Édesgyökér - Sokat segít, de árthat is

Publikálás dátuma
2018.03.14 19:18
Illusztráció: Shutterstock
Fotó: /
Az édesgyökér, az édesfa vagy cukorkóró néven is emlegetett, az ánizsra emlékeztető ízű és illatú gyökérrel rendelkező gyógynövény növény kedvező hatásai a népi gyógyászatban és a kínai orvoslásban is ismertek. Légúti betegségek megelőzésére és a pajzsmirigyre gyakorolt jótékony hatásai miatt - orvosi ellenőrzés mellett - akár hosszabb ideig is szedhető. Adagolásával azonban nem árt vigyázni, mert túlzott mennyiségben akár kellemetlen szövődményeket is okozhat – derül ki a Budai Endokrinközpont tájékoztatójából.

Sokoldalúan használható

Köhögés és influenza ellen teának készítve fogyasztják, de édes, mentaszerű íze miatt a kínai gyógynövényalapú szerekben is alkalmazzák édesítésre. Köptető, nyákoldó és gyulladáscsökkentő hatása mellett máj méregtelenítő és anti-allergén hatását is kimutatták. Gyomorvédő, -fekély kezelésére is használták, de főzete vízhajtó, így vesebajok esetén is jótékony hatású. Édes íze miatt a glycyrrhizin nevű édesítőszert nyerik ki belőle, amely nem árt a fogaknak és cukorbetegek is fogyaszthatják, hiszen nagyjából ötvenszer olyan édes, mint a cukor, de nulla a glikémiás indexe, vagyis nem emeli meg a vércukorszintet.

A hormonrendszerre is hat

Számtalan pozitív tulajdonsága mellett az édesgyökér a mellékvesekéreg hormontermelését fokozza, és csökkentheti a szérum tesztoszteront, ezáltal kiegészítő terápia lehet hirsutismus és PCOS esetén. Prof. Balázs Csaba endokrinológus elmondta, hogy japán kutatások szerint az édesgyökér fogyasztása az autoimmun pajzsmirigygyulladásban szenvedők számára is előnyös. Azt találták ugyanis, hogy napi maximum 500 mg édesgyökér jelentősen csökkentette az autoimmun folyamat jelzőjét, az antitestek (TPO és thyreoglobulin elleni antitestek) szintjét a vérben.

Ne túl sokat!

Kedvező tulajdonságai ellenére vigyázni kell a szedésével, mert túlzott és tartós fogyasztása megzavarhatja a szervezet nátrium és kálium szintjét. Ezért naponta 250-500 mg-ot, de legfeljebb 50 grammot lehet fogyasztani. Erős íze miatt önmagában nem használható, azonban kiváló édesítőszer: cukorkákban, rágógumiban és gyógyszerekben is találkozhatunk vele.

Szerző
2018.03.14 19:18

Divat- vagy csodaétel a chia mag?

Publikálás dátuma
2018.09.20 14:14
Illusztráció: Pixabay
Fotó: Pixabay/
Szuperételnek, sokan az egyik legegészségesebb tápláléknak is tartják a divatos chia, azaz azték zsálya magot.
A Dél-Amerikában őshonos növény a mentafélék családjába tartozik. Azték vagy spanyol zsálya néven is ismerik, amely arra is utal, hogy már a spanyol hódítás előtt az indiánok fontos élelmiszere volt. Az apró barna, fekete, szürke és fehér színű magok jellegzetessége, hogy a saját súlyuk tizenkétszeresét is képesek felvenni a folyadékból. A chia magból készült étel ezért sokáig jóllakottság érzést ad. Úgynevezett szuperételnek tartják, mert gazdag antioxidánsokban. Ráadásul magas a proteintartalma: 20 százaléknyi fehérjét tartalmaz. Az energiatartalma nem túl magas, 100 grammban nagyjából 450 kcal van, ehhez képest rengeteg hasznos tápanyagot tartalmaz - derül ki a Wikipédiából.

Ősi energiaital

Az azték uralkodók évi négyezer tonna chia mag – adó - beszolgáltatását követelték meg az alattvalóiktól. Magjának mágikus erőt tulajdonítottak, soha nem indultak úgy csatába, hogy ne ettek volna belőle. Úgy használták, mint ma az energiaitalokat: felfedezték ugyanis, hogy hatására kitartóbbak lettek harc közben, és hosszabb távokat tudtak futni - írja a Vitalitás Magazin
A chia mag gazdag kalciumban, foszforban és mangánban - ezek jót tesznek a csontok egészségének. A rostjai kiegyensúlyozottabbá teszik az emésztést és megelőzik a vércukorszint hirtelen megugrását. Nagyon gazdag omega-zsírsavakban, főleg az igen egészséges omega-3-ban, rostokban, magnéziumban, cinkben és B-vitaminokban és a chia mag csökkenti a vérnyomást és kiegyensúlyozottabbá teszi a koleszterinszintet, azaz lejjebb viszi a "rossz", és emeli a "jó" koleszterin szintjét - tudható meg a HáziPatika cikkéből.

Sok mindenre jó

Káliumtartalma támogatja a keringési rendszert, ezért fogyasztása magas vérnyomás esetén kifejezetten ajánlott. Mivel glikémiás indexe alacsony, a chia magot cukorbetegek is fogyaszthatják. Segíti a szervezet méregtelenítő folyamatait: a gyomorban a víz hatására zseléssé váló magokba ugyanis valósággal beleragadnak a salakanyagok és a toxinok, amelyek aztán könnyedén kiürülnek a szervezetből. Ráadásul a zselés állaga, a béltisztító rostokhoz hasonlóan, óvja az érzékeny beleket, megszünteti a székrekedést, ezáltal csökkentheti a vastagbélrák kockázatát. Gyulladásos bélbetegségek esetén is ajánlott a fogyasztása, ugyanis a pektin jelentős gyulladáscsökkentő hatással bír. A chia mag antioxidáns hatóanyagai lassítják az öregedés folyamatát, segítenek megelőzni a korosodással járó betegségek – elsősorban a szív- és érrendszeri megbetegedések, illetve a szürkehályog – megjelenését, valamint egyensúlyban tartják a trigliceridszintet. Mivel ötször több kalciumot tartalmaz, mint a tehéntej, jó szolgálatot tehet terhesség, illetve menopauza idején: segít megelőzni a csontritkulást, valamint enyhíti a tüneteit

Hogyan fogyasszuk?

Legalább negyedórára, de akár egész éjszakára áztassuk folyadékba, hogy zselés állagúvá dagadjon. A chia magnak dióra emlékeztető íze van, keverhetjük joghurtba, kefirbe, szórhatjuk salátára, süthetjük süteménybe vagy kenyérbe, adhatjuk turmixokhoz vagy kásákhoz, és pudingot, sőt levest is sűríthetünk vele. 

Jóból is megárt a sok

A Nébih figyelmeztetése szerint a túlzott fogyasztása emésztőrendszeri problémákat idézhet elő, ezért napi 15 grammnál többet nem javasolt enni belőle. Sőt az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) azt sem tartja kizártnak, hogy allergizáló hatása van. Néhány esetben a szezámmagra illetve a mustárra érzékenyeknél ugyanis lépett már fel keresztallergiás reakció.
2018.09.20 14:14
Frissítve: 2018.09.20 14:14

Szívelégtelenség - Figyeljünk a jelekre!

Publikálás dátuma
2018.09.19 17:05
Illusztráció: AFP
Fotó: AFP/
A szívelégtelenség hazánkban ma nagyjából 150-200 ezer embert érint, közülük 70 ezer szorulna feltétlenül szigorúan kontrollált ellátásra, gondozásra. Már kialakult szív- és érrendszeri megbetegedés esetén különösen fontos a figyelem, mert akkor lényegesen magasabb a szívelégtelenség kialakulásának veszélye - hívta fel a figyelmet a közeledő Szívünk Napja apropóján a Magyar Kardiológusok Társasága.
Szívelégtelenség esetén a szív izomzata képtelenné válik a szív pumpafunkciójának fenntartására, azaz arra, hogy megfelelő mennyiségű vérrel, és ennek révén megfelelő mennyiségű oxigénnel és tápanyaggal lássa el a különböző szerveket, szöveteket. És nem tudja a perifériás szervek, szövetek területéről elszállítani a vért, a salakanyagokat és a szén-dioxidot.

Jelei

"A szívelégtelenségnek alapvetően két formáját különböztetjük meg. Az egyik a csökkent ejekciós frakciójú szívelégtelenség, amikor a szív izomzata képtelen megfelelő összehúzódásra, és ezért nem képes megfelelő mennyiségű vér továbbítására, tovább pumpálására. A másik pedig a megtartott ejekciós frakciójú szívelégtelenség, amikor a szív izomzata nem képes megfelelően elernyedni, és ezért a szív kamrái nem képesek megfelelő mennyiségű vért magukba fogadni, ami lehetetlenné teszi a vér megfelelő mennyiségének továbbítását”
- magyarázta dr. Nyolczas Noémi, a Magyar Kardiológusok Társaságának alelnöke.
Mindkét fajta szívelégtelenségnek ugyanazok a tünetei. Enyhébb esetben a beteg csak fizikai megterheléskor érez nehézlégzést, kifáradást. Ezek aztán egyre kisebb terhelés hatására, majd már nyugalomban is jelentkeznek. Jellegzetes tünete a boka körüli duzzanat, a gyakori éjszakai vizeletürítés, az éjjel rohamokban jelentkező nehézlégzés és a rendetlen szívdobogás is. Különösen fontos, hogy valamilyen szív- és érrendszeri betegségben - magas vérnyomás, koszorúér-, billentyű-betegség, ritmuszavar - szenvedők ilyenkor mindenképpen forduljanak orvoshoz, ekkor ugyanis lényegesen magasabb a szívelégtelenség kialakulásának veszélye - figyelmeztetett a kardiológus.
A szívelégtelenség gyakori kórkép. A fejlett országokban a felnőtt lakosság 1,5-2 százalékát érinti, ez hazai viszonylatban 150-200 000 beteget jelent. A betegség előfordulási gyakorisága a kor előrehaladtával nő. Míg 40 év alatt a szívelégtelenség előfordulása kisebb mint 1 százalék, addig a 80 év feletti populációban a gyakoriság meghaladja a 10 százalékot. 
"A betegség prognózisa meglehetősen rossz. A diagnózist követő egy éven belül a betegek nagyjából 15-20 százaléka meghal, a súlyos nyugalmi panaszokkal bíró betegeknek pedig csupán fele éri meg a következő évet"
- hangsúlyozta Dr. Habon Tamás kardiológus, a Szívelégtelenség és Szívizombetegségek Munkacsoport vezetője.

Nem gyógyítható, de...

A szívelégtelenség, főleg a csökkent ejekciós frakciójú szívelégtelenség kezelésére ma már kiváló gyógyszeres kezelési lehetőségek vannak. Ha ezek nem segítenének, speciális pacemakerek, keringés támogató eszközök, de akár a szívtranszplantáció is lehet a megoldás. A kezelésnek ez a meglehetősen komplex rendszere azonban csak akkor alkalmazható igazán hatékonyan, ha a betegeket jól szervezett ellátórendszer keretében, úgynevezett szívelégtelenség ambulanciákon gondozzák. Magyarországon azonban ez az ellátási forma még nem mindenütt áll rendelkezésre. A Magyar Kardiológusok Társasága az elmúlt évek során sokat tett, és a jövőben is mindent megtesz, hogy ezek az ország minden pontján elérhetővé váljanak - derül ki a közleményükből.
Bár napjainkban a szívelégtelenségben szenvedő betegek döntő többségét nem lehet meggyógyítani, hosszú időre szinte tünetmentessé lehet tenni őket, jelentősen javítva ezáltal a betegek életminőségét. Ma már jelentősen meg is lehet hosszabbítani az életüket, és el lehet érni, hogy minél kevesebbet kelljen kórházban tölteniük, távol családjuktól, szeretteiktől.
2018.09.19 17:05
Frissítve: 2018.09.19 17:05