:55

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Új üzemcsarnokot és palackozó gépsort avatott a Szentkirályi-Kékkúti Ásványvíz Kft.
Új üzemcsarnokot és palackozó gépsort avatott szentkirályi telephelyén a budapesti székhelyű Szentkirályi-Kékkúti Ásványvíz Kft. szerdán. Nagy István agrárminiszter a beruházás sajtótájékoztatóján, a Bács-Kiskun megyei Szentkirályon elmondta, hogy a társaság több mint 7 millió euró (mintegy 2,3 milliárd forint) értékű, önerőből megvalósuló beruházásával megkétszerezi termelőkapacitását. Aláhúzta, a kormány feladata, hogy higgyen bennük és kiálljon mellettük, amikor megálmodják a terméküket, amikor elindulnak és bővülnek, formálódnak, a piaci igényekhez igazodva. Hozzátette, a Szentkirályi ásványvíz története azt jelzi, hogy a kisvállalkozások előtt nagy jövő állhat, ha mernek nagyot álmodni. Aláhúzta, a kormány feladata, hogy higgyen bennük és kiálljon mellettük, amikor megálmodják a terméküket, amikor elindulnak és bővülnek, formálódnak, a piaci igényekhez igazodva. Balogh Levente, a Szentkirályi-Kékkúti Ásványvíz Kft. elnöke elmondta: alig fél év alatt épült meg az új, 1500 négyzetméteres üzemcsarnok a szentkirályi telephelyen, és helyére került a világszínvonalú Krones palackozó gépsor, valamint a hozzá tartozó kiszolgálóberendezések. Az ország egyik legnagyobb kapacitású palackozó gépsorának üzembehelyezésével óránként akár harminckétezer darab Szentkirályi ásványvizet is palackozhatnak, a minőségellenőrzés pedig a legszigorúbb szabványoknak felel meg. Kitért arra is, hogy Szentkirályon tavaly több mint 3 millió euró értékű új vízkezelő üzem létesült, majd több mint 1,5 millió euró értékben megépült egy új, 4000 négyzetméteres raktárcsarnok és az ahhoz kapcsolódó infrastruktúra. Alessandro Pasquale, a Szentkirályi-Kékkúti Ásványvíz Kft. tulajdonosa és a KMV Csoport (Karlovarské Minerální Vody Group) vezérigazgatója az eseményen kiemelte: a cégcsoporton belül a Szentkirályi ásványvíz az egyik legerősebb és legkedveltebb márka a fogyasztók körében, ezért is különösen fontos minden növekedést segítő lépés. Az eseményen kiosztott sajtóanyag szerint a Central Europe Mineral Water Holdingot (CEMW) 2015-ben hozta létre a Karlovarské Minerální Groupot (KMV Csoportot) tulajdonló olasz Pasquale család, illetve a Szentkirályi Ásványvíz tulajdonosa, Balogh Levente. 2015 márciusában a CEMW Holding tulajdonába került a Kékkúti Ásványvíz Zrt., majd azt követően 2015 áprilisában a Szentkirályi Ásványvíz Kft. is. A cégvásárlásokat követően Balogh Levente a CEMW Holding meghatározó kisebbségi tulajdonosa, valamint a társaság elnöke lett. A több mint 330 ember foglalkoztató Szentkirályi-Kékkúti Ásványvíz Kft. a tulajdonában lévő Szentkirályi, Emese, Theodora Kékkúti és Theodora Kereki, valamint az általa forgalmazott Magnesia, S. Pellegrino, Acqua Panna és Perrier márkákon, továbbá az általa palackozott és forgalmazott Nestlé Aquarelen keresztül jelen van az ásványvizek, ízesített ásványvizek, valamint a szénsavas üdítőitalok piacán. A nyilvános cégadatok szerint a Szentkirályi-Kékkúti Ásványvíz Kft. értékesítésének nettó árbevétele 2017-ben csaknem 16 milliárd forint volt, 2016-ban meghaladta a 10 milliárd forintot, a bevétel túlnyomórészt belföldi értékesítésből származik. A társaság adózott eredménye 2017-ben meghaladta az 1,4 milliárd forintot , 2016-ban az 1,5 milliárd forintot. 
Szerző
2018.09.19 20:55
Frissítve: 2018.09.19 20:56