E.ON-tulajdonba kerül az Elmű-ÉMÁSZ

Publikálás dátuma
2018.03.12 13:25
AFP fotó
Fotó: /
Jövő év végére egy német gigaügylet eredményeképpen E.ON-zászló kerülhet az - eddig RWE-hátterű - Elmű-ÉMÁSZ-ra.

A német E.ON elvi cseremegállapodásokat kötött a szintén német RWE-vel, melynek keretében hozzákerül a – többek között a magyar Elmű-ÉMÁSZ-t is birtokló - Innogy nevű RWE-leányvállalat – jelentette be vasárnap az E.ON. A tízmilliárd eurós nagyságrendű terv az igazgatóságok jóváhagyására vár.

Magyarországon jelenleg E.ON-tulajdonú a dunántúli, illetve kelet-magyarországi áramhálózat- és ellátás, valamint a közép- és dél-dunántúli gázhálózat. Ha tehát a német gigaügyletet nyélbe ütik, a – tavaly állami tulajdonba került - dél-magyarországi szolgáltató kivételével az E.ON láthatja el árammal a teljes magyar lakosságot.

Megkeresésünkre Barbara Schädler E.ON-szóvivő az ügylet lehetséges zárását 2019 közepére tette, hozzáfűzve: addig az Innogy bizonyosan önálló versenytársuk marad. További információkkal - az RWE-hez hasonlóan - nem szolgált.

A látszat ellenére a lehetséges magyarországi frigy nem vet fel különösebb versenyaggályokat – véli Felsmann Balázs, a Budapesti Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutatóközpontjának kutató főmunkatársa, a Magyar Energiakereskedők Szövetsége elnöke. A lakossági (úgynevezett egyetemes) szolgáltatás tarifáit a kormány szabja meg. Ennek mintájára vehette át mindennemű gond nélkül a teljes lakossági gázellátást az állami NKM Nemzeti Közművek is. A vezetéküzemeltetés tarifája szintén szabott, így a kutató meglátása szerint ez se jelenthet akadályt. Ha valósak ama szakértői becslések, hogy az áramszektorban a két társaság lakossági körön kívüli, versenypiaci részesedése szintén nem éri el az 50 százalékot, akkor ezek összefésülése sem okozhat gondot – tette hozzá.

A német ügylet nagyságrendjét egy forrásunk úgy jellemezte, mintha a Coca-Cola kivásárolná a Pepsiből a kólagyártást. A két legnagyobb német energiacég az atomerőművek bezárásáról szóló 2011-es döntés után külön cégbe szervezte „hagyományos”, illetve „megújuló-” üzletágát. Az E.ON előbbit (a gönyűi erőművel együtt) most adja el a finn Fortumnak. Az anyagi problémákkal küzdő RWE „hagyományos” üzletágát darabonként tette pultra. E készletből vásárolta ki az Orbán Viktor strómanjának tartott Mészáros Lőrinc, illetve a cseh EPH közösen például a lignitalapú Mátrai Erőművet. Az áramkereskedelmet és hálózatüzemeltetést végző Elmű-ÉMÁSZ a „megújulást” képviselő Innogyhez került, amit az RWE most egyben ad át eddigi legfőbb versenytársának.

Az E.ON közleménye szerint első körben átveszik az RWE Innogyban meglévő 76,8 százalékos részesedését, a fennmaradó hányadra négymilliárd eurós nyilvános felvásárlási ajánlatot téve. Ennek fejében az RWE 17 százalékos részt kap az E.ON-ból, megkapja az E.ON és az Innogy megújuló-üzletágát, illetve utóbbi néhány – Magyarországot nem érintő – eszközét, és mindezt még megfejeli másfélmilliárd euróval.

Kérdés, mit szól ehhez a – hazai energiaeszközök felvásárlását célzó – Orbán-kormány. Piaci értékelések szerint az elmúlt hónapok során a kabinet további forrásokat vont el a - zömmel külföldiek üzemeltette – hálózatoktól, szokása szerint így érzékeltetvén nem szűnő bekebelezési szándékát. Eközben lehetséges vevőként feltűntek a színen az Orbán Viktorhoz közel álló "magánszereplők", így Mészáros Lőrinc és a MET is. Ám ez azért kemény dió: 2016 elején egyszer már meghiúsult az Elmű-ÉMÁSZ előre meghirdetett állami kivásárlási kísérlete. A két áramszolgáltató piaci értékét forrásaink legalább félezer milliárd forintra teszik.

2018.03.12 13:25
Frissítve: 2018.03.12 20:42

Egyre többet keresünk - a KSH mérésében

Publikálás dátuma
2018.09.20 14:31
illusztráció
Fotó: MTI/ Koszticsák Szilárd
Az elemzők várakozásait felmúlva emelkedtek tovább a nyáron a fizetések: a KSH csütörtökön közölt legfrissebb számai szerint júliusban 326 700 forint volt a bruttó átlagkereset, ami tavalyhoz képest 12,8 százalékos növekedést jelent.
Az év első hét hónapjára nézve ez 324 700 forintos bruttó és 216 ezer forintos nettó átlagkeresetet, illetve 9,4 százalékos reálbérnövekedést jelent. Ha a közfoglalkoztatottakat nem számoljuk, az állami szféra fizetései egy ideje már leelőzik a versenyszférát, a bruttó átlagbér az állami intézményeknél ugyanis már eléri 343 700 forintot, a vállalkozásoknál dolgozók bruttó bére viszont 336 800 forint. (Közfoglalkoztatottak nélkül a nemzetgazdasági átlagbér 337 ezer forintra rúgna). A statisztikák azonban torzíthatnak, a versenyszféra egyes területeire – például az építőiparra – ugyanis még mindig jellemző a fekete foglalkoztatás, vagy a minimálbér mellett részben zsebbe kapott fizetés, ami lefelé húzza az átlagot. Hasonló okokból számos munkavállaló bére viszont csak papíron nőtt, mivel a kötelezően megfizetendő minimálbér növekedésével nőtt a legálisan kapott összeg is. A KSH által közölt átlagszámok emellett azért is félrevezetőek, mert egy-egy kiemelkedő fizetés könnyen megdobja az átlagot, miközben a többség bére messze nem éri el azt a szintet. Jól mutatják ezt az egyes ágazatok átlagbérstatisztikái közötti drasztikus különbségek is. A nemzetgazdasági átlagbérhez leginkább az ipar és a feldolgozóipar átlagszámai állnak a legközelebb – bruttó 342 ezer és 339 ezer forint -, de a munkaerőhiánnyal leginkább küzdő építőiparban és kereskedelemben, vagy a mezőgazdaságban mért bruttó átlagok – 244 ezer, 300 ezer és 243 ezer forint - már jócskán alatta maradnak. A legalacsonyabb átlagfizetések egyébként a szociális ellátásban vannak: mindössze 147 500 forintot keresnek átlagosan az itt dolgozók. A legmagasabb fizetésekkel bíró ágazatokban - a pénzügyi, biztosítási tevékenységek, az információ, kommunikáció, valamint a villamosenergia, gáz, gőz, légkondicionálás területeken – mért átlagfizetések – 618 ezer, 563 ezer, 540 ezer - ugyanakkor kiteszik a nemzetgazdasági átlag majdnem dupláját is. Ebből is látszik tehát, hogy az átlagfizetés mennyire csalóka adat, és könnyen eltérhet a munkavállalók tapasztalataitól. A valósághoz közelebb állna a medián bér, amelyet úgy számítanak ki, hogy sorba rendezik a kereseteket, és a középre eső összegnél (ez lesz a mediánbér) a dolgozók fele többet, fele pedig kevesebbet keres. Ez a medián általában 20-25 százalékkal kisebb összeg, mint az átlagbér, vagyis most bruttó 243-260 ezer forint között lehet. Ilyen adatokat azonban nem közöl a KSH, a Magyar Szakszervezeti Szövetség azonban ki szeretné ezt számolni, ezzel is készülve a várhatóan november végén kezdődő háromoldalú bértárgyalásokra. A környező országok egyre magasabb fizetéseit követendő, legalább 10 százalék fölötti béremelést szeretnének, míg a munkaadói oldal az alacsony termelékenységre hivatkozva egyszámjegyű növekedést tart csak reálisnak. Információink szerint a Pénzügyminisztérium egy kompromisszumos javaslatban gondolkozik: 9, illetve 12 százalékkal növelné a minimálbért és a garantált bérminimumot, így előbbi bruttó 150 ezer forintra, utóbbi bruttó 202 ezer forintra emelkedne.  
2018.09.20 14:31
Frissítve: 2018.09.20 15:58

Sokba kerülhet a Facebook-nak, hogy nem törődik az EU-s fogyasztóvédelmi előírásokkal

Publikálás dátuma
2018.09.20 13:31
Illusztráció
Fotó: Pexels/
Szankciókat helyezett kilátásba a Facebook ellen csütörtökön az Európai Bizottság (EB), amennyiben az amerikai internetes óriáscég az év végéig nem tesz végre eleget az uniós fogyasztóvédelmi szabályoknak.
"Elfogyott a türelmem. Túl régóta húzódik ez, miközben a Facebook korábban biztosított afelől, hogy decemberig átírják a felhasználási feltételeik még fennmaradt félrevezető elemeit" - jelentette ki Vera Jourová fogyasztóvédelemért felelős uniós biztos, írja az MTI.
"Eljött a cselekvés ideje, elég volt az ígéretekből"
 - tette hozzá Jourová. Mint mondta, ha az év végéig nem hajtják végre teljeskörűen a szükséges változtatásokat, akkor gyors lépésekre és szankciókra számíthat az uniós fogyasztóvédelem részéről a Facebook.
A közösségi platform által elvégzett eddigi módosítások "nagyon korlátozottak"
- áll a bizottság tájékoztatásában. A brüsszeli testület arról számolt be februárban, hogy ugyan történtek előrelépések, de a Facebook és a Twitter működése továbbra sem felel meg a közösségi fogyasztóvédelmi szabályoknak. Mint írták, a jogellenes tartalmak bejelentésére és törlésének kérésére használt eljárást érintő változtatások nem elegendőek.
Ennek előzménye, hogy a bizottság tavaly márciusban felszólította a Facebookot, a Twittert és a Google+-t működtető Alphabetet, hogy mihamarabb hozzák összhangba működésüket az uniós előírásokkal a felhasználók megtévesztésének visszaszorítása érdekében.

Az Airbnb összekapta magát

Az Európai Bizottság és az uniós fogyasztóvédelmi hatóságok júliusi felhívását követően a szálláshelyek online piacterét üzemeltető Airbnb elkötelezte magát amellett, hogy módosítja szerződéses feltételeit és az árait átláthatóbban tünteti fel - közölte Vera Jourová szintén csütörtökön. Tájékoztatása szerint a vállalat kötelezettséget vállalt arra, hogy 2018 végére
  • honlapján minden esetben a foglalás teljes árát tünteti fel, amely magában foglalja a fizetendő egyéb díjakat. Ha ezt nem lehet előre kiszámolni, a fogyasztó arról is tájékoztatást kell kapjon.
  • Az Airbnb vállalta továbbá, egyértelműen jelzi, hogy egy adott ajánlatot magán- vagy profi vendéglátós nyújtja-e, mivel eltérő fogyasztóvédelmi szabályok vonatkoznak rájuk.
  • A vállalat arról is tájékoztat, ha úgy dönt, hogy felmondja a szerződést vagy töröl egy tartalmat, és ilyen esetben lehetőséget biztosít az esetleges jogorvoslatra és a kártérítésre.
2018.09.20 13:31