Cseh kormányalakítás - Babis tovább tárgyal

A tavaly októberi csehországi képviselőházi választáson győztes ANO mozgalom április 10-ig kizárólag a Cseh Szociáldemokrata Párttal (CSSD) fog tárgyalni egy koalíciós kormány létrehozásáról, amely a kommunisták külső támogatásával megszerezheti a parlamenti alsóház bizalmát.

"A mozgalom vezetésének álláspontját szombaton a képviselőházi frakció is támogatásáról biztosította" - jelentette ki Andrej Babis, az ANO elnöke, ügyvezető miniszterelnök a frakció ülése utáni sajtóértekezleten. Babis első, kisebbségi kormánya januárban nem kapott bizalmat a parlamentben, mert a 200 tagú testületben a szavazáskor csak az ANO 78 képviselője támogatta.

Milos Zeman államfő később új kormányalakítási tárgyalásokkal bízta meg Babist, de közölte vele: miniszterelnökké csak azután nevezi ki, ha biztosítja új kormánya számára a parlamenti alsóház bizalmát.

Andrej Babis most arról tárgyal, hogy koalíciós kormányt alakíthasson a szociáldemokratákkal, akiknek 15 képviselőjük van. Miután a 93 képviselő nem lenne elegendő a bizalom megszerzéséhez, az ANO tárgyal Cseh- és Morvaország Kommunista Pártjával (KSCM) is, amelynek 15 képviselője a szavazáskor elhagyná az üléstermet, s így az ANO-CSSD koalíciónak egy fős többsége lenne az alsóházban.

Vojtech Filip kommunista pártelnök közölte, hogy a két fél már közel van a végső egyezséghez. Az egyetlen, még nyitott témát a külpolitikai koncepcióbeli nézetkülönbségek jelentik.

Babis szerint az ANO-CSSD tárgyalások a programegyeztetésről szintén előrehaladott állapotban vannak, de a tárcák elosztása egyelőre nem került szóba.

Jan Hamácek, szociáldemokrata pártelnök pénteken úgy nyilatkozott, hogy a CSSD öt miniszteri bársonyszéket fog kérni az ANO-tól a koalíciós partnerségért. Jaroslav Faltynek, az ANO első alelnöke szerint a mozgalom azonban csak négy tárcát tervez adni a szociáldemokratáknak. Konkrétumokat az egyik fél sem mondott. Faltynek megjegyzése "tudjuk, hogy Jan Hamácek korábban sokat foglalkozott a hadsereggel és ezen a téren szakértőnek számít" az újságírók szerint ezt jelzi, hogy az ANO valószínűleg kész átengedni a védelmi minisztérium irányítását leendő koalíciós partnerének.

A CSSD április elejéig szeretné tető alá hozni a megállapodást. Április 7-re van ugyanis betervezve a rendkívüli pártkongresszusának 2. része, amely igent mondhat a koalíciós megállapodásra. A végső jóváhagyásra egy korábbi döntés szerint belső pártreferendumban kerül sor.

A tavaly októberi választás eredménye alapján a 200 tagú cseh parlamenti alsóházba kilenc párt és mozgalom jutott. A győztes ANO 78 mandátumot szerzett, de olyan kormányt, amely bizalmat kapna a parlamentben, csak koalíciós partnerrel, illetve más pártok külső támogatásával tud alakítani. A pártok többsége elutasította az együttműködést, mert elfogadhatatlannak tartják, hogy Andrej Babis kormányfő ellen az uniós támogatásokkal való visszaélés gyanúja miatt büntetőeljárás van folyamatban.

Szerző

Szárnyashajó és bombázó drón - a Kalasnyikov új arcai

Publikálás dátuma
2019.03.20 09:30

Putyin elnök azt várja, hogy a cég tevékenységének legalább harminc százaléka a civil társadalmat szolgálja.
A Kalasnyikovról elnevezett orosz konszern azzal már nem tud igazi meglepetést okozni, hogy új gépkarabélyt dob a piacra, azzal viszont annál nagyobbat, hogy Putyin elvárásának megfelelően a polgári szféra szolgálatába áll. Az AM-17-es gépkarabélyt még 2017 végén bemutatták, most azonban a vállalat a legnagyobb részletességgel a nagyközönséget is megismertette az új fegyverrel és annak hangtompítós változatával, az AMB-17-el. Az AM-17 mindössze 74 centi hosszú és fél kiló súlyú. Majdnem teljes egészében műanyag felhasználásával készült. Gyártói szerint "városi körülmények között használható a leghatásosabban". A Szövetségi Biztonsági Szolgálat, a Belügyminisztérium, a védett vállalatok, és a különleges alakulatok katonáinak szánják. Bár egyelőre korai beszélni az új gépkarabély exportjáról, az eddigi gyakorlat azt mutatja, hogy legmodernebb fegyvereit is piacra dobja Oroszország. A 200-as AK-szériával idén ismertették meg a világot az Abu-Dzabiban rendezett IDEX-2019 nemzetközi kiállításon. Már a 100-as szériának is nagy sikere volt, olyannyira, hogy a Kalasnyikov gyár három műszakra állt át, hogy győzze a megrendelések teljesítését. 2017-ben több mint százezer Kalasnyikovot adtak el külföldön, 2001 óta pedig összesen több mint egymillió AK-típust. Természetesen ennél összehasonlíthatatlanul több orosz gyártmányú Kalasnyikov van külföldi kezekben. Az IDEX-2019 meglepetése volt a Kalasnyikov vállalat által legyártott KYB drón, amely az oroszok szerint forradalmasíthatja a hadviselést. Három kilónyi TNT-t képes szállítani, a kiszemelt célpontba robbanószerkezetével együtt becsapódik. Radar számára láthatatlan. Vlagyimir Dmitrijev, a konszern vezetője elmondta: Putyin elnök elvárása az, hogy 2025-re 30 százalékra emeljék a Kalasnyikov polgári jellegű tevékenységének az arányát. Tavaly ez 15 százalék volt. A gyár bekapcsolódik a természetvédelmi területek tanulmányozásába és megóvásába, az infrastruktúra fejlesztésébe. Az asztrahányi területen a tatár antilopok számát mérik fel a teljesen zajtalan „ZALA 421-16E” pilótanélküli eszközzel. A „Zala” jól vizsgázott, amikor a Távol-Keleten a felbocsátott hordozórakéták levált fokozatainak a maradványait kutatta fel több ezer négyzetkilométeres körzetben. Az eszköz számos olajtársaságot is segít a nehezen megközelíthető régiókban az olajvezetékek lefektetésében. A Kalasnyikov jelen van a hajóépítési szektorban is. Három önálló hajóépítő gyárral rendelkezik, és a kis motorcsónaktól a 149 méter hosszú teherhajókig terjed a választék. A „Kometa” elnevezésű modern szárnyashajó 120 ember számára biztosít kényelmes utazást. Hamarosan megjelenik a Krímben, Szocsiban, a Kaukázus fekete-tengeri partvidékén. Tervezi a cég  légpárnás hajók gyártását is, amelyek különösen a kemény időjárási viszonyok közepette használhatók eredményesen. Még a tervezésnél tartanak, de remélik, hogy egy-két éven belül elkészül a mintapéldány. A Kalasnyikov konszern számos új terméke a különleges ruházattól a technikai felszerelésekig az Északi-sarkkör viszonyai közötti munkát könnyíti meg. A vállalat tavaly elektromos meghajtású motorokkal látta el a moszkvai rendőrséget  a világbajnokság idejére. Kidolgozott a Kalasnyikov közlekedésbiztonsági hálózatot és kamerarendszert is. 
Frissítve: 2019.03.20 09:30

Lábon megvennék Itáliát - az olasz kormány is Kína pénzére pályázik

Publikálás dátuma
2019.03.20 09:30

Fotó: AFP/ GREG BAKER
Rómában kezdi meg európai körútját Hszi Csin-ping elnök. Gazdasági okok miatt különös figyelmet kelt római vizitje.
Hszi Csin-ping elnök európai körútja során a pápával nem hajlandó ugyan találkozni - pedig Ferenc pápa szívesen fogadta volna az államfőt -, ám az Európai Unió jövőjét illetően sem mellékes, milyen megállapodásokat köt az olasz kormánnyal. Olaszország súlyos gazdasági helyzetbe, recesszióba került, a populista kormány hosszabb távú túlélése a külföldi befektetésektől függ. A kabinet Kínától vár segítséget, ezért Giuseppe Conte kormányfő deklarálni kívánja, hogy hazája részt vesz az Új Selyemút elnevezésű kínai megaberuházásban, amelyben főleg ázsiai országok érintettek. Hszi Csin-ping közös szándéknyilatkozatot ír alá az olasz kormányfővel a további együttműködésről. Kína mintegy 900 milliárd dollárt szán a hatvan országot felölelő és megannyi infrastrukturális beruházást magában foglaló "selyemutas" kezdeményezésre. A mandarin nyelvet valamennyire értő, a kínai kultúrát kedvelő Giovanni Tria olasz gazdasági- és pénzügyminiszter szerint hazájának igenis élnie kell ezzel a lehetőséggel. Olaszország ugyanis történetének egyik legkilátástalanabb válságába került. Mintegy hatszáz, államilag finanszírozott építkezést kellett leállítani a pénzhiány vagy bürokratikus akadályok miatt. Ezek között 25 milliárd euró összértékben 25 nagyberuházás is szerepel. Ha azonban Peking beszállna a fejlesztésekbe, azzal – Róma reményei szerint – 380 ezer embernek biztosítanának munkát abban az országban, ahol januári adat szerint még mindig magas, 10,5 százalékos az állástalanok aránya. Ennél csak Görögországban és Spanyolországban magasabb az unión belül. Bár Tria a kormány legracionálisabb politikusa, a kínai kapcsolatot illető véleménye teljesen megegyezik a koalíció két pártjáéval, az Öt Csillag Mozgaloméval (M5S) és a Ligáéval. Luigi Di Maio kormányfőhelyettes, az M5S elnöke előzőleg Pekingben készítette elő Hszi Csin-ping római útját. Akkor négyoldalas szándéknyilatkozatot írtak alá, amely ugyan nem mérhető egy nemzetközi megállapodáshoz, de minden kétséget kizáróan kiderül belőle, hogy a kabinet egyfajta megmentőként tekint Pekingre. Di Maio szerint az olasz kisvállalkozások számára valóságos aranybánya a világ legnépesebb állama, ahol egyébként az olasz luxuscégek sem tudtak eddig gyökeret verni. Különösen Trieszt és Genoa remél sokat a kínai kapcsolattól – véli a Neue Zürcher Zeitung. Az Új Selyemútnak köszönhetően ugyanis e két város kikötője kivételes jelentőségűvé válhat. A remények szépek, ám az eddigi gyakorlat alapján a valóság sokkal keserűbb. Több ázsiai ország nem tudta visszafizetni a kínai hitelt, ezért értékes objektumokat kellett átadniuk hosszú időre Pekingnek. Ráadásul ezen államok politikailag is függővé váltak a "Nagy Sárkánytól". Ezért mind több ázsiai országban szemlélik bírálatokkal és aggodalommal a kínaiak gazdasági terjeszkedését. Tavaly az EU-országok pekingi nagykövetei még közös jelentésben tiltakoztak az Új Selyemút ellen, melynek mögöttes célja – mint írták - a „teljes afro-eurázsiai térség gazdaságának átállítása úgy, hogy Kína váljon mindezek központjává”. Akkor csak a magyar nagykövet nem csatlakozott a Pekinget elítélő dokumentumhoz. Most valószínűleg az olasz külképviseletvezető sem látná el kézjegyével. Mindenesetre Itália a G7 országai közül elsőként támogatná a kínai megaberuházást. Giuseppe Conte kormányfő szerint ez nem jelent geopolitikai változásokat Európában, az olasz külpolitika "ékköve" továbbra is a transzatlanti kapcsolat. Kína megítélését illetően azonban a koalícióban sincs egyetértés. Luigi Di Maio nem titkolja az ország iránti csodálatát, Matteo Salvini belügyminiszter, a Liga elnöke azonban óva int attól, hogy – mint arra nem egy afrikai országban találhatunk példát – hazája Kína gyarmatává váljon. „Az üzlet jó dolog, de ellenszolgáltatásként nem adhatjuk át az ország kulcsát” – fejtette ki. Salvini azért sem lelkesedne, ha a Huawei építené ki Olaszországban a szupergyors 5G mobilrendszert. Az Egyesült Államok kémkedéssel vádolja a kínai céget. A pekingi kapcsolat megítélése azonban nem az egyedüli feszültségforrás a kormányt alkotó pártok között. Míg a Liga azt szeretné, hogy megépüljön a Lyont Torinóval összekötő gyorsvasút, az M5S mereven ellenzi ezt.
Frissítve: 2019.03.20 09:30