Varázslatos Magyarország - Kihirdették a pályázat nyerteseit

Publikálás dátuma
2018.03.08 20:45
Fotó: Daróczi Csaba/2016 - Forrás: DCS/Facebook
Fotó: /

Daróczi Csaba nyerte el a Varázslatos Magyarország természetfotós pályázatát, amelynek célja, hogy népszerűsítse az ország nemzeti parkjait és a természetfotósok számára folyamatos pályázati lehetőséget biztosítson.

A fotópályázat csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján Gaál Péter, a Varázslatos Magyarország alapítója elmondta: 2010-ben indult a kezdeményezés, az idén 8. alkalommal nyithatják meg a pályázat anyagából összeállított kiállítást a Magyar Természettudományi Múzeumban és mutathatják be a teljes anyagot felölelő fotóalbumot.

A pályázat második helyezettje Potyó Imre, harmadik helyezettje pedig Marsó Vilmos lett, emellett számos különdíjat is kiosztottak.

 Rácz András, a Földművelésügyi Minisztérium környezetügyért felelős helyettes államtitkára elmondta: azért csatlakoztak a szervezőkhöz, mert ugyanazért a célért dolgoznak és ugyanaz az elkötelezettség hajtja őket, a pannon biogeográfiai régió természeti értékeinek felkutatása, megőrzése és bemutatása.

Korsós Zoltán, a Magyar Természettudományi Múzeum igazgatója kiemelte: a kiállítás az egyik fénypontja a múzeum életének. A kupolacsarnokban látható 129 fotót felvonultató kiállításra a szakmai zsűri 3200 fotóból választhatta ki a képeket.

 A 2017-es pályázati évben (2017. április 1-től 2017. december 20-ig) a Varázslatos Magyarország Természetfotó Nonprofit Kft. több kategóriában hirdette meg havi természetfotós pályázatát. A Varázslatos Magyarország természeti szépségei, madarai, egyéb állatai és a Varázslatos Magyarország kompakt szemszögből kategóriák mellet a Mozgásban a természet videopályázat, az Ember a természetben és a Képek a nagyvilágból című kategóriában is várták a pályamunkákat.  Az idén 42 kiemelkedő természetfotó kellett ahhoz, hogy bárkinek esélye legyen az első hely megszerzésére.

Mint Gaál Péter elmondta: a havi pályázatokon megszerzett pontok alapján megszülető ranglista segítségével természetfotós közösség létrehozása, a fotósok folyamatos motiválása a cél. Hozzátette, hogy az idén már 1120 regisztrált pályázó több mint 22 ezer természetfotója látható honlapjukon.

Kalotás Zsolt, a szakmai zsűri elnöke kiemelte: az idei kiállítás minden eddiginél színvonalasabb, a mostani képek bárhol megállnák a helyüket a világon. Mint mondta, a zsűritagok között egyetértés volt az értékelésben.

Szerző
2018.03.08 20:45

Ékszer, performansz, orgazmus

Publikálás dátuma
2018.09.18 14:00

Fotó: / Csortos Szabolcs
Írók alkotásai ihlették a különleges bizsukat, amelyeket Pécsett csodálhatunk meg.
Provokatív és bosszantó a pécsi Ezüstlánc Ékszergaléria egyik vitrinjének szinte valamennyi portékája. Pofátlan, szamárfület mutató, lükét játszó, kifürkészhetetlen. Politikai beállítottságtól függően persze mondhatjuk ezeket az ékszereket gyökértelennek vagy éppen böszmének is. Praktikus kuncsaftként meg funkcionálisan használhatatlannak. Mert - ugye - az ékszert mindig publikumnak szánjuk, de ki tenne társaságban a szájára olyan szájszélformájú … izét (hívjuk szájékszernek), ami nem engedi őt szájnyitni (fecsegni), vagy olyan gyűrűt, ami gyűszűszerű, vagy olyat, amiben egy csavarszög folyamatosan böki az ujjunkat, esetleg olyat, amit fogni kell, mert különben leesik, elgurul, elvész… Amúgy a vitrin tenyérben elférő, néma mutatványosai ahhoz képest, hogy ékszernek mondják magukat, végül is nem drágák, viszont ahhoz képest, hogy nincs bennük se arany, se drágakő, hát… ne tudd meg! Aki szokványos, hordható, megfizethető ékszert akar venni a boltban, az átsétál a szemközi vitrinhez, s ott választhat kedvére valót. A közönség mégis gyakran ennél a vitrinnél időz. Hiába, ilyen az ember: kíváncsi, ábrándozó, bolondos.
Vonzó az is, hogy ezeknek az ékszereknek előélete van. Jelesül az, hogy a bolt gazdája és egyetlen eladója, Bauer Gábor felkért négy írni tudót, Lackfi Jánost, Karafiáth Orsolyát, Darvasi Lászlót és Grecsó Krisztiánt, szüljenek valamit, bármit, akármit, s a szövegeket odaadta 16 menő ékszertervezőnek, hogy az írásoktól ihletetten készítsenek valamit, bármit, akármit, ami ékszer vagy annak hívható. Bauer – aki nem látszik ékszerhajhásznak: mindössze egy négyzetalakú, ébenfa berakásos ezüstgyűrű díszíti bal kezét – nem is várta, hogy köznapi viselésre alkalmas ékszereket küldjenek a felkért művészek.  - Ezek performanszok, polcra tehető kisplasztikák, mindegyiknek üzenete van – mondja ő, de azért meg akar arról győzni, hogy némelyik gyűrű vagy kitűző igenis hordható. Nem vitatkozom vele, hisz például a desszertet meg a muttercsavart formázó gyűrűk – beléjük feccolt üzenet ide vagy oda – gond nélkül ujjra húzhatók.
Egyébként az apró, belvárosi bolt nem először rendez performansz-gondolkodású sztárékszerészeknek eladással egybekötött minitárlatot. Aki nem venni jön ide, az az élményért néz be. Az egyedi dizájnú művekért, a tervezők béklyó nélküliségéért, humoráért, játékosságáért. És az itt összeverődő közösségért. A szemközti kávézóban az ékszerek kapcsán hamarosan újra míting lesz, felolvassák az ékszerkészítőknek ihletet adó írók és költők műveit. Várhatóan elhangzik majd a Szív Ernő álnéven publikáló Darvasi László egyik rövid ékszersztorija: „Egyszer egy amszterdami ékszerüzletbe betipegett egy lány – én -, és kérdezte az öreg, nagyítós kereskedőt – én -, az orgazmus ékszer-e. Igen, lányom, az orgazmus is ékszer.”

Infó:

Ezüstlánc Ékszergaléria Pécs A kiállítás nyitva: október 8-ig 

Arany-ezüst éj

Szeptember 21-én rendezik a kortárs ékszereket bemutató Ékszerek Éjszakáját 110 alkotó 42 helyszín részvételével. Az eseményhez kapcsolódó térképpel délután 4-től éjfélig lehet barangolni, személyesen is megismerkedni az alkotókkal. A sok-sok budapesti helyszín mellett a pécsi Ezüstlánc Ékszergaléria is részt vesz a programban.  

2018.09.18 14:00
Frissítve: 2018.09.18 14:00

Sorozatfüggők: miért kell annyit várni az új évadra?

Publikálás dátuma
2018.09.18 14:00

Fotó: Shutterstock/
Korábban is voltak hosszabb szünetek két évad között - főleg a tévéműsoroknál, ahol egy évad jóval kevesebb epizódból állt – de ezek általában csak olyan esetekben fordultak elő, amikor valami zűr, feszültség volt a kulisszák mögött.
A Better Call Saul harmadik évadának június 19-én lett vége 2017-ben. A negyedik évad augusztus hatodikán kezdődött 2018-ban. A kettő között tehát 414 nap telt el, és ez majdnem száz nappal több, mint ami az első és a második évad között volt 2015-ben és 2016-ban - írja a Ténygyár.    De ez még semmi! Az Atlanta című sorozat első és második évada között 486 nap telt el, nem beszélve a Westworldről, ahol az első két évad között 505 napot kellett várniuk a rajongóknak. Ha a Stranger Things harmadik évada valóban 2019. május 24-én fog debütálni – akkor mintegy másfél évnyi a második és harmadik évad közötti szünet. És ha a Trónok harca utolsó évada 2019. április 14-én kezdődik majd, akkor pontosan 596 nap telik el az évadok között. (Tegyük hozzá, hogy sem a Stranger Things, sem a Trónok Harca nem jelentett be hivatalos premierdátumot, így a szünetek rövidebbek is lehetnek – de akár hosszabbak is.) De a dolgok nem voltak mindig így. Természetesen előfordultak hosszabb szünetek két évad között - főleg a tévéműsoroknál, ahol egy évad jóval kevesebb epizódból állt – de ezek általában csak olyan esetekben fordultak elő, amikor valami zűr, feszültség volt a kulisszák mögött. Például a Mad Men – Reklámőrültek negyedik és ötödik évada között 526 napra húzódott el a szünet, amíg az AMC és a rendező, Matt Weiner új szerződést nem kötött. Egy másik példa: a 24 című sorozat hatodik évada és a hetedik évadot nyitó 24: Szabadulás című film között 553 nap telt el, ez a 2007-2008-as nagy írósztrájkra vezethető vissza. De összességében a tévézés történetében ezek a hosszabb kimaradások nem gyakoriak. Egyetlen kivétel például a Maffiózók című sorozat ahol szándékosan tartottak hosszabb szüneteket, 484 napot a harmadik és negyedik, 456 napot a negyedik és ötödik, illetve 645 napot az ötödik és hatodik évad között. De a Maffiózók csupán kivétel volt, a legtöbb tévéműsor követte a szabályokat. 2018-ban azonban egyre gyakoribbá váltak az elhúzódó szünetek. Még mindig nem tudjuk, mikor kezdődik a Mr. Robot negyedik évada, pedig a harmadik még 2017 decemberében ért véget. Az HBO pedig bejelentette, hogy a Westworld harmadik évadára egészen 2020-ig várni kell. A Big Little Lies első és második évada között várhatóan két év szünet lesz, bár ebben az esetben érthetőbb, mert eredetileg önálló minisorozatoknak szánták az évadokat. A hosszú szünetek pletykája keringett az Emmy-díjas A szolgálólány meséje körül is. De mi folyik itt? Miért lesz egyre gyakoribb a sokszor egy éven túli szünet az évadok között? Bennfentesek szerint a válasz a három tévétrend metszéspontjában rejlik, amelyek együttesen egyre hosszabb késéseket eredményeznek. 1. Egyre rövidebbek az epizódok Az egyik oka annak, hogy az évadok közti szünet egyre hosszabb, az az, hogy maguk az évadok rövidebbek lettek. Például a Trónok Harca első hat évada mindössze 10 részből állt – de még így is hosszabb volt, mint a hetedik, amelyik összesen 7 epizódot számlált. A hetedik évad pedig hosszabb volt, mint a nyolcadik, amelyik már csak hatrészes lett. Mert, ugye, ez egyszerű matek: bár a Trónok harca hetedik és nyolcadik évada között 21 nappal rövidebb lenne ez a szünet, ha a hetedik évad is 10 részből állt volna, nem hétből. 2. A műsorok egyre többet akarnak, mind a kitermelt érték, mind a történetmesélés terén Évek óta kérdezik a Trónok harca rajongói, miért nem adnak ki több részt évadonként. A producerek válasza mindig ugyanaz: fizikailag lehetetlen tíznél több részt elkészíteni. Ez a show hatalmas termelési költségeinek (a speciális effektusoknak, az eltérő forgatási helyszíneknek) tulajdonítható. Ahogy a sorozat fejlődött, és a hatóköre bővült, úgy csökkent az epizódok száma évadonként. A műsorok vágyai messze túlmutatnak a termelési hatókörön, hiszen nagyon bonyolult történetmesélést akarnak végigvinni. Egy bonyolultabb sztorival rendelkező sorozatnak, például a Westworldnek, amelynek a részei szinte kirakós játékként állnak össze az évadokkal, időre van szüksége ahhoz, hogy megbizonyosodjon: tökéletes a történet és a forgatókönyv. (Bár a sorozat sikerét csupán a nézői vélemények döntik el) És még egy olyan sorozatnak is, mint a Better Call Saul, el kell mondania a saját történetét, miközben meggyőződik róla, hogy előbb vagy utóbb úgy fogja végezni, mint az előzményeként szolgáló Breaking Bad. Ezek a törekvések azonban sokszor alulmúlják a készítők elvárásait. Egyre több a tévéműsor, egyre nehezebb megkülönböztetni őket és kiemelkedni a többi közül, ezért a nézők egyre szigorúbb szemmel nézik a sorozatokat. 3. Nincs idejük a készítőknek A tévéműsorok tömeges terjedésének egyik következménye, hogy egyre több emberre van szükség azok futtatásához. De kevés a jó szakember, aki tényleg ismeri a sorozat-/műsorkészítés minden csínját-bínját. Amikor jön valaki, aki jól csinálja, amit csinál – mondjuk, mint például a Fargo írója, Noah Hawley – az időt igényel, több és alaposabb munkát, ez azonban a bemutatók késését eredményezheti – és egy már ismertebb sorozatnál (ahol a rajongók várják a folytatást) akár végzetes is lehet. Mindent összevetve: akár jók a hosszabb szünetek, akár nem, a nézőknek muszáj lesz hozzászokniuk ehhez, mert a tendencia egyre általánosabb lesz. Bár ott még nem tartunk, de elképzelhető, hogy a jövőben a sorozatok szinte úgy fognak működni, mint a filmek. Tehát akár két vagy három év is eltelhet két évad között, és a bemutatót olyan nagy médiafelhajtás előzheti meg, mint a mozifilmek esetében. És bár a szabadidő eltöltésére remek megoldás a tévéműsorok, sorozatok követése, de azoknak, akik akkor érzik jól magukat, amikor tudják, hogy kedvenc karaktereik, ha csak korlátozott ideig is, de még évekig velük lesznek – édesbús érzés lehet megélni ezeket a szüneteket.
2018.09.18 14:00
Frissítve: 2018.09.18 15:29