Bukhatjuk az EU-s pénzt a korrupt kormány miatt

Publikálás dátuma
2018.03.17 06:00

Fotó: /
Az uniós szakbizottság jelentése szerint el kell indítani Magyarország ellen a 7-es cikkely szerinti eljárást, és ha nem csatlakozunk az európai ügyészséghez, fel kell függeszteni az EU-pénzek folyósítását.

Súlyos következtetéseket fogalmaz meg jelentéstervezetében a magyarországi korrupciós viszonyokat és az EU-támogatások felhasználását vizsgáló EP-bizottság – értesült a Népszava. A Költségvetési Ellenőrző Bizottság által készített, lapunk birtokában lévő dokumentum szerint az uniós támogatásokat az eredeti rendeltetésüktől eltérően, az EU alapértékeit veszélyeztető módon használta fel a magyar kormány, és ezt szankcionálni kell.

Mint emlékezetes, az Európai Parlament tavaly májusi állásfoglalása döntött az ún. 7-es cikkely szerinti vizsgálat elindításáról. A cél annak kiderítése, hogy szükség van-e uniós fellépésre Magyarországon az EU alapértékeinek védelmében. A vizsgálatot az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság folytatja le, a procedúra részeként ugyanakkor a költségvetési bizottság is elkészíti a maga jelentését, amelynek fókuszában a támogatások felhasználása áll. Ez utóbbi testület most arra jutott, hogy indokolt a mielőbbi beavatkozás. „A Költségvetési Ellenőrző Bizottság felhívja az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat: mivel a korrupció jelenlegi szintje, valamint az államháztartás átláthatóságának és elszámoltathatóságának hiánya az EU-ról szóló szerződés 2. cikkében említett értékek megsértését jelentheti, ezért indokolja a 7. cikk szerinti eljárás megindítását; felhívja a Bizottságot, hogy amennyiben a tagállamok nem hajlandóak az Európai Ügyészséghez történő csatlakozásra, az uniós pénzeszközök felhasználását fel kell függeszteni”.

A költségvetési bizottság konkrét hiányosságokkal indokolta a véleményét. Jelezte, hogy az EU-támogatások a magyar GDP 1,9-4,4% -át teszik ki, és az állami beruházások több mint felét adják, ugyanakkor a magyar korrupciós index 2008 óta 19 ponttal csökkent (így az egyik leggyengébben teljesítő tagállammá váltunk), az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által a 2013-2016 közötti időszakra vonatkozóan végzett 41 országos vizsgálatnak (ami a második legtöbb az EU-ban) a 85 százalékát „igazságügyi és pénzügyi ajánlásokkal” zárták, az elmarasztalások pénzügyi hatása elérte az összes támogatás 4,16 százalékát, ami az Unióban a legmagasabb, és túlságosan nagy (36 százalék) az egyszereplős közbeszerzések aránya.

Fotó: Tóth Gergő

Fotó: Tóth Gergő

A Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentéstevője az Európai Néppártban (a Fidesz pártcsaládjában) ülő Ingeborg Gräßle, aki korábban a felcsúti kisvasút ügyében is vizsgálódott idehaza, és meglehetősen békülékeny álláspontra helyezkedett, vagyis nem arról van szó, hogy „Magyarország ellenségei” alakították ilyen kemény hangúvá a jelentéstervezetet. A Népszavának név nélkül nyilatkozó európai bizottsági forrás szerint arról van szó, hogy a kormányzati korrupció szintje veszélyezteti az EU-támogatások céljainak érvényesítését, és sérti a magyar emberek érdekeit. - A cél, hogy a kormány visszatérjen az uniós jog keretei közé, mivel különben Magyarország elveszítheti az EU-támogatásokat – fogalmazott.

Eljárásrend
Az EU-szerződés (atombombának is nevezett) 7-es cikke lehetőséget teremt az EU számára, hogy alkotmányos eszközökkel megvédje az identitása alapját alkotó értékeket. A 7. cikk egy több lépcsős eljárást rögzít. Első lépésként a Tanács négyötödös többséggel és az EP egyetértésével megállapíthatja, hogy EU értékei súlyos sérelmének „egyértelmű veszélye” áll fenn. Az érintett tagállamot meg kell hallgatni, és a Tanács ajánlásokat is megfogalmazhat arról, hogyan kellene a vitás helyzetet megoldani.
Ezután az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács jogosult fellépni. A tagállamok egyharmadának, vagy az Európai Bizottságnak a javaslata alapján az Európai Tanács egyhangúan kimondhatja, hogy egy tagállam súlyosan és tartósan megsérti az alapértékeket. Ezután a Tanács minősített többséggel dönthet különféle szankciók bevezetéséről, akár a tagállam szavazati jogának felfüggesztéséről is.

Szerző
2018.03.17 06:00

Laptopflotta, milliós gépek, krioszauna – mire költik a kézilabdában a közpénzt?

Publikálás dátuma
2018.10.22 11:00
Luxus szolgálati kocsi az ultramodern csarnok előtt: a kormány évi 200 millió forintot költ a Neka támogatására
Fotó: /
Ha nem is milliárdos nagyságrendben, mint egyes a politikának kedves fociklubok esetében, de a kézilabda utánpótlásklubok is jelentős mennyiségű taotámogatást vehetnek fel évek óta. Megnéztük, hogyan gazdálkodnak a közforrásokkal.
„Mindenben elmaradunk a világ élvonalától” – idézte még tavaly decemberben a Nemzeti Sport Mocsai Lajost, miután a magyar női kézilabda válogatott 15. helyen zárt a világbajnokságon, ami minden idők leggyengébb szereplése volt. A korábban a férfi-, és női felnőtt-válogatottal is vb-ezüstöt szerző szakember szerint „a világbajnoki címet elhódító, a nyolcaddöntőben a mieinket elbúcsúztató franciák sikerének záloga a jól megszervezett, következetes utánpótlásképzésben keresendő”. Furcsa kijelentések ezek a Nemzeti Kézilabda Akadémia szakmai főtitkárától hat évvel azután, hogy a kormány lehetővé tette, hogy a cégek öt látványsport esetében (labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, jégkorong, vízilabda) egyes sportklubok támogatásával csökkentsék a társasági adófizetési kötelezettségüket. A taotámogatások hamar roppant népszerűek lettek, nem utolsó sorban azért, mert egyes kormányzati szereplők által kedvelt sportklubok támogatásával nyilvánvalóan politikai jópontokat is lehetett szerezni. Mással aligha lehetne magyarázni, hogy az MFOR üzleti hírportál kimutatása szerint például a futballklubok közül messze az egyébként harmatos teljesítményt nyújtó felcsúti Puskás Akadémia kapta a legtöbb pénzt: 2017 végéig a foci 23.2 milliárd forintnyi TAO-forráshoz jutott, ebből 14-et kapott a miniszterelnök kedvenc klubja. Az MFOR szerint egyébként összesen 450 milliárd forint áramlott az öt sportágba a jelzett időszakban. Ez megegyezik azzal, amit eddig a „tömeges bevándorlás és terrorellenes intézkedések” kezelésére fordítottak a központi költségvetésből. Ehhez képest egyelőre semelyik sportágban nem sikerült előrelépést produkálni, sőt, több elemzés szólt arról éppen a kézilabda, vagy a vízilabda (de ugyanezt elmondhatjuk a foci kapcsán is) utóbbi évekbeli eredményeivel kapcsolatban, hogy a rengeteg pénz valójában kontraproduktív módon hatott: a klubok elkezdtek drága külföldi játékosokat igazolni, miközben a tehetséges magyar fiataloknak egyre nehezebbé vált a bekerülés az első csapatba. A labdarúgás és a TAO-pénzek kapcsolatáról már számos elemzés született, mivel itt forognak látványosan a legnagyobb összegek. A TAO-pénzek jelentős részét teszik ki ugyanakkor azok a „kisebb” tételek is, amik gyakran nem érik el a média ingerküszöbét. Több tucatnyi például azon kézilabdaklubok száma, melyek jelentős, tíz milliós, vagy akár száz millió forintot is meghaladó TAO-támogatáshoz jutnak egy évben. Ebben a cikkünkben azt vizsgáltuk meg, hogy hogyan zajlik ezek felhasználása, mennyiben bánnak a klubok takarékosan ezzel a közpénzzel – hiszen végül is erről van szó. A bemelegítés kedvéért röviden összefoglalva, a rendszer úgy működik, hogy egyes kézilabdacsapatok megírják sportfejlesztési programjukat (SFP), melyben tételekre bontva pályázhatnak: személyi jellegű ráfordítások, tárgyi eszköz beruházás, felújítás (nem ingatlan és ingatlan), utánpótlás-nevelés feladatainak támogatása, általános képzés, szakképzés. Ezeket a programokat elküldik a Magyar Kézilabda Szövetségnek (MKSZ), ami számos szempontot figyelembe véve (például önköltség, korábbi támogatás, létszám, stb.) elbírálja, mekkora összegre jogosult a csapat, valamint a program leadója (ez az ún. közreműködői díj, ami akár többmilliós nagyságrendű is lehet). A programoknak elméletileg a Kormányrendelet 4. §-ának (11) bekezdése alapján minden csapat oldalán elérhetőnek kell lenniük – habár ez nem mindig teljesül. Megnéztük az MKSZ idei TAO listáját, és kimagaslóan magas támogatás, politikai közelség vagy már korábbi TAO ügyekre (Szigetszentmiklós focistadionja) alapozva válogattuk ki csapatainkat: a Csömöri Sport és Szabadidő-szervező Nonprofit Társaságot, a Kozármisleny Sportegyesületet, a Hódmezővásárhelyi Leány Kézilabda Club Egyesületet, a Gödöllői Sportegyesületet, a Szigetszentmiklós Kézilabda Sport Kört, a Balmazújváros Utánpótlás Kézilabda Egyesületet, a Csenger Városi Kézilabda és Sport Clubot, a Budai Farkasok Kézilabda Klubot, a XVI. kerületi Kézilabda és Modellező Egyesületet, a Büki Testedzők Körét, a Kallósemjéni Szabadidő Sportegyesületet, a Páterdomb Lakótelepi Sport Clubot, a Helló, Gyömrő!-t, valamint a Kézilabda Szeged Sport Egyesületet. Az SFP-knél, miután a fentebbi csapatoknál mindet, más csapatoknál pedig számosat átolvastunk, arra jutottunk, hogy két fontosabb részt érdemes összevetni: a tárgyi beruházásokét és az utánpótlásét. Ennek oka, hogy itt a csapatoknak valamilyen indoklással (ilyenek általában, hogy versenyeztetéshez, vagy a megnövekedett létszám miatt szükségesek) meg kellett összegszerűen adniuk, hogy miből és mennyit, de legfőképpen mennyiért igényelnek. Általános tételek voltak természetesen a kézilabda, a mez és nadrág, a kapu és kapuháló, a szabadidőpóló, a gálamelegítő, technikai frontról pedig a nyomtató, számítógép és laptop. Ezek árai a felhozatalhoz hasonlóan változatosak voltak, például kézilabdát igényeltek a csapatok 7087 forintért (Szigetszentmiklós 2015), 10 ezerért (Csömör 2015), 12 ezerért (HLKC 2013 és 2016), 15 ezerért (Csömör 2014, BTK 2015, Szigetszentmiklós 2013, 2014 és HLKC 2015), 16 ezerért (HLKC 2018), 20 ezerért (Gödöllő SE 2015) és 22 ezerért is (Kozármisleny 2018, Kállósemjén 2018). Látható, hogy pár év alatt az egyes csapatoknál akár 14 ezer forintnyi eltérést is okozott a kézilabda változó árfolyama. Az ok az ekkora eltérés mellett persze az, hogy míg a 2015-ös Szigetszentmiklósi csapat kérvényét erősen meghúzta az MKSZ, addig a drágább labda igénylői szabadon garázdálkodhattak. Hozzá kell tenni, hogy az MKSZ minden éves pályázatra kiadott benchmarkjában a legmagasabb árat rúgó évben, azaz 2018-ban szintén 22 ezer forint szerepelt. 
De ehhez hasonlóan nagy eltérés mutatkozott a mezek terén is, ahol 8000 forinttól 17 ezerig mozgott az árkategória (előbbi Kállósemjén 2017, utóbbi Gödöllő 2015, a többi csapat ezekben az években átlagosan 10-12 ezer között rendelt). Ugyanígy működött a 20-25-30-32 ezer körül mozgó gálamelegítő, a 171-től 300 ezren át félmillióig tartó kapuvásárlás, vagy a 20-25-30-40-55 ezer között változó kézilabdacipő. A sokaknál igényelt mikrobusz (8+1 fő) is 9430 000-tól 13 millióval bezáródó skálán mozgott, ennek érdekessége volt, hogy míg 2017-ben a Páter SC-nél és Gyömrőnél „Az MKSZ vonatkozó stratégiája alapján a(z) Mikrobusz 8+1 projektelem nem támogatott” indoklással ezek elutasításra kerültek, addig például a KSZSE 2014 és 2016 között 4 darab buszt is kapott. Nem a mikrobusz volt az egyetlen, amelyet a KSZSE módszeresen halmozott. 2014-2017 között mindössze 7 darab laptopot (150-től 250 ezerig), 4 darab számítógépet 250 ezerért, 2 darab 150 ezres fényképezőgépet és 3 darab televíziót kapott, ebből egy 100 ezer értékben, kettő 200 ezerben. Azaz, ha úgy nézzük, egy kézilabdacsapat 4 év leforgása alatt majdnem utolérte egy átlagos iskola számítógéptermének kapacitását adminisztrációs okokra hivatkozva. Azonban nemcsak számítógépterem felépítésében jeleskedtek csapataink, hanem például konditerem és hol alternatív, hol sima gyógyászati eszközök gyűjtögetésében. Kiemelkedő példa a pulzusmérő óra, amiből 2016-ban Kozármisleny 20 darabot rendelt 44132 forintért darabját, 2017-ben pedig a HLKC 3 darabot 66161 forintért, Balmazújváros 38 darabot 90 ezerért és a Budai Farkasok 5 darabot 26858-ért. Habár a pulzusmérő még akár indokolt is lehetne, mégis érdekes, hogy ugyanaz az eszköz egyazon évben több mint 60 ezer forintnyi darabáras különbséggel lett megítélte, de mentségükre szóljon, hogy az MKSZ vonatkozó benchmarkja alapján 2017-ben valóban 90 ezerbe került egy pulzusmérő óra. Kérdéses az is, hogy miért rendelt Balmazújváros szintén 2017-ben például 10 darab felszerelt orvosi táskát összesen 200 ezer forint értékben (minden más csapat csak egyetlen darabot rendelt ebből) vagy a Gödöllő SE többmilliós értékben 54 tételnyi kondieszközt. 2017 bizonyára a konditermek éve volt, hiszen Gödöllő mellett Kozármisleny csapata is rendelt magának egy garnitúrányi kondigépet 16272 000 forintért. Emellett talán kicsit érthetetlen az is, hogy miért igényel egy kézilabdacsapat BTL 600 lökéshullám terápiás berendezést 350 ezerért (Kozármisleny 2017), esetleg BTL-6000 high intensity laser 7W-t 131018 forintért (XVI. kerület, 2016). Ha utóbbi két dologról esetleg az olvasónak sincs fogalma, ne csüggedjen, nekünk sem volt sok. Előbbi egy mindössze 7 kg-os hordozható gép, „a legerősebb lökéshullám”, mely állítólag gyors megoldást biztosít például izomfájás esetén. Utóbbi szintén hasonló funkciót betöltő fizioterápiás eszköz. A Kozármisleny csapata 2018-ban sem tétlenkedett ritkán hallott eszközök rendelésében, 2215242 forintért magukévá tettek egy Game Ready berendezést is. Ha önt is felcsigázta a szintén fájdalomcsillapító hatású és mindenféle dolgot biztosan tudó jeges, kétmilliós valami, a Terápia Shopon Ön is megrendelheti. De ha esetleg valami könnyedebbre vágyik, ugyanebben az évben szintén a Kozármisleny rendelt magának 600 alkalomnyi krioszaunázást, melynek ára 5000/alkalom. Ahogy pedig haladtunk a fizioterápiás és különböző gyógyászati eszközök, felszerelések, technikai vívmányok útvesztőjében, Kállósemjén 2018-ban leadott multifunkcionális nyomtató (fekete-fehér, színes, scan) igénylésénél, melyből egy darab 350000 forintba került, már végképp ellenállhatatlan vágyat éreztünk a fentebb említett tárgyak árainak felkutatására. Általános tapasztalat, hogy úgy néz ki, abban az országban élünk, ahol interneten olcsóbban rendelheti össze kedve szerint egy sportfejlesztési program tételeit bárki, mint maguk a kézilabdacsapatok. Nyilvánvaló, hogy fix árakat nem lehet mondani, hiszen vannak olyan márkák és ilyen meg olyan extra anyagok és okos gépek, amik megütik a fentebb leírt árkategóriákat. Azonban felmerül a kérdés, hogy egy kézilabdacsapat miért nem elégszik meg a Media Marktban található 80 ezres laptopokkal, esetleg egy sima 50 ezres 32 colos televízióval, a Decathlonban 14900-ért már megvehető Hummel cipőkkel (ami egy elég jó kézilabdaruházati márka), vagy ugyanezen márka drágább mezei közül a 8600 forintos női és férfinél a már-már luxuskategóriás 10600 forintos mezekkel. A fentebb említett nyomtatóból pedig akárhogy is keres az ember a Media oldalán, 300 ezer fölé nem rúg multifunkcionalitásuk ellenére sem az áruk, sőt, az állítólagosan legnépszerűbb Canon mindössze 150 ezerért megvehető, és akkor a 20 ezer forint alatti húsz darab eszközre rá sem néztünk. Ehhez hasonló a már említett 90 ezres pulzusmérő óra esete, ami iszonyatosan high-tech lehet, ha a Decathlonban 15 ezerért adják a legdrágábbat belőle. A kézilabdacsapatok játékosainak ilyen szintű jóléte azonban itt már minket is motiválni kezdett. Vagyis nem is minket, hanem kitalált 9-től 14 éves kislányunkat, aki a felhívott hat csapatnál akarta kezdeni vagy folytatni kézilabda karrierjét. Kicsit tartottunk attól, vajon ekkora támogatások mellett mekkora összeg hárul a szülőkre – de a felhívott csapatok alapján (hat klubnál érdeklődtünk) szerencsére kiderült, hogy a legtöbb eszközt biztosítják a sportklubok, egyedül a tagdíjat kell fizetni, ami a maga 3000-6000 körüli nagyságában, pláne a támogatások összegéhez képest nem számít soknak. Volt egyébként olyan egyesület, ahol meg is mondták, hogy mióta TAO-támogatás van, nem szorulnak rá a szülői hozzájárulásra, így megszüntették. A fenti adatokból több következtetést is levonhatunk. Az kétségtelenül nagyon pozitív, hogy a korábbi évek gyakorlatával szemben, amikor sok klubnál több tízezer forintot kellett kifizetni mezre, cipőre, labdára, ezeket már minden klub térítésmentesen biztosítja, vidéki meccsek esetében több klubban az étkezést is biztosítják, állják a versenyzés költségeit. Azt sem mondhatjuk, hogy bármelyik általunk megvizsgált klubnál korrupciógyanús pályázatokat találtunk volna. De az egyértelműen kitűnik az adatokból, a beadott és elbírált pályázatokból, hogy a bőséges TAO-források pazarló rendszert hoztak létre, amelyet az MKSZ által kiadott benchmark nemhogy szabályozna, de még szinte támogat is. Egy minden évben megpályázott és elnyert furgon, egy 11 darabos laptop-flotta szükségessége azért kapásból megkérdőjelezhető, de még a többi tételnél is világosan látszik, hogy a klubokat semmi nem ösztönzi arra, hogy takarékosan bánjanak a közpénzzel. Ha ugyanabból a mezből, melegítőből, kapuból vagy labdából simán igényelhetnek drágát is, mert jó eséllyel megkapják rá a pénzt, akkor miért is rendelnék meg az olcsóbbat? Annak sem sok nyomát látni, hogy az MKSZ részéről alaposan ellenőriznék az egyes pályázati tételek indokoltságát, azt pedig pláne nem, hogy nem lenne-e lehetőség költségkímélőbb megoldásra. Pontosabban mintha egyes klubokra „pikkelne” a szövetség, míg másokat a tenyerén hordozna: van, aki egyszerűen nem tud hibázni, gyakorlatilag mindenre kap pénzt, máshol viszont vasszigorral irtanak ki komoly tételeket a pályázatokból. Összességében elmondhatjuk tehát, hogy bár vannak pozitív hozadékai, a TAO-rendszer nem csak a foci és a tíz milliárdos tételek esetében nyit teret a közpénzek pazarlásának, de sokkal kisebb tételek esetében is, a számlát pedig végül úgyis mi fizetjük majd.
A cikk a Transparency International támogatásával, a szervezet oknyomozó mentorprogramja keretében készült.
2018.10.22 11:00
Frissítve: 2018.10.22 11:00

Súlyos szakemberhiány: szorításban az autóipar

Publikálás dátuma
2018.10.20 09:00
MINISZTERI MUSTRA - Palkovics László az innovációt erősítené
Fotó: MTI/ ILLYÉS TIBOR
A hazai autóiparnak bedolgozó vállalkozások piaca stabil, de a folyamatos fejlődés miatt állandóan résen kell lenniük. Több száz kis- és közepes vállalkozás függ a multiktól.
Az autógyárak gazdasági jelentősége elvitathatatlan, hiszen a teljes ipari termelés 24 százalékát tette ki a járműgyártás. Az elmúlt évben 8000 milliárd forint értéket termelt az ágazat, idén várhatóan meghaladja a 9000 milliárdot, s ez a feldolgozóipar csaknem 30 százaléka, és a teljes GDP több mint 21 százaléka. A járműgyártás hozzávetőlegesen a teljes export 25 százalékát adja - derült ki az Equilor Zrt. lapunknak adott tájékoztatásából. Így érthetően nagy érdeklődés övezte a az autóipari beszállítók tegnap zárult háromnapos seregszemléjét, az Automotíve Hungary kiállítást.   A járműgyártás háttériparát képviselő cégek mellett tekintélyes területen mutatkozott be a három nagy hazai autógyár, a Mercedes, az Audi és a Suzuki is.  Az összességében mintegy 170 ezer embert foglalkoztató iparágat a kormány is megkülönböztetett figyelemmel kezeli, ami a fejlesztésekhez adott forintmilliárdok is tükröznek.  Mint emlékezetes, legutóbb a BMW új debreceni gyárának építéséhez ígért a kormány 12 milliárd forint készpénzt, és az előkészítési feladatokból számos részt átvállal. Szintet lép a magyar autóipar, cél, hogy a gyártás mellett Magyarország élen járjon a technológiák fejlesztésében is - mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a rendezvény megnyitóján, amelyen 15 ország 236 kiállítója mutatkozott be. Szólt arról is, hogy a nemzetközi és a hazai járműipar jelentős kihívások és változások előtt áll. Példaként említette az autók károsanyag kibocsátására vonatkozó jelentős csökkentés végrehajtását. A miniszter kiemelte, a digitalizáció, az Ipar 4.0 a járműgyártásban is magával hozza a különböző iparágak összekapcsolódását, az 5G technológia, a Big Data lehetővé teszi a járművek valós idejű kommunikációját, ezzel a meglévő közúti infrastruktúra hatékonyabb kihasználását, a forgalomsűrűség és a balesetek számának mérséklését. Ez a nem túl távoli jövő, az autóipar beszállítói viszont a jelen gondjaival küzdenek. A munkaerőhiány, a vevők egyre fokozódó minőségi elvárásai, a szigorú szabványoknak megfelelés és az éles árverseny nagy kihívás elé állítja a mintegy félezer hazai telephelyű céget.  A PwC Magyarország autóipari beszállítói felmérése szerint a beszállító cégek 40 százaléka 500 embernél többet foglalkoztat, a 100 és 500 alkalmazott közötti létszámmal 35 százalékuk működik és negyedüknél 100-nál kevesebben dolgoznak. A tulajdonosi hátteret tekintve 63 százalékuk külföldi, míg 35 százalék magyar többségi tulajdonban van, a fennmaradó részen az állami, illetve a vegyes vállalatok osztoznak. A tanulmányból az is kiderül, hogy a magyarországi beszállítók több mint fele első kategóriába sorolt partner, vagyis közvetlen kapcsolatban áll az autógyárakkal. Az ilyen cégek és az autógyárak együttműködése nem korlátozódik kizárólag az alkatrész beszállításra, a fejlesztésben is bekapcsolódnak. A tulajdonosi összetétel utal arra, hogy a Magyarországon működő összeszerelőüzemek nagyobbrészt hozták magukkal a máshol is partner beszállítóikat. A gyárak elhárították a tulajdonosi összetétel szerinti kategorizálják beszállítóikat. A Mercedes-Benz kecskeméti gyárának széles magyarországi beszállítói körrel van kapcsolata akár a gyártásról, akár a gyár bővítésénél az építkezésről legyen szó, de a tulajdonosi hátterüket nem vizsgálják. Amely cég magyar adószámmal rendelkezik, azt a Mercedes magyar beszállítónak tekinti – mondta a Népszavának Ludvig Orsolya, a kecskeméti gyár kommunikációs vezetője. Azt sem tudta pontosan megmondani a szakember, hogy a Kecskeméten gyártott luxusautókban mekkora a magyar beszállítók termékeinek aránya, ugyanis sok német beszállító is itt gyártatja le az alkatrészeket, ám az autógyárral a németországi székhelyű cég áll szerződéses kapcsolatban. Összességében így is jelentős százalékban magyarországi beszállítók termékeit építik be Kecskeméten a gyártószalagról legördülő Mercikbe. Az Audi Hungaria magyar szériabeszállítóinak száma évről évre növekszik: jelenleg 90-nél is több magyar céggel dolgozik együtt a vállalat. Az Audi Hungaria magyar beszállítói a 2017-ben több, mint 373 millió euró árbevételt könyvelhettek el. A Magyar Suzuki Zrt. a saját dolgozói mellett a beszállítói és márkakereskedői körrel együtt tízezernél több ember számára teremt munkalehetőséget. Az esztergomi gyárba több mint 4500 különböző alkatrész érkezik, mintegy 240 beszállítótól. A gépjárműgyártáshoz szükséges olyan gyártási alapanyagok sorolhatók ide, mint a préselt lemezek, a műanyag alkatrészek nyersanyagául szolgáló polipropilén granulátum, vagy épp a funkcionális elemek, mint a szintén hazai beszállítótól, just-in-time (éppen időben) rendszerben érkező ülések - mondta a Népszavának Ruska Viktória, a Magyar Suzuki Zrt. kommunikációs vezetője. Az autó háttéripari seregszemlén ugyan bizakodó volt a hangulat, ám az is egyértelművé vált, hogy tisztában vannak azzal, viharfelhők gyülekeznek az európai, de a világ autógyártása fölött is. Figyelmeztető jel például az is, hogy az Európai Unóban mintegy 25 százalékkal zuhantak az új autó eladások szeptemberben. Ennek egyik oka, mint azt a Népszava korábban megírta, hogy az Audi és a Volkswagen késve adta be a néhány modelljére a szeptembertől hatályba lépett új teszt előírások alapján a típus tanúsítványt az európai auditált laboroknak. Márpedig a 2015-ös dízelbotrány kitörése óta a brüsszeli, de sok nemzeti közlekedési hatóság is szigorúbban ellenőrzi a laboratóriumi és a forgalomban mért fogyasztást, illetve szén-dioxid és a dízel motorok esetében a nitrogén-oxid, valamit korom kibocsátást. Az új szabályozás alapján minden típus,minden modelljére külön el kell végeztetni a vizsgálatokat, s ez a márkákat tekintve több száz modellt jelent. Az is érzékenyen érintheti a magyarországi beszállítókat, hogy sok más márka mellett, az Audi eladásai például 60 százalékkal estek vissza. Idén szeptemberben a négykarikás márkából még 32 ezret sem sikerült eladni. A Mercedes ehhez képet alig érezte meg az eladások csökkenését, bár azért az elkönyvelt 12 százalékos visszaesés sem kevés. Ám még így is eladtak 80 ezret ebből a presztízs autóból. Az eladások szeptemberi drámai mélyrepülése azért is érinthette érzékenyen az autógyárakat, mert az év első 8 hónapjában még szárnyalt az európai és a világ autópiaca. A szakemberek nem szívesen bocsátkoznak jóslásokba, de többen is úgy vélik, jövőre az előrejelzéseknél alacsonyabb világgazdasági növekedés várható, de az euroövezet és a hazai autógyárak szempontjából igen fontos német gazdaság bővülése is elmaradhat a várttól. Az amerikai elnök, Donald Trump vámháborúja pedig csak növeli a kockázatokat és az európai autókra kivetett vámemelés ötlete még nem biztos, hogy végleg lekerült a napirendről. Az autóipari beszállító vállalkozások a fejlődésüket, növekedésüket gátló tényezők között első helyen említették a szakemberhiányt. A vállalkozások közül egyre többen ismerik fel, hogy az e-mobilizáció is alaposan megváltoztatja a hazai autógyártás szerkezetét és ez hatással lesz a működésükre. A versenyképességük fenntartására az innovációt elsődlegesnek tartják. Erre pedig már most készülnie kellene a hazai autóipari beszállítóknak és a kormányzatnak is.  

Digitális forradalom előtt az autógyártás

A közösségi mobilitás és az automatizálás 2030-ig várhatóan forradalmat hoz az autóipari munkaerő és az autógyártás területén - állítja a PwC és a Strategy& tanácsadó cég nemrég megjelent A gépjárműgyártás átalakulása című tanulmánya szerint. A gyártósorokon, a karosszéria- és festőüzemekben dolgozók száma az automatizálás és az új típusú járművek összeszerelése miatt felére csökken. Az üzemekben a logisztikai munkakörben dolgozók száma mintegy 60 százalékkal csökken, részben azért, mert az embereket önvezető járművek váltják fel. A szükséges adatmérnökök száma egyes üzemtípusokban csaknem megkétszereződik, más üzemekben 80 százalékkal emelkedik, míg a szükséges szoftverfejlesztők száma akár 90 százalékkal is emelkedhet. A rendszeresített közösségi használatú járművek – amelyek egyszerűen A pontból B pontba közlekednek – az európai piac legalább 30 százalékát teszik majd ki. A gyártók és a fogyasztók számára jelentős változásokat jelez előre. A gépjárműgyártás kettéválik: lesznek tömegpiacra szánt, „semmi extrát” nem tartalmazó közösségi autók, amelyeket alkalmanként, egy-egy útra vesznek igénybe, illetve személyre szabott gépkocsik azok számára, akik továbbra is a saját autójukban szeretnének utazni. Mindez két különböző gyártípus gyors kialakítását teszi majd szükségessé. Az első olyan szabványosított, hálózatba kapcsolt „plug and play” járművekre összpontosít, amelyeket fiatal, városi autóvezetőknek szánnak. A második, legnagyobb rugalmasságot biztosító gyártípus – hasonlóan a mai magas presztízsű luxuscikkek piacához – személyre szabott járművek gyártásával foglalkozna. A tanulmány szerint ez a változás gyökeresen átalakítja a munkaerő összetételét, mivel a robotok nagyobb arányban lesznek jelen mind a gyártósorokon, mind kutatási-fejlesztési (K+F) területen. A becslések szerint a jelenlegi felkészültségű dolgozók 40-60 százalékára lesz szükség az üzemekben, miközben az adatmérnökök és szoftverfejlesztők száma 90 százalékkal emelkedhet.

2018.10.20 09:00
Frissítve: 2018.10.20 09:00