Arccal a múlt felé

Szakértői vélemények szerint 10 éven belül a robotizáció 100 millióknak teheti feleslegessé a munkáját. A szolgáltatás, az informatika jelentős részüket felszívhatja. Kivéve Magyarországot, ahol a XX. század ’50-es, ’60-as éveinek ma már hasznavehetetlen szakképzését erőlteti az Orbán rezsim. A kormányfő álmaiban a kalapács fejet reszelgető ipari tanuló él, aki majd az esztergapad vagy a marógép előtt állva gyártja az alkatrészeket. Ezzel csak az a gond, hogy ma már a versenyképes üzemekben az efféle munkákat számítógép vezérelte szerszámgépek végzik. A magyar „szakmunkás” képzés legföljebb a gyár futószalagja melletti betanított munkára képes digitális analfabétákat bocsát ki.

Mondják, összeszerelő ország leszünk. Vagy az sem. Mert nem lesz, aki összeszereljen. Az alulképzettség mellett ugyanis akadály lesz az is, hogy egy felmérés szerint a 15-24 éves korosztály 40 százaléka azt tervezi, külföldön fog dolgozni. Ha csak a felük váltja valóra az elképzelését, hatalmas lesz a vérveszteség. Márpedig sokan már a középfokú tanulmányaikat is a Lajtán túl kezdik. A nyugat-dunántúli sávban a tehetősebbek jelentős része burgenlandi, bécsi középiskolákba, egyetemekre járatja a gyerekét, s minél fiatalabb korban mennek el a lányok, fiúk, annál kisebb az esély, hogy valaha is hazatelepüljenek.

Nem vigasz, hogy a rezsim az idő kerekét nemcsak a szakképzésben, de a közoktatásban is évtizedekkel forgatná vissza. A legutóbbi diáktüntetésen a fiatalok elégtelent adtak a kormány oktatáspolitikájára. Április 8-án mégis kivételt kellene tenni. A bukott „diákot”, Orbán Viktort és kiszolgálóit nem szabad évismétlésre bocsátani. Át kell vezetni őket a munka világába, ahol keményen dolgozó kisemberekként kereshetnék meg a kenyerüket. Végre valóban a saját lábukra állva.

Szerző
2018.03.21 07:13

Putyin elkésett, de Trump szerint nagyon jó volt a kezdet

Publikálás dátuma
2018.07.16 17:12

Fotó: AFP/ BRENDAN SMIALOWSKI
Némi csúszással kezdődött Helsinkiben az amerikai és az orosz elnök csúcstalálkozója. Trump korábban soha nem volt ilyen rossz a viszony Oroszországgal, de ideje ezen túllépni.
Nagyon jó kezdetnek nevezte Donald Trump amerikai elnök az első, négyszemközti – vagyis csak a tolmácsok jelenlétében tartott - megbeszélését orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal. Ez a találkozó a tervezett másfél óra helyett több mint két órán át tartott, és utána kezdődött meg az amerikai és az orosz delegáció közös munkaebédje. A csúszás már korábban garantált volt, hiszen eleve közel egy órás késéssel kezdődött meg a finn államfői palotában a csúcstalálkozó, mivel Putyin repülőgépe a tervezettnél később szállt le Helsinkiben. Ez nem teljesen meglepő, az orosz elnök korábban elkésett már a brit királynőtől és a római pápától is. Trump már vasárnap este a finn fővárosba érkezett.    A két elnök korábban nemzetközi rendezvényeken már többször találkozott egymással, de ez most az első hivatalos kétoldalú találkozójuk.  A négyszemközti megbeszélést megelőzően, még a kamerák előtt Trump arról beszélt, hogy a világ azt várja tőlük, jöjjenek ki egymással. Az elnök szerint adott a lehetőség a „rendkívüli viszony” kialakítására. A tárgyalások témái közt a kereskedelmet, a védelmet, a rakétákat, a nukleáris fegyvereket és Kínát említette. Putyin arról beszélt, hogy eljött az ideje a kétoldalú viszony és a világ különböző „forró pontjaival” kapcsolatos kérdések alapos megvitatásának.    

Az orosz kémek árnyéka

Elemzők szerint a helsinki csúcstalálkozó egyik megkerülhetetlen témája a 2016-os amerikai elnökválasztási kampányba történt orosz beavatkozás is, bár az ezzel kapcsolatos újságírói kérdést Donald Trump - aki korábban jelezte, hogy fel kívánja vetni a témát - ezúttal elhárította. Washingtonban éppen a múlt pénteken emeltek vádat távollétükben az orosz katonai hírszerzés 12 tisztje ellen, a Demokrata Párt számítógépes hálózatának a feltörése miatt. A vádirat szerint az oroszok a megszerzett adatokkal befolyásolni kívánták az elnökválasztás kimenetelét. Előzőleg az amerikai szenátus hírszerzési bizottsága is arra a következtetésre jutott, hogy az orosz titkosszolgálat Putyin utasítására Donald Trump republikánus elnökjelölt javára próbált beavatkozni a választási folyamatba.  A vádemelés alapjául szolgáló bizonyítékokat annak a Robert Mueller különleges ügyésznek a hivatala tárta fel, aki az orosz befolyásolási kísérletek, illetve a Trump-kampánystábbal való esetleges összejátszás ügyében vizsgálódik.

Amerika ostobasága

Néhány órával a helsinki csúcstalálkozó előtt, Twitter-bejegyzésében Donald Trump „az Egyesült Államok ostobaságának” tulajdonította, hogy megromlottak Washington és Moszkva kapcsolatai. Úgy fogalmazott, hogy Oroszországgal soha nem volt ilyen rossz a viszony, mégpedig Amerika hosszú éveken át tanúsított ostobasága, illetve az általa boszorkányüldözésnek nevezett Mueller-vizsgálat miatt.  Erre reagálva Hillary Clinton, aki a 2016-os elnökválasztáson Trump demokrata párti ellenfele volt, szintén Twitter-bejegyzésben azt kérdezte az elnöktől, tudja-e egyáltalán, hogy melyik csapatban játszik.  Oroszország következetesen tagadja, hogy beavatkozott volna az elnökválasztási folyamatba. A helsinki csúcstalálkozó előtt a RIA orosz állami hírügynökség azt jelentette: Moszkva kész megvitatni, hogy a felek kölcsönösen vállaljanak kötelezettséget arra, tartózkodni fognak a másik fél belügyeibe való beavatkozástól.
2018.07.16 17:12

Lezuhant Romániában egy katonai gép

A két pilóta katapultált, majd egy tóba estek.
Lezuhant hétfőn Romániában egy katonai kiképzőgép, az első hírek szerint két pilóta tartózkodott a fedélzeten, mindketten életben maradtak – írja az MTI. A balesetet Mihai Fifor védelmi miniszter is megerősítette. Az IAR 99 Soim típusú, román gyártmányú, egy hajtóműves katonai kiképzőgép a kelet-romániai Bákó megyében, Nicolae Balcescu település mellett zuhant le, egyelőre ismeretlen okokból. A román média értesülései szerint a két pilóta katapultált, majd egy tóba estek. A román védelmi minisztérium közölte, hogy a két pilótával kapcsolatba léptek, és megkezdődött a kimentésük. Legutóbb július 7-én zuhant le a román légierő egy MIG-21 Lancer típusú vadászgépe egy légi parádé alkalmából a dél-romániai Fetesti település mellett. A balesetet a gép pilótája nem élte túl, más személy nem sérült meg.  A román légierőnél továbbra is használatban vannak a MiG-21 Lancer típusú vadászgépek. Románia használt F16-os gépekkel akarja korszerűsíteni a légierejét, ezeknek a gépeknek egy része már a román hadsereghez került, de a MIG-21-esek is használatban vannak még. Az utóbbi két évtizedben a román légierő több mint húsz MiG-21-ese hajtott végre kényszerleszállást, vagy zuhant le. Az IAR 99 Soim típusú gépet a dél-romániai Craiován gyártották, az első ilyen típusú repülő 1985-ben szállt fel. 
2018.07.16 14:43
Frissítve: 2018.07.16 14:43