E.ON-tulajdonba kerül az Elmű-ÉMÁSZ

Publikálás dátuma
2018.03.12 13:25
AFP fotó
Fotó: /
Jövő év végére egy német gigaügylet eredményeképpen E.ON-zászló kerülhet az - eddig RWE-hátterű - Elmű-ÉMÁSZ-ra.

A német E.ON elvi cseremegállapodásokat kötött a szintén német RWE-vel, melynek keretében hozzákerül a – többek között a magyar Elmű-ÉMÁSZ-t is birtokló - Innogy nevű RWE-leányvállalat – jelentette be vasárnap az E.ON. A tízmilliárd eurós nagyságrendű terv az igazgatóságok jóváhagyására vár.

Magyarországon jelenleg E.ON-tulajdonú a dunántúli, illetve kelet-magyarországi áramhálózat- és ellátás, valamint a közép- és dél-dunántúli gázhálózat. Ha tehát a német gigaügyletet nyélbe ütik, a – tavaly állami tulajdonba került - dél-magyarországi szolgáltató kivételével az E.ON láthatja el árammal a teljes magyar lakosságot.

Megkeresésünkre Barbara Schädler E.ON-szóvivő az ügylet lehetséges zárását 2019 közepére tette, hozzáfűzve: addig az Innogy bizonyosan önálló versenytársuk marad. További információkkal - az RWE-hez hasonlóan - nem szolgált.

A látszat ellenére a lehetséges magyarországi frigy nem vet fel különösebb versenyaggályokat – véli Felsmann Balázs, a Budapesti Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutatóközpontjának kutató főmunkatársa, a Magyar Energiakereskedők Szövetsége elnöke. A lakossági (úgynevezett egyetemes) szolgáltatás tarifáit a kormány szabja meg. Ennek mintájára vehette át mindennemű gond nélkül a teljes lakossági gázellátást az állami NKM Nemzeti Közművek is. A vezetéküzemeltetés tarifája szintén szabott, így a kutató meglátása szerint ez se jelenthet akadályt. Ha valósak ama szakértői becslések, hogy az áramszektorban a két társaság lakossági körön kívüli, versenypiaci részesedése szintén nem éri el az 50 százalékot, akkor ezek összefésülése sem okozhat gondot – tette hozzá.

A német ügylet nagyságrendjét egy forrásunk úgy jellemezte, mintha a Coca-Cola kivásárolná a Pepsiből a kólagyártást. A két legnagyobb német energiacég az atomerőművek bezárásáról szóló 2011-es döntés után külön cégbe szervezte „hagyományos”, illetve „megújuló-” üzletágát. Az E.ON előbbit (a gönyűi erőművel együtt) most adja el a finn Fortumnak. Az anyagi problémákkal küzdő RWE „hagyományos” üzletágát darabonként tette pultra. E készletből vásárolta ki az Orbán Viktor strómanjának tartott Mészáros Lőrinc, illetve a cseh EPH közösen például a lignitalapú Mátrai Erőművet. Az áramkereskedelmet és hálózatüzemeltetést végző Elmű-ÉMÁSZ a „megújulást” képviselő Innogyhez került, amit az RWE most egyben ad át eddigi legfőbb versenytársának.

Az E.ON közleménye szerint első körben átveszik az RWE Innogyban meglévő 76,8 százalékos részesedését, a fennmaradó hányadra négymilliárd eurós nyilvános felvásárlási ajánlatot téve. Ennek fejében az RWE 17 százalékos részt kap az E.ON-ból, megkapja az E.ON és az Innogy megújuló-üzletágát, illetve utóbbi néhány – Magyarországot nem érintő – eszközét, és mindezt még megfejeli másfélmilliárd euróval.

Kérdés, mit szól ehhez a – hazai energiaeszközök felvásárlását célzó – Orbán-kormány. Piaci értékelések szerint az elmúlt hónapok során a kabinet további forrásokat vont el a - zömmel külföldiek üzemeltette – hálózatoktól, szokása szerint így érzékeltetvén nem szűnő bekebelezési szándékát. Eközben lehetséges vevőként feltűntek a színen az Orbán Viktorhoz közel álló "magánszereplők", így Mészáros Lőrinc és a MET is. Ám ez azért kemény dió: 2016 elején egyszer már meghiúsult az Elmű-ÉMÁSZ előre meghirdetett állami kivásárlási kísérlete. A két áramszolgáltató piaci értékét forrásaink legalább félezer milliárd forintra teszik.

2018.03.12 13:25
Frissítve: 2018.03.12 20:42

Nyakló nélkül tankolunk, soha ennyi üzemanyag nem fogyott

Publikálás dátuma
2018.08.18 09:00

Fotó: Népszava/ Szalmás Péter
Bár ezt az autósok biztosan másként látják, nemzetközi összehasonlításban Magyarországon olcsónak számít a gázolaj. Erre rátehet még egy lapáttal a forint gyengülése is, a fuvarozók inkább itthon tankolnak.
Az első félév során 8,2 százalékkal rekordszintre, közel 1,8 milliárd literre ugrott a márkás hazai kutak üzemanyagforgalma az előző év hasonló időszakához képest – derül ki a nagy olajcégeket összefogó Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) friss adatsorából. Ezen belül a gázolaj mennyisége is most először ugrott egymilliárd liter fölé; ez egyszersmind jelentős, 9,8 százalékos forgalomugrás, ami a 2015-ös utáni második legmagasabb érték. Benzinből 676 millió liter fogyott, ami ugyan még messze áll a 2007-es csúcstól, mégis tisztes, 5,6 százalékos bővülés: eme érték szintén csak a 2016-osat haladja meg. A prémiumüzemanyagok népszerűsége szintén egyre nő: a benziné 23 százalékkal 43 millió literre emelkedett, ami már közelíti a teljes forgalom tizedét. A felturbósított dízel iránti igények ugyan csak 6,4 százalékkal fokozódtak, aránya viszont tényleg csak egy hajszállal áll a 10 százalék alatt. A márkás kutak forgalomnövekedési adata ezúttal meghaladja az összes hazai töltőállomásnak a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV) ugyane időszakra nyilvántartott, lapunk által már korábban bemutatott 6,8 százalékát. Az emelkedés mértéke a MÁSZ-t is meglepte – közölte kérdésünkre Grád Ottó főtitkár. Korábban azt feltételezték, hogy a fél év alatt mért körülbelül 10 százalékos áremelkedés némileg visszavetheti a lényegében öt éve tartó növekedés ütemét. Ám a jelek szerint a gazdaság és a jövedelmek bővülése az üzemanyagok iránti igényeket az áremelkedés dacára se vetette vissza. Ebben szerepet játszhat a forintgyengülés is: a fuvarozók eurós bevételeikből a gyengébb forint miatt Magyarországon több gázolajat tankolhatnak, mint a környező államokban. (Mint arról korábban beszámoltunk, a Cargopedia nyilvántartása szerint jelenleg a térség nyolc állama közül Ukrajna, Románia és Ausztria után Magyarországon a negyedik legolcsóbb a dízel.) Azt, hogy a közlekedők kimutatásunk szerint egyre szívesebben fordítják kormányukat márkás kutak felé, Grád Ottó úgyszintén a javuló gazdasági körülményekkel, a minőség fokozódó megbecsülésével magyarázta.
2018.08.18 09:00
Frissítve: 2018.08.18 09:03

Hiába várta a kormány, elmaradt a felminősítésünk

Publikálás dátuma
2018.08.18 08:07

Fotó: Shutterstock/
Csalódást okozott okozott a Standard & Poor's azzal, hogy pénteken - magyar idő szerint - éjjel megerősítette Magyarország hosszú és rövid futamidejű, devizában és forintban fennálló államadósság-kötelezettségeinek “BBB mínusz/A-3” szintű, befektetési ajánlású besorolását.
Most már nem csak a kormány, de az elemzők többsége is felminősítést várt. Tévedtek. A nemzetközi pénzügyi szolgáltató csoport globális minősítési részlege (S&P Global Ratings) Londonban jelentette be, hogy a magyar szuverén osztályzatra változatlan pozitív kilátás érvényes. Emlékeztetőül az S&P 2016-ban minősítette fel Magyarországot, s ezzel a befektetésre ajánlott kategóriába emelte. Egy éve, tavaly augusztusában alakult ki a mostanáig, s egy fél évig biztosan még továbbra is fennmaradó a további felminősítés távlati lehetőségére utaló pozitív kilátás. A cég az idei évre összeállított hivatalos menetrendje alapján 2018-ban már nem veszi napirendre a magyar államadósság-osztályzatok felülvizsgálatát, így a magyar szuverén osztályzat módosítása az S&P Global Ratings részéről legközelebb 2019-ben válhat esedékessé. Mi okozta a csalódást? Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, aki feltehetően a jegybank vezetésének legtapasztaltabb tagja hiszen már az előző elnököt, Simor Andrást is szolgálta, az elmúlt héten úgy nyilatkozott: Magyarország már megérett az újabb felminősítésre, amire akár már a jövő héten (vagyis tegnap) is sor kerülhet. Kiemelte, hogy az ország külső sérülékenységének mérséklődése és a növekedési kép javulása már az elmúlt évek pozitív döntései­ben is meghatározó szereppel bírtak. magyar szuverén osztályzat legutóbbi két felminősítését – köztük Magyarország visszaemelését a befektetési ajánlású kategóriába – úgy hajtotta végre, hogy előtte nem javította pozitívra a besorolás kilátását. Nagy Márton abban a tekintetben tévedett, hogy alábecsülte a magyar gazdaság sérülékenységét. Az elmúlt hetek forint árfolyamának cikk-cakkja azt bizonyítja, hogy a feltörekvő országok történései - lásd a török lira megroggyanása - magával rántja a magyar fizetőeszközt is. Jól érzékelték az S&P-nél egy olyan gazdaság, amelyből - nem csak az alacsony kamat miatt - menekül a külföldi tőke, hogy biztonságos piacokra találjon, egyenlőre jobb, ha vár a felminősítésre.    
Szerző
2018.08.18 08:07