Bevonultak Irakba a törökök

Publikálás dátuma
2018.03.27 07:31
A hadsereg tagjai megjelentek Szíria után Irakban is. Ugyanakkor egyelőre a szíriai hadművelet sem ért véget, Erdogan ugyanis be
Fotó: /
Új szakaszba került Recep Tayyip Erdogan hadseregének hadművelete. Bagdad ugyanakkor cáfolja a külföldi katonák jelenlétét.

Törökország Irakra is kiterjeszti a kurdokkal szembeni fellépését. Recep Tayyip Erdogan török elnök közlése szerint az ország hadserege megkezdte az észak-iraki Szindzsarral szembeni offenzíváját. „Már korábban is mondtuk, hogy elindulunk Szindzsar felé. Most megkezdődött a hadművelet” – jelentette ki magabiztosan Trabzon városában. Ezzel szemben az iraki biztonsági erők azt közölték, hogy eddig nem hatolt be külföldi hadsereg az ország területére. Az Ankara által terrorszervezetnek tartott Kurd Munkáspárt (PKK) egységeit folyamatosan sújtja légicsapásokkal a török hadsereg. A PKK fegyveresei 2014-ben vonultak be Észak-Irakba, amikor milicistái az Iszlám Állam által terrorizált jezidi kisebbség segítségére siettek.

A törökök múlt héten is támadták a PKK észak-iraki állásait. Az ankarai hadsereg közlése szerint tucatnyi kurd fegyverest öltek meg. A szomszédos Szíriában Erdogan hadserege január 20-án kezdte meg Olajág nevű hadműveletét, amelyben az volt a cél, hogy elűzzék a török határhoz közel eső területekről a PKK-val szövetséges, szintén kurd Népvédelmi Egységeket (YPG). A térség székhelyére, Afrin centrumába valamivel több mint egy héttel ezelőtt vonult be a török, illetve a vele szövetséges haderő. Az Anadolu állami hírügynökség közlése szerint a várost múlt szombaton foglalták el teljes egészében. Afrin bevétele után Erdogan elnök jelezte, hogy a hadműveletet Irak területére is ki akarja terjeszteni.

Ankara saját közlése szerint azt akarja megakadályozni, hogy összefüggő kurd irányítású terület jöjjön létre, amely iraki és szíriai területeket is magában foglalna. Ankara attól tart, hogy egy ilyen régió komoly veszélyt jelentene Törökország biztonságára nézve, hiszen az államban szintén jelentős kurd kisebbség él.

Recep Tayyip Erdogan egyébként a Trabzonban elhangzott beszédében azt is közölte, hogy az ország hadserege Afrin után a szintén kurdok által ellenőrzött, Szíria északnyugati részén található Tell Rifatot is el akarja foglalni. „Isten is úgy akarja, hogy hamarosan e várost is az ellenőrzésünk alá vonjuk, ezzel elérjük a beavatkozás célját” – jelentette ki. Mint mondta, megakadályozták, hogy „terrorfolyosó” jöjjön létre a határszakasznál.

A PKK-t Törökország mellett az Egyesült Államok és az Európai Unió is terrorszervezetnek tartja, az YPG-t ezzel szemben nem. A Kurd Munkáspárt a nyolcvanas évek óta harcol nagyobb kurd autonómiáért Törökországban. Becslések szerint a konfliktusban az eltelt évtizedek során mintegy 40 ezer ember vesztette életét. Németországban múlt szombaton százak tüntettek a török beavatkozás ellen. A frankfurti megmozduláson mintegy 1200-an vettek részt, Hannoverben pedig több százan lehettek jelen.

Az iraki török hadművelet a lehető legrosszabbkor jött az Európai Unió számára, amely tegnap kezdte meg tárgyalásait Erdogannal a Törökországgal 2016-ban megkötött menekültügyi megállapodás meghosszabbításáról. Ennek értelmében a törökök feltartóztatják a szíriai menekülteket, ennek fejében 3 milliárd dollárt kapnak az EU-tól. Ez a kérdés volt a témája Erdogan elnök tegnap esti várnai tanácskozásának, amelyen Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, valamint Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke is részt vett. A felek között komoly érdekellentétek merültek fel. Ankara ugyanis teljes vízummentességet akar az EU teljes területére, Brüsszel azonban erre a török jogsértések miatt sem hajlandó. Az Unió szerint a beutazás megkönnyítése csak abban az esetben képzelhető el, hogy Törökország jelentősen módosítja a sokat bírált terrorellenes törvényét. Erre hivatkozva zártak börtönbe legalább kétszáz újságírót.

Az EU-török viszony még hűvösebbé vált a törökök afrini beavatkozása miatt. Angela Merkel kancellár programjának múlt heti, a német parlamentben, a Bundestagban történt ismertetésekor egyértelműen elítélte a hadműveletet. Egyben felszólította Ankarát, gyorsabban fizesse ki a szíriai menekülteknek ígért támogatást.

2018.03.27 07:31

Tízezrek búcsúztatták a meggyilkolt gdanski polgármestert

Publikálás dátuma
2019.01.19 16:18

Fotó: AFP/ Beata Zawrzel
A lengyelországi Gdanskban szombat délben megkezdődött a város meggyilkolt polgármesterének temetése, az eseményt élőben sugározza a lengyel televízió.
Délben Gdanskban és számos más lengyel nagyvárosban megszólaltak a szirénák a tragikusan elhunyt Pawel Adamowicz főpolgármester emlékére. A települések központi terein hatalmas tévékivetítőket helyeztek el, hogy a gdanski Szűz Mária-székesegyházban megkezdődött szertartást országszerte követhessék az emberek. A hirado.hu cikkében az is olvasható: Európa egyik legnagyobb temploma teljesen megtelt a résztvevőkkel. Adamowicz koporsóját több tízezer ember kíséretében péntek este szállították át a gdanski Európai Szolidaritás Központból a székesegyházhoz. Hamvait a gótikus székesegyház egyik kápolnájában helyezik majd el.
Az eseményen jelen van Andrzej Duda lengyel államfő, Mateusz Morawiecki miniszterelnök, továbbá Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, Adamowicz személyes barátja is. A város utcáit ezrek lepték el, köztük ország más részéből érkezett vendégek. A szertartás szervezői megkérték a főpolgármester emléke előtt tisztelegni kívánó embereket, hogy ne hozzanak virágot és gyertyát, hanem ezek értékét inkább fordítsák jótékonysági célokra. Adamowiczot múlt vasárnap egy jótékonysági célú szabadtéri rendezvényen késelte meg egy büntetett előéletű, 27 éves gdanski férfi, Stefan W., akinél korábban paranoid skizofréniát diagnosztizáltak.
2019.01.19 16:18

Nyomoznak a KMKSZ-irodát ért támadás miatt az oroszbarát német újságíró ellen

Publikálás dátuma
2019.01.19 14:35

Fotó: MTI/ Nemes János
A berlini ügyészség vizsgálatot indított annak a szélsőjobboldali, putyinista német újságírónak az ügyében, aki a lengyel bíróság előtt elhangzott vallomás alapján megrendelte a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség irodája elleni támadást.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) ungvári irodájának tavalyi felgyújtását  Manuel Ochsenreiter putyinista, szélsőjobboldali német újságíró rendelte meg és pénzelte - amint az egy krakkói bírósági tárgyaláson elhangzott az eset egyik gyanúsítottja részéről. A 28 éves Michal Prokopowicz azt állította a bíróság előtt, hogy Manuel Ochsenreiter német újságíró, a bevándorlásellenes német AfD párt egyik tanácsadója adott utasítást és pénzt a támadás végrehajtására.
Az előzetes nyomozás alapján Ochsenreiter, aki ismert támogatója volt a Kelet-Ukrajnában területeket elfoglaló, Moszkvából támogatott alakulatoknak és rendszeresen szerepelt az orosz médiában is, gyújtogatással gyanúsítható, közölte a berlini ügyészség szóvivője - közölte a 444.hu külföldi forrásokra hivatkozva. A nyomozás tényét a Die Zeit írta meg csütörtökön, ezt erősítette meg az ügyészség.   

Szijjártó hepciáskodott, majd megnémult

A tavalyi februári támadásnak nem volt áldozata. Az Ungvár belvárosában található magyar kulturális irodának a földszinti ablakát törték be, majd felgyújtották az épületet. Az akció komoly súrlódást okozott tavaly Kijev és Budapest között, pedig a két ország viszonya az ukrán nyelvtörvény miatt egyébként sem volt kiegyensúlyozott. A támadás miatt tavaly Szijjártó Péter külügyminiszter be is kérette az ukrán nagykövetet és arról beszélt, hogy   
„egészen elképesztő folyamat zajlik Ukrajnában, a szélsőséges politikai eszmék előretörőben vannak”.
A hatóságok vizsgálata szerint viszont jelen állás szerint a támadás elkövetői magukat ukrán ultranacionalistáknak akarták feltüntetni, többek között ezért festettek náci szimbólumokat az épület falára, ugyanakkor a gyanú szerint szélsőjobboldali csoporthoz tartozó lengyel állampolgárok voltak, akiket egy oroszbarát német újságíró instruált. Ochsenreiter korábban már tagadta, hogy bármi köze lenne a támadáshoz. 
A magyar külügyminisztérium és a tárca vezetője feltűnően csendben van, amióta kiderült az eset valódi háttere. Annyit tudtak mindössze közölni, hogy 
elvárjuk az ukrán hatóságoktól, hogy védjék meg a magyar embereket, tegyenek meg mindent a kárpátaljai magyar közösség biztonságáért. Az elkövetőknek pedig természetesen meg kell kapniuk a méltó büntetést a gyalázatos tettükért.
A putyinista újságíróról és az orosz háttérről azonban egy szót sem közölt a minisztérium.
2019.01.19 14:35