Fehér Ház - Menekülnek az elnök emberei

Publikálás dátuma
2018.03.10 06:32
KÍVÜL TÁGASABB Scaramucci semmi drámait nem lát az emberek önkéntes vagy kényszerű távozásában - FOTÓ: AFP/JIM WATSON
Fotó: /
 Mintha átjáróház lenne Donald Trump Fehér Háza: a korábbi amerikai elnökökhöz képest szembeötlően nagy a fluktuáció a hivatali apparátusban.

Anthony Scaramucci, aki összesen két hétig töltötte be tavaly nyáron a kommunikációs igazgatói tisztséget, nem lát a nagy jövés-menésben semmi drámait: a minap adott nyilatkozatainak egyikében azt ecsetelte, hogy Trump jellegzetesen vállalkozói szemléletű ember maradt az Egyesült Államok elnökeként is. Márpedig a vállalkozók nem teketóriáznak: ha egy beosztott nem szállítja pontosan azt, amit elvárnak tőle, akkor repül.

„Én magam is a nagy körforgás áldozata vagyok” – mondja Scaramucci, közismert becenevén „Mooch”, vagyis „Csavargó” – illetve ha úgy tetszik, „Vándormadár”. Szerinte a fehér házi személyzeti fluktuáció semmi ahhoz képest, ami egy pörgős startup cégnél teljesen normális jelenség lenne.

Amikor Scaramucci júliusban büszkén bevonult a kommunikációs igazgatói irodába, a folyosón csaknem összefutott Sean Spicerrel, a Fehér Ház sajtótitkárával – vagyis az elnök szóvivőjével –, aki dühösen és elkeseredetten éppen csomagolt. Spicer történetesen éppen azért mondott fel, mert nem tudta lebeszélni az elnököt a Washington-szerte „nehéz ember” hírében álló „Csavargó” kinevezéséről.

Egyes fehér házi sajtótudósítók szerint érzékelhető színvonalesést jelentett, amikor a távozó Spicertől addigi helyettese, Sarah Huckabee Sanders vette át a sajtótitkári teendőket. Scaramucci viszont villámgyorsan összekülönbözött John Kelly tábornokkal, a Fehér Ház stábfőnökével, aki bennfentesek szerint akkora befolyással bír az elnökre, hogy egyetlen dolog kivételével bármire rá tudja venni. Ez az egyetlen dolog az, hogy sehogy sem képes lebeszélni Trumpot a szakértőkkel való egyeztetés nélküli, öntörvényű Twitter-bejegyzésekről.

Nem volt kérdéses, hogy a Kellyvel ujjat húzó „Csavargó” alulmarad a küzdelemben. Így is történt, kevesebb mint két hét leforgása alatt.

Kirúgása után Scaramucci egy ideig hallgatott, újabban viszont több nyilatkozatban ecsetelte Kelly galádságát és erőszakos akarnokságát. A CNN felvetette, elképzelhető, hogy maga Trump bátorította Scaramuccit a Kellyt bíráló kijelentésekre, talán azért, mert neki magának is terhes már a katonás stábfőnök parancsolgatása. A „Csavargó” azonban a minap ezt egy újabb tévényilatkozatban tagadta. Szerinte elnöki bátorítás hiányában is pontosan ismerhető, mi az ő véleménye Kellyről, illetve miként vélekedik Kelly őróla. Utóbbit jól illusztrálja, hogy Scaramucci Kelly jóvoltából felkerült a Fehér Házból fizikailag is kitiltott személyek listájára.

A fehér házi kommunikációs igazgatói állás egyébként meglehetősen elátkozott pozíció, legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy éppen most van távozóban a tisztség jelenlegi betöltője, Hope Hicks. Vele csaknem egy időben dobta be a törülközőt a szabadkereskedelem elkötelezett hívének számító Gary Cohn, az elnök eddigi gazdasági tanácsadója. Nála akkor szakadt el a cérna, amikor kiderült, semmi esélye sincs arra, hogy lebeszélje Trumpot az acélimport 25, illetve az alumíniumbehozatal 10 százalékos védővámjának bevezetéséről.

Cohnnak korábban már volt egy súlyos veresége, amikor el kellett viselnie, hogy az elnök kitáncol a nemzetközi klímamegállapodásból, de akkor még lenyelte a békát.

Amikor Cohn távozási szándéka ismertté vált, Trumpot a svéd miniszterelnökkel folytatott megbeszélése után az újságírók – a skandináv vendég iránt kevés tiszteletet mutatva – szinte csak a gazdasági tanácsadóról faggatták. Az elnök – arcán üdvözült mosollyal – elmondta, hogy amit a riporterek a Fehér Házban látnak, az nem káosz, hanem tetemes energia. „Mindenki a Fehér Házban akar dolgozni, része akar lenni az Ovális Irodának” – igyekezett Donald Trump pozitív megvilágításba helyezni azt a jelenséget, amit bírálói már-már lemondási hullámnak minősítenek.

Ennek kapcsán nevük mellőzését kérő fehér házi tisztségviselők is aggodalommal vetik fel a normális, olajozott működőképesség fenntarthatóságának a kérdését. Elmondják, hogy nem csak a reflektorfényben fürdő vezető tisztségek közül nincs jónéhány betöltve, hanem például a sajtószolgálatnál is üresedés van két alacsonyabb pozícióban.

A fent említett klímamegállapodás felrúgásának ügyében Gary Cohnnak Steve Bannonnal volt a legélesebb konfliktusa. Akkor ugyan Bannon győzött, de most már ő sincs a Fehér Házban. A kőkonzervatív, nacionalista irányzat fő ideológusának tartott Bannon olyan élesen szembe került a reálpolitikai rutin öreg rókáival, hogy néhány hónap elteltével tarthatatlanná vált a helyzete az elnöki apparátusban. Ő talán a legismertebb, legellentmondásosabb figura az eltávolított vagy távozott fehér házi tisztségviselők sorában. Bannonhöz kötődött „a legmagyarabb ex fehér házi”, Gorka Sebestyén, aki biztonságpolitikával foglalkozott, szélsőjobbos alapállásból.

Mindezek az eltávozottak vagy eltávolítottak azonban végül is úgy léptek le a színről, hogy nem hagytak maguk mögött gennyező sebeket, ügyük lényegében lezárt, vagy lezárható. Egészen más Michael Flynn nyugalmazott tábornok esete. Ő tavaly az év elején rekord rövid ideig töltötte be a nemzetbiztonsági tanácsadói tisztet. Kiderült róla, hogy olyan kapcsolatot tartott oroszokkal, ami alapján akár zsarolható is lehet. Így Flynn nem a lezárt múlt része, hanem annak a ma is folyó vizsgálatnak az egyik szereplője, amely annnak kiderítésére irányul, volt-e orosz beavatkozás a 2016-os amerikai elnökválasztásba, és volt-e összejátszás az oroszokkal a Trump-kampánycsapat részéről.

Szerző
2018.03.10 06:32

Izrael és Oroszország is visszakozott a lelőtt katonai gép ügyében

Publikálás dátuma
2018.09.18 21:58
Egy Il-20-as orosz katonai szállítógép. Ezt a géptípust találta el a szír légvédelem szintén orosz gyártmányú rakétája Latakia f
Fotó: AFP / Russian Defence Ministry / Sputnik/ Aleksandr Tarasenkov
Bár az orosz kormány először először Izraelt vádolta a Szíria felett kilőtt orosz katonai repülő miatt, később Vlagyimir Putyin finomított, Benjamin Netanjahu pedig részvétét fejezte ki az áldozatok miatt. A tét óriási volt, a helyzet egy izraeli-orosz konfliktus lehetőségét is magában hordozta.
Együttérzésének adott hangot Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök Vlagyimir Putyin orosz elnökkel kedden folytatott telefonbeszélgetésében amiatt, hogy a szíriai légvédelem lelőtt egy orosz harci gépet, és további izraeli-orosz biztonsági együttműködést szorgalmazott – idézi az MTI a Háárec izraeli újság cikkét. Az izraeli kormányfő nyilatkozata egy nagyon feszült diplomáciai helyzet lezárását is jelenti, orosz részről kedd reggel ugyanis még Izraelt vádolták a 15 fős személyzetet szállító Il-20-as elpusztításával.
Az orosz védelmi minisztérium keddi nyilatkozatában ugyan elismerte, hogy a szovjet gyártmányú légvédelmi rakétarendszerrel felszerelt szíriai légvédelem lőtt le keddre virradóra a Földközi-tenger felett egy Il-20 típusú orosz katonai repülőgépet, de a tárca Izraelt tette felelőssé a történtekért, arra hivatkozva, hogy izraeli harci gépek szándékosan provokálták ki a 15 emberéletet követelő incidenst.
A tárca szóvivője szerint az izraeli légierő F-16-os vadászgépei légicsapást mértek az északnyugat-szíriai Latakia város környékére, majd a leszállásra készülő orosz Il-20-as gépet használták fedezéknek, így a szíriai légvédelem SZ-200-as rakétái a jóval nagyobb orosz gépet találták el, és nem az izraeli vadászgépeket.
Vlagyimir Putyin orosz elnök azonban később úgy nyilatkozott, hogy nem az izraeliek lőtték le az orosz gépet, az esemény véletlenek sorozatába illeszkedik
Az izraeli hadsereg eleinte nem regált az őt érő vádakra, mondván, külföldi sajtóértesüléseket nem kommentálnak. A helyzet talán Putyin reakciója miatt is változhatott: Benjámin Netanjahu mindenesetre kedd este - szokatlan módon a leszentebb zsidó ünnep, a Jóm Kipúr előestéjén - telefonbeszélgetést folytatott Putyinnal a lelőtt orosz harci gép ügyéről. Az izraeli kormányfő együttérzését fejezte ki az Il-20 típusú orosz gép tizenöt fős személyzetének halála miatt. A Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet szerint az orosz katonák szíriai ellenzéki erőkkel szembeni felderítő feladatot láttak el a térségben, amikor az izraeli légitámadás miatt riadóztatott szíriai légvédelmi rakéta lelőtte a gépüket. Netanjahu hangsúlyozta, hogy Szíria a felelős az orosz katonai repülő lelövéséért, és megígérte, hogy Moszkvába küldi az izraeli légierő főparancsnokát, hogy megossza az orosz illetékesekkel az ügy részleteivel kapcsolatos izraeli információkat. 
Az izraeli miniszterelnök kiemelte a biztonsági egyeztetés folytatásának fontosságát Izrael és Oroszország között. Ugyanakkor azt is megerősítette: országa továbbra is mindent elkövet, hogy megakadályozza Irán katonai jelenlétét Szíriában, akárcsak azt, hogy fegyverszállítmányaik Libanonba juthassanak a Hezbollah síita milíciához. A The Times of Israel című angol nyelvű honlap szerint a hétfő éjszakai izraeli légicsapás helyszíne, Latakiát eddig általában elkerülték a fegyverszállításokat megelőző izraeli légitámadások, főként a földközi-tengeri szíriai kikötőváros térségében lévő erős orosz katonai jelenlét miatt.
2018.09.18 21:58
Frissítve: 2018.09.18 22:03

Varsó lekörözte Budapestet Washingtonban

Publikálás dátuma
2018.09.18 21:20
A lengyel államfőnek nem kellett „emberi jogi aggályoktól” tartania
Fotó: AFP/NurPhoto/ Celestino Arce
A világ két legerősebb politikai vezetője fogadta kedden az Európai Unió két „renitens” első emberét – míg Orbán Viktor magyar miniszterelnök Vlagyimir Putyin és a Kreml vendége volt, addig Andrzej Duda lengyel államfő a Fehér Házban Doland Trump amerikai elnökkel parolázhatott. Duda mindenekelőtt biztonságpolitikai, katonai és gazdasági együttműködésről, kereskedelemről egyeztetett Donald Trumppal a Fehér Házban. Washingtoni meghívása a kiemelten jó amerikai-lengyel viszony, a stratégiai partnerség ellenére azért nem szokványos, mert az utóbbi időben Washington és Varsó többször nyílt szóváltásba keveredett emlékezetpolitikai kérdésekben. Legutóbb a holokauszt törvény kapcsán bírálta az Egyesült Államok Lengyelországot. Ilyen vita után a korábbi amerikai elnökök idején aligha jöhetett volna létre a tegnapi vizit, ám Donald Trump elnöksége alatt ez változni látszik. Trump mindenek elé és fölé helyezi a katonai illetve a kereskedelmi együttműködést, emberi jogi és jogállami kérdések látványosan nem érdeklik.    Hogy minek köszönheti Duda a meghívást, amiért annyit lobbizott már eredménytelenül Orbán Viktor?  Lengyelország geostratégiai helyzete miatt kiemelten fontos Washington számára, itt épül az újabb amerikai rakétavédelmi rendszer, Varsó amerikai haditechnikát vásárol az orosz fenyegetettség árnyékában és elsőként az uniós országok közül hosszú távú, rendszeres szállításra szóló szerződést kötött az amerikai cseppfolyós gázra. Donald Trump néhány hónappal hivatalba lépése után, tavaly júliusban már hivatalos látogatást Varsóban. Akkor úgy fogalmazott, "Amerika sosem állt olyan közel Lengyelországhoz mint most".  Ebben vélhetően igaza is van, hiszen a varsói és a washingtoni vezetés csúcsain is az „illiberális” eszmék hódítanak. Az Európai Unió eközben folytatja a 7. cikkely szerinti eljárást Lengyelország ellen és hétfőn a Bukarestben ülésező Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózata (ENCJ) is felfüggesztette a Lengyel Bírói Tanács (KRS) tagságát. A szavazás igen egyértelmű volt, a jelenlévő száz bíróból csupán nyolc tartózkodott és hatan adtak le ellenszavazatot. A testület honlapján megjelent közlemény szerint az ENCJ tagság feltétele, hogy a csatlakozó ország igazságszolgáltatási intézményei függetlenek legyenek és biztosított legyen a független igazságszolgáltatás. A lengyel igazságszolgáltatási reform nyomán azonban a lengyel igazságszolgáltatás függetlensége már nem biztosított, ezt állapította meg az ENCJ idén júniusban tett lengyelországi látogatása során, áll a közleményben. Az európai ernyőszervezet hangsúlyozta, a tagállamok szabadon szervezhetik igazságszolgáltatási rendszerüket, de vannak minimumszabályok, amelyeknek meg kell felelni. A Lengyel Bírói Tanács felelős a bírói kinevezésekért, az új rendszerben viszont már zömében politikai kinevezettekből áll, az ENCJ szerint ez aláássa az igazságszolgáltatás függetlenségét. A testület nem szakítja meg kapcsolatát a lengyel tanáccsal, a továbbiakban is monitorozza a lengyel helyzetet, s amennyiben az ország újra teljesíti a tagság feltételeit, a KRS is visszanyeri azt.   
Szerző
2018.09.18 21:20
Frissítve: 2018.09.18 21:21