Leplezetlen kormánytámogatás - „Nem mi változtunk, hanem a Fidesz”

Publikálás dátuma
2018.03.22 06:08
Forrás: HitGyülekezete(hit.hu)
Fotó: /
Leplezetlenül a kormányt támogatja Németh Sándor vezető lelkész. Hack Péter diakónus, hajdani SZDSZ-es képviselő elismeri, hogy vannak belső viták, de nem nagyobbak, mint korábban voltak.

– Morális és spirituális szempontból Magyarország jó irányba megy. Politikai és gazdasági szempontból is talán a legkisebb rossz útját választotta Magyarország, és úgy gondolom, ebben a keresztényeknek támogatniuk kell most Magyarország vezetőit – fejtette ki Németh Sándor, a Hit Gyülekezete vezető lelkésze az Új Exodus folyóiratban nemrég megjelent interjújában.

Németh Sándor tézise szerint az elmúlt kétezer évben Európa – minden problémája, ellentmondása és bűne ellenére – a világ vezető kultúrájává vált. A gyülekezet vezetője úgy látja, ennek most vége: „Jelenleg, elsősorban a nyugati társadalmakban, a világon található összes sötét és destruktív erő koncentrálódása zajlik”.

A bibliai előrejelzések szerint a mostani világ a kommunizmusnál, nácizmusnál, muszlim teokratikus rezsimeknél is gonoszabb rendszer megszületésének esélyét hordozza. A felvázolt trenddel szemben álló nemzetünk a Nyugat szemében renitens ország, amely „igyekszik védelmezni a nemzeti identitást és szuverenitást, a hagyományos családmodellt és a kereszténységet is” – elemezte a helyzetet Németh Sándor, aki arra is figyelmeztetett: a Nyugat módszeresen kezdi kivetni magából Jézus Krisztust, helyére Mohamedet és Buddhát akarja állítani.

A vezető lelkész nem kizárólag az idézett interjúban, nyilvános szereplései alkalmával is a kormány mellé állt. Egyik bizalmasa egyenesen arra buzdított a közösségi oldalán, hogy minél többen vegyenek részt a kormánypárti Békemeneten.

– A gyülekezetben nem történt irányváltás. Nem mi változtunk meg, hanem a Fidesz változott meg a hozzánk való viszonyában – nyilatkozta lapunknak Hack Péter, a Hit Gyülekezete diakónusa, jogász, egyetemi oktató, az SZDSZ volt képviselője. Közlése szerint némelyek még mindig azt próbálják számon kérni rajtuk, hogy miért nem az SZDSZ-re szavaznak: csak elfelejtik megemlíteni, hogy ez a párt nem létezik.

Németh Sándorhoz hasonlóan Hack Péter sem lát senkit az ellenzéki kormányfőjelöltek között, akit alkalmasnak tartana az ország vezetésére. Hack nem gondolja, hogy az lenne a legrosszabb, ha a Fidesz maradna hatalmon. Ennél rosszabbnak tartja „azt a káoszt, ami egy kormányzásra képtelen ellenzéki többség esetén fenyeget”.

Egyik ellenzéki erő sem tud megfelelő alternatívát nyújtani – mondta Hack Péter. A baloldalnak szerinte 2004-ig volt mondanivalója, az, hogy lépjünk be az Európai Unióba. Azóta nincs érdemi válasza a társadalom problémáira. Ráadásul a magyarok jelentős része számára a csatlakozás csalódást okozott: ezért erősödött meg a Fidesz és a Jobbik.

Kérdésünkre, hogy a Hit Gyülekezetében a liberális szellemiség helyét hogyan és miért vette át az ultrakonzervatív irányzat, Hack Péter elmondta: morális tekintetben változatlan az álláspontja. A kilencvenes években SZDSZ-es képviselőként – a gyülekezethez tartozó társával, Mészáros Istvánnal együtt – az igazságtétel vagy az abortusz ügyében máshogyan szavazott, mint azt pártja elvárta volna. A konzervatívokat és a liberálisokat ma leginkább megosztó kérdések, például az azonos neműek házasságának ügye akkor egyáltalán nem volt a politika napirendjén.

A Hit Gyülekezete mindig is euroszkeptikus volt, nem kampányoltunk az EU-ért – folytatta Hack. Személy szerint úgy ítéli meg, hogy jobb az Unión belül, mint kívül. Abban már korántsem biztos, hogy akkor is így vélekedne-e, ha megvalósulna az Európai Egyesült Államok koncepciója, amit a „globalizmus hívei” szeretnének.

Németh Sándor, amikor kijelentette, hogy a nyugati társadalmakban a „világon található összes sötét és destruktív erő koncentrálódása zajlik”, nem politikai, hanem erkölcsi és szellemi kérdésekről, a nyugati kereszténység válsága és az európai társadalmak erkölcsi válsága mögötti erőkről beszélt – magyarázta. Hack Péter ugyanakkor tényként kezeli, hogy Európa már nem a világ fejlődésének a motorja, elvesztette azt a történelemformáló erejét, amivel évszázadokig rendelkezett. Ma az Európán kívüli térségek nagyobb hatást gyakorolnak a világ fejlődésére, mint kontinensünk.

A Fideszt a párthoz kötődő korrupció és a hatalmi ágak korlátozása mellett a centralizációs lépések miatt bírálta. Miközben a Fidesz szuverenitást követel Brüsszeltől, ugyanezt a szuverenitást a kormány idehaza nem adja meg például a városoknak és a megyéknek – hangsúlyozta Hack Péter. Örülne, ha látna olyan pártot, amely hitelesen, korrupció nélkül képviseli a szuverenitás és decentralizáció elvét. Ennek hiányában azonban a meglévő „kínálatból kell választani”.

Információnk szerint konfliktusokat okoz a Hit Gyülekezetén belül, hogy Németh Sándor leplezetlenül a Fideszt támogatja. Hack ennek nem tulajdonít komolyabb jelentőséget. A gyülekezet az elmúlt évtizedekben is aktív közéleti szerepet vállalt. Régebben abból adódtak feszültségek, hogy a gyülekezet a liberálisokhoz, majd a baloldalhoz állt közelebb: ezt a konzervatív, markánsan antikommunista nézeteket valló tagok nem nézték jó szemmel.

Most sincsenek nagyobb viták, mint korábban voltak – mondta. Egyébként pedig – tette hozzá Hack Péter – a lelkiismeretet tiszteletben tartva senkit nem köteleznek rá a gyülekezetben, hogy egyik vagy másik pártra szavazzon.

2018.03.22 06:08

Nem áll ki az emberekért, és balliberális bíróknál landolnak a kényes ügyek - a Magyar Idők vádirat-interjúja a Kúria elnökével

Publikálás dátuma
2018.07.18 09:38

Fotó: MTI/ Bruzák Noémi
Mit tesz a Kúria, hogy a jövőben elkerülje Orbán Viktor kritikáit, mikor képviseli a magyar embereket végre a legfőbb bíró (a kormányzati kommunikációban az emberek akaratának letéteményese a kormány), és persze előkerül Soros is - a Magyar Idők beszélgetett Darák Péterrel.
Gyakorlatilag elfogultsággal és ügyirányítással vádolja meg a Magyar Idők Darák Pétert. A Kúria elnökén a lap azt kéri számon, hogy ugyan állítása szerint az ügyelosztási rend automatikus, mégis többnyire balliberális irányultságú bírókhoz kerülnek kényes ügyek (az orgánum két bírót nevesít is).
Darák azzal riposztozik, hogy a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló kétharmados törvény parancsként írja elő, hogy senki nem vonható el törvényes bírájától - ilyennek, magyarázta Darák, az eljárási szabályok szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságon működő, az előre megállapított ügyelosztási rend alapján kijelölt bíró. Az ügyelosztási rend elfogadásánál, hívta fel a figyelmet a Kúria elnöke, pedig fontos szempont az azonos ügyszakban ítélkező bírói testületek szakmai tárgyköre, illetve az eljáró bírák különleges szakértelmére. A törvényes bíróhoz való jog megkívánja, hogy minden polgár, aki a bíróság elé kerül, tisztában lehessen azzal, hogy az ügyét nem ad hoc jelleggel és nem egy igazgatási vezető, például az elnök adja oda valamelyik bírónak, hanem az előre meghatározott szigorú rendben történik az elosztás. A bíró esetleges világnézeti irányultsága nem ügyelosztási szempont, szögezte le Darák.
Aztán a lap azt hányja a Kúria elnökének szemére, hogy miközben a bírói függetlenség kérdésé­ben több alkalommal szót emelt, sokan úgy érzik: az emberek mellett már kevésbé áll ki. A Magyar Idők szerint ez konkrétan abban érhető tetten, hogy a bíróságok többször egymásnak ellentmondó ítéleteket hoztak devizahiteles ügyekben, illetve Ma­rian Cozma meggyilkolását, ahol sokan túl enyhének találták az ítéletet. Mindkét történetben ön a bírókat védte a kritikus hangokkal szemben. Aztán az újság még egyszer nekifut, és már számonkérően kérdezi, mit kíván Darák tenni, hogy  az emberek úgy érezzék, a Kúria elnöke őket is képviseli és védi?
"Az emberek mely csoportjára gondol? Az évi több százezer felperesre vagy alperesre? A vádlottakra vagy a bűncselekményeket elszenvedő sértettekre?", kérdez vissza Darák, aztán megpróbálja elmagyarázni a bírói függetlenség fontosságát, amire a lap nem reagál. Cserébe viszont előkerül Soros György.
2018.07.18 09:38

Iskolabuszból sincs elég, a falusi gyerekek órákat várhatnak

Publikálás dátuma
2018.07.18 09:00

Fotó: Népszava/ Németh András Péter
Meglepően kevés iskolabusszal rendelkeznek a tankerületek, a legtöbb helyen a menetrend szerinti járatokkal oldják meg az iskolába járást. A menetrend viszont nem alkalmazkodik a délutáni elfoglaltságokhoz.
Országszerte összesen 59 autóbusz üzemel a tankerületi központokban – derült ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkárának képviselői kérdésre adott válaszából. Rétvári Bence az MSZP-s Mesterházy Attila érdeklődésére azt is közölte: az „Iskola 2020” projektben további buszokat vásárolnak majd.   Az iskolabuszok ügye egy Tolna megyei faluból iskolába járó diák levele után került elő. A levélből kiderült, hogy az érintett iskola nem rendelkezik saját busszal, a bejáró diákok szállítását menetrend szerinti járatokkal oldják meg, ám a menetrend nincs hozzáigazítva az órákhoz, délutáni foglalkozásokhoz. Ezért előfordul, hogy egy-egy diáknak egyes napokon órákat kell várnia, mire jön egy busz, amivel hazamehet. Vannak olyanok, akik délutáni korrepetálásokon, szakkörökön sem tudnak részt venni menetrendi okok miatt, az utolsó busz ugyanis már azelőtt elmegy, hogy a szakkörökön végeznének.  Rétvári válasza szerint „a kormány mindent megtesz azért, hogy minden diák hozzájusson az oktatási közszolgáltatások teljes köréhez”. Mivel azonban csak az iskolák töredékének van saját tulajdonú iskolabusza, a tanulók települések közötti utazását a tankerületi központok elsősorban a helyközi közlekedés igénybevételével oldják meg. Ha a fenntartó nem tudja biztosítani az utaztatást, akkor az utazási költséget megtérítik (például bérlettámogatással). Összehasonlításképpen: a szomszédos Romániában ugyancsak évek óta probléma, hogy kevés az iskolabusz, ugyanakkor ott még megyei szinten is több járat van, mint nálunk az egész országban. Országszerte pedig több mint kétezer iskolabusz szállítja a romániai diákokat. – Nem tudom, mennyi iskolabuszra lenne szükség, de ez az 59 járműről szóló adat valóban nagyon kevésnek tűnik – vélekedett Miklós György. A Szülői Hang közösség képviselője szerint különösen a vidéki kistelepüléseken lenne szükség iskolabuszokra, hiszen a kis falvakban, községekben élő gyerekek – helyi iskola híján – mind más településekre járnak iskolába, a helyközi járatok pedig még ritkábban közlekednek a falvakban. Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke pedig arra mutatott rá: ha a kormány valóra váltja a kistelepülési iskolák felső tagozatainak összevonásáról szóló tervét, az iskolabuszok hiánya még nagyobb problémát jelenthet majd. Szűcs szerint ha az érintett felső tagozatosokat iskolaközpontokba terelik, az utaztatásukat meg kell majd oldani. Kérdés, hogyan tennék ezt, mert nemcsak buszokból, hanem buszsofőrökből is nagy hiány van. 
2018.07.18 09:00
Frissítve: 2018.07.18 09:00