Kilakoltatás - Közeledik már a moratórium vége

Publikálás dátuma
2018.03.12 06:22
A devizahitel-adósokban jogos félelem él: arra kényszerülnek, hogy ingatlanaikat elhagyják. FOTÓ: Molnár Ádám
Fotó: /
Úgy tűnik, a kormány hiába nyilvánította 2018-at a Családok Évének, azok, akiknek a legnagyobb szükségük lenne rá, idén sem várhatnak sok segítséget és együttérzést a kormánypártok képviselőitől.

A közelmúltban a miniszterelnököt saját pártja, a Fidesz is meghazudtolta: noha Orbán Viktor kormányfő tavaly ősszel még arról beszélt a parlamentben, hogy Magyarország "nem a kilakoltatottak országa", a Fidesz miatt az idei téli moratórium lejárta után továbbra is úgy lakoltathatnak ki gyermekes családokat, hogy nem biztosítanak számukra megfelelő elhelyezést. Vagyis gyerekestül kerülnek az utcára.

A "családbarát" kormány szavakban ugyan kiáll a rászoruló családok mellett, ám tettekben már sokkal kevésbé. Ezt jól mutatja az is, hogy az elmúlt években hogyan változott a kilakoltatások száma. Völner Pál igazságügyi államtitkár egy parlamenti kérdésre adott írásbeli válasza szerint míg 2012-ben 1020, 2013-ban pedig 1300 kilakoltatásra került sor, addig 2015-ben már 2335, 2016-ban pedig 3474 kilakoltatás történt. Ugyanakkor azoknak a köre, akiknek el kell hagyniuk az ingatlant, ahol addig laktak, jóval szélesebb, hiszen a legtöbben - felszólításra - önként távoznak. Völner tájékoztatása szerint 2013 és 2017 között mintegy 240 ezer ingatlan került árverésre meghirdetésre.

Az igaz, hogy a kabinet egy hónappal kitolta az idei téli kilakoltatási moratórium határidejét (március vége helyett április végén jár le), ám ennek minden bizonnyal nem a kormánypárti politikusok szociális érzékenységéhez, hanem az április 8-ai választásokhoz van köze: nem mutatna jól, ha kampányfinisben kezdenék el utcára tenni a családokat. Arról, hogy a kormányt mennyire érdekli a nehéz helyzetben lévő családok sorsa, a korábbi intézkedések is árulkodnak: például 2015-ben ahelyett, hogy növelték volna, inkább megszüntették az országos lakásfenntartási és a nagyobb települések számára kötelezően előírt adósságcsökkentési támogatást is. Bevezették a Családi Otthonteremtési Kedvezményt (csok), amivel csak a tehetősebb családok jártak jól. Legutóbb pedig az Országgyűlés fideszes többségű házbizottsága szavazta le, hogy gyorsított eljárásban tárgyalják A Város Mindenkié (AVM) csoport azon törvénymódosító javaslatát, amely megakadályozná a gyermekes családok elhelyezés nélküli kilakoltatását. Így, ha a jövőben el is fogadják a javaslatot, az már csak a téli moratórium lejárta után léphet életbe.

- Orbán Viktor az évértékelő beszédében azt mondta, nagyon örül, hogy növekszik a házasságok és a gyerekek száma. Hogyan gondolja támogatni a megszületendő gyerekeket, ha a szülőket utcára lehet tenni, a gyerekeket meg kiszakítani a családból? Azoktól a gyerekektől, akik nem CSOK-os családba születnek, még az elfogadható élet lehetőségét is elveszik, aminek az alapja a biztonságos lakhatás - fogalmazott az AVM aktivistája, Tóth Fanni. Úgy véli, a Fidesz felelőssége, hogy Magyarország továbbra is a gyermekes családok elhelyezés nélküli kilakoltatásának országa marad.

A hajléktalan és lakásszegénységben élő emberek jogaiért és érdekeiért küzdő AVM szerint a moratórium lejárta után, vagyis május 1-től újból ezrek válnak azonnal kilakoltathatóvá, és hosszú távon is tovább folytatódhat a családok utcára rakása.

Vasárnap ismét tüntetett Budapesten az MNB székháza előtt az Adóskamara. Az erről szóló fényképes beszámolónkat itt találja.

2018.03.12 06:22

Újabb haladékot adna az online pénztárgép alkalmazására a kormány

Publikálás dátuma
2018.12.12 16:50

Fotó: / Vajda József
Az idén év végi határidőt 2019. december 31-ig hosszabbítaná meg az NGM.
Az elmúlt években rendre felmentést kaptak a közösségi közlekedési szolgáltatók az online pénztárgép rendeletnek megfelelő pénztárgépek alkalmazása alól, és ez nem lesz másként jövőre sem: egy jogszabálytervezet alapján az idén év végi határidőt 2019. december 31-ig hosszabbítaná meg a Nemzetgazdasági Minisztérium – írja az mfor.hu. A tervezetben olvasható indoklás szerint a közösségi közlekedési szolgáltatást nyújtó adóalanyok jogszabályi felhatalmazás alapján jelenleg még az online pénztárgép rendeletnek meg nem felelő pénztárgépeket üzemeltetnek. Annak biztosítása érdekében, hogy ezek az adóalanyok is áttérhessenek az új, korszerű készülékekre,
„szükséges a megfelelő felkészülési időt biztosítani, ezért a régi gépek üzemeltethetőségére vonatkozó határidő egy évvel történő meghosszabbítása indokolt”.
Ugyanezzel a szöveggel halasztják már évek óta az átállást ebben az adóalanyi körben – teszi hozzá a portál.
2018.12.12 16:50

A magyarok már így is 2,7 órával többet dolgoznak, mint az EU-átlag

Publikálás dátuma
2018.12.12 13:57
Képünk illusztráció
Fotó: / Molnár Ádám
Miközben a kormány a rabszolgatörvénnyel egyértelműen a magyar munkavállalók munkaóráit igyekszik növelni, addig Nyugat-Európában évtizedek óta változatlan trend a ledolgozott munkaidő fokozatos csökkenése.
Az Európai Unió átlagában a 2008-as 37,8 óráról 2017-re 37,1 órára csökkent a munkával töltött heti óraszám a teljes munkaidőben foglalkoztatottak körében. Tíz év alatt tehát 42 perccel csökkent a heti átlagos munkaidő – írja elemzésében a GKI Gazdaságkutató Zrt.  A magyarországi átlag is csökkent 2008-2017 között 18 perccel: 40,1 óráról 39,8 órára. A csökkenés azonban csak 2011-ig volt folyamatos - ekkor 39,4 óra volt az átlagosan ledolgozott heti munkaóraszám -, majd 2012 és 2014 között kissé nőtt - 39,8 órára, azóta lényegében stagnál. Itt érdemes megjegyezni, hogy a kormány 2012-ben alkotta meg az új Munka törvénykönyvét, amellyel az addigi évi 200 órás túlóraszámot 250-re emelte: ez nőne januártól 400 órára. Ez azt jelenti, hogy egy átlagos magyar munkavállaló már 2017-ben is 2,7 órával többet dolgozott, mint egy átlagos uniós munkavállaló.  Igaz, a magyarok a cseh és lengyel társaiknál még jobb helyzetben vannak: előbbieknél hetente 24, utóbbiaknál 48 perccel kell kevesebbet teljesíteniük. A németországi átlagos heti munkaidő ugyanakkor 35 óra, az unió egészét jellemző átlagérték pedig kereken 37 óra. Vagyis keleten többet dolgoznak, mint nyugaton. A rabszolgatörvény elfogadását követően azonban - a túlóráknak köszönhetően -  a magyar munkavállalók dolgozhatnak majd a legtöbbet a visegrádi térségben. 
Szerző
2018.12.12 13:57
Frissítve: 2018.12.12 14:09