Lassan, de biztosan színesedhet a tányérunk

Hamarosan tele lesz a piac medvehagymával és hónapos retekkel, amelyek vitamingazdagságukkal feltöltik a vitaminraktárainkat és színesítik az ételeinket. Ha meglátjuk ezeket a zöldségeket a piacon, csapjunk le rájuk, mert rövid a szezonjuk - mondta Shenker-Horváth Kinga a Népszavának.

Lassan, de biztosan megérkezik a tavasz, előbb-utóbb zöldül a természet és elkezdenek teremni azok a zöldségek, később gyümölcsök is, amelyekkel a szervezetünk télen lemerült vitaminraktárai feltölthetők lesznek. Ilyen például a tavasz egyik első hírnöke, a március-áprilisban termő medvehagyma. Úgy tartják, arról kapta a nevét, hogy a medvék a téli álmukból felébredve ennek segítségével kapnak erőre. Ha nekik segít, nekünk is érdemes fogyasztani a fokhagyma illatának és a snidling ízének jegyeit is magán viselő növényt – ajánlotta a dietetikus. A számos jótékony hatással bíró, a szerves kénvegyületektől intenzív illatú és ízű medvehagyma kedvezően befolyásolhatja a vérnyomás és a vérzsír értékeket, fokozza az emésztőrendszer működését, magas C-vitamintartalmával erősíti az immunrendszert.

Hagyományok

A népi orvoslás szerint krónikus hasmenés, de szorulás ellen is jó hatású, fokozza az étvágyat, enyhíti a szédülést, a fejfájást, tisztítja a vért, a vesét és a húgyhólyagot. Ahogy általában a hagymafélék, nyugtatja az idegrendszert és női problémák, illetve változó kori panaszok esetén is segít. Alkalmazható felső légúti megbetegedések megelőzésére, illetve a tünetek enyhítésére. Tudományos megfigyelések szerint lassítja az érfalban a koleszterin lerakódások kialakulását, javítja a végtagok keringését – írja a HáziPatika.

Illusztráció: AFP

Leveleit tavasszal, virágzás előtt szedik, és frissen használják fel, mert szárítva gyógyhatásuk gyengül. Könnyen összetéveszthető az emberi fogyasztásra alkalmatlan, sőt mérgező májusi gyöngyvirággal, illetve az őszi kikericcsel, de a megkülönböztetésükben segít a medvehagyma jellegzetesen erős fokhagymaillata. Ételbe keverve ezt elveszti, és csak a kellemes aromája marad. Nyersen feldarabolva vajas kenyérre szórva vagy salátákhoz keverve is fogyasztható, de fűszerezhetünk vele leveseket, burgonyás ételeket, készíthetünk belőle krémlevest, pestót vagy a spenóthoz hasonlóan főzeléket is.

Illusztráció: pexels.com

Hamarosan találkozhatunk a hónapos retekkel is, ami szintén sok C-, B-vitamint és ásványi anyagot - vasat, ként, káliumot, kalciumot és foszfort - tartalmaz. A medvehagymához hasonlóan a kéntartalmú vegyületektől kicsit csípős az íze, és jótékony illóolajokkal rendelkezik. Ennek köszönhetően a népi orvoslásban is előszeretettel használták: légúti betegségek tüneteinek enyhítése mellett segíti az epe- és gyomornedvek elválasztását.

"Reggel méreg, délben étek, este orvosság"

A hónapos retek a káposztafélék családjába tartozó növény, amely nemcsak nyersen, hanem párolva, főzeléknek elkészítve is finom. A távol-keleti országokban változatosan fűszerezik, önálló ételként, köretként is kedvelt eledel. Egy régi mondás szerint "a retek reggel méreg, délben étek, este pedig orvosság", de ez inkább az érzékeny gyomrúakra, illetve a nehezebben emészthető, több rostot és savat tartalmazó téli retekre vonatkozik. Igaz, éhgyomorra és magában tényleg nem jó enni. Zamata leginkább akkor érvényesül, ha hajszálvékonyra szeleteljük és például vajas kenyérre halmozzuk. A népi gyógyászat szerint számos gyógyító hatással rendelkezik: illóolaja serkenti az epe termelődését és a kiürülését, máj- vagy epehólyag-gyulladás esetén gyorsítja a gyógyulást. Antibiotikus, nyákoldó hatásával hozzájárul a köhögés, rekedtség, megfázásos betegségek, légúti betegségek gyógyításához. Anyagcsere-fokozó hatása révén étvágyjavító és emésztést szabályzó szerepe van – olvasható a Vitalitás magazinban.

Jobb a friss

Az üvegházi termesztésnek, a gyors fuvarozásnak és a korszerű tárolási lehetőségeknek köszönhetően manapság szinte mindenféle zöldség és gyümölcs bármikor elérhető, ennek ellenére célszerű szezonális növényeket választani, mert egyrészt finomabb a friss, másrészt a rövidebb szállítási idő és távolságok, valamint a tárolás hiánya miatt kevesebbet veszít a vitamin- és ásványianyag-tartalmából – mondta Shenker-Horváth Kinga. Ez különösen nyáron, a nem utóérő zöldségek és gyümölcsök – eper, cseresznye, málna, stb. – ízében jelent óriási, érezhető különbséget. Ráadásul minden zöldség és gyümölcs a szezonjában a legolcsóbb, és ha nem utaztatjuk sokat a növényeket, a környezetünkre is tekintettel vagyunk. Szezonális élelmiszerekkel lehet igazán változatossá tenni az étrendünket, hiszen minden hónapban más alapanyagból készíthetünk ételeket.

Sokat hallani manapság, hogy a zöldségek, gyümölcsök vitamin- és ásványianyag-tartalma a töredéke a korábbiaknak, öt almát is meg kellene enni ahhoz, hogy annyi vitaminhoz jussunk, mint a nagyanyáink idejében szedett egy darabból lehetett. A dietetikus szerint ez túlzás, bár tény, van némi, nagyjából átlagosan 20 százalékos tápanyagcsökkenés, de még mindig a zöldségek és a gyümölcsök a legjobb vitamin- és ásványianyag forrásaink. Folynak kutatások ezzel kapcsolatban, azonban nehéz összehasonlítani az értékeket, hiszen a növények tápanyagtartalma számos tényezőtől függ. Ilyenek például az éghajlat, a termőföld, az öntözési, a szüretelési és a tárolási mód, a szállítás távolsága, de akár az adott növény fajtája is, hiszen almából, körtéből is többféle van.

Ha meglátjuk a friss zöldségeket a piacon, érdemes lecsapni rájuk, mert rövid ideig teremnek, ne halogassuk: a szezonjukban élvezzük ki az ízüket és a hatásaikat – ajánlotta Shenker-Horváth Kinga.