Bukhatjuk az EU-s pénzt a korrupt kormány miatt

Publikálás dátuma
2018.03.17 06:00

Fotó: /
Az uniós szakbizottság jelentése szerint el kell indítani Magyarország ellen a 7-es cikkely szerinti eljárást, és ha nem csatlakozunk az európai ügyészséghez, fel kell függeszteni az EU-pénzek folyósítását.

Súlyos következtetéseket fogalmaz meg jelentéstervezetében a magyarországi korrupciós viszonyokat és az EU-támogatások felhasználását vizsgáló EP-bizottság – értesült a Népszava. A Költségvetési Ellenőrző Bizottság által készített, lapunk birtokában lévő dokumentum szerint az uniós támogatásokat az eredeti rendeltetésüktől eltérően, az EU alapértékeit veszélyeztető módon használta fel a magyar kormány, és ezt szankcionálni kell.

Mint emlékezetes, az Európai Parlament tavaly májusi állásfoglalása döntött az ún. 7-es cikkely szerinti vizsgálat elindításáról. A cél annak kiderítése, hogy szükség van-e uniós fellépésre Magyarországon az EU alapértékeinek védelmében. A vizsgálatot az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság folytatja le, a procedúra részeként ugyanakkor a költségvetési bizottság is elkészíti a maga jelentését, amelynek fókuszában a támogatások felhasználása áll. Ez utóbbi testület most arra jutott, hogy indokolt a mielőbbi beavatkozás. „A Költségvetési Ellenőrző Bizottság felhívja az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat: mivel a korrupció jelenlegi szintje, valamint az államháztartás átláthatóságának és elszámoltathatóságának hiánya az EU-ról szóló szerződés 2. cikkében említett értékek megsértését jelentheti, ezért indokolja a 7. cikk szerinti eljárás megindítását; felhívja a Bizottságot, hogy amennyiben a tagállamok nem hajlandóak az Európai Ügyészséghez történő csatlakozásra, az uniós pénzeszközök felhasználását fel kell függeszteni”.

A költségvetési bizottság konkrét hiányosságokkal indokolta a véleményét. Jelezte, hogy az EU-támogatások a magyar GDP 1,9-4,4% -át teszik ki, és az állami beruházások több mint felét adják, ugyanakkor a magyar korrupciós index 2008 óta 19 ponttal csökkent (így az egyik leggyengébben teljesítő tagállammá váltunk), az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által a 2013-2016 közötti időszakra vonatkozóan végzett 41 országos vizsgálatnak (ami a második legtöbb az EU-ban) a 85 százalékát „igazságügyi és pénzügyi ajánlásokkal” zárták, az elmarasztalások pénzügyi hatása elérte az összes támogatás 4,16 százalékát, ami az Unióban a legmagasabb, és túlságosan nagy (36 százalék) az egyszereplős közbeszerzések aránya.

Fotó: Tóth Gergő

Fotó: Tóth Gergő

A Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentéstevője az Európai Néppártban (a Fidesz pártcsaládjában) ülő Ingeborg Gräßle, aki korábban a felcsúti kisvasút ügyében is vizsgálódott idehaza, és meglehetősen békülékeny álláspontra helyezkedett, vagyis nem arról van szó, hogy „Magyarország ellenségei” alakították ilyen kemény hangúvá a jelentéstervezetet. A Népszavának név nélkül nyilatkozó európai bizottsági forrás szerint arról van szó, hogy a kormányzati korrupció szintje veszélyezteti az EU-támogatások céljainak érvényesítését, és sérti a magyar emberek érdekeit. - A cél, hogy a kormány visszatérjen az uniós jog keretei közé, mivel különben Magyarország elveszítheti az EU-támogatásokat – fogalmazott.

Eljárásrend
Az EU-szerződés (atombombának is nevezett) 7-es cikke lehetőséget teremt az EU számára, hogy alkotmányos eszközökkel megvédje az identitása alapját alkotó értékeket. A 7. cikk egy több lépcsős eljárást rögzít. Első lépésként a Tanács négyötödös többséggel és az EP egyetértésével megállapíthatja, hogy EU értékei súlyos sérelmének „egyértelmű veszélye” áll fenn. Az érintett tagállamot meg kell hallgatni, és a Tanács ajánlásokat is megfogalmazhat arról, hogyan kellene a vitás helyzetet megoldani.
Ezután az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács jogosult fellépni. A tagállamok egyharmadának, vagy az Európai Bizottságnak a javaslata alapján az Európai Tanács egyhangúan kimondhatja, hogy egy tagállam súlyosan és tartósan megsérti az alapértékeket. Ezután a Tanács minősített többséggel dönthet különféle szankciók bevezetéséről, akár a tagállam szavazati jogának felfüggesztéséről is.

Szerző
2018.03.17 06:00

Kizárhatja a Néppárt a Fideszt, de ennek lesznek következményei

Publikálás dátuma
2018.07.21 10:30

Fotó: Európai Parlament/ Pablo Garrigos
Az egész Unióra nézve súlyos következményei lennének, de lehet, hogy szakít a Fidesszel mostani európai pártcsaládja – mondta Schöpflin György, a párt EP-képviselője, aki biztos benne, hogy a parlamenten átmegy a 7. cikk alkalmazását kezdeményező javaslat.
– Mit szól hozzá, hogy egy bevándorló ország válogatottja nyerte a futball vébét? – Bevallom, nem néztem a meccset. De Franciaországban tényleg sok bevándorló van, és azt is láthatjuk, hogy Emmanuel Macron sokat szigorított a szabályokon. Egyre rosszabb is a viszony Franciaország és Olaszország között, az olaszok odaküldik a bevándorlókat, a franciák visszaküldik, Franciaország célország lett. – Ön egy bevándorló ország állampolgára is, hiszen brit útlevele is van, és ez a Fidesz retorikája alapján szörnyű lehet. Milyen érzés britnek is lenni? – Angliában a külföldi mindig is külföldi marad, még ha ezt nem is szabad kimondani. Ez az európai bevándorlókra még inkább vonatkozik, mint a nem európaiakra. Ha egy lengyelt inzultálnak, az nem rasszizmus, az „csak” lengyel-ellenesség. Ez vonatkozik természetesen a magyarokra is. – Ön szerint demokráciában élünk? – Mi az ön demokrácia definíciója? – Mondjuk a szabadságra, vagy az egyenlőségre törekedés. – Szabadság van, egyenlőség nincs. De nem csak nálunk, sehol sincs. Mindenütt vannak különbségek, mindenütt van hierarchia. – Egy 2016-os interjúban azt mondta: „A demokrácia többek között az állandó jellegű konfliktusrendezésből áll, aminek központi eleme a vita.” Mintha a saját pártjának az egyik hiányzó képességéről beszélt volna. – Ezt a baloldaltól tanulták meg. Nézzük meg, mi történt ebből a szempontból a rendszerváltás óta. Kialakul a magát „demokratikusnak” definiáló baloldali-liberális ellenzék, amely kialakít egy olyan ellenzék-képet saját magának, amely a kezdetektől, emlékezzünk csak a taxis blokádra, abból áll, hogy meg kell törni a demokratikusan megválasztott kormány akaratát. Ez nem változott. Ebben a kultúrában működik a jobboldal, ebben működik az összes magyar politikai párt. Magyarországon nincs vita. – De volt. – Csak ordibálás volt. – Orbán Viktor is részt vett egykor miniszterelnök-jelölti vitákon. – Ezek egyedi esetek voltak, amiből nem vonnék le következtetést. Magyarországon két kollektivitás létezik, aminek nincs közös nevezője. A Fideszen belül van eszmecsere, gondolom, a baloldalon belül is. És van egy állandó jellegű eszmecsere Brüsszellel. Mint politológus, hogyan látja: a mai ellenzéknek van még visszaút a hatalomba a mostani állapotát látva? Természetesen van. De ezt a mostani baloldali ellenzék nem tudja felvállalni, mert zsákutcában vesztegel. Ennek következtében a kormányra sem tudnak hatni, ami nem biztos, hogy egészséges.
– Mi lenne a kiút?  – Az első lépés, hogy a baloldal kérjen bocsánatot 2006. október 23.-ért. A második lépés, hogy az ellenzék magára vonatkozóan döntést hoz: abbahagyjuk a lejáratást, és egy paktumot szeretnénk kötni a kormánnyal. Hollandiában ezt megtették 1917-ben: a különböző politikai közösségek megállapodtak egy ilyenben, és bár azok a társadalmi csoportok, amiket képviseltek, viszonylag elszigeteltek voltak egymástól (ez volt az úgynevezett „oszlopos társadalom”), az elitek egyeztettek, és ezzel egy évtizedekig jól működő, stabil politikai rendszert hoztak létre. Ezt éppen a nagyszabású bevándorlás bolygatta meg. Egy ilyen megállapodást el tudok képzelni Magyarországon is. Ha az ellenzék ilyen ajánlatot tenne, a jobboldalon is elgondolkodnának rajta. A harmadik feltétel pedig, hogy a baloldal fogadja el: a nemzet létező entitás, ennek a fogalomnak van tartalma, az emberek számára ez egy megélhető élmény. A probléma, hogy a baloldal liberális része ezt képtelen elfogadni, mert csak univerzalizmusban tud gondolkodni. – Az ön felesége észt, így közvetve érintett is: mit szól ahhoz, hogy újranyitja a kormány a 2014-ben, Navracsics Tibor döntése miatt bezárt tallini magyar nagykövetséget? – Természetesen nagyon örülök, nagyon rossz döntés volt bezárni, ezt elmondtam akkor is. Klasszikus esete annak, amikor a könyvelő csinálja a külpolitikát, nem a külügyminiszter. – Korábban azt mondta, a liberalizmus legnagyobb baja, hogy nem áll szóba azokkal, akik másképp gondolkodnak. A mostani kormány nem ezt csinálja? – A kormány 2014-2018 között három fontos ügyben nagyon is szóba állt a társadalommal, ha nem is feltétlenül az ellenzékkel. Érzékelve a társadalom reakcióit visszavonták az olimpiai pályázatot, a vasárnapi boltbezárást és az internetadót. Mindhárom téves döntés volt, de belátták. 2003 február 15-én egy hideg téli napon egy millióan tüntettek Londonban azért, hogy a brit kormány ne vegyen részt az Irak elleni invázióban. Tony Blair kormánya nem foglalkozott velük. – Az említett három ügyben nem kérdeztek meg senkit, megfutamodtak egy esetleges referendum elől. Mit szól a Brexit mostani állapotához? – Siralmas. Katasztrófa. Nem tudom elképzelni, hogy az EU belemegy abba, amit a brit kormány kér tőle. Hogyan képzelheti bárki is, hogy októberre meglesz a megállapodás? Attól tartok, nagyon kemény Brexit lesz és az a baj, hogy a kilépést támogatók ezt egyszerűen nem fogják fel. Van egy csomó nagyon égető gyakorlati probléma. Mi lesz Calais-val, mi lesz Doverrel? Ha elkezdik ellenőrizni a kamionokat, két perc alatt káosz lesz a torlódásból. Mi lesz fapados járatokkal? Nem kapnak majd engedélyt a repterek használatára. Nem lehet majd minden héten viszonylag olcsón hazautazni Budapestre. A Brexitet támogatók ezekbe bele sem akarnak gondolni. Aztán majd, ha bekövetkezik a baj, mutogatnak ránk, hogy „Azok a gaz kontinentálisok!”. – A kint élő magyaroknak kell aggódniuk? A letelepedési engedélyüket megtarthatják, de hosszú távon nem tudom, hogy milyen lesz a közeg velük szemben. Nem biztos, hogy befogadó. – Kizárják a Fideszt az Európai Néppártból? – 2018. július 19.-én, amikor beszélgetünk, azt mondanám, nem. De holnapra változhat a helyzet, minden nagyon cseppfolyós. Lehet, hogy eljutunk idáig is. A néppárton belül van egy baloldali szárny – a Benelux államok, a svédek, a portugálok egy része, akik kényelmetlenül érzik magukat velünk egy frakcióban. De mi történik, ha kizárják a Fideszt? Én feltettem egyszer-kétszer ezt a kérdést már, és nem kaptam választ. Pedig ez nagyon fontos. – És mi lesz?  – Eleve nehéz egy pártot kizárni a frakcióból. Egyéneket lehet (érdekes, hogy ez éppen a frakciószabályzat hetes cikkelye), de arra nincs szabály, hogy egy egész nemzeti delegációt kizárjanak. Egyénileg hogy zárnak ki? Majd kiállítanak minket a pódiumra, és egyenként szavaznak rólunk? Emberileg ez milyen lenne már? – Tegyük fel, hogy mégis megtörténik.  – Akkor lehet, hogy komolyabban vesszük majd Matteo Salvini ajánlatát, hogy legyen az Európai Parlamenten belül egy eurókritikus csoport, a Ligák Ligája. És akkor mindenki szembenézhet majd a következményekkel. – Mik lesznek a következmények?  – Létrejön egy blokkoló kisebbség, ami megvétózza mondjuk az új költségvetést. Működésképtelen lesz az egész EU. Vagy nem lehet majd új uniós biztost választani, mert ezek a „felforgatók” majd belekiabálnak a konszenzusba, amivel eddig mindig megválasztották a biztost. Én elkerülném ezeket a következményeket. – Milyen eredményt vár a jövő évi EP-választásoktól? Az elég valószínű, hogy a Néppárt és a szocialista frakció létszáma is csökkenni fog. – A hetes cikkelyt beveti Magyarország ellen az EP? – Persze. A négy baloldali frakció kivétel nélkül megszavazza majd. Sőt, vélhetően a Néppártból is lesznek, akik egyetértenek vele. A nagy kérdés csak az, hogy megkapja-e a kétharmados többséget. Más kérdés, hogy miképpen kezeli az ügyet a Tanács. – Professzorként mit gondol a CEU máig tartó kormányzati vegzálásáról? – Nem követem közelről az ügyet, de a megoldás küszöbén vagyunk. Nem tudom egészen pontosan, hogy most mire vár a magyar kormány, de megoldható a dolog. A CEU, azt hiszem, túlpolitizálta ezt az ügyet az első perctől kezdve. Én csak a magyar bürokrácia érzéketlenségét látom az egész ügyben, amelynek végül politikai tartalma is lett. A CEU úgy vélte, hogy a Fidesz-kormány megpróbálja az egyetemet bezárni. A másik tényező pedig a rektor személyisége, hiszen ő mégiscsak politikus volt. Úgy érezte, hogy politikai ügyet kell csinálnia az egészből, természetesen tárt karokkal fogadták Brüsszelbe.  – Kötelezettségszegési eljárás indult az ügyben, ahogy a Stop, Soros! miatt is. – Nem tudom, hol tart az eljárás a CEU-ügyben. Magyarországon azt senki sem nézi meg, hogy hány ilyen eljárás folyik összesen. Spanyolország vezeti a listát, mi a középmezőnyben vagyunk, tűrhetően teljesítünk. Mindenképp lesz megoldás, nem fújnám fel különösebben. A CEU-ügy elfelejtődik maximum két év múlva. – Ön 2016-ban arról posztolt az egyik közösségi oldalon, hogy levágott disznófejeket kellene rakni a határkerítésre, amelyek távol tartják a bevándorlókat. Most is kirakná ezt az üzenetet? – Az egy válasz volt egy másik üzenetre. Nem gondolkoztam azon, hogy most kitenném-e, ezért erre a kérdésre nem is tudok egyenes választ adni.

Névjegy

A Fidesz európai parlamenti képviselője, politológus, egyetemi tanár 1950-ben távozott a családjával Londonba, iskoláit a szigetországban és Belgiumban végezte. Volt a világ legrangosabb nemzetközi politikával foglalkozó intézetének, a Chatham House-nak a munkatársa, de dolgozott a BBC-nek is. 2003-ban lépett be a Fideszbe, 2004 óta EP-képviselő.

2018.07.21 10:30
Frissítve: 2018.07.21 14:04

Kísért a rezsicsökkentés - a tarifák meg elszálltak

Publikálás dátuma
2018.07.20 11:00

Fotó: / Kállai Márton
Az Európai Bizottság az öt évvel ezelőtti rezsivágás kapcsán bíróság elé idézi hazánkat, ám a jelek szerint ez ma már se a Fideszt, se az akkor kárvallott multikat nem hozza lázba.
Az energiaárak kapcsán is pert indít a magyar kormány ellen az Európai Bizottság – derül ki a tegnapi brüsszeli közleményből. Az eljárás a 2013-as rezsicsökkentésre tekint vissza. Az akkori energiatőzsdei csúcsok idején az állam csak úgy tudta csökkenteni a hazai lakossági díjakat, hogy a módosítás „előkészítését” végző energiahivatal a közműcégek egyes költségeinek elismerését szabálysértően megtagadta. Ilyen kötelezvénynek számított az ágazatra kivetett különadók – így például a vezetékek méterére szabott közműadó -, a tranzakciós illeték, vagy épp a csövekből elszivárgó gáz árának a tarifába „építése”. Ennek elmaradása miatt a külföldi tulajdonú közművek zöme perelt, amit 2013 közepére értelemszerűen meg is nyertek. Orbán Viktor ehhez kapcsolódó, egyik leghisztérikusabb parlamenti felszólalásában a szokásos energiamultizás mellett kemény szavakkal illette a „családok ellen”, illetve a „rezsicsökkentés eltörlése érdekében” döntő magyar bíróságot is, amit a Kúria visszautasított.

De nem volt megállás: a Fidesz politikai kampányt épített a „támadásra”, aminek csúcspontjaként több millióan aláírásukkal álltak ki a „rezsicsökkentés politikájának megvédése” mellett. Különösebben nem zavartatták magukat azáltal, hogy szakértők szerint a törvényes állapotot rezsiemelés nélkül is helyre lehetett volna állítani. A kormányfő haragjából fogant akkori törvénymódosítások szerint viszont a közműhivatal vesztett per esetén se köteles a szolgáltatók jussát megtéríteni, az addig szabályoktól eltérően díjmódosítási javaslatát indokolnia se kell, az perrel nem támadható. 
Németh Szilárd lefokozott "rezsitábornok" emlékezetes támadásokat indított az energiacégek ellen
Bár Brüsszel és az energiabefektetők tagadják az egymás közti háttéregyeztetéseket, sőt a bizottság szerint nem is a rezsicsökkentést vizsgálják, a három éve indított kötelezettségszegési eljárás jelentős részben a multik tarifavágással kapcsolatos, amúgy jogos panaszait rótta fel a magyar kormánynak. Ezt ugyanakkor további pontokkal egészítették ki. Szintén a hazai rezsicsökkentést szolgálta, hogy a lakosságnak szánt energiára a magyar kormány a többinél alacsonyabb szállítási tarifát engedélyezett, ami sérti az egyenrangú hozzáférés elvét. Emellett Orbánék baráti gázkereskedőiknek mindennemű verseny nélkül biztosították egyes kedvező gázvezetékek használatát. (Ennek nyomán kerülhetett különböző áttételekkel több tízmilliárd közpénz a MET nevű, kormányfő-közeli gázkereskedőhöz.) Emellett az Európai Bizottság tényleges függetlenséget és tarifamegállapítási jogot követelt a közműhatóság számára. Erre a magyar kormány, ha nem is pávatánccal, de verbunkossal válaszolt. A követeléseknek hol érdemben, hol látszólag, hol ideiglenesen, hol suba alatt, hol részben, leginkább azonban egyáltalán nem tett eleget, alapvetően az időhúzásra játszva. Az olcsó gázbeszállítást lehetővő tevő osztrák vezeték használati jogát például azonnal elvették a baráti vállalkozóktól. A kormánynak alárendelt energiahivatal helyett megalapították a „csak az országgyűlésnek jelentő” Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalt (MEKH). Ennek vezetőjét, a kormányfő drukkertársát, Dorkota Lajost viszont egyenesen a Fidesz-frakcióból igazolták le. 
25 százalékkal csökkentették körülbelül a lakossági energiadíjakat
A MEKH valóban maga állapíthatja meg a tarifa egy kisebb részét, ám a nagyobbik hányadra továbbra is a szakminiszter – a politika – mondja rá az áment. A hatóság szakmai érvekkel élesen szembehelyezkedő rezsidöntései azóta is szinte kizárólag a parlament kormánypárti oldalának elvárásait tükrözik. Az alkalmazott harceszközökbe belefért, hogy a Fidesz politikai kampányaiban Brüsszelt is felvette a „rezsicsökkentés-ellenes” bűnösök listájára – sőt az EU számos más rezsiügyi kérésének is nyíltan ellenáll -, közben pedig az igazságügyi miniszter egy kiszivárgott levelében látszólag minden kívánság teljesítését ígérte be. Habár utóbbi értelmezés ellen a Fidesz kikelt, mégis behódolásként hatott, hogy 2017 elején csendben visszaállították a MEKH ármódosítás-indoklási kötelezettségét és annak perelhetőségét. Ám néhány hónapra rá ezt egyszerűen újra eltörölték. Eközben halkan javítottak a hálózatok költségtérítésén. Az adók beépítésére és a szállítási tarifák egységesítésére viszont a jelek szerint semmi szín alatt nem hajlandóak. Az eltelt idő ugyanakkor valóban nagyon sokat változtatott a helyzeten. Miközben a világpiaci tarifák azóta tartósan a töredékükre estek, az Orbán-kormány ezt – egy 12 ezer forintos, a választások napjára időzített egyszeri árkedvezményt leszámítva - egyáltalán nem érvényesítette a lakossági tarifákban, ami jelentős profitemelkedést eredményezett az energiaszektorban. A csökkentés elmaradását többek között épp az EU-eljárással indokolták, amely százmilliárdosra becsült költségeire úgymond tartalékolniuk kell. Ráadásul eközben az egész iparág egyre inkább állami kézbe került. Ebből ugyanakkor a megmaradó multik – a német E.ON és RWE – is hasznot húz, hisz az állami energiacégek belső tarifáit már csak a multikéval együtt növelhetik. Így köreikből a per kapcsán azt a véleményt hallhattuk, hogy mivel a 2013-2014-es mélypontot kisebb-nagyobb áldozatok árán túlélték, azóta dühük a kétharmados politikai többséggel kötött baráti háttérmegállapodások nyomán elpárolgott, így a támadások helyébe immáron egymás lehetőség szerinti támogatása lépett. Ráadásul a kabinet bármiféle érdemi válasszal bőven ráér a per több év múlva várható jogerős lezárultáig. Ha pedig akkor is Orbán Viktor dönt az ország politikájáról, biztosak lehetünk abban, hogy annak tényleges teljesítéséből is kifarol. Csütörtökön ennek megfelelően se a Fidesz, se a multik nem reagáltak a per hírére.

Felszólítás-sorozat

Az Európai Bizottság a júliusi kötelezettségszegési eljárásokat összegző csomagjában öt terület miatt küldött felszólító levelet Magyarországnak, és ezzel kötelezettségszegési eljárást indított egyebek mellett a légi járművek üzemben tartására vonatkozó, a tengeri közlekedéshez és közúti fuvarozáshoz kapcsolódó szabályok, valamint a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkezőkről szóló uniós irányelv nem megfelelő végrehajtása miatt. Ez utóbbit azért, mert a magyar jog nem teszi lehetővé az állatorvosi képesítéssel rendelkező nem uniós állampolgárok számára - még ha nálunk szerezték is a diplomájukat -, hogy állatorvosként praktizáljanak Magyarországon.

2018.07.20 11:00
Frissítve: 2018.07.20 12:21