Zeman újrakezdte

Publikálás dátuma
2018.03.09. 06:35
Fotó: AFP/Radek Mica

A cseh államfő kötelezővé tenné a részvételt a választásokon és bevezetné a népszavazás intézményét is. Milos Zeman azután beszélt erről, hogy beiktatták hivatalába. Második ciklusát kezdte el, miután tavaly októberben újraválasztották. Beszédével - szinte szokása szerint - Zeman vihart is kavart. Bírálta ugyanis a cseh média egy részét is, mert szerinte nem objektív és félretájékoztatja a közvéleményt. Emiatt több párt képviselője kivonult a teremből, mivel szerintük az elnök a sajtószabadság ellen emelt szót.

Szerző

Megszabadulnának Renzitől

Teljes összeomlás fenyegeti az olaszországi Demokrata Pártot (PD), a vasárnapi parlamenti választás legnagyobb vesztesét. A káoszban óriási szerepe van Matteo Renzi főtitkárnak. Sorozatos rossz döntéseivel és a pártvezetéshez való ragaszkodásával ugyanis súlyos károkat okozott a balközép politikai erőnek, amely mindössze 18 százalékot ért el úgy, hogy még két éve 40 százalékon állt. Ráadásul hétfőn úgy jelentette be távozását a párt éléről, hogy valójában maradt. Azt közölte, távozása csak akkor lép életbe, ha megalakul az új kormány. Addig ugyanis őrködik afelett, nehogy a PD akár a populista Öt Csillag Mozgalommal (M5S), akár a legtöbb mandátumot szerzett jobboldallal koalícióra lépjen. Renzi ugyanis távozásának bejelentésekor azt is kikötötte: a Demokrata Pártnak ellenzékbe kell vonulnia.

Csakhogy akadnak a PD-ben olyanok, akik nem lelkesednek ezért a megoldásért, s úgy vélik, ha már Renzi bejelentette a lemondását, akkor lehetőleg nyomban távoznia is kelle. Közéjük tartozik Luigi Zanda, a PS szenátusi frakcióvezetője.

Renzi határozott kijelentésével Sergio Mattarella elnököt is kényes helyzetbe hozza. Az államfő feltételezések szerint egy olyan megoldás híve lenne, amelynél a mérsékeltebb erők fognának össze, beleértve az M5S-t és a PD-t. Most viszont bárkinek is ad kormányalakítási megbízást, akár a jobboldal legerősebb pártja, az Északi Liga vezetőjének, Matteo Salvininek, akár az M5S listavezetőjének, Luigi Di Maiónak, egyikük sem tud kormányt alakítani. Renzi éppen erre számít: minél tovább tart a belpolitikai káosz, minél tovább csúszik a kormány megalakítása, annál tovább maradhat a PD főtitkára.

Renzi személye azonban csak az egyik gond. A másik az, hogy komoly belső viták várhatóak a demokratáknál arról, koalícióra lépjenek-e a „csillagosokkal”, vagy sem. Andrea Orlando igazságügyi miniszter úgy vélte, a PD tagságának kilencven százaléka elutasítja az együttműködést a voksoláson 32 százalékot elért M5S-szel. Ez azonban aligha tekinthető pontos számnak, mivel a párt baloldali, illetve dél-itáliai politikusai közül sokaknak nem lenne ellenére a koalíció Di Maióékkal. Apulia régiójának elnöke szerint nagyobb ideológiai különbségek sem lennének közöttük, mert – amint Michele Emiliano fogalmazott – egy tőről fakadnak. Ugyanakkor Carlo Calenda eddig pártonkívüli gazdasági miniszter, aki kedden jelentette be belépését a PD-be, kijelentette, ha együttműködnének a „csillagosokkal”, akkor ő lenne a PD-nek az a tagja, aki a legrövidebb ideig tarthatta magánál a párttagkönyvét.

A demokraták jövő héten kezdenek tárgyalni a hogyan továbbról.

Szerző

Hideg zuhany Brüsszelből a briteknek

Publikálás dátuma
2018.03.09. 06:32
Michel Barnier uniós főtárgyaló gyakran konzultál brit küldöttekkel, de még eredmény nélkül Fotó: Virginia Mayo/AFP
Az Európai Unió azt javasolja, hogy az Egyesült Királysággal fenntartott jövőbeni gazdasági kapcsolatait szabad kereskedelmi megállapodás szabályozza.

Ez jóval lazább kötelékkel fűzné egymáshoz a La Manche csatorna két partját, mint amilyent a londoni kormány szeretne. Az egyelőre hat oldalas brüsszeli álláspontot a hónap végén esedékes brüsszeli találkozójukon hagyhatják jóvá a 27 tagország állam- és kormányfői.

A még nem véglegesített útmutatásokban a tagállamok leszögezik: “a lehető legszorosabb viszonyra” törekednek az Egyesült Királysággal. Kénytelenek azonban figyelembe venni, hogy a szigetország nem kíván a tagja lenni sem az egységes piacnak, sem a vámuniónak. Ez pedig korlátot szab a partneri kapcsolatoknak. A dokumentum egyértelműen nemet mond a bizonyos ágazatokban szorosabb piaci együttműködést szorgalmazó, a közösségi szabályok között “válogató” brit indítványokra, és figyelmeztet azok kedvezőtlen gazdasági következményeire. A huszonhetek ugyanakkor kifejtik, hogy készek felülvizsgálni a nézeteiket, ha London is változtat az álláspontján.

A javasolt szabadkereskedelmi megállapodás azután lépne érvénybe, hogy lejár a Brexit utáni, szűk két évesre tervezett átmeneti időszak. Akkor az Egyesült Királyság már nem lesz tagja az EU-nak, de még átveszi annak az elveit és normáit. Brüsszel azt javasolja, hogy ez a periódus 2020. december 31.-én érjen véget.

Az európai uniós tárgyalók szerint ezután szabadkereskedelmi egyezmény szabályozná a gazdasági kapcsolataikat. A felek között forgalmazott árucikkeket nem sújtanák vámok, bizonyos termékekre pedig mennyiségi kvótákat határoznának meg. A brit kormány és pénzügyi szektor nagy fájdalmára a tervezet nem tesz említést a szigetország legfontosabb exportcikkéről, a pénzügyi szolgáltatásokról. A kontinensen egyelőre nem talált meghallgatásra az az elképzelés, hogy London a Brexit után is Európa pénzügyi fővárosa maradhasson.

Az uniós javaslat határozottan elutasítja, hogy az Egyesült Királyság “szemezgessen” a belső piaci szabályokból, a neki tetszőket elfogadja, a többire fittyet hányjon. Ennek szellemében elveti azt a brit indítványt, hogy az EU és a szigetország megállapodásokat kössenek a szabványok kölcsönös elismeréséről a vegyi- és a gyógyszeriparban. Kizárja annak a lehetőségét is, hogy az Egyesült Királyság, mint harmadik ország, tagja legyen bizonyos uniós szervezeteknek és ügynökségeknek, amit Theresa May brit kormányfő múlt heti beszédében felvetett.

Javaslataiban az EU leszögezi: határozott intézkedéseket vár Londontól annak biztosítására, hogy a szigetország nem próbál tisztességtelen versenyelőnyhöz jutni az adózásban, a versenypolitikában és a környezetvédelemben.

A szabadkereskedelmi megállapodáson kívül az unió a kül- és biztonságpolitikában, a terrorellenes harcban, az igazságügyek terén is szoros együttműködés kialakítására törekszik az Egyesült Királysággal — fogalmaz az útmutatások tervezete, hozzátéve, hogy az Európai Unió itt is meg kívánja őrizni döntéshozatali autonómiáját.

Az Európai Parlament tovább menne
Az Európai Parlament a szabadkereskedelmi megállapodást meghaladó, átfogó társulási egyezmény megkötését szorgalmazza az EU és az Egyesült Királyság között. Az erről szóló ötpárti állásfoglalást várhatóan a jövő héten fogadja el Strasbourgban a képviselőtestület plenáris ülése. Az EP ebben a kapcsolatok minden területére kiterjedő megállapodást sürget, amely nem hasonlít egyetlen, harmadik országgal megkötött együttműködési szerződésre sem. “Az Egyesült Királyság számunkra nem Marokkó vagy Mexikó” — magyarázta az indítványt Guy Verhofstadt, a Brexit-tárgyalások parlamenti koordinátora.