Újabb űrverseny? - Putyin a Marsig vezetné népét

Publikálás dátuma
2018.03.15. 20:03
A Roszkozmosz orosz űrűgynökség kozmonautája, űrsétán. Fotó: Roskosmos press service / Sputnik
Oroszország 2019-ben missziót küld a Marsra, a Hold pólusain pedig szakemberei víz után fognak kutatni - jelentette be Vlagyimir Putyin orosz elnök egy adásba még nem került, de az orosz média által széles körben ismertetett televíziós dokumentumfilmben, írja az MTI.

Alig pár nap telt el azóta, hogy Donald Trump amerikai elnök egy űrhadsereg létrehozását emlegette, máris megérkezett az orosz válasz: ha győz Vlagyimir Putyin a közelgő elnökválasztásokon, országa meg sem áll a csillagokig.

Putyin elmondta, hogy Oroszország először ember nélküli, majd pedig emberes repüléseket tervez küldeni a "távoli űr" kutatása céljából, a Hold-program és a Mars tanulmányozására. A"vörös bolygóra" jövőre indítana missziót. "Szakértőink megpróbálnak majd leszállni a sarkokra (a Holdon), mert okkal feltételezik, hogy ott vizet találnak. Van ott mit csinálniuk, onnan kezdhetik majd el a távoli bolygók és a távoli űr kutatását" - nyilatkozott.

A Roszkoszmosz orosz űrkutatási hivatal tavaly júliusban, anélkül, hogy részletekbe bocsátkozott volna, közölte, hogy 2019-ben megkezdi a Mars-repülés előkészítését. Az űrhajósok repültetésének és sugárvédelmének, valamint a leszállás technológiáját a tervek szerint az Hold-program keretében fogják tökéletesíteni. Oroszországnak 2016 és 2025 közötti időszakra vonatkozó űrkutatási terve nyolc, a Hold, a Mars és a Naprendszer bolygóit tanulmányozó űreszköz felbocsátásával számol. A Mars-kutatás ezen belül alapvetően a Roszkoszmosz és az Európai Űrügynökség (ESA) együttműködésén alapul.

Az orosz elnök a választási kampánya főnökének, Andrej Kondrasovnak nyilatkozott világűrrel kapcsolatos terveiről, aki a Rosszija 1 állami televíziós csatorna számára Putyin címmel forgatott róla portréfilmet, amelynek csütörtökön a második része került ki az internetre. Már az első rész sem volt jelentéktelen: abból az derült ki, Putyin parancsot adott egy utasszállító lelövésére a téli olimpiai játékok megnyitója idején.

Szerző

Tízezrek tüntettek a cseh alkotmányosságért

Publikálás dátuma
2018.03.15. 19:07
Tüntetés Prágában, március 15-én. Fotó: Michal Cizek / AFP
Szerdán a szólás- és sajtószabadságért mentek utcára Prágában - a rendőrség a tüntetők számát 15 ezerre becsülte, míg a rendezők mintegy 35-40 ezer emberről beszéltek, írja az MTI. Csütörtökön több mint kétszáz csehországi egyetem és középiskola diákja tüntetett a cseh alkotmány betartásáért, néhány városban a helyi színházak és más kulturális intézmények is csatlakoztak a megmozduláshoz. A tiltakozások Andrej Babis ügyvezető kormányfő és Milos Zeman államfő tevékenysége ellen irányultak.

Tízezrek tüntettek szerdán este Prágában a szólás- és sajtószabadságért, valamint Milos Zeman államfő és Andrej Babis ügyvezető kormányfő ellen. A civil szervezetek által a Vencel-téren megtartott akció reagálás volt az államfő múlt héten elhangzott beiktatási beszédére, amelyben élesen bírálta a vele szemben kritikus Economia médiacsoportot és a közszolgálati Cseh Televíziót. Ez a média szerinte hazudik és félretájékoztatja a közvéleményt. Az Economia és a Cseh Televízió azonnal visszautasította és alaptalannak minősítette az elnök bírálatát. A tüntetők Zeman és Babis-ellenes jelszavakat skandáltak és követelték a sajtó- és szólasszabadság tiszteletben tartását. 

A szerdai tüntetéssel egy időben Milos Zeman a januárban újraválasztott és március 8-án hivatalába újra beiktatott köztársasági elnök nagyszabású koncertet rendezett és fogadást adott legfőbb támogatói számára. Jirí Ovcácek elnöki szóvivő szerint az eseményre mintegy ezer személy kapott meghívást. "A csata véget ért és mi győztünk" - jelentette ki Zeman a találkozó elején elmondott rövid beszédében.

Mintegy kétszáznegyven csehországi egyetem, főiskola és középiskola több ezer diákja tüntetett csütörtökön délben országszerte a cseh alkotmány tiszteletben tartásáért. A prágai Színművészeti Akadémia (DAMU) hallgatói által múlt héten kezdeményezett Vyjdiven (Menj ki) elnevezésű akció célja felhívni a vezető cseh politikusok figyelmét, hogy nem közömbös nekik az ország sorsa, és zavarja őket, ha a politikusok nem tartják tiszteletben az alkotmányt és annak értékeit.

"Tiltakozásunk alapvetően Andrej Babis ügyvezető kormányfő és Milos Zeman államfő ellen irányul, aki szerintünk tevékenységükkel megsértik az alkotmányt" - nyilatkozta Lubos Louzensky, az akció egyik szervezője csütörtökön a CTK hírügynökségnek. A CTK szerint a diákok egyebek között azt követelik, hogy az államfő olyan kormányfőt nevezzen ki, aki ellen nem folyik büntetőeljárás és képes a parlament bizalmát megszerezni. További követelésük, hogy az ügyvezető kormány ne hozzon fontos személyi döntéseket, ne alakítson ki újabb alkotmányos szokásokat, és a parlament felsőháza, a szenátus határozottan lépjen fel az alkotmány betartása érdekében.

Néhány városban a helyi színházak és más kulturális intézmények is csatlakoztak a megmozduláshoz. Prágában, Brünnben, Ostraván, Olmützben, Ceské Budejovicében és további cseh nagyvárosokban a diákok százai gyűltek össze délben az iskolák előtt, vagy a közeli tereken, ahol hangot adtak követeléseiknek és kifejezték elégedetlenségüket a jelenlegi belpolitikai helyzettel kapcsolatban. A fiatalok plakátjaikon kiálltak a közszolgálati Cseh Televízió politikai szférától való függetlenségének fenntartása mellett is. Több nagygyűlésen petíciókat írtak alá a demokrácia védelmére, amelyet a szervezők a parlamenti felsőházban kívánnak átadni a szenátoroknak. A diákokat sok városban az iskolák vezetése is támogatta.

Számos helyen csütörtök délutáni és esti óráiban vitafórumot is tartanak a belpolitikai helyzetről. Prágában a Nemzeti Színház melletti Václav Havel téren már dél óta több száz diák és fiatal tüntet az államfő és a kormányfő ellen, követelve távozásukat a közéletből.

Szerző

Az Egyesült Államok is lép Oroszország ellen

Publikálás dátuma
2018.03.15. 17:51
Steve Munchin, az Egyesült Államok pénzügyminisztere. Fotó: FREDERIC J,. BROWN / AFP
Az Egyesült Államok újabb szankciókat léptetett életbe csütörtökön Oroszország ellen, írja az MTI. Az amerikai pénzügyminisztérium közleménye szerint a szankcióval sújtottak között orosz személyek, vállalatok és szervezetek szerepelnek.

Az új szankciók érintik az FSZB orosz szövetségi biztonsági szolgálatot, a GRU katonai hírszerző szolgálatot, a katonai hírszerzésnek dolgozó hat személyt, öt csoportot, valamint további 19 oroszt, köztük Jevgenyij Prigozsin üzletembert, akinek neve az Egyesült Államokban már korábban nyilvánosságra került, mint aki szentpétervári trollgyárával beavatkozott az amerikai választási folyamatba. Prigozsint megemlíti az orosz esetleges beavatkozások feltárásán dolgozó, Robert Mueller vezette különleges vizsgálóbizottság jelentése is.

A pénzügyminisztérium szerint az új szankciókat a 2016-os amerikai választásokba történt orosz beavatkozás, az amerikai infrastruktúra, energetikai, nukleáris és vízügyi létesítmények, továbbá kereskedelmi vállalatok elleni orosz kibertámadások és Moszkva destabilizáló szerepe tette indokolttá. A közlemény konkrétan megnevezi a NotPetya néven ismertté vált kibertámadást, amelyet a 2016-os amerikai elnökválasztás idején követtek el.

A Steve Mnuchin pénzügyminiszter aláírásával megjelent kommüniké leszögezi: az Egyesült Államok további szankciókat kíván foganatosítani orosz kormányzati tisztségviselők és oligarchák ellen. Hangsúlyozza továbbá, hogy Washington folytatja nyomásgyakorlását Moszkvára "Ukrajna destabilizálása és a Krím elfoglalása" valamint a "korrupció és emberi jogi visszaélések" miatt.

A minisztérium egyetlen mondattal megismétli a Fehér Ház előző napi állásfoglalását is, miszerint a Dél-Angliában élő volt orosz kettős ügynök ellen idegméreggel elkövetett támadás érzékelteti az orosz kormány "vakmerő és felelőtlen magatartását".

Szerző