Vér és Nagy-Magyarország-ábra - Így kampányolnak a határon túli magyarok között

Publikálás dátuma
2018.03.13 10:58
Orbán Viktor miniszterelnök és Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke az Országházban. Fotó: Botár Gergely/k
Fotó: /
"Egy vérből valók vagyunk" - ezzel a szlogennel kampányolnak valakik (egyelőre nem sikerült beazonosítani kilétüket) a határon túli magyarok között, olvasható a Szabad Magyar Szó cikkében. A Szerbiában kiadott napilap, a Magyar Szó szombati számában (ami nem azonos a Szabad jelzővel ellátott laptárssal) tájékoztató felhívásként jelent meg kétoldalas fizetett politikai hirdetés.

"Ikszelj! Mert magyarnak lenni túl határon innen és túl!; Ne bízzuk a szavazatunkat másra, számítsunk egymásra!" - harsogja a színes ábrákkal és fesztiválozó fiatalok képével feldobott hirdetés a Szabad Szóban. A reklám - ami néhány településen óriásplakátként is megjelent - azt is leírja, hogy bizonyos aktivisták készséggel segítenek kitölteni a szavazólapokhoz tartozó adatlapokat is, illetve, összegyűjtik majd az érvényes szavazatokat.

"Ikszelj, mert egy vérből valóak vagyunk" - politikai hirdetés a vajdasági Magyar Szó napilapban. Forrás: Szabad Magyar Szó

"Ikszelj, mert egy vérből valóak vagyunk" - politikai hirdetés a vajdasági Magyar Szó napilapban. Forrás: Szabad Magyar Szó

Nem tudni, ki áll a felhívás mögött, ugyanis a szervezet, amelynek „az aktivistái segíteni fognak” az érvényes szavazatok leadásában, nem nevezi meg magát a hirdetésben. Az sem derül ki, hogy az aktivisták honnan tudják, kiket kell majd felkeresniük.

A Szabad Magyar Szó szerint valószínű, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) áll a kezdeményezés mögött, ugyanis a párthoz köthető blogra is felkerült a hirdetés egy része - amit azóta egyébként elérhetetlenné tettek. A VMSZ minden esetre szerepel azok között a határon túli magyar szervezetek között, akik zsebébe nem is olyan rég milliárdokat tömködött a Fidesz. Ismert, hogy a 2014-es választáson egy mandátum többséggel szerezte meg a Fidesz–KDNP a kétharmados győzelmet, s épp ennyit jelentett a határon túli magyarok szavazata, akik túlnyomórészt a kormánypárt támogatói.

"A vér bódító szava(zata)"
"Ez egy újabb meggondolatlan lépés a szakadék felé" - kommentálta a hirdetéseket Purger Tibor, aki többek közt a Magyar Szó munkatársa volt évtizedekig, illetve a vajdasági Sajtószabadság Alapítvány kezdeményezője és társalapítója. Mint írta a reklám kapcsán - mely ábráin a Parlament a Magyar Királyság sziluettje előtt áll -, "az egész délszláv háború abból fakadt, hogy a szerb, horvát stb. nacionalisták is törzsenként »egy vérből valónak« érezték magukat – aminek a kikényszerítéséért semmi sem volt drága". (A fentebb idézett Szabad Magyar Szó-cikk emlékeztet arra is, hogy a Slobodan Milošević felesége által vezetett, azóta megszűnt, JUL nevet viselő párt szlogenjére is épp "JUL je kul", azaz "a JUL kúl" volt.)
Purger hangsúlyozta, különösen veszélyessé tesz egy ilyen, a vérre hivatkozó kampányt, hogy "a neofasizmus terjedésével" egyre kevesebbet tanulhatnak a fiatalok a fasizmus és nemzetiszocializmus "vérvédő", majd a világot vértengerbe döntő retorikájáról. Mint fogalmazott, "a náci Blut und Boden-elmélet (Vér és Rög) is egy határon túli (Argentínában született) német birodalmi falugazda mezőgazdaságfejlesztési programjából (Hermann Reischle: Reichsbauernführer Darré, der Kämpfer für Blut und Boden, eine Lebensbeschreibung. Berlin, 1933) indult ki – hogy endlösungot erőltető világháborúvá durvuljon".

Szerző
2018.03.13 10:58

Izrael és Oroszország is visszakozott a lelőtt katonai gép ügyében

Publikálás dátuma
2018.09.18 21:58
Egy Il-20-as orosz katonai szállítógép. Ezt a géptípust találta el a szír légvédelem szintén orosz gyártmányú rakétája Latakia f
Fotó: AFP / Russian Defence Ministry / Sputnik/ Aleksandr Tarasenkov
Bár az orosz kormány először először Izraelt vádolta a Szíria felett kilőtt orosz katonai repülő miatt, később Vlagyimir Putyin finomított, Benjamin Netanjahu pedig részvétét fejezte ki az áldozatok miatt. A tét óriási volt, a helyzet egy izraeli-orosz konfliktus lehetőségét is magában hordozta.
Együttérzésének adott hangot Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök Vlagyimir Putyin orosz elnökkel kedden folytatott telefonbeszélgetésében amiatt, hogy a szíriai légvédelem lelőtt egy orosz harci gépet, és további izraeli-orosz biztonsági együttműködést szorgalmazott – idézi az MTI a Háárec izraeli újság cikkét. Az izraeli kormányfő nyilatkozata egy nagyon feszült diplomáciai helyzet lezárását is jelenti, orosz részről kedd reggel ugyanis még Izraelt vádolták a 15 fős személyzetet szállító Il-20-as elpusztításával.
Az orosz védelmi minisztérium keddi nyilatkozatában ugyan elismerte, hogy a szovjet gyártmányú légvédelmi rakétarendszerrel felszerelt szíriai légvédelem lőtt le keddre virradóra a Földközi-tenger felett egy Il-20 típusú orosz katonai repülőgépet, de a tárca Izraelt tette felelőssé a történtekért, arra hivatkozva, hogy izraeli harci gépek szándékosan provokálták ki a 15 emberéletet követelő incidenst.
A tárca szóvivője szerint az izraeli légierő F-16-os vadászgépei légicsapást mértek az északnyugat-szíriai Latakia város környékére, majd a leszállásra készülő orosz Il-20-as gépet használták fedezéknek, így a szíriai légvédelem SZ-200-as rakétái a jóval nagyobb orosz gépet találták el, és nem az izraeli vadászgépeket.
Vlagyimir Putyin orosz elnök azonban később úgy nyilatkozott, hogy nem az izraeliek lőtték le az orosz gépet, az esemény véletlenek sorozatába illeszkedik
Az izraeli hadsereg eleinte nem regált az őt érő vádakra, mondván, külföldi sajtóértesüléseket nem kommentálnak. A helyzet talán Putyin reakciója miatt is változhatott: Benjámin Netanjahu mindenesetre kedd este - szokatlan módon a leszentebb zsidó ünnep, a Jóm Kipúr előestéjén - telefonbeszélgetést folytatott Putyinnal a lelőtt orosz harci gép ügyéről. Az izraeli kormányfő együttérzését fejezte ki az Il-20 típusú orosz gép tizenöt fős személyzetének halála miatt. A Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet szerint az orosz katonák szíriai ellenzéki erőkkel szembeni felderítő feladatot láttak el a térségben, amikor az izraeli légitámadás miatt riadóztatott szíriai légvédelmi rakéta lelőtte a gépüket. Netanjahu hangsúlyozta, hogy Szíria a felelős az orosz katonai repülő lelövéséért, és megígérte, hogy Moszkvába küldi az izraeli légierő főparancsnokát, hogy megossza az orosz illetékesekkel az ügy részleteivel kapcsolatos izraeli információkat. 
Az izraeli miniszterelnök kiemelte a biztonsági egyeztetés folytatásának fontosságát Izrael és Oroszország között. Ugyanakkor azt is megerősítette: országa továbbra is mindent elkövet, hogy megakadályozza Irán katonai jelenlétét Szíriában, akárcsak azt, hogy fegyverszállítmányaik Libanonba juthassanak a Hezbollah síita milíciához. A The Times of Israel című angol nyelvű honlap szerint a hétfő éjszakai izraeli légicsapás helyszíne, Latakiát eddig általában elkerülték a fegyverszállításokat megelőző izraeli légitámadások, főként a földközi-tengeri szíriai kikötőváros térségében lévő erős orosz katonai jelenlét miatt.
2018.09.18 21:58
Frissítve: 2018.09.18 22:03

Varsó lekörözte Budapestet Washingtonban

Publikálás dátuma
2018.09.18 21:20
A lengyel államfőnek nem kellett „emberi jogi aggályoktól” tartania
Fotó: AFP/NurPhoto/ Celestino Arce
A világ két legerősebb politikai vezetője fogadta kedden az Európai Unió két „renitens” első emberét – míg Orbán Viktor magyar miniszterelnök Vlagyimir Putyin és a Kreml vendége volt, addig Andrzej Duda lengyel államfő a Fehér Házban Doland Trump amerikai elnökkel parolázhatott. Duda mindenekelőtt biztonságpolitikai, katonai és gazdasági együttműködésről, kereskedelemről egyeztetett Donald Trumppal a Fehér Házban. Washingtoni meghívása a kiemelten jó amerikai-lengyel viszony, a stratégiai partnerség ellenére azért nem szokványos, mert az utóbbi időben Washington és Varsó többször nyílt szóváltásba keveredett emlékezetpolitikai kérdésekben. Legutóbb a holokauszt törvény kapcsán bírálta az Egyesült Államok Lengyelországot. Ilyen vita után a korábbi amerikai elnökök idején aligha jöhetett volna létre a tegnapi vizit, ám Donald Trump elnöksége alatt ez változni látszik. Trump mindenek elé és fölé helyezi a katonai illetve a kereskedelmi együttműködést, emberi jogi és jogállami kérdések látványosan nem érdeklik.    Hogy minek köszönheti Duda a meghívást, amiért annyit lobbizott már eredménytelenül Orbán Viktor?  Lengyelország geostratégiai helyzete miatt kiemelten fontos Washington számára, itt épül az újabb amerikai rakétavédelmi rendszer, Varsó amerikai haditechnikát vásárol az orosz fenyegetettség árnyékában és elsőként az uniós országok közül hosszú távú, rendszeres szállításra szóló szerződést kötött az amerikai cseppfolyós gázra. Donald Trump néhány hónappal hivatalba lépése után, tavaly júliusban már hivatalos látogatást Varsóban. Akkor úgy fogalmazott, "Amerika sosem állt olyan közel Lengyelországhoz mint most".  Ebben vélhetően igaza is van, hiszen a varsói és a washingtoni vezetés csúcsain is az „illiberális” eszmék hódítanak. Az Európai Unió eközben folytatja a 7. cikkely szerinti eljárást Lengyelország ellen és hétfőn a Bukarestben ülésező Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózata (ENCJ) is felfüggesztette a Lengyel Bírói Tanács (KRS) tagságát. A szavazás igen egyértelmű volt, a jelenlévő száz bíróból csupán nyolc tartózkodott és hatan adtak le ellenszavazatot. A testület honlapján megjelent közlemény szerint az ENCJ tagság feltétele, hogy a csatlakozó ország igazságszolgáltatási intézményei függetlenek legyenek és biztosított legyen a független igazságszolgáltatás. A lengyel igazságszolgáltatási reform nyomán azonban a lengyel igazságszolgáltatás függetlensége már nem biztosított, ezt állapította meg az ENCJ idén júniusban tett lengyelországi látogatása során, áll a közleményben. Az európai ernyőszervezet hangsúlyozta, a tagállamok szabadon szervezhetik igazságszolgáltatási rendszerüket, de vannak minimumszabályok, amelyeknek meg kell felelni. A Lengyel Bírói Tanács felelős a bírói kinevezésekért, az új rendszerben viszont már zömében politikai kinevezettekből áll, az ENCJ szerint ez aláássa az igazságszolgáltatás függetlenségét. A testület nem szakítja meg kapcsolatát a lengyel tanáccsal, a továbbiakban is monitorozza a lengyel helyzetet, s amennyiben az ország újra teljesíti a tagság feltételeit, a KRS is visszanyeri azt.   
Szerző
2018.09.18 21:20
Frissítve: 2018.09.18 21:21