Magyar Filmdíj - Felszállt a füst

Publikálás dátuma
2018.03.12 00:59
MTI Fotó: Balogh Zoltán
A Testről és lélekről című alkotás, Enyedi Ildikó rendezése nyerte el a legjobb játékfilmnek járó Magyar Filmdíjat, az elismerést vasárnap este Budapesten, a Vígszínházban megrendezett gálán adták át, amelyen összesen 23 kategóriában hirdettek győztest.

A 3. Magyar Filmdíj gálaestjén az 5 műfaji kategória mellett 16 szakmai kategóriában adtak át díjakat.

A Magyar Filmakadémia Egyesület tagjai a 4. Magyar Filmhéten bemutatott alkotások közül választották ki a díjak jelöltjeit, majd a győzteseket.

A legjobb játékfilm díját elnyert Testről és lélekről producerei Mécs Mónika, Muhi András és Mesterházy Ernő. Az elismerést - a rendező távollétében - a film stábja vette át. A filmért Enyedi Ildikó elnyerte a legjobb forgatókönyvért és rendezésért járó díjat is, valamint női főszereplőjét és mellékszereplőjét is díjazták.

A legjobb tévéfilmnek járó díjat az Árulók, Fazakas Péter rendezése nyerte el, amely kategóriájában további négy díjat kapott.
Legjobb dokumentumfilmként az Egy nő fogságban, Tuza-Ritter Bernadett rendezése kapta a díjat.

A legjobb kisjátékfilmnek járó elismerést a Földiek, Freund Ádám rendezése kapta, míg az animációk között a Pataki Szandra rendezte WireLess lett a győztes.

A közönségdíjat a Kincsem című film, Herendi Gábor rendezése kapta.

A játékfilmes kategóriában a legjobb női főszereplőnek járó díjat Borbély Alexandra nyerte el a Testről és lélekről című filmben nyújtott alakításáért, míg a kategória legjobb férfi főszereplője Rudolf Péter lett az 1945 című filmért.

A legjobb tévéfilmnek választott Árulókért Fazakas Péter elnyerte a legjobb rendezés díját is, Köbli Norbert pedig a kategória legjobb forgatókönyvért járó díját kapta meg. A tévéfilmes mezőnyben az Árulókban való játékáért legjobb női főszereplőként Sztarenki Dóra, legjobb férfi főszereplőként pedig Hegedűs D. Géza nyerte el az elismerést.

A legjobb operatőr Rév Marcell lett, aki a Jupiter holdja című alkotásért vette át a díjat, a filmben való munkájáért Ágh Mártonnak a legjobb látványtervezőnek járó elismerést ítélték oda.

A legjobb jelmez díját Bárdosi Ibolya kapta a Kincsem című filmért, Fekete Rita, Makk Ildikó és Jónás Kata pedig a legjobb smink és fodrász kategória díjat nyerte a filmben nyújtott munkájáért.

A legjobb játékfilmes női mellékszereplő díját Tenki Réka vehette át a Testről és lélekről című filmben nyújtott alakításáért.

A legjobb játékfilmes férfi mellékszereplőnek járó díjat Znamenák István kapta Az állampolgár című filmért.

A legjobb zeneszerző díját Szemző Tibor kapta, az 1945 című filmért. A legjobb hangmester Balázs Gábor lett A Viszkis című alkotásért, amelyért Kovács Zoltán a legjobb vágó díját nyerte el.

A legjobb maszk díját Tesner Anna, Halász Judit és Görgényi Réka vehette át a Budapest Noir című filmben való munkájáért.
A gálán megemlékeztek a magyar filmművészet elmúlt évben elhunyt személyiségeiről.

A 3. Magyar Filmdíj gála rendezője Seres Tamás forgatókönyvíró, televíziós rendező. A február 8. és 11. között a Magyar Filmakadémia Egyesület szervezésében, a Magyar Nemzeti Filmalap és az NMHH Médiatanácsa támogatásával lezajlott filmhétre az alkotók a 2017-ben Magyarországon moziforgalmazásba került, televízióban sugárzott vagy a legfontosabb nemzetközi filmfesztiválokon szerepelt alkotásokat nevezhették. Öt kategóriában összesen 131 film versenyzett a Corvin moziban megrendezett filmhéten.

A Magyar Filmakadémia Egyesület február 11-én hozta nyilvánosságra, hogy a tagok titkos szavazásának eredményeként a 4. Magyar Filmhéten bemutatott filmek közül 23 kategóriában melyik 5-5 alkotást és alkotót jelölik a 3. Magyar Filmdíjra. A legtöbb szavazatot kapott 5-5 alkotás és alkotó közül az akadémiai tagok újabb titkos szavazással döntöttek a nyertesekről. A közönségdíjra a nézők a filmhét honlapján voksolhattak.

Szerző
Frissítve: 2018.03.12 10:40

Behódolók és hódoltatók

Publikálás dátuma
2019.02.21 21:03

Fotó: Népszava/ Szalmás Péter
Ritka szerencse, hogy olyan könyv kerül a kezükbe, amely olvastatja magát. Még ritkább, ha a könyv annyira fellelkesíti az olvasót, hogy az a befejezése után elölről kezdi az egészet. Spiró György a saját bevallása szerint ritkán dicsér, pláne a szerző jelenlétében, ám szerda este az Írók Boltjában ezt tette: már másodszorra jár Murányi Gábor újságíró, történész könyvének a végén. A sajtó szövedéke című, a Kronosz Kiadó gondozásában megjelent kötet huszadik századi sajtóhistóriákat idéz meg az 1920-as évektől napjainkig, Murányi Gábor harmincéves munkájának a gyümölcse. – Részben annak a története, hogy minden korszakban önként, dalolva vagy kényszerből bőven akadtak olyan újságírók, akik behódoltak az aktuális rendszernek – mondta Murányi Gábor a könyvbemutatón. Murányi nemcsak a sajtóarchívumok aranybányáit kutatta, hanem a levéltárakban annak is utáni járt, kik voltak a hódoltatók, és a sajtó olykor kevésbé ismert hőseit, szemtanúit, a sorok közötti írás gyakran álneves szerzőit is felkereste. A történészi szemléletet, a tények szenvedélyes szeretetét helyezte előtérbe – méltatta Spiró a szerzőt. A sajtó szövedéke rendkívül csábítóan kezdődik: megidézi a Horthy-rendszer sajtóját, mit és hogyan írtak Sztálin születésnapjáról, halálának „megünnepléséről” vagy Rákosi Mátyás hatvanadik születésnapjáról. – Az ember hajlamos arra, hogy elődei disznóságait iróniával, gúnnyal szemlélje, de ennek a könyvek a közepe táján elkezdenek sorjázni a pozitív hősök, szerethető figurák – tette hozzá Spiró György. Murányi Gábor tizenhat és fél évig volt a Magyar Nemzet újságírója, hőseinek, történeteinek egy részét ennek a viharos sorsú lapnak a múltjából idézi meg. Ilyen például Sibelka-Perleberg Arthur, aki inkognitóját mindvégig megőrizve, Tempefői, illetve Lénárd János álnéven publikált az 1940-es években. II. Bajor Lajosról írt egész oldalas cikket Őrült vagy cézár? címmel úgy, hogy abban bárki ráismertetett Hitlerre. A náci diktátort Weninger Antal (aki legtöbb írását Bánfalvy Szilárd néven jegyezte) is a tollhegyére tűzte: „A paranoiás sokszor éveken, évtizedeken át vezető szerepet játszhat (…), mindenkor logikus, olyakor imponálón éles gondolkodásúnak látszik” – olvasható a paranoiásokról írt orvosi szakcikkében. A sajtó szövedékében olvashatunk a „leülő emberekről” is, akik sajtóperek idején vállalták a börtönt a beperelt cikkek szerzőit óvva, továbbá a Népszava legendás cikkéről, amely „mélységes megrendeléssel” tudósított Sztálin betegségéről, újságok megpuccsolásáról, megszüntetéséről és összevonásáról, előfizetői listák ellopásáról, is. Spiró György szerint akár az 1930-as, akár az 1960-as évek újságait lapozzuk fel, ugyanolyan mondatokra bukkanhatunk, mint a mai magyar sajtóban. − Ez annyira nem jó, de mindenesetre azt mutatja, hogy Magyarország folytonos, nem megy sehová – mondta az író.  

Lehet jelentkezni a tao-pénzekért

Publikálás dátuma
2019.02.21 19:26
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Mától lehet beadni az előadó-művészeti szervezetek többlettámogatásra vonatkozó igénybejelentést - jelent meg az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) weboldalán. A tao január 1-i megszüntetése után a tavalyi adóösszegnek megfelelő 37,5 milliárd forint elosztásáról a minisztérium által kijelölt kulturális grémium dönt. Az igénybejelentéseket a színház- és táncművészeti kategóriákban a beérkezéstől számított 30 napon belül, a zeneművészeti kategóriában a Nemzeti Komolyzenei Stratégia elfogadását követően bírálják el.
Szerző
Témák
TAO