Brazil Bányász, római parti

Publikálás dátuma
2018.03.13 06:52
Bernard (középen) találata jól jönne a Donyecknek a nagyon nehéznek ígérkező római visszavágón Fotó: AFP/Stanislas Vedmid
Fotó: /
A Sahtyor története során egyszer, pont az AS Roma ellen tudott bejutni a legjobb nyolc közé a labdarúgó Bajnokok Ligájában.

A labdarúgó Bajnokok Ligája-nyolcaddöntő legegzotikusabb csapata a Sahtyor Donyeck, amely egymagában képviseli a hajdani keleti blokkot a túlnyomórészt nyugati körben. A különlegesség mindenekelőtt abból fakad, hogy e klub a huszonegyedik században brazil kolóniát teremtett berkein belül, noha kevéssé valószínű, hogy a dél-amerikai ország megannyi jó nevű futballistája ukrajnai kihelyezésről álmodott. Ám amióta az utóbb marseille-i Brandaót (2002-ben) leszerződtette a Sahtyor, a brazil Serie A-ból sorra érkeznek a játékosok Donyeckbe.

Az utóbbi évek gyakorlata az, hogy egyszerre kilenc-tíz brazil légióst is tart a klub. Főként középpályásokat, csatárokat és szélső hátvédeket, azaz támadó labdarúgókat, mert Brazíliában a szélső bekkek hátra nem is néznek, csak mennek előre... Az igazolási rutin kialakulásában csekély szerepe volt a Sahtyor bányász múltjának, bár a tulajdonos Rinat Ahmetov édesapja ugyanúgy szénbányászként dolgozott, akár az élmunkás Alekszej Sztahanov, aki annak idején a Donyec-medencében állította fel ember feletti, nyilván csak propagandisztikus termelési rekordjait. A gazda vagyonát 31 milliárd dollárra becsülik, ebből már lehet tervezni, sőt ülhet a padon néhány olyan brazil, akinek szép jövőt jósoltak hazájában. A jelenlegi keretben cserember például Dentinho és Wellington Nem, jóllehet előbbi a Corinthiansban, utóbbi a Fluminensében rendszeresen felhívta magára a figyelmet.

A pályára kivonulók között általában öt brazil van. Fred és Taison reménykedhet abban, hogy utazhat a világbajnokságra, Ismaily, Bernard és Marlos nem. Szegény Bernard megjárta... Az előző vb elődöntőjében Luiz Felipe Scolari beállította a negyeddöntőben megsérült Neymar helyett, és a brazilok hetet kaptak Belo Horizonte városában a németektől. A szélső ezzel „elásta magát”, Marlos pedig felhagyott a brazil meghívó reményével, és felvette az ukrán állampolgárságot, már játszott is a kelet-európai ország nemzeti együttesében. Ő a második ukrán válogatott brazil Edmar után, aki szimferopoli lányt vett feleségül, és Tatjana Halovszka nyomán Edmar Halovszkij de Lacerdának hívják. Taison szintén gondolkodott a honosítási ajánlaton, de Tite szövetségi kapitány 2016-ban arról értesítette, hogy szívesen látja őt a selecao keretében, így a donyecki csapatkapitány letett a marlosi út követéséről.

A Sahtyor ma este Rómában lép fel, 2-1-es előnyről kezdi a visszavágót. Az argentin Ferreyra akciógólja, valamint a 2015-ös Copa Americán doppingügybe keveredett, rövid időre el is meszelt Fred remekbe szabott, a felső lécről becsapódó szabadrúgása szavatolta az első mérkőzés ukrajnai győzelmét, és Fonseca tréner joggal említette: „Hogy nem nyertünk nagyobb különbséggel, az legfőképpen Allison briliáns produkciójának tulajdonítható.” Amúgy a római háló őre is brazil, ő a dél-amerikai válogatott első számú kapusa. Az Örök Város brazil kontingense persze nem kelt feltűnést, ellentétben a donyecki forgataggal. A visszavágó szempontjából elgondolkodtató, hogy a legalább a BL-csoportkörig tizenkétszer eljutó Sahtyor csak egyszer volt negyeddöntős a legfontosabb európai klubtornán; akkor (2011-ben), amikor a legjobb tizenhat között az AS Romával találkozott. Hét éve kettős győzelemmel (3-2, 3-0) ment tovább az ukrajnai együttes, amelynek hat gólja közül ötöt brazil játékos – Jadson, Douglas Costa, Luiz Adriano, Willian, Eduardo – szerzett. Pedig az olasz csapat sem volt piskóta (többek között három brazillal, Donival, Juannal, Taddeijel). A kezdő tizenegy így festett: Doni – Burdisso, Mexes, Juan, Riise – Taddei, Pizarro, De Rossi, Perrotta – Vucsinics, Borriello. De csak a papíron mutatott jól...

Most az Allison – Florenzi, Manolasz, Fazio vagy Juan Jesus, Kolarov – Strootman, De Rossi, Nainggolan – Cengiz Ünder, Dzeko, Perotti összetételű együttes várja a Sahtyort, és Rómában sok mindent szeretnének, csak azt nem, hogy bányásznap legyen március 13-án.

Attól még minden olasz köszönhet így: jó szerencsét!

BL-program - Nyolcaddöntők, visszavágók:

Kedd:

Manchester United-Sevilla 20:45 (első mérkőzés:0-0, Tv: M4 Sport)

AS Roma-Sahtyor Donyeck 20:45 (1-2, Tv: Sport1)

Szerda:

Besiktas-Bayern München 18:00 (0-5, Tv: Sport1)

FC Barcelona-Chelsea 20:45 (1-1, Tv: M4 Sport)

2018.03.13 06:52

Horvát edzővel folytatja Babos Tímea

Publikálás dátuma
2018.09.20 15:37

Fotó: AFP/ GREG WOOD
Nikola Horvat a linzi versenyen lesz ott először a magyar játékos mellett.
Nikola Horvat lett Babos Tímea edzője – olvasható a női egyéni világranglistán 54. helyen álló teniszező honlapján. A közlemény szerint a 40 éves horvát szakember határozatlan szerződést között, s az október 8-án kezdődő linzi versenyen lesz ott először a párosban világelső magyar mellett.
„Egy korszak lezárult, de remélem, hogy a most kezdődő fejezet még sikeresebb lesz, mint az eddigiek. Ebben segítségemre lesz Nick Horvat, mint edző, Kellner Ádám ütőpartner és Kapuvári Csaba erőnléti edző. Izgatottan várom az év hátralévő részét, tele vagyok energiával, megyünk tovább előre”
– nyilatkozta honlapján a 25 éves Babos.
Nikola Horvat 2006 és 2008 között segédedzőként és ütőpartnerként segítette a korábbi top 10-es játékos, Mario Ancic pályafutását, 2007-ben pedig hazája Hopman Kupa-csapatának volt a kapitánya a nem hivatalos vegyescsapat-világbajnokságon. A szakember 2008 és 2013 között hazája szövetségében dolgozott a junior válogatott élén, és többek között Borna Coricot is segítette. A 2016-os és 2017-es szezonban Donna Vekic edzője volt, akivel a világranglista 109. helyéről a karriercsúcsot jelentő 45. pozícióig lépett előre.
Babos múlt csütörtökön jelentette be, hogy szakít addigi edzőjével, a felkészülését 4,5 évig irányító monacói Thomas Drouet-val.
Szerző
2018.09.20 15:37
Frissítve: 2018.09.20 15:37

Egyre többet keresünk - a KSH mérésében

Publikálás dátuma
2018.09.20 14:31
illusztráció
Fotó: MTI/ Koszticsák Szilárd
Az elemzők várakozásait felmúlva emelkedtek tovább a nyáron a fizetések: a KSH csütörtökön közölt legfrissebb számai szerint júliusban 326 700 forint volt a bruttó átlagkereset, ami tavalyhoz képest 12,8 százalékos növekedést jelent.
Az év első hét hónapjára nézve ez 324 700 forintos bruttó és 216 ezer forintos nettó átlagkeresetet, illetve 9,4 százalékos reálbérnövekedést jelent. Ha a közfoglalkoztatottakat nem számoljuk, az állami szféra fizetései egy ideje már leelőzik a versenyszférát, a bruttó átlagbér az állami intézményeknél ugyanis már eléri 343 700 forintot, a vállalkozásoknál dolgozók bruttó bére viszont 336 800 forint. (Közfoglalkoztatottak nélkül a nemzetgazdasági átlagbér 337 ezer forintra rúgna). A statisztikák azonban torzíthatnak, a versenyszféra egyes területeire – például az építőiparra – ugyanis még mindig jellemző a fekete foglalkoztatás, vagy a minimálbér mellett részben zsebbe kapott fizetés, ami lefelé húzza az átlagot. Hasonló okokból számos munkavállaló bére viszont csak papíron nőtt, mivel a kötelezően megfizetendő minimálbér növekedésével nőtt a legálisan kapott összeg is. A KSH által közölt átlagszámok emellett azért is félrevezetőek, mert egy-egy kiemelkedő fizetés könnyen megdobja az átlagot, miközben a többség bére messze nem éri el azt a szintet. Jól mutatják ezt az egyes ágazatok átlagbérstatisztikái közötti drasztikus különbségek is. A nemzetgazdasági átlagbérhez leginkább az ipar és a feldolgozóipar átlagszámai állnak a legközelebb – bruttó 342 ezer és 339 ezer forint -, de a munkaerőhiánnyal leginkább küzdő építőiparban és kereskedelemben, vagy a mezőgazdaságban mért bruttó átlagok – 244 ezer, 300 ezer és 243 ezer forint - már jócskán alatta maradnak. A legalacsonyabb átlagfizetések egyébként a szociális ellátásban vannak: mindössze 147 500 forintot keresnek átlagosan az itt dolgozók. A legmagasabb fizetésekkel bíró ágazatokban - a pénzügyi, biztosítási tevékenységek, az információ, kommunikáció, valamint a villamosenergia, gáz, gőz, légkondicionálás területeken – mért átlagfizetések – 618 ezer, 563 ezer, 540 ezer - ugyanakkor kiteszik a nemzetgazdasági átlag majdnem dupláját is. Ebből is látszik tehát, hogy az átlagfizetés mennyire csalóka adat, és könnyen eltérhet a munkavállalók tapasztalataitól. A valósághoz közelebb állna a medián bér, amelyet úgy számítanak ki, hogy sorba rendezik a kereseteket, és a középre eső összegnél (ez lesz a mediánbér) a dolgozók fele többet, fele pedig kevesebbet keres. Ez a medián általában 20-25 százalékkal kisebb összeg, mint az átlagbér, vagyis most bruttó 243-260 ezer forint között lehet. Ilyen adatokat azonban nem közöl a KSH, a Magyar Szakszervezeti Szövetség azonban ki szeretné ezt számolni, ezzel is készülve a várhatóan november végén kezdődő háromoldalú bértárgyalásokra. A környező országok egyre magasabb fizetéseit követendő, legalább 10 százalék fölötti béremelést szeretnének, míg a munkaadói oldal az alacsony termelékenységre hivatkozva egyszámjegyű növekedést tart csak reálisnak. Információink szerint a Pénzügyminisztérium egy kompromisszumos javaslatban gondolkozik: 9, illetve 12 százalékkal növelné a minimálbért és a garantált bérminimumot, így előbbi bruttó 150 ezer forintra, utóbbi bruttó 202 ezer forintra emelkedne.  
2018.09.20 14:31
Frissítve: 2018.09.20 15:58