Több a kamupárt, ahol esélyes az ellenzék

Publikálás dátuma
2018.03.13 06:03
Fotó: Tóth Gergő

Péntek éjfélig kellett döntenie az egyéni választókerületi bizottságoknak a jelöltek nyilvántartásba vételéről, ekkor derült ki, egyes körzetekben hány jelöltre voksolhatnak április 8-án a választók. A szakértők szerint azokban a körzetekben lesz több jelölt, ahol kormánypárti szempontból kétséges a Fidesz-KDNP-s jelölt győzelme.

A billegő választókerületekben jóval több választási kispárt, vagy ahogyan jellemzően nevezik őket, kamupárt képviselője száll versenybe, sokak szerint azzal a céllal, hogy megosszák az ellenzéki voksokat. Persze az ellenzék is összekuszálhatja magának a helyzetet: a fővárosi 1. választókerületben például a kormánypárti Hollik István azért állhat nyerésre, mert az ellenzék össztámogatottsága ugyan csaknem 20 százalékkal nagyobb – mint ahogyan a Közös Ország Mozgalom Indexen megjelent felmérése is mutatja -, csak éppen öt képviselő között oszlik el nagyjából arányosan.

A Dunántúlon több olyan választókerület is akad, ahol az ellenzék győzelmi esélyekkel várhatja a parlamenti választást. A somogyi 3. választókerületben a kormánypárti Móring József Attilával szemben a vízilabdázó olimpiai bajnok, jobbikos Steinmetz Ádám indul a legnagyobb eséllyel, s az ismert pártok jelöltjei mellett féltucat törpepárti is felkerül a szavazólapokra. A somogyi 4. körzetben a Fidesz-KDNP-s Witzmann Mihály legesélyesebb kihívója az MSZP-Párbeszéd színeiben induló Magyar György lehet, s lehet, nem véletlen, hogy kilenc kamupárti jelöltnek sikerült összegyűjtenie az induláshoz szükséges 500 ajánlást. Kaposváron nyolc törpepárti és három független jelölt aprózhatja az ellenzéki voksokat, megkönnyítve a kormánypárti Gelencsér Attila helyzetét, míg a somogyi 2-es körzetben a Fidesz-KDNP legfőbb kihívójaként számon tartott jobbikos Ander Balázsnak 15 választási kispárt képviselőjével is meg kell mérkőznie.

Nagykanizsán is a jobbikos jelölt, Zakó László tűnik a kormánypárti Cseresnyés Péter legnagyobb vetélytársának, itt kilenc kamupárti indulását engedélyezte a választási bizottság, Szigetváron pedig az MSZP-Párbeszéd színeiben induló helyi polgármester, Vass Péter esélyeit csökkentheti a Fidesz-KDNP-s Nagy Csabával szemben a 13 törpepárti és egy független jelölt. Veszprémben a legutóbbi időközi voksoláson a független Kész Zoltán legyőzte kormánypárti riválisát, ellene hét kamupárti jelölt is csatasorba áll, Tapolcán a szintén időközin nyertes, jobbikos Rig Zoltán lehetséges voksaira 13 törpepárti képviselő-jelölt vadászhat.

Tobzódnak a kamupártok az észak-magyarországi billegő körzetekben is. Ez különösen Miskolcon szembetűnő, ahol 2014-ben néhány száz szavazattal győzte le fideszes ellenfelét a szocialista Varga László: ebben a körzetben 21 kamupárt jelöltje indult volna, nyolcnak a nyilvántartásba vételét azonban végül elutasította a választási bizottság. Hasonló a helyzet a másik miskolci körzetben, ahol a fideszes Csöbör Katalinnak egyelőre két erős kihívója van az ellenzéki oldalon: a DK-s Debreczeni József és a Jobbik szóvivője, Jakab Péter. Itt eredetileg huszonnégy nevenincs pártocska jelentkezett be, s tizenhatot jogerősen nyilvántartásba vettek. Emlékezetes, hogy Orbán Viktor titokzatos kampánylátogatásainak egyik első úti célja Miskolc volt, itt kellett leginkább "rásegíteni" a kormánypárti jelöltekre. Hasonló helyzetben van a Fidesz-elnök által szintén vizittel megtámogatott egri körzet is, ahol Nyitrai ("téged nehezebb eladni, mint egy mosógépet") Zsolt egyedüli erős kihívója a jobbikos Mirkóczki Ádám. Ebben a körzetben úgy tűnik, végül kissé erőtlenre sikerült a kamupártok toborzója: 15 ilyen jellegű indulóból "csak" hatot vettek nyilvántartásba. Gyöngyösön - ahol az MSZP-s Hiesz György visszalépése után Vona Gábor Jobbik-elnök maradt a fideszes Horváth László egyedüli ellenfele, eredetileg 29 kamupárt jelöltje bomlasztotta volna az erőviszonyokat, közülük végül tizenegyet nyilvántartásba is vettek.

A választási kispártok jelöltjei közül tehát sokan nem tudták átvinni a nem túl magas, mindössze 500 ajánlást jelentő lécet, mások pedig törvénytelen, külső segítséget vettek igénybe: Zuglóban a Gyurcsány-kormány korábbi minisztere, az ezúttal a Lendülettel Magyarországért színeiben próbálkozó Lévai Katalin ajánlásairól derült ki, hogy egyértelműen csalással gyűlt össze a szükséges mennyiség, s hasonló a gyanú a XV. kerületi lendületes jelölt, Móricz Eszter kapcsán is. Információink szerint pártjuk kaposvári jelöltjének is kormánypárti segítséggel jött össze a szükséges ajánlás - még fideszes városházi politikus is gyűjtött neki…

A választási bizottságoknál azonban ezek a visszásságok nem derülnek ki, hiszen a grémiumoknak nincs lehetősége megvizsgálni az ajánlások valódiságát.

- Mi csak azt tudjuk ellenőrizni, hogy az ajánlást tevő szerepel-e a választói névjegyzékben, s hogy valós adatait adta-e meg a gyűjtőíveken – tájékoztatott Csillag Gábor, a somogyi 1-es választókerületi választási bizottság vezetője. – Csak úgy pattanhat ki, hogy másolt adatokról van szó, vagyis a jelölt csalt, ha az ajánlást tevők kikérik, mely ajánlóíveken szerepelnek. Amúgy nagyon sokan élnek ezzel a lehetőséggel, Kaposváron az elmúlt napokban százas nagyságrendben kérték ki adataikat a választók.

A Political Capital és a Transparency International Magyarország számításai szerint a parlamenti választáson 7-8 milliárd forint kerülhet olyan pártokhoz, amelyek vélhetően nem a választók, hanem az állami költségvetés támogatására hajtanak.

Negyedáron bérelt irodát Kaposváron a Fidesz
Jóval a piaci ár alatt bérelhet önkormányzati ingatlant a kaposvári Fidesz az Együtt szerint: a párt hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján Kerepesi Tibor, az Együtt kaposvári képviselő-jelöltje arról számolt be, hogy február elsejétől a helyi Fidesz bruttó 50 ezer forintért, négyzetméterenként 267 forintért kapott bérbe a várostól egy 167 kvadrátos irodát.
- Eredendően nettó 170 ezer forintért hirdette meg az önkormányzat a helyiséget, de nem akadt jelentkező – mondta Kerepesi Tibor. – Ezután érkezett a Fidesz ajánlata, melyre rábólintott a közgyűlés. Kaposváron jelenleg havi 950-3300 forintos négyzetméteráron hirdetnek piaci alapon irodákat, vagyis a nagyobbik kormánypárt cirka 75 százalékos kedvezménnyel jutott a helyiséghez, ami szerintünk kimeríti a tiltott pártfinanszírozás fogalmát, ezért bejelentést tettünk az Állami Számvevőszéknél. A szervezet ilyen hivatkozással tavaly ősszel ugyanis szinte minden ellenzéki pártot megbírságolt, így remélhetőleg ezúttal is hasonlóképpen szigorú lesz. Emellett kedden a rendőrségnél is feljelentést teszünk az önkormányzattal szemben hűtlen kezelés miatt.

Korrektorverseny – a sajtónyelvi helyesírásért

Publikálás dátuma
2019.02.12 14:54
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A sajtó helyesírási kultúrájának emeléséért korrektorversenyt hirdet a Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda, amelyen összemérhetik tudásukat a korrektorként elhelyezkedni kívánók és az egyes médiumoknál már tevékenykedők.
A versenyt a Duna Palotában tartják március 23-án. A verseny két részből áll: helyesírási tesztből és szövegjavításból. A versenyzők a saját laptopjukkal dolgoznak, erre tölthetik le a teszteket és a javítandó szöveget. A feladat elvégzésekor saját maguk véglegesítik és küldik be a tesztet és a javítást, amit a szakmai javítók ellenőriznek és pontoznak. Minden javítás nyilvános és ellenőrizhető. Az adott év három, szakmailag legjobb korrektora megkapja „Az év korrektora 2019” címet, amelyet egy igazolással a birtokában használhat. Ezzel az a cél, hogy a lapok az impresszumukban is feltüntessék ezt a kitüntetést, amely a kiadvány nyelvi minőségi színvonalát garantálja. A verseny fődíja egy háromnapos wellnesshétvége négycsillagos szállodában, a második helyezett egy notebookot, a harmadik e-book-olvasót kap. Az első tíz helyezett értékes könyvjutalomban részesül. Jelentkezni 2019. február 15-éig az alábbi oldalon lehet: Korrektorverseny - a sajtónyelvi helyesírásért
Szerző
Témák
verseny

Nyomkövetőt kaptak az elektronikus hulladékok

Publikálás dátuma
2019.02.08 11:30

Speciális jeladót tettek az elektronikus hulladékokra, hogy felderítsék, hol kötnek ki az EU-s országokban kidobott eszközök.
Az Unió tagországaiban összesen 314 eszközre: számítógépekre, nyomtatókra és monitorokra telepítettek GPS-nyomkövetőt. A jeladók adatait összesítve kiderült, hogy 19 elektronikai cikket, azaz a hulladék 6 százalékát exportálták, ebből 11 volt olyan, amely nagy valószínűséggel illegálisan került ki az EU-ból. A célállomások Ghána, Hongkong, Nigéria, Pakisztán, Tanzánia, Thaiföld és Ukrajna voltak. Talán ez az arány nem tűnik túl nagynak, de ha ezt rávetítjük az EU teljes elektronikaihulladék-termelésére, akkor kiderül, hogy évi
352 477 tonnányi
 e-hulladék kerül ki illegálisan az Európai Unióból fejlődő országokba. Ez összesen 17 466 nagy méretű konténernyi e-szemetet jelent, ha pedig mindezt teherautókra rakodnánk, a járművek 401 kilométer hosszan kígyóznának a kidobott kütyükkel. A vizsgált 10 ország közül (Ausztria, Belgium, Dánia, Egyesült Királyság, Írország, Lengyelország, Magyarország, Németország, Olaszország és Spanyolország) csak Magyarország volt az, ahol nem észleltek exportot. A nemzetközi mezőnyben az Egyesült Királyság szerepelt a legrosszabbul, itt találták a legtöbb, összesen öt jogsértést. A Bázeli Akcióhálózat munkatársai felkerestek néhány célállomást, ahol nem meglepő módon azzal szembesültek, hogy a munkásokra és a környezetre egyaránt veszélyes módszerekkel nyerik ki a hulladékból az értékes alapanyagokat. Leégetik, leolvasztják róla a burkolatokat, vagy savval maratják le, hogy kinyerjék a rezet, az acélt, az aranyat és az alumíniumot. Voltak olyan termékek is, amelyeket megjavítottak, hogy újra használhatóak legyenek, de ezeknél sem foglalkoztak sokat a mérgező anyagok megfelelő kezelésével. Például a higanyt, ólmot vagy mérgező brómozott égésgátlókat tartalmazó alkatrészeket, amelyeket kicseréltek, egyszerűen elégették, vagy helyi hulladéklerakókra dobták. A civil szervezet attól tart, hogy az elektronikai cikkeket gyártó vállalatok ki fogják lobbizni, hogy az elromlott, értékvesztett elektronikai cikkeket lehessen exportálni, így azok el fogják árasztani az azokat feldolgozó szegényebb országokat. Ez teljességgel aláásná a bázeli egyezményt, amelynek célja, hogy megakadályozza a fejlett országok veszélyeshulladék-exportját. A szervezet ezért sokkal szigorúbb ellenőrzést és fokozott erőfeszítéseket követel az EU-tól a bázeli egyezmény betartásáért és a körkörös gazdaság megvalósításáért.
Szerző
Frissítve: 2019.02.08 11:30