Parancsra

A nürnbergi per vádlottai közül többen azzal védekeztek, hogy „parancsra tettem”. A hivatali feljebbvaló utasítására való hivatkozás „nürnbergi védekezés” néven vonult be az amerikai jogi szakirodalomba.

A minap felemlegették a „nürnbergi védekezést”, annak nyomán, hogy Donald Trump elnök Gina Haspelt, a CIA eddigi igazgató-helyettesét jelölte a hírszerző ügynökség élére. Haspel irányította ugyanis 2002-ben egy ideig azt a „Macskaszem” fedőnevű titkos thaiföldi börtönt, ahol az al-Kaida elfogott terroristáit vallatták, egyebek közt vízbe fojtást szimuláló technikával. E módszer alkalmazását időközben hivatalosan megtiltották az Egyesült Államokban.

Haspelt ugyan nem vádolta meg senki, ő maga sehol nem állt elő a „nürnbergi védekezéssel”, de a média egy részében kibontakozott a vita, elítélendő-e legalább erkölcsileg, hogy nem tagadta meg a parancsot egy olyan létesítmény vezetésére, ahol egyértelműen megsértették a kínvallatás kategorikus nemzetközi jogi tilalmát.

Az ilyen kérdéseket soha nem lehet véglegesen lezárni, Gina Haspelt pedig minden bizonnyal meg fogják erősíteni CIA-igazgatói pozíciójában. De az ő előléptetése csak egy az amerikai kormányzaton belüli fontos személyi változások sorában, és az összes többi személycserének is minden jel szerint az a fő logikája, hogy a felsőbb utasítások kétely nélküli végrehajtása előnyt élvez az önálló véleményalkotással szemben.

Így lett külügyminiszter Rex Tillerson helyett Mike Pompeo, így váltja fehér házi gazdasági tanácsadóként Gary Cohnt Larry Kudlow, ezért rúgták most ki az FBI igazgató-helyettesét, és emiatt repülhet hamarosan – a pletykák szerint – Herbert R. McMaster nemzetbiztonsági tanácsadó.

Trump úgy érzi, már megtanulta a Fehér Házat, és tanácsokra többé nincs, csak olyan végrehajtókra van szüksége, akik tudják, mi a dörgés.

2018.03.19 07:08

Szerződhetünk

A kisvárosban, ahol felnőttem, a hetvenes években két nagy bölcsőde is működött. Három gyár szívta fel a dolgozókat, jöttek a pesti mérnökök a kicsi gyerekeikkel, el kellett őket is helyezni valahol. Mindenki tudta a dolgát: a város vezetői addig mentek, míg meggyőzték az iparpolitikusokat, hogy hozzánk irányítsák a hajó- és darugyárat, az alumíniumgyárat és a gyógyszercsomagolót, kilobbizták az új gyermekintézményeket, iskolákat. Az anyukák és a nagymamák unszolás nélkül dolgoztak, a bölcsődéknél megálltak a munkásbuszok, a kerítésnél sok tucat bringa várta a nőket, míg átadták a kicsiket a gondozónőknek. A húszezerhez közeledett a lélekszám. Ma alig 13 ezren élnek ott, ipar semmi. Az egyik bölcsődében hosszú ideje idősotthon működik.
Amióta a mi miniszterelnökünk a sorban harmadik győzelme után azt mondta a szebb emlékű Kossuth adó reggeli műsorában, hogy leszerződne a magyar nőkkel egy kicsit több gyerek szülésére, folyton az jár a fejemben: vajon mire kötne magállapodást a városkám asszonyaival? Kaptok magas családi pótlékot, csak jöjjön a gyerek? Kiröhögnék, hisz tíz éve nem emelt egy vasat se rajta. Kaptok még több családi adókedvezményt? Na hiszen! A keleti végeken hányan visznek haza annyit, hogy jogosultak lennének rá? Építsetek vidáman, adom a csokot? Viccnek is rossz, eladhatatlan ingatlanok tömege stresszeli az ottaniakat, minek építenének újakat és miből? A bölcsifejlesztő projektre meg minek szerződnének az asszonyok, tízezer fő felett eddig is kötelező volt megtartani a településnek.
De ha véletlenül tényleg megmondhatnák, mi kellene nekik, hogy gyereket vállaljanak, nem kizárt, hogy azt felelnék a kormányfő unszolására: munka, biztos megélhetés, normális oktatási rendszer és felnőttképzés, elérhető idősgondozó hálózat és olyan szociális rendszer, ami mellett gyereket szülni nem egyenlő az elszegényedéssel. Ja, és olyan ország, ahol nem rúgják ki őket, ha tagjai egy ellenzéki pártnak vagy civil szervezetnek. 
Leszerződik erre a leendő anyákkal, miniszterelnök úr?
Folyton az jár a fejemben: vajon mire kötne magállapodást Orbán Viktor az én városkám asszonyaival?
2018.07.18 08:34
Frissítve: 2018.07.18 08:34

Túlterjeszkedő vagyonbevallás: a fideszes politikust nem érdekli a bíróság, a sajátjának nyilvánította testvére jussát

Publikálás dátuma
2018.07.18 08:21
Korábbi felvétel
Fotó: / Molnár Ádám
Vesztesként jött ki a birtokmegosztási perből, de szerepeltette az ingatlanokat a képviselői bevallásában. Öccse Orbán Viktorhoz fordult.
Vesztesként jött ki L. Simon László a testvérével folytatott hosszas birtokmegosztási perből, a bíróság tavasszal megfosztotta a Velencei-tó mellett fekvő családi szőlőbirtok jelentős részétől. A Fidesz politikusa azonban szokatlan húzással azokat az ingatlanokat is beleírta parlamenti képviselői bevallásába, amik már jogerősen nem az ő tulajdonát képezik – írja a 24.hu. L. Simon László június 1-jén adta le az új parlamenti ciklusra szóló első képviselői vagyonnyilatkozatát, amelyhez négy extra lapot is csatolt, hogy legyen elég hely az ingatlanjai felsorolásához. A 31 ingatlan között viszont felsorolt számos olyan birtokelemet is, amelyekről az év elején bíróság mondta ki, hogy vissza kell adnia az öccsének. A portál felidézi, hogy az ítélet egy 2010 óta zajló családi vitára tett pontot, kimondva, hogy nem L. Simon László a Gárdony mellett található bikavölgyi szőlőföldek és gyümölcsösök jogos tulajdonosa, hanem az öccse, Simon Gábor. A Simon Panzió körüli birtok eredetileg Simon Gábor tulajdonában volt, de ő más irányú elképzelései miatt belement, hogy eladja testvérének. A papírozás meg is történt, csakhogy a fideszes képviselő nem fizette ki a szóbeli megegyezésben meghatározott összeget, ebből indult a pereskedés. A bírósági eljárás februárban ért véget. Az akkor született jogerős ítélet alapján a Fejér Megyei Kormányhivatal földhivatali osztálya április 10-én meghozta azt a határozatot, amellyel átvezette a tulajdonos személyének változását a területek tulajdoni lapján. L. Simon viszont júniusban még mindig sajátjaként tüntette fel az Országgyűléshez leadott dokumentumban a földeket, pedig a vagyonnyilatkozatnak elvileg a májusi állapotot kellene tükröznie.

Orbánhoz fordult L. Simon öccse

A portál szerint L. Simon öccse az elmúlt időszakban hiába próbálta felszólítani L. Simont és a politikus családi cégét, hogy vonuljanak le a területről, nem történt érdemi lépés az ügyben. Simon Gábor az elmúlt hetekben még a miniszterelnöknek is írt levelet, amelyben azt kérdezi Orbán Viktortól: „Hogyan lehet az, hogy L. Simon sajátjaként tünteti fel a földjeimet a legutóbbi vagyonnyilatkozatában, miközben földhivatali határozat van arról, hogy Simon Gábor tulajdonát képezik, hogyan lehet az, hogy pályázati pénzből az én földemre a megkérdezésem nélkül építkezik?” A kérdésekre nem érkezett válasz a kormányfő irodájától. A 24.hu megkereste L. Simon Lászlót, hogy megtudja, miért szerepelteti vagyonnyilatkozatában a bírósági döntéssel elvesztett földeket és a többi területet. A képviselő szerint azért, mert „a vagyonnyilatkozat egy pillanatnyi állapotot tükröz, a rajta szereplő dátumkori állapotot kell rögzíteni”. „Az új ciklusban leadott vagyonnyilatkozatom kitöltésekor a közhiteles ingatlan-nyilvántartásban még én voltam tulajdonosként feltüntetve, tehát addigra nem vezette át a földhivatal a bírósági ítélet miatti változást. Ha ma adnék le vagyonnyilatkozatot, akkor már ezek az ingatlanok nem szerepelnének a vagyonnyilatkozatomban” – állította. A képviselő szerint egyébként a pernek semmi köze politikusi, közéleti munkájához, ezért a sajtónak nem kellene foglalkoznia az üggyel.
2018.07.18 08:21
Frissítve: 2018.07.18 08:45