Több a kamupárt, ahol esélyes az ellenzék

Publikálás dátuma
2018.03.13 06:03
Fotó: Tóth Gergő

Péntek éjfélig kellett döntenie az egyéni választókerületi bizottságoknak a jelöltek nyilvántartásba vételéről, ekkor derült ki, egyes körzetekben hány jelöltre voksolhatnak április 8-án a választók. A szakértők szerint azokban a körzetekben lesz több jelölt, ahol kormánypárti szempontból kétséges a Fidesz-KDNP-s jelölt győzelme.

A billegő választókerületekben jóval több választási kispárt, vagy ahogyan jellemzően nevezik őket, kamupárt képviselője száll versenybe, sokak szerint azzal a céllal, hogy megosszák az ellenzéki voksokat. Persze az ellenzék is összekuszálhatja magának a helyzetet: a fővárosi 1. választókerületben például a kormánypárti Hollik István azért állhat nyerésre, mert az ellenzék össztámogatottsága ugyan csaknem 20 százalékkal nagyobb – mint ahogyan a Közös Ország Mozgalom Indexen megjelent felmérése is mutatja -, csak éppen öt képviselő között oszlik el nagyjából arányosan.

A Dunántúlon több olyan választókerület is akad, ahol az ellenzék győzelmi esélyekkel várhatja a parlamenti választást. A somogyi 3. választókerületben a kormánypárti Móring József Attilával szemben a vízilabdázó olimpiai bajnok, jobbikos Steinmetz Ádám indul a legnagyobb eséllyel, s az ismert pártok jelöltjei mellett féltucat törpepárti is felkerül a szavazólapokra. A somogyi 4. körzetben a Fidesz-KDNP-s Witzmann Mihály legesélyesebb kihívója az MSZP-Párbeszéd színeiben induló Magyar György lehet, s lehet, nem véletlen, hogy kilenc kamupárti jelöltnek sikerült összegyűjtenie az induláshoz szükséges 500 ajánlást. Kaposváron nyolc törpepárti és három független jelölt aprózhatja az ellenzéki voksokat, megkönnyítve a kormánypárti Gelencsér Attila helyzetét, míg a somogyi 2-es körzetben a Fidesz-KDNP legfőbb kihívójaként számon tartott jobbikos Ander Balázsnak 15 választási kispárt képviselőjével is meg kell mérkőznie.

Nagykanizsán is a jobbikos jelölt, Zakó László tűnik a kormánypárti Cseresnyés Péter legnagyobb vetélytársának, itt kilenc kamupárti indulását engedélyezte a választási bizottság, Szigetváron pedig az MSZP-Párbeszéd színeiben induló helyi polgármester, Vass Péter esélyeit csökkentheti a Fidesz-KDNP-s Nagy Csabával szemben a 13 törpepárti és egy független jelölt. Veszprémben a legutóbbi időközi voksoláson a független Kész Zoltán legyőzte kormánypárti riválisát, ellene hét kamupárti jelölt is csatasorba áll, Tapolcán a szintén időközin nyertes, jobbikos Rig Zoltán lehetséges voksaira 13 törpepárti képviselő-jelölt vadászhat.

Tobzódnak a kamupártok az észak-magyarországi billegő körzetekben is. Ez különösen Miskolcon szembetűnő, ahol 2014-ben néhány száz szavazattal győzte le fideszes ellenfelét a szocialista Varga László: ebben a körzetben 21 kamupárt jelöltje indult volna, nyolcnak a nyilvántartásba vételét azonban végül elutasította a választási bizottság. Hasonló a helyzet a másik miskolci körzetben, ahol a fideszes Csöbör Katalinnak egyelőre két erős kihívója van az ellenzéki oldalon: a DK-s Debreczeni József és a Jobbik szóvivője, Jakab Péter. Itt eredetileg huszonnégy nevenincs pártocska jelentkezett be, s tizenhatot jogerősen nyilvántartásba vettek. Emlékezetes, hogy Orbán Viktor titokzatos kampánylátogatásainak egyik első úti célja Miskolc volt, itt kellett leginkább "rásegíteni" a kormánypárti jelöltekre. Hasonló helyzetben van a Fidesz-elnök által szintén vizittel megtámogatott egri körzet is, ahol Nyitrai ("téged nehezebb eladni, mint egy mosógépet") Zsolt egyedüli erős kihívója a jobbikos Mirkóczki Ádám. Ebben a körzetben úgy tűnik, végül kissé erőtlenre sikerült a kamupártok toborzója: 15 ilyen jellegű indulóból "csak" hatot vettek nyilvántartásba. Gyöngyösön - ahol az MSZP-s Hiesz György visszalépése után Vona Gábor Jobbik-elnök maradt a fideszes Horváth László egyedüli ellenfele, eredetileg 29 kamupárt jelöltje bomlasztotta volna az erőviszonyokat, közülük végül tizenegyet nyilvántartásba is vettek.

A választási kispártok jelöltjei közül tehát sokan nem tudták átvinni a nem túl magas, mindössze 500 ajánlást jelentő lécet, mások pedig törvénytelen, külső segítséget vettek igénybe: Zuglóban a Gyurcsány-kormány korábbi minisztere, az ezúttal a Lendülettel Magyarországért színeiben próbálkozó Lévai Katalin ajánlásairól derült ki, hogy egyértelműen csalással gyűlt össze a szükséges mennyiség, s hasonló a gyanú a XV. kerületi lendületes jelölt, Móricz Eszter kapcsán is. Információink szerint pártjuk kaposvári jelöltjének is kormánypárti segítséggel jött össze a szükséges ajánlás - még fideszes városházi politikus is gyűjtött neki…

A választási bizottságoknál azonban ezek a visszásságok nem derülnek ki, hiszen a grémiumoknak nincs lehetősége megvizsgálni az ajánlások valódiságát.

- Mi csak azt tudjuk ellenőrizni, hogy az ajánlást tevő szerepel-e a választói névjegyzékben, s hogy valós adatait adta-e meg a gyűjtőíveken – tájékoztatott Csillag Gábor, a somogyi 1-es választókerületi választási bizottság vezetője. – Csak úgy pattanhat ki, hogy másolt adatokról van szó, vagyis a jelölt csalt, ha az ajánlást tevők kikérik, mely ajánlóíveken szerepelnek. Amúgy nagyon sokan élnek ezzel a lehetőséggel, Kaposváron az elmúlt napokban százas nagyságrendben kérték ki adataikat a választók.

A Political Capital és a Transparency International Magyarország számításai szerint a parlamenti választáson 7-8 milliárd forint kerülhet olyan pártokhoz, amelyek vélhetően nem a választók, hanem az állami költségvetés támogatására hajtanak.

Negyedáron bérelt irodát Kaposváron a Fidesz
Jóval a piaci ár alatt bérelhet önkormányzati ingatlant a kaposvári Fidesz az Együtt szerint: a párt hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján Kerepesi Tibor, az Együtt kaposvári képviselő-jelöltje arról számolt be, hogy február elsejétől a helyi Fidesz bruttó 50 ezer forintért, négyzetméterenként 267 forintért kapott bérbe a várostól egy 167 kvadrátos irodát.
- Eredendően nettó 170 ezer forintért hirdette meg az önkormányzat a helyiséget, de nem akadt jelentkező – mondta Kerepesi Tibor. – Ezután érkezett a Fidesz ajánlata, melyre rábólintott a közgyűlés. Kaposváron jelenleg havi 950-3300 forintos négyzetméteráron hirdetnek piaci alapon irodákat, vagyis a nagyobbik kormánypárt cirka 75 százalékos kedvezménnyel jutott a helyiséghez, ami szerintünk kimeríti a tiltott pártfinanszírozás fogalmát, ezért bejelentést tettünk az Állami Számvevőszéknél. A szervezet ilyen hivatkozással tavaly ősszel ugyanis szinte minden ellenzéki pártot megbírságolt, így remélhetőleg ezúttal is hasonlóképpen szigorú lesz. Emellett kedden a rendőrségnél is feljelentést teszünk az önkormányzattal szemben hűtlen kezelés miatt.

Nagy Zöld Fal: az elsivatagosodás védőgátja

Publikálás dátuma
2019.04.16 11:30

Fotó: Shutterstock
A klímaváltozás miatt délre terjeszkedő Szahara megállítására 15 kilométer széles és 7700 kilométer hosszú mesterségesen létrehozott erdősáv szeli keresztül Afrikát, Szenegáltól Dzsibutiig.
Hagyományosan az emberek azért emelnek falakat, hogy elválasszák országaikat és népeiket egymástól, hogy a kőfalakon belül élők megvédhessék magukat a kívülről érkező veszélytől. A Nagy Zöld Fal Afrikában épp ellenkező megfontolásból épül, klímavédelmi szempontból egyedülálló kezdeményezés: arra, miként lehet enyhíteni a globális felmelegedés okozta csapásokat, hogyan lehet megmenti 232 millió ember élőhelyét - írja a sokszinuvidek.hu. Az élő fal ötlete először az 1970-es és 1980-as években vetődött fel Afrikában, akkoriban jött létre egy szervezet, akik a kezdetek óta több tízmillió fát ültettek el, főleg lakott városokban és farmokon. A 2000-es évek közepén ezt a kezdeményezést elevenítette fel Nigéria elnöke, Olusegun Obasanjo. 2007-ben az afrikai államfők rendes ülésén el is fogadták a gigaprojektet. A kezdeményezés mögé akkor 11 ország állt (Burkina Faso, Csád, Dzsibuti, Eritrea, Etiópia, Mali, Mauritánia, Niger, Nigéria, Szenegál és Szudán). Jelenleg már húsz állam vesz részt a faültetésben, írja az MNN. A térség mára kihalt, száraz és kopár lett, ahol fogytán az élelmiszer és a víz. Aki csak teheti, elmenekül innen. Az kritikus terület, ahol a zöld fal megépülhet, a Száhel övezet (vagy éhségöv), amely a világ legnagyobb sivatagának, a Szaharának a déli részén található. Valamikor füves szavanna borította, az elhúzódó aszályok azonban gyökeresen megváltoztatták a térség klímáját. A Szahara évről évre hatalmas területet hódít el az övezet lakóitól, akik kénytelenek folyamatosan délebbre költözni, menekülve a sivatagi forróság és szárazság elől. A hatalmas kopár térség átszeli az egész afrikai kontinenst. Az éghajlatváltozás frontvonalán van, ahol a helyiek milliói szembesülnek a globális felmelegedés okozta pusztító hatással. 1968 és 1974 között elmaradtak az esők, tartós szárazság sújtotta az övezetet, 250 ezer ember halt éhen, és milliók kényszerültek elhagyni lakóhelyüket. A csapadék mennyisége mára jobbára csak a köles termesztéséhez elég. Az év csapadékos napjainak a száma fokozatosan csökken. Az elmúlt években súlyos aszályok sújtották a térséget és gyakoribbá váltak a por- és homokviharok. A Nagy Zöld Fal 780 millió hektár elsivatagosodott vidéken húzódna, a terület az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete szerint jelenleg 232 millió embernek ad otthont. Ha sikerül befejezni a a szárasságtűrő fákból kialakított zöld falat, az 7700 kilométeres hosszával és átlag 15 kilométeres szélességével a világ legnagyobb ember alkotta „építménye” lesz. Nyugatról keletre Dakartól (Szenegál fővárosa) Dzsibutiig (Dzsibuti fővárosa) terülne el. A program teljes költsége meghaladja a nyolcmilliárd dollárt, de az Európai Unió, a Világbank és az ENSZ is támogatja az elképzelést. Ugyanis a Nagy Zöld Fal nemcsak klímavédelmi szempontból páratlan kezdeményezés, hanem elősegítheti a térségben a békét is. A projekt olyan országok között valósul meg, ahol eddig a szegénység és kilátástalanság miatt sok volt a konfliktus, és háború dúlt. Többnyire a szárazságot jól tűrő fafajtákat, például akácot telepítenek, de a zöld fal közé zöldséget és gyümölcsfákat is ültetnek. A fák ugyanis árnyékot adnak, csökkentik talajnedvesség kipárolgását, lassítják a csapadék lefolyását, így a kutak újra megtelhetnek vízzel. A gigaprojekt, vele a faültetések, számtalan afrikai család utolsó mentsvára lehet, és megélhetését is biztosítja. A program eddigi legeredményesebb országa Szenegál, ahol 2010-re 525 kilométer hosszú faültetvényt hoztak létre, 11 millió fát sikerült elültetni. A 2016-os adatok szerint négymillió hektárt vontak be így a mezőgazdaságba.
Szerző
Frissítve: 2019.04.16 11:31

Szándékos gyújtogatás miatt éghetett le a fonyódi nádas

Publikálás dátuma
2019.04.10 17:00

Fotó: Németh Levente
Szakértők szerint akár 4-5 évbe is telhet, amíg visszaáll a természet normális rendje a fonyódi berekben, ahol a múlt héten 100 hektár vált a tűz martalékává. A nádas szerepe pótolhatatlan a víztisztítástól a partvédelmen át a biodiverzitás fenntartásáig. Amint arról beszámoltunk: több száz hektáros területen égett a nádas, amit csaknem 24 órán át tartó megfeszített munkával sikerült eloltani pénteken. Az eddigi adatok arra utalnak, hogy szándékos gyújtogatás okozhatta a pusztítást. A nádastüzek ugyanis csekély valószínűséggel lobbannak fel emberi beavatkozás nélkül. A flórájával és faunájával együtt 24 óra alatt hamuvá vált nádas nem volt védett: nem tartozott a Balaton 235 kilométernyi partvonalán húzódó azon élőhelyek közé, amelyek a hatályos természetvédelmi jogszabályok és a 2000-ben született Balaton-törvény kettős védelme, valamint a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság felügyelete alatt állnak. Ökológiai szempontból azonban a fonyódi berek alig különbözött az 1200 hektár területű tóparti nádasoktól - írja a qubit.hu
  A Balatonfelvidéki Nemzeti Park tájegységvezetője az ATV-nek azt nyilatkozta, hogy az M7-es autópálya és a lakóövezet között fekvő nádas égésekor tömegesen pusztultak a kétéltűek és a hüllők. A szakember szerint a mocsári teknősökkel, vízi- és kockás siklókkal ellentétben a madárvilág nem károsodott. „A tűz után az élővilág visszatérése attól függ, milyen mértékű volt a károsodás” – mondta Tóth Viktor, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének hidrobotanikai osztályvezetője. A regeneráció több évig is elhúzódhat, ha a tartósabb hőhatás következtében a burgonyához hasonló, tápanyagokban rendkívül gazdag, az új hajtásokat tápláló gyökértörzs szó szerint megfő.

Ökológiai csomópontok

A nádtársulásokat a trópusi esőerdők után a legproduktívabb vegetációs területek között tartják számon a szakemberek. Olyan ökológiai csomópontok, amelyek összekötik a szárazföldi és a vízi élővilágot. A meder üledékfelszínén baktérium-, alga- és hínárfajok élnek, a víz alatti szárakon gomba- és baktériumtelepek tenyésznek. A balatoni nád szárainak sűrűje a kisebb pontyfélék ívóhelye. A nádszál és levelei rovarok, hüllők, kétéltűek, madarak és kisemlősök életterei. 

Szerző