Túlárazások miatt rághatott be a Microsoft a magyar hatóságokra

Publikálás dátuma
2018.03.14 18:57
Illusztráció: GERARD JULIEN / AFP
Fotó: /
Nemcsak a NAV, de az ORFK szoftverbeszerzését is gyanúsnak találták a Microsoft revizorai, amikor a magyarországi leány szerződéseit átvilágították, írja a Napi.hu. Másfélszeres túlárazásra is volt példa, a cég állami közbeszerzéseiért felelős korábbi vezetői pedig az államigazgatásban kötöttek ki.

Visszaélésekről kapott hírt a Microsoft magyarországi alvállalkozói kapcsán - így kezdődött a vizsgálat, melybe az amerikai Igazságügyi Minisztériumot, az FBI-t és az Értékpapír- és Tőzsdebizottságot (SEC) is bevonták. Adathordozókat és számítógépeket foglaltak le, és legalább tíz embert kihallgattak, volt, akit az Egyesült Államokban.

Az egyik első problémás szerződést, amit találtak, a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal (NAV) kötötte a Microsoft Magyarország egyik nagyvállalatokat és az állami szférát kiszolgáló alvállalkozója. Ebben azt találták, hogy a NAV mintegy 30 százalékkal drágábban vette a cég programokat, mint amivel az alvállalkozó elszámolt az anyavállalat felé. A szoftverek nagy részét állítólag nem is telepítették a hivatal gépeire; a hivatalban valójában nem is volt megfelelő eszközpark ebben az időszakban, így valós igény sem volt a programokra. A NAV a Napi.hu többszöri mekeresése ellenére sem reagált az ügyre, semmilyen formában.

Az adóhatóságnál tapasztalt túlárazás "eltörpült" az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szoftvertenderének esete: állítólag az átvilágításkor előkerült egy szerződés is, melynek túlárazása annyira meglepte a revizorokat, hogy elsőre tévedésre gyanakodtak, és azt kérdezték, Magyarországon is azt jelenti-e a nettó, mint Amerikában. A tenderben szereplő árnál az ORFK szintén 30 százalékkal fizetett többet; ugyanakkor, iparági források szerint a Microsoft termékekhez a közbeszerzést intéző cég a piaci árnál közel 30 százalékkal - bizonyos szoftvereknél 40 százalékkal - jutott hozzá olcsóbban. A rendőrség tehát mintegy 60 százalékkaldrágábban vásárolta a programokat, mint amennyivel elvben a Microsoftnál számoltak. Hasonlóan az adóhatósághoz, az ORFK-t is kereste a Napi.hu, de - egy választ ígérő visszajelzés után - cikkük megjelenéséig nem reagáltak.

A Miniszterelnökségen 2017-ben nevezték ki Sagyibó Viktort, a Microsoft korábbi kormányzati üzletágvezetőjét különlegesen széles jogkörrel rendelkező miniszteri biztossá - a Microsoft végül ekkor bontotta fel a szerződéseket a magyarországi alvállalkozókkal. Papp István egykori Microsoft-vezérigazgató szintén az államigazgatásban találta meg a helyét: 2016 szeptemberében a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) üzletfejlesztési elnökhelyettesi székébe került, ahol egészen 2017 áprilisáig maradt.

A Microsoft - előírásaikra hivatkozva - csak ennyit fűzött az ügyhöz: "a cég elkötelezett amellett, hogy olyan módon folytassa üzleti tevékenységét, amely megteremti és fenntartja a bizalmat ügyfelei és partnerei iránt".

A teljes cikk itt olvasható.

Szerző
2018.03.14 18:57

„Ha van egy kis gerinc a Néppártban, kizárnak minket”

Publikálás dátuma
2018.09.20 06:00
Orbán Viktor érkezik a strasbourgi vitára
Fotó: Európai Parlament/ DAINA LE LARDIC
A kormánypártban úgy látják, a mostani dokumentum a Tavares-jelentéshez hasonló sorsra jut majd, Orbánnak pedig még a Fidesz kizárása sem árthatna túl sokat. Volt, aki azon viccelődött, hogy a legszívesebben még tett volna néhány durva mondatot a szövegbe.
Hiába szavazták meg sokan az Európai Néppártból (EPP) is a Sargentini-jelentést az Európai Parlament múltheti ülésén, a Fideszben nem aggódnak sem az eredmény, sem pedig amiatt, hogy a magyar kormánypártnak távoznia kell az európai pártcsaládból. Pontosabban utóbbival kapcsolatban a legtöbben tartózkodtak attól, hogy saját érzéseiket megosszák velünk, a vélemények legtöbbje viszont arról szólt, hogy a Fideszben ebben az esetben sem lenne semmilyen belső bírálat, elégedetlenség a miniszterelnök politikájával szemben. „Miért lenne? Amikor Orbán Viktor egyszer csak kiléptette a Fideszt a Liberális Internacionáléból, akkor történt valami?” – tette fel a költői kérdést egy képviselő. (A Fidesz 1992-ben lépett be a szervezetbe, majd az Orbán Viktor által levezényelt konzervatív fordulat után 2000-ben hagyta ott a Liberális Internacionálét.) – Ha van egy kis gerinc az Európai Néppártban, akkor kizárnak minket – mondta minden irónia nélkül egy, az előző ciklusban még kormányzati szerepet vállalt fideszes képviselő. Azt is megjegyezte ugyanakkor, hogy a „gyengülő Néppárt, erősödő Fidesz” konstellációban nem számít kizárásra. 
Azok a Fideszes képviselők, akikkel beszéltünk, a kizárás lehetőségét és jelentőségét igyekeztek kisebbíteni, a legtöbben azt mondták, az EPP-nek úgysem érdeke, hogy a jövő évi európai parlamenti választások előtt kiélezze a helyzetet, így a kérdés szerintük napirendre sem kerül májusig. A legtöbben hasonlóan vélekedtek a Sargentini-jelentésről is. – Az egész nem szól majd másról, minthogy minden tagállamból idejön egy-egy miniszter, elbeszélgetnek a magyar kollégáikkal és mire a huszonhetedik is hazamegy, már rég elmúlt húsvét, jön a választás, és jön majd egy teljesen más Európai Parlament – mondta egy képviselő. A leggyakrabban hangoztatott vélemény azonban az volt, hogy a Judith Sargentini nevével jelzett dokumentum hasonló sorsra jut majd, mint „elődje”, a Tavares-jelentés. (Rui Tavares portugál EP-képviselő jelentését a magyar alapjogi helyzetről még 2013-ban fogadta el az Európai Parlament, a dokumentumnak és a döntésnek semmilyen következménye nem volt.) Abban viszont teljes volt az egyetértés, hogy hiába a kétharmados szavazatarány a Sargentini-jelentés mögött, a magyar kormány belpolitikai célokra remekül felhasználhatja az egészet. Még a strasbourgi parlamenti szavazás előtt egy EP-képviselő például azon ironizált lapunknak, hogy a legszívesebben még ők maguk tetettek volna bele néhány egészen durva mondatot a dokumentumba, hogy később hivatkozhassanak rá, csak „nyilván nagyon kilógott volna a lóláb”.

Kurz szerint „ez csak a párbeszéd kezdete”

Nincs hatással a Fidesz európai néppárti tagságára a Sargentini-jelentés elfogadása – mondta a Der Standard osztrák lapnak Sebastian Kurz kancellár. A 24.hu által idézett interjúban Kurz arról beszélt, világos a hozzáállása a demokráciához és az emberi jogokhoz, ezek az Európai Unióban nem vitathatók, de a jelentésről szóló szavazás „nem ítélet és nem bizonyíték, hanem az Orbán Viktorral folytatott párbeszéd kezdete”. Kedden egyébként elindult a Magyarország elleni eljárás, az EU soros osztrák elnöksége ugyanis megkapta az Európai Parlament elnökének levelét, amelyben a képviselő-testület a 7. cikk szerinti eljárás megindítását kezdeményezi Magyarország ellen – írta a Bruxinfo. 

Megjött az „anti-Sargentini kampány”

Már el is készültek a kormány „tájékoztató kampányának” első darabjai a Sargentini-jelentéssel kapcsolatban. A rövid videóban Orbán Viktor európai parlamenti felszólalását idézik, aki szerint a jelentéssel valójában „el akarják hallgattatni Magyarországot”, mert az „meg akarja védeni a határt, a magyar földet, a magyar embereket”. A szöveg közben Sargentini, Soros György és az európai liberális frakció vezetője, Guy Verhofstadt meglehetősen primitíven összemontírozott képe, valamint a határkerítés és egy Fideszes tüntetés látható.

2018.09.20 06:00
Frissítve: 2018.09.20 06:00

Bodolai szerint nincs veszélyben az Index

Publikálás dátuma
2018.09.19 21:31

Fotó: Népszava/
Az online lapot tulajdonló alapítvány kurátora szerint nincs oka azt feltételezni, hogy az új tulajdonosok megvonják tőle a bizalmat.
Személyi és jogi garanciákat is lát Bodolai László a Magyar Fejlődésért Alapítvány (MFA) kuratóriumának elnöke arra, hogy nem távolítják el a posztjáról. Bodolai a Népszavának azt mondta, Ziegler Gábort, aki a CEMP-csoporton belül mindig is az értékesítési területet vezette, több mint egy évtizede ismeri. – Ezért nincs rá okom, hogy bármilyen módon kételkedjek abban, hogy a hétfői napon kiadott közleményükben megfogalmazott a bizalmat egyik pillanatról a másikra megvonja  – tette hozzá. Jogi garanciákat pedig az MFA alapítói okirata és a hazai joggyakorlat biztosít Bodolai szerint. A kuratórium tagjai ugyanis csak alapos indokkal hívhatók vissza, amennyiben például az alapítvány működését veszélyeztetik.  Mint arról lapunk beszámolt, az Index legfontosabb partnerei – a hirdetéseket értékesítő CEMP SH, valamint a szerkesztőségi rendszert biztosító és fejlesztő cég – Ziegler Gábor és Oltyán József tulajdonába kerültek. Ugyanez a két ember cégein keresztül megvásárolta Bodolai Lászlótól azt az NP Nanga Parbat 17 Zrt.-t, amely az Indexet tulajdonló Magyar Fejlődésért Alapítványt alapította. – Szeretném tisztázni, hogy Oltyán József nem „tűnt fel” az Index körül, a hétfőn ismertetett tranzakciók semmilyen módon nem érintik az Index kiadóját. Mostantól az ő résztulajdonában lévő Cemp SH értékesíti az index.hu felületeit, korábban meg Spéder Zoltán cége értékesítette. Ennyi a változás – hangsúlyozta a Népszavának Bodolai. Arra a kérdésünkre, hogy mit szól Oltyán politikai szerepvállalásához (az új vezető ugyanis a KDNP Bács Kiskun megyei szervezetének elnökségi tagja), Bodolai azt mondta: ezt nem tiszte értékelni, mivel "nem egy országos jelentőségű politikus". Az MFA kuratóriumi elnöke a Klubrádiónak is nyilatkozott, szerinte biztosabb helyzetbe került az Index a portál körül minap lezajlott üzleti változásokkal. Nyáron ugyanis komoly veszély alakult ki az Index körül amiatt, hogy Simicska Lajos, Orbán Viktor miniszterelnök egykori barátja eladta az érdekeltségeit Nyerges Zsolt kormányközeli üzletembernek. Az egyébként sem Ziegler, sem Oltyán nem árulta el, hogy mekkora volt a vételár. Oltyán a lapunknak adott interjúban annyit közölt, hogy kevés saját erő mellett az adásvétel nagyját hitelből fizették. Arra a kérdésünkre, hogy melyik banktól kaptak hitelt, nem válaszolt. Ziegler egyébként a napi.hu-nak adott interjújában osztotta Bodolai véleményét, mert szerinte „az Index.hu függetlenségét az garantálja, hogy semmilyen jogunk nem fűződik ahhoz, hogy a napi szerkesztésbe vagy a lap tartalmába bármilyen módon is beleavatkozzunk.”
Szerző
Témák
index
2018.09.19 21:31
Frissítve: 2018.09.19 21:46