Megadóztatnák a környezetszennyezést

Az agrártámogatások és a fejletlenebb régiók, országok felzárkóztatására szánt források szinten tartását javasolja az Európai Parlament (EP) az EU 2020 utáni hétéves költségvetésében. A képviselőtestület pénzbírsággal és nem a közösségi alapok megvonásával büntetné a demokratikus alapértékeket semmibe vevő kormányokat.

Az EP plenáris ülése szerdán fogadta el állásfoglalását a következő uniós büdzsé nagyságáról, szerkezetéről és prioritásairól. Egy másik határozatban az EU bevételeinek radikális reformját indítványozza.

Az Európai Bizottság május 2-ikán készül el a javaslataival, majd ezt követően a tagországok és a parlament együtt fogadják el a hosszútávú keretköltségvetést. A képviselőtestület azt szeretné, ha erre legkésőbb jövő tavaszig sor kerülne, de a tagállamok ezt túl szoros határidőnek tartják.

Az EP a 27 ország bruttó nemzeti termékének 1,3 százalékára emelné a büdzsé főösszegét a jelenlegi 1 százalékkal szemben. A növeléssel betömné a Brexit miatt keletkező költségvetési lyukat, és pluszforrásokat biztosítana egy sor közösségi politikára. A parlament a mostani 83-ról legalább 50 százalékra csökkentené a tagállami befizetésekből és az áfabevételek bizonyos hányadának az átutalásából származó bevételeket. A hiányt egyebek között az adóelkerülésből profitáló cégek, digitális óriásvállalatok, illetve a környezetszennyezés megadóztatásával pótolná. A képviselőtestület azzal fenyegeti a tagállamokat, hogy ha nem adják beleegyezésüket a bevételi rendszer reformjához, akkor nem fogja megszavazni a hétéves keretköltségvetést.

2021-től a parlament megtöbbszörözné a tudományos kutatásokra és innovációra, az Erasmus+ diákcsere programra, a fiatalok foglalkoztatását elősegítő kezdeményezésekre jutó pénzösszegeket. Jelentősen emelné a migrációval összefüggő kiadásokat, a külső határok őrizetére, a belbiztonságra és a védelemre szánt összegeket. Kiemelten támogatná a határokon átnyúló infrastrukturális projekteket.

A képviselőtestület ellenzi a magyar gazdaság számára létfontosságú kohéziós alapok megnyirbálását. A forrásokból továbbra is minden régiónak részesülnie kell, de nagy részüket a legsérülékenyebb térségekre kell fordítani. Szerinte a jövőben a GDP mellett egyéb szociális, népesedési és környezetterhelési mutatók figyelembevételével kell meghatározni a közösségi támogatásokra való jogosultságot. A parlament a 2014-2020 közötti szinten tartaná a mezőgazdasági kiadásokat is, és elutasítja, hogy a gazdáknak járó kifizetéseket a nemzeti költségvetésből állják.

Kérdésünkre Jan Olbrycht lengyel néppárti képviselő, a büdzséről szóló jelentés társszerzője megerősítette: az EP nem híve annak, hogy a jogállamot sértő tagállamoktól megvonják az EU-s pénzeket, jóllehet számos képviselő ezt javasolta. Ehelyett azt indítványozzák, hogy az érintett országot sújtsák pénzbüntetéssel. A parlament az Európai Bizottságra bízná a részletek kidolgozását.

Figyelemre méltó, hogy a képviselők az uniós költségvetésből támogatnák a jogállamot és demokráciát védő civil szervezeteket.