Húsvétra vár a húsipar, hogy fogyjon a drágább

Publikálás dátuma
2018.03.14 06:22
Shutterstock illusztráció
Fotó: /
Tovább emelkedhetnek az élelmiszerárak, a sertéshúsért is többet kell majd fizetni. Kezdődik a kettős minőségű élelmiszerek uniós szintű tesztelése. 

Az uniós húsárak magasabbak, mint a nagy versenytársaké, az amerikai, a kanadai vagy a brazil termelőké. A magyar árak azonban még az uniós átlagnál is magasabbak, vagyis egy amerikai feldolgozó olcsóbban juthat alapanyaghoz, mint a magyar. A hazai feldolgozóipar nemcsak a drága alapanyag miatt van nehéz helyzetben, hanem azért is, mert sok a korszerűtlen, kevésbé hatékony cég. Az ágazati szereplők képtelenek az alapanyag és a munkabér okozta önköltségnövekedést teljes egészében beépíteni az áraikba, ezért sok vállalkozás kerülhet 2018-ban nehéz helyzetbe - hívta fel a figyelmet az idei év gondjaira Éder Tamás, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének (ÉFOSZ) elnöke a Hússzövetség tegnapi tájékoztatóján.

Az élő- és félsertés, majd a tőkehúsok áfájának két hullámban, 27 százalékról 5 százalékra történt csökkentése harmadolta a húsiparban a feketepiac korábbi becslések szerinti 30 százalékos arányát. Ennek köszönhetően alakult ki az a látszólagos ellentmondás, hogy kevesebb disznóból az utóbbi években 1 millióval többet vágtak. Sok "illegális" jószág fehéredett ki. Ám ez is az árak emelkedését hozta, hiszen számlával drágább lett a hús, illetve a húskészítmény is. A húsipar önköltségét tavaly növelte az élősertés árának éves szinten a 2016-hoz képest mért 30 százalékos emelkedése, valamint a 11 százalékos béremelés is - említette Éder Tamás. Ráadásul a múlt évben folytatódott a hazai sertésállomány csökkenése, így 30 ezerrel kevesebb jószág röfögött az ólakban, mint egy évvel korábban. Ennél is aggasztóbb, hogy a kocák száma is jelentősen csökkent - figyelmeztetett a szakember. Eközben az unióban a sertésállomány átlagosan 3 százalékkal nőtt.

Mérsékeltebb árnövekedés
Januárban lassult a mezőgazdasági termelői árak növekedése, alig több mint 2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, míg decemberben ez még 5 százalékos volt. A növényi termékek ára 2,6, az élő állatok és állati termékek ára 1,4 százalékkal emelkedett egy év alatt – közölte a Központi Statisztikai Hivatal. A tej ára januárban 5,8, a tojásé 24,6 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel azelőtt a decemberi 14,5, illetve 33,1 százalékos éves emelkedés után. Az állati termékek drágulása a decemberi 17,4 százalékról 8,9 százalékra csökkent.
A vágósertés ára 10,8 százalékkal volt alacsonyabb, a tavaly januárinál, a vágómarha viszont 20,2 százalékkal drágult. A baromfi ára átlagosan 1,3 százalékkal emelkedett, ezen belül viszont a libáé nőtt 27,9 százalékkal, a pulykáé és a kacsáé árnyalatnyit csökkent. Az általános tendenciával ellentétben a gabonafélék ára egy év alatt 11,2 százalékkal emelkedett januárra a decemberi 9,2 százalékos drágulás után. A búza felvásárlási ára 13,4, a kukoricáé 10,9 százalékkal nőtt.

Idén sem várható érdemi javulás, a 2,8 millió sertés mellett elengedhetetlen az import. A takarmányárak és a kötelező béremelések, illetve az ágazatban is égető munkaerőhiány kikényszerítette további bérnyomás is a sertéshús további drágulását vetíti előre. Igaz, a hazai sertéshús fogyasztása is visszaesett és már nem éri el az uniós 30 kilós átlagot sem, csupán 29 kilogramm. Ennek részben az is oka, hogy megváltoztak az étkezési szokások, kevesebb vöröshús fogy, s mivel ennek döntő része sertés, így e húsfajtát érintette leginkább a forgalomcsökkenés. Javíthatna a húságazat egészének helyzetén, ha az áfacsökkentésből kimaradt húskészítmények adókulcsát is mérsékelnék - hangzott el a tájékoztatón.

A húsipar mérlegén javíthat a közelgő húsvét, amikor átlagosan 6 ezer tonna füstölt áru és sonkaféleség fogy. Tudomásul kell venni, hogy kilónként 900 forintért nem lehet ugyanazt a minőséget kapni, mint 2 ezer forintért - jegyezte meg a Népszava kérdésére Éder Tamás. Szerinte érdemes inkább kevesebb, de minőségi terméket venni. Ebbe a körbe tartoznak a hagyományos érleléssel, füstöléssel, pácolással készült parasztsonkák. A szakember óvott az ismeretlen eredetű füstölt áruk vásárlásától.

Uniós útmutató a kettős minőségű élelmiszerek teszteléséhez
A jövő hónap végére elkészül az a tudományosan megalapozott útmutató, amelynek segítségével már a nyár elején megkezdődhet az úgynevezett kettős minőségű élelmiszerek tesztelése Európában. Az első vizsgálati eredmények ez év végére várhatók — tudtuk meg a témával foglalkozó EU szakértőktől.
Mint beszámoltunk róla, kelet- és közép-európai tagállamok — köztük Magyarország — uniós lépéseket követelnek az élelmiszer-minőség kettős mércéje ellen. Szerintük bizonyos termékeket Európa keleti felében silányabb minőségben forgalmaznak, mint a nyugatiban.
Az Európai Bizottság komolyan vette a panaszokat, és tudományos vizsgálatot ígért. Ennek első lépéseként e héten létrehozta az élelmiszerhamisítás elleni küzdelemmel és az élelmiszer-minőséggel foglalkozó, belgiumi székhelyű tudásközpontot. A Navracsics Tibor EU-biztos felügyelete alá tartozó európai közös kutatóközpont keretében működő műhely egyik feladata az lesz, hogy összehangolja az uniós piacokon ugyanolyan csomagolásban és márkajelzéssel forgalmazott élelmiszerek összetételének és érzékszervi jellemzőinek a vizsgálatát. Az országok eddig a saját előrásaikat követve tesztelték az általuk kiválasztott termékeket, a mintavétel nem volt reprezentatív, és a kapott adatokat nehéz volt összehasonlítani.
A tagállamok a rendelkezésükre bocsátott, egységes útmutató alapján a nyár elején elkezdhetik a termékek minőségének az elemzését, az eredményeket pedig a tudásközpont szakértői fogják összesíteni. A tesztelések nemzeti költségeit az európai költségvetés állja. A vizsgálatra szánt élelmiszerek listáját a tagországok és a kutatóközpont szakértői közösen fogják összeállítani. Információink szerint a tudásközpont néhány tucat termék tesztelésére készült fel.

Halmai Katalin (Brüsszel)

Szerző
2018.03.14 06:22

Ösztöndíjjal tennék vonzóvá a szakképzést

Publikálás dátuma
2018.09.20 09:00

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Gyökeresen átformálnák a hazai szakoktatást a munkaadók. Minimálbérhez igazodó juttatással erősítenék a szakmák tanulását.
Alapkompetencia vizsgával, szakképzésre felkészítő programok indításával és alanyi jogon járó állami ösztöndíjjal újítaná meg a hazai szakképzést a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ). A két év alatt kidolgozott komplex program hangsúlyos eleme a tanulók és a családok, valamint a szakképzésben oktatók motivációjának növelése. A jó gyakorlatokat természetesen nem akarjuk kidobni, de a tudásalapú, innovatív gazdasághoz egészen más megközelítés szükséges. Értéktöbbletet szeretnénk kínálni a családok és a tanulók számára, hogy minél többen válasszák a szakgimnáziumokat és szakközépiskolákat: ezt negatív ösztönzőkkel nem lehet elérni – fogalmazott tegnapi sajtótájékoztatóján Gablini Gábor, az MGYOSZ alelnöke. Ezzel feltehetőleg a kormány azon korábbi tervére utalt, amely szerint központilag szabták volna meg, hányan tanulhatnak tovább gimnáziumban, szakgimnáziumban és szakközépiskolában.  Tény: évről évre egyre kevesebben szeretnének szakközépiskolákban és szakgimnáziumokban tanulni: előbbiekben a legutóbbi felvételin meghirdetett helyek több mint fele üresen maradt, utóbbiakban a korábbi évek drasztikus csökkenése után az idén stagnál a létszám. A legnépszerűbb továbbtanulási forma tehát a kormány minden igyekezete és a gazdaságban tapasztalható egyre erőteljesebb szakemberhiány ellenére továbbra is a gimnázium. Nem véletlenül: annak általános ismeretanyaga nem kötelez már 14 éves korban pályaválasztásra, ráadásul onnan a felsőoktatásba is jóval könnyebb bekerülni. Az MGYOSZ  éppen ezért azt szeretné elérni, hogy a szakgimnázium a pályaválasztók szemében ne hátrány legyen, hanem előny: egy olyan iskolatípus, ahol szakmát is lehet szerezni, de ahonnan akár a gimnáziumokhoz hasonló eséllyel az egyetemekre és a főiskolákra is be lehet jutni. Ehhez persze szükség van a szakképzésre jellemző jelentős lemorzsolódás csökkentésére is. A mai ínséges munkaerőpiacon minden egyes elkallódott gyerek komoly veszteség: őket nem lehet külföldről pótolni – fogalmazott Gablini Gábor. Rámutatott: már az általános iskolába is nagyon heterogén tudással érkeznek a gyerekek, ezért felkészítő évet indítanának az óvoda és az általános iskola között a még nem iskolaérett gyerekek számára. A negyedik osztály után pedig bevezetnének egy országosan egységes alapkészség- és kompetenciamérést, amely alapján minden iskola fejlesztési tervet készítene a tanulók közti egyenlőtlenségek és hátrányok kompenzálására. 
Az általános iskola elvégzésének feltételéül egy országosan egységes alapkompetencia vizsgát írnának elő, amelyen az alapvető írás, olvasás, szövegértés és számolási készségek szintjét mérnék fel. Akik ezen a vizsgán nem felelnek meg, nem léphetnének be a szakképzési szakaszba, számukra szakképzésre felkészítő 1 vagy 2 éves áthidaló programokat indítanának. Ezek fő célja az alapkészségek megerősítése, de a felzárkóztatással párhuzamosan már szakmai orientációs és szakmai alapozó képzés is zajlana. Az általános iskolai alapozó, illetve a szakképzésre felkészítő évfolyamok miatt szükséges a tankötelezettség 18 éves korra történő – rugalmas - visszaállítása is – jelezte Gablini Gábor. A szakképzés vonzóvá tételének egyik fontos eszköze volna egy, a mindenkori minimálbérhez igazított ösztöndíjprogram is. Az alanyi jogú állami ösztöndíj a szakiskolai és a szakközépiskolai tanulók esetében a minimálbér 40, a szakgimnáziumi diákok esetében pedig a minimálbér 60 százaléka lenne havonta. A jelenlegi 138 ezer forintos minimálbérrel számolva ez 55 200, illetve 82 800 forintos bruttó összegeket jelentene. A tanulószerződéses juttatást pedig megemelnék: a szakiskolai és szakközépiskolai tanulóknál a mindenkori minimálbér legalább 60, a szakgimnáziumi tanulóknál legalább a 40 százalékára. Ezt az összeget a munkaadók fedeznék, de a juttatás nem viselne adó és járulékterhet (a diákok gyakorlati képzése cégeknél zajlik tanulószerződés keretében). A javaslat fontos része a független vizsgaközpontok létrehozása is. Mint Gablini Gábor fogalmazott: egységes vizsgáztatási rendszer kell, hogy a szakmunkás bizonyítványnak valós értéke legyen. Az MGYOSZ emellett bevezetné a szakképző centrumok teljesítményelvű finanszírozását is. A javaslatcsomagot eljuttatták az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz is, amely Gablini Gábor szerint nyitott a javaslataikra és forrást is ígért az átalakításokhoz.

Melyik melyik?

Nem egyszerű eligazodni a szakképző intézmények nevei között: két éve ugyanis nemcsak a képzések tartalmába nyúlt bele a kormány – bevezette például a szakmai érettségit –, hanem az iskolák elnevezését is megváltoztatta. A szakközépiskolákat szakgimnáziumokra keresztelték, a szakiskolák (leánykori nevén szakmunkás képző) viszont megkapták a szakközépiskola elnevezést, a szakiskola elnevezés pedig maradt a sajátos nevelési igényű diákokat oktató speciális intézmények számára. Az érettségit adó szakgimnáziumokban 4+1 évig tart a képzés, a szakközépiskolákban 3 év alatt lehet szakmát szerezni.       

2018.09.20 09:00
Frissítve: 2018.09.20 09:00

Öntözni akkor is muszáj, ha Áder aggódik a vízért

Publikálás dátuma
2018.09.20 08:30

Fotó: / Németh András Péter
Az engedély nélküli kútfúrást a körtársasági elnök megfúrta, de a mezőgazdaságnak szüksége van az öntözésre. Új szabályozás jön, és a következő évtizedben 17 milliárd forintot szánnak öntözési célú fejlesztésekre.
Az elmúlt 110 évben a statisztikai adatok szerint 10 százalékkal csökkent a Magyarországon mért eső, illetve hó mennyisége, miközben az átlagos középhőmérséklet a globális trendekhez igazodva emelkedik. Eközben a hazai mezőgazdasági területek alig 2 százalékát, mindössze 80-100 ezer hektárt öntöznek a gazdák. Ez az európai átlag negyede – hívta fel a figyelmet Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke Áder János államfővel és Jakab Istvánnal, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének (Magosz) elnökével szerdán tartott egyeztetések utáni sajtótájékoztatóján. 

Miért Áder?

Áder János köztársasági elnök, mint a vízügyekért elkötelezett államfő nemrég a Alkotmánybírósághoz küldte azt a törvénymódosítást, amely szerint 80 méteres mélységig bejelentés és engedély nélküli létrehozható vízi létesítmény, magyarul fúrt kút. Az Ab pedig úgy találta, neki van igaza: az indoklás szerint az állam alaptörvényből fakadó kötelezettsége a felszín alatti vizek védelme, illetve a vízhasználat jövő generációk érdekeit is figyelembe vevő szabályozása. Az állampolgárokat sújtó felesleges adminisztratív terhek csökkentése pedig más módon is elérhető.

Az öntözés hiánya és az aszály miatt például 2015-ben 6,4 millió tonna kukorica termett, az előző évi 9 millió tonnával szemben. Csak ebben az egy ágazatban akkor 100 milliárd forintos kár keletkezett – emlékeztetett a NAK elnöke. Az uniós szabályozás miatt elsősorban a felszíni vizekből lehet öntözésre vizet kiemelni, ezért ezt az irányt kell fejleszteni. 
A kamara 43 ezer gazdára és 1,2 millió hektárra kiterjedően végzett felmérése azt bizonyította, hogy a jelenleginél 270 ezer hektárral nagyobb területen öntöznének a gazdák. Az öntözéssel növényfajtától függően 25-40 százalékkal növelhető a termés. A korszerű öntözéses rendszer ugyanakkor rendkívül drága, de ez csak az egyik akadály. A birtokszerkezet sem kedvez az öntözéses gazdálkodás kialakításának. Legalább ekkora gond a bonyolult és drága vízjogi engedély kiváltása, amely estenként évekig eltarthat és 2 millió forintot is rááldozhat a gazda. Majd az engedély lejártakor mindent elölről kell kezdenie. Jakab István ígéretet tett arra, hogy az országgyűlés ki fogja gyomlálni az életidegen, a gazdálkodást hátráltató jogszabályokat, de hogy erre mikor kerül sor, azt nem tudta megmondani.  Győrffy bejelentette: a kormány a hatékony és fenntartható vízgazdálkodás érdekében 2020-2030 között évi 17 milliárd forintot szán öntözési célú fejlesztésekre. A Népszava kérdésére megerősítette, ez az ilyen célokat szolgáló víztározókra is érvényes lesz. Jakab István azt mondta: a fúrt kutakból a vízkiemelést csak akkor lehet megtiltani, ha megoldott a felszíni víz elérése. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a jövőben kutat kizárólag szakember fúrhat és valamennyi kutat és a vízhozamukat nyilvántartásba kell venni, de úgy, hogy az a gazdálkodók számára semmilyen szankcióval ne járjon. A NAK elnöke megfontolásra javasolta, hogy a tisztított ipari és lakossági szennyvizet nem érkezési célú, például vetőmag termesztésre is hasznosítsák.
2018.09.20 08:30
Frissítve: 2018.09.20 08:30