Kósa és a mesés vagyon - Megszólalt a "csengeri nő" fia

Publikálás dátuma
2018.03.14 09:19
Fotó: Tóth Gergő
Fotó: /
Kósa Lajos maga kereste fel a mesés vagyont öröklő csengeri nőt - ezt állította a hvg.hu-nak a nő fia, Szabó Gábor. 

A csengeri asszony "vette rá" Kósa Lajos volt debreceni polgármestert, hogy vegyen neki 4,3 milliárd euró, azaz 1340 milliárd forint értékben állampapírt. A fideszes politikus erre kedden úgy reagált, hogy a nő tudott mit kezdeni egy váratlan örökséggel, ezért tanácsot kért tőle, ő pedig adott is, a pénz állampapírba fektetéséről pedig közjegyzői okiratot is készítettek. Aztán Kósa szerint a pénz nem érkezett meg, évek elteltével pedig gyanús lett a miniszternek, hogy valami nem stimmel, a nő pedig becsapta őt.

Szabó szerint miután anyja ügyvédje kikotyogta a mesés örökség hírét egy Kósával közös ismerősüknek, az egykori polgármester felvette a kapcsolatot a nővel, miszerint "lenne ötlete, mit csináljanak a pénzzel." Szabó szerint egyébként az örökség valós, ám pontos nagyságrendjét nem tudta megmondani. Közben az ügyet feltáró Magyar Nemzet is újabb adalékkal jött elő: a lap szerint Kósa édesanyjának is jutott volna 800 millió forint a csengeri nőtől.

Szerző
2018.03.14 09:19

Minden negyedik magyar szerint nőtt az antiszemitizmus mértéke

Publikálás dátuma
2019.01.22 20:45
Korábbi felvétel.
Fotó: AFP/ JOHN THYS
A magyar lakosság 45 százaléka úgy véli, hogy az antiszemitizmus probléma Magyarországon, míg 50 százalék szerint nem az. Ezzel nagyjából az európai uniós átlag közelében vagyunk, ahol 50:43 százalékra tehető ez az arány. Az Eurobarometer legfrissebb felmérése - amelynek keddi közlését a Nemzetközi Holokauszt Emléknapról való megemlékezésre időzítették Brüsszelben - azt vizsgálta az EU 28 tagállamában, hogy mi az emberek benyomása, tapasztalata az antiszemitizmusról. A kérdezőbiztosok több mint 27 ezer interjút készítettek, ebből 1047-et Magyarországon.  A magyarok 26 százaléka szerint az elmúlt öt évben nőtt az antiszemitizmus az országban, 22 százaléka szerint csökkent és 44 százaléka szerint ugyanolyan mértékű, mint korábban. Ezzel szemben az európaiak 36 százaléka értékelte úgy, hogy a jelenség aggasztóbb, mint öt éve. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy Magyarországon az EU-átlagánál többen tartják problémának az antiszemitizmust a politikai életben (51 százalék) és a médiában (47 százalék). A magyar válaszadók 58 százaléka szerint a lakosság nem tud eleget a zsidó történelemről, hagyományokról és szokásokról, míg az európaiak 68 százaléka panaszkodik erről. Honfitársaink 38 százaléka viszont elegendőnek ítéli az erről szóló ismereteket, szemben a kontinens lakóinak 27 százalékával. Magyarok és európaiak nagyjából egyformán válaszoltak arra a kérdésre, hogy a Holokausztot megfelelően tanítják-e az iskolában: 43-45 százalékuk igennel válaszolt, 42-43 százalékuk nemmel.
- Szomorú, hogy az antiszemitizmus még mindig felüti ocsmány fejét Európában. Amikor a gyűlölet ismét politikai fegyverré válik, zsidó közösségeinket gyakran eltölti a félelem a hátrányos megkülönböztetés, a durva bánásmód és az erőszak miatt. Ha a kölcsönös tisztelet és tolerancia nyomás alá kerül, nő az antiszemitizmus — fejtette ki az emléknap alkalmából Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke.
2019.01.22 20:45

Megsemmisítette a bíróság az új Nemzeti Galéria építési engedélyét

Publikálás dátuma
2019.01.22 20:37

Fotó: LIGETBUDAPEST.ORG/
Ez már a Liget Projekt második szimbolikus épülete, korábban a Néprajzi Múzeum engedélyét is visszavonták. Per folyik továbbá a Dózsa György úti mélygarázsról is.
Elvesztette építési engedélyét egy per nyomán az új Nemzeti Galéria ligetbeli épülete. A kivitelezési terveibe a CivilZugló Egyesület jogi képviselője még tavaly nyáron akart betekinteni, ezt azonban Budapest Főváros Kormányhivatalának V. Kerületi Hivatala jegyzőkönyvben megtagadta. A CivilZugló ez ellen benyújtott keresete nyomán
a bíróság hétfőn az ügyféli jogok súlyos korlátozása miatt az új Nemzeti Galéria építési engedélyét megsemmisítette, és az V. Kerületi Hivatalt új eljárás lefolytatására utasította.
A hatósági eljárás során elkövetett, kisebb technikai hiba miatt vonta vissza a bíróság az engedélyét, amit a megismételt eljárásban a hatóság minden bizonnyal korrigálni fog - fogalmazott finoman az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében a beruházó Városliget Zrt. Szerintük az új Nemzeti Galéria kivitelezési munkálatainak előkészítése az előzetes terveknek megfelelően halad, mivel a Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság döntése annak szakmai tartalmát nem érinti.
A Petőfi Csarnok helyére épülő 50 ezer négyzetméteresre tervezett kiállítóteret egyébként egy ismert japán iroda, a SANAA tervezte. A korábbi elképzelések alapján idén nyáron kéne megnyitnia kapuit.
Nem ez az első épület a 250 milliárd forintos Liget-projekt történetében, ami így járt: a CivilZugló korábban a pár száz méterrel arrébb épülő új Néprajzi Múzeum kivitelezési terveit sem nézhette meg. Akkor is pereltek, és novemberben abban az ügyben is nyertek, a bíróság pedig azt az építési engedélyt is megsemmisítette.
Ezek az épületek közpénzből épülnek, ezért mindenkinek joga van látni, hogy mit, ki és mennyiért tervez
- mondta el Várnai László, a CivilZugló Egyesület elnöke az RTL Híradónak. A szervezetnek a Dózsa György úti mélygarázzsal kapcsolatban jelenleg is folyik egy pere, így - az előzőek alapján - az lehet a következő engedélyét vesztő eleme a Liget-projektnek.
2019.01.22 20:37
Frissítve: 2019.01.22 20:38