Kiutasítások követhetik az EU brüsszeli döntését

Publikálás dátuma
2018.03.24. 06:30
AFP fotó
Az Európai Unió konzultációra visszahívja Moszkvába akkreditált nagykövetét a Salisbury-ben elkövetett idegméreg-támadás miatt - döntöttek brüsszeli találkozójukonaz uniós tagállamok első számú vezetői.

Az MTI “neve mellőzését késő brüsszeli forrásra” hivatkozó közleménye szerint a lépést Orbán Viktor javasolta az állam- és kormányfők csütörtök éjjeli vitájában. Mivel a miniszterelnök és környezete sem a tanácskozás alatt, sem utána nem állt a sajtó rendelkezésére, a hírt magyar forrásból nem tudtuk ellenőrizni. Érdeklődésünkre azonban a csúcs eseményeit közelről követő egyes tagállami illetékesek megerősítették a távirati iroda információját.

A tanácskozást elnöklő Donald Tusk “példátlannak” nevezte az EU-nagykövet ideiglenes visszahívásáról szóló döntést, amelyet az egyes országok eltérő történelmi hagyományai, érdekei és földrajzi elhelyezkedése miatt nem volt könnyű meghozni. Méltatta, hogy a huszonnyolcak nyilatkozatukban egységesen Oroszországot tették felelőssé a merénylet elkövetéséért, leszögezve, hogy a történtekre nincs más valószerű magyarázat. Tusk szerint a rendkívüli uniós lépést hétfőn továbbiak fogják követni. Bár számokat nem közölt, hírek szerint legalább 9-10 tagállam fontolgatja, hogy ki fog utasítani a területéről hírszerzési tevékenységet végző orosz diplomatákat. Tudomásunk szerint Magyarország nincs közöttük. Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök az ülés végén tartott közös sajtótájékoztatójukon sejtetni engedte, hogy hasonló intézkedéseket fontolgatnak, és azokról egymással, valamint a többi tagországgal is egyeztetni fognak.

Csak átmeneti megkönnyebbülést jelentett a csúcs résztvevőinek, hogy az amerikai kormány péntekre virradóra bejelentette: az Európai Unióból származó acél- és alumíniumszállítások ideiglenesen, május 1-jéig mentesülnek a tengerentúlon bevezetett védővámok alól. Jean-Claude Juncker bizottsági elnök a tanácskozás után újságíróknak azt mondta, hogy az EU állandó mentességre törekszik, a kitűzött határidőig egyébként is lehetetlen lesz rendezni a vitás kérdéseket. A felek hamarosan közös munkacsoportban próbálnak majd megoldást találni a kölcsönös aggodalmat keltő jelenségekre, például az acél túltermelésére. A közösség addig is fenntartja a válaszlépések lehetőségét az Egyesült Államokkal szemben.

Immár a brit miniszterelnök nélkül, huszonhetes körben fogadták el a vezetők az Európai Unió és az Egyesült Királyság Brexit utáni kapcsolataira vonatkozó ideiglenes megállapodást, illetve útmutatásokat. Vita nélkül, “fél perc alatt” rábólintottak arra a javaslatra, hogy — jövő márciusban esedékes kilépését követően — az Egyesült Királyság 2020. december végéig az Európai Unió de facto tagja maradjon. A 21 hónapos átmeneti időszak alatt a szigetország részese marad az egységes piacnak, és végre fogja hajtani a közösségi politikákat. Az EU határozathozatalában már nem fog részt venni, de a döntések előtt konzultálni fognak vele.

Brüsszel kiharcolta, hogy azok az uniós polgárok, akik a Brexit után, de még az átmeneti periódus lejárta előtt érkeznek az Egyesült Királyságba munkavégzés céljából, ugyanazokat a kedvezményeket élvezhessék, mint a brit EU-tagság alatt. Jóváhagyták egyúttal az EU és az Egyesült Királyság 2020 utáni kapcsolatait szabályozó útmutatásokat is, amelyek alapján hamarosan megkezdődik a tárgyalások következő fordulója Brüsszel és London között. Ezekben a huszonhetek átfogó szabadkereskedelmi megállapodás megkötésére tesznek javaslatot, amely kiegészülne egyebek mellett partneri együttműködési megállapodásokkal az igazságügyi együttműködés, a külpolitika, a biztonság és a védelem területén.

Ismét vizsgálódik az OLAF

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) előzetes eljárásban vizsgálja, történt-e csalás vagy szabálytalanság az uniós társfinanszírozású Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program keretében kiosztott élelmiszersegélyeknél - írta a 24.hu. A pályázatra tavaly Hadházy Ákos hívta fel a figyelmet. Az LMP társelnöke szerint a szállításra vonatkozó 13 milliárd forintos tender minden indulóját kizárták a legdrágább ajánlatot adó cégen kívül. 

Szerző
Témák
OLAF

Ismét vizsgálódik az OLAF

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) előzetes eljárásban vizsgálja, történt-e csalás vagy szabálytalanság az uniós társfinanszírozású Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program keretében kiosztott élelmiszersegélyeknél - írta a 24.hu. A pályázatra tavaly Hadházy Ákos hívta fel a figyelmet. Az LMP társelnöke szerint a szállításra vonatkozó 13 milliárd forintos tender minden indulóját kizárták a legdrágább ajánlatot adó cégen kívül. 

Szerző
Témák
OLAF