A Fidesz egyáltalán nem nyugodt

Publikálás dátuma
2018.03.14 13:23
Népszava fotó
Fotó: /

A kormány a mostani kampányban nem bíz semmit sem a véletlenre és jelentős pénzosztásba kezdett. A Policy Agenda szerdán publikált jelentésében – amelyről először a 24.hu írt – azt vizsgálta meg, hogy a 2014-es időszakkal összehasonlítva hogyan alakul a választások előtti számla. A Népszava többször írt arról, hogy miközben hivatalosan csak február harmadik hetében indította országgyűlési választási kampányát a Fidesz és a KDNP, a kabinet és kormánypárt valójában már választási üzemmódban volt januárban is. Ezt jelezte akkor az előrehozott egészségügyi béremelés, de megannyi más eset is: már hónapokkal a választás előtt egymást érték a kampányavatások, sikerjelentések.

A Policy Agenda szerint a politikai célú pénzosztogatásoknak három lehetséges formáját látjuk:

Az egyik – ez a klasszikus – a költségvetés általános tartaléka (rendkívüli kormányzati intézkedések és Országvédelmi Alap) terhére történő pénzköltés. Ez az első negyedévben 44 milliárd forint volt, míg április 1-től további 30 milliárd forintot.

A második pénzügyi forrás a belső tartalékok átcsoportosítása. Ezek olyan pénzek, amelyeknek nem volt még konkrét célja, ezért a kormány egy határozattal dönthet a felhasználásukról. Általában ilyenek azok az önkormányzati támogatások, amelyekből a választási kampányban egyre több lesz.

A harmadik forrása a választások előtti költségvetésnek a korábbi években képződött maradványok felhasználása. Ez egyébként az év során még okoz majd problémát.

A három forráson felül van egy „joker-lap”, ez pedig az, amikor a kormány nem mondja meg a fedezetét az adott döntésnek, hanem csupán arról dönt, hogy támogatást ad bizonyos feladatra, és az ellentételezést a nemzetgazdasági miniszternek kell majd előteremteni. Ez utóbbit tehát majd az év második felében csoportosítják át más költségvetési sorokból.

A Policy Agenda szerint a megszokottakon kívül ez a választási kampány tartogat váratlan húzást a kormány részéről. A 2014-es választási időszakkal ellentétben, ebben az évben elővették a költségvetés joker-lapját, és annak terhére jelentős költekezésbe kezdtek. Ezáltal a várakozásokkal ellentétben nem 70 milliárd forintról döntött a kormány január eleje óta, hanem valójában kb. 163 milliárd forint az eddigi számla, és még hátravan a kampányból 3 és fél hét.

A „választási költségvetés” tételei között találhatóak a nyugdíjasoknak szánt Erzsébet-utalvány, egyházi támogatások, de több kisebb önkormányzati beruházás is, illetve sporttámogatás. Az egyik legnagyobb tétel a téli rezsicsökkentés, amely fedezetének egy része szerepel csak a költségvetésben. A többi forrása egyelőre költségvetésen kívüli tétel, amely lényegében az állami cég profitjáról történő lemondás.

Jól látszik az elemzésből, hogy a Fidesz egyáltalán nem nyugodt. Legalábbis 2014-hez képest semmiképpen. A Policy Agenda megvizsgálta, hogy négy évvel ezelőtt, az év azonos időszakában milyen osztogatás történt. Összeségében 31 milliárd forintot költöttek el, amely a mostani összegnek csupán 19 százaléka. Ehhez jött még a választások utolsó szűk hónapjában 27 milliárd forintos pénzkiadás.

Az intézet úgy véli, veszélyes, hogy az osztogatás egy része jelenleg csupán egy ígérvény, amelynek a fedezetét a választásokat követően kell majd megtalálni. A Policy Agenda szerint miután a kampány egyre „forrósodik”, nehezen elképzelhető, hogy megállna itt a pénzosztás.

Szerző
2018.03.14 13:23

Szeretsz mások helyet dolgozni? – konzultációt az állami a leépítésekről

Publikálás dátuma
2018.09.21 12:12

Fotó: mkksz.org.hu/
Nemzeti konzultációt hirdetett hét érdekvédelmi tömörülés, hogy bebizonyítsák, mennyire átgondolatlan a bürokráciacsökkentés kormányzati terve.
Szeretsz mások helyett dolgozni? – ezzel a címmel internetes kérdőívet jelentettek meg pénteken a közszolgálati szakszervezetek, hogy az őszi bértárgyalásokon bemutathassák, mit gondolnak a terület dolgozói, családjuk és ügyfeleik, partnereik, illetve a magyar közvélemény a kormány harmadik éve lebegtetett létszámleépítési terveiről, valamint az érdekvédelmi szervezetek létszámra és bérekre vonatkozó javaslatairól. Az utóbbi években nagyon ritkán látott, széleskörű összefogással szervezett akcióban az Orbán-kormány kedvenc propaganda fogását fordítják a visszájára, az eddigi nemzeti konzultációk valamennyi formai elemének megfelelő módon a nyolc kérdésből álló kérdőív szerkesztői előbb felvázolnak egy helyzetet, megmutatják veszélyeit, majd feltesznek egy kérdést, amire csak igennel vagy nemmel lehet válaszolni. Az akcióban a korábban önkormányzati és szociális sztrájkok szervezésétől sem visszariadó, harcos érdekvédelmi szervezet, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) mellett hat további tömörülés vesz részt. Saját felületein terjeszti a közszolgálati kérdőívet a Hírközlési, Média és Távközlési Szakszervezeti Szövetség (HMTSZSZ), a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége, a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete (SZÁD), a Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete, a Külügyminisztériumi Dolgozók Szakszervezete (KMDSZ) és a Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezete (TBDSZ). Az is újdonság, hogy ezeknek a szervezeteknek a vezetői azzal is kifejezték a kormánykritikus álláspontjuk egységét, hogy a Pénzügyminisztérium előtt tartott közös sajtótájékoztatón ismertették a konzultáció okait és részleteit. Az MKKSZ elnöke emlékeztetett rá, hogy miközben harmadik éve fenyegeti a közszféra munkavállalóit a kormány a létszámleépítésekkel, egy szakmai beszélgetésen már elismerték: 100 ezer ember hiányzik a humán közszolgálatból. Boros Péterné szerint épp a bizonytalanság, valamint a rossz munkakörülmények az elfogadhatatlanul alacsony bérek miatt távoztak ilyen rengetegen a közszférából. A hiány miatt ugyanakkor ma már ezeken a munkahelyeken általános a napi tíz órás munkaidő, ami egy nappal több munkát jelent hetente. Az összefogásban résztvevő szakszervezetek szerint ez tarthatatlan, a kormánynak végre meg kell hallania a közösség érdekében dolgozók követeléseit is. A pénteken elindult közszolgálati konzultáció internetes kérdőívét mindenki névtelenül töltheti ki. Az első kérdés mindjárt a létszámhiány következményeit feszegeti és így szól: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a közszolgálati munkaerőhiányt csak jelentős, általános közszolgálati keresetnöveléssel lehet megszüntetni?” Ezt követően konkrét béremelési javaslatokról mondhatnak véleményt a válaszolók, abból kiindulva, hogy a magyar minimálbér az Európai Unió országaiban a legalacsonyabbak közé tartozik. Egyrészt annak eldöntését várják, egyetértenek-e a kitöltők a SZEF kezdeményezésével, hogy 2019. január 1-étől a minimálbér összege 190.000 forint, a szakmunkás bérminimum pedig 247.000 forint legyen. A következő lépcsőben bevezetnék a diplomás minimálbért, ami 30 százalékkal lenne magasabb összeg a szakmunkás minimálbérnél. A kérdőív emlékeztet rá, hogy az elmúlt években történt jogszabályi változások és kormányzati intézkedések következtében a közszolgálatban ma több mint húszféle keresetmegállapítási szabály létezik. A szakszervezetek annak eldöntésére kérik a válaszadókat, egyetértenek-e azzal, hogy „ valamennyi közszolgálati bérrendszerben az induló bértételek megegyezzenek a minimálbér, a szakmunkás bérminimum és a diplomás bérminimum „ összegével. A létszámleépítésekről szóló kérdések megalapozásakor kiemelik, hogy soha nem mérte fel a kormány a közszolgálati feladatok ellátásának létszámigényét, amikor pedig bürokráciacsökkentésről beszél a propaganda, érdemes lenne az adminisztratív terhek csökkentésében, a túlszabályozás megszüntetésében is gondolkodni a döntéshozóknak. A szakszervezetek végül a családbarát munkahelyek széleskörű elterjesztéséhez várják a közvélemény támogatását.     
2018.09.21 12:12

Hadházy feljelenti a TV2 stábját, mert betörtek a kertjébe

Publikálás dátuma
2018.09.21 12:03
Hadházy Ákos
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
A politikus szerint a héten kezdődő, az Európai Ügyészséghez való csatlakozásról szóló aláírásgyűjtése miatt zaklatják őt pont most.
Az Európai Ügyészséghez csatlakozást követelő aláírásgyűjtés első napján, csütörtökön betört Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő kertjébe egy híradós stáb - írja saját közösségi oldalán a politikus. A házát és a családját filmezték, majd pedig a TV2 Tények című műsorában került adásba egy riport Hadházyról. A betolakodókról felvétel is készült:
A riportban, mint a képviselő írja, olyan állítások hangzottak el, mint hogy ő új kutyát vett, hogy azzal üldözze el a szomszédjait. 8 éves kutyájáról készült képpel együtt tette közzé Hadházy.
"Azért viszont, hogy bejöttek a kertembe és onnan filmezték a feleségem és a kislányom, feljelentem őket"
- jelentette ki a stábra utalva. A tegnapi napon egy hosszú bejegyzést is közzétett a képviselő, ebben azt írja le, hogy hogyan szerezte meg egy kormányközeli cég a szomszédjában álló házat, ahova azóta rendszeresen érkeznek szerződés és kulcs nélküli "bérlők". Mint Hadházy Ákos írja, a kialakult helyzet miatt, családja védelmében kénytelen elköltözni.
2018.09.21 12:03