Bevonultak Irakba a törökök

Publikálás dátuma
2018.03.27. 07:31
A hadsereg tagjai megjelentek Szíria után Irakban is. Ugyanakkor egyelőre a szíriai hadművelet sem ért véget, Erdogan ugyanis be
Új szakaszba került Recep Tayyip Erdogan hadseregének hadművelete. Bagdad ugyanakkor cáfolja a külföldi katonák jelenlétét.

Törökország Irakra is kiterjeszti a kurdokkal szembeni fellépését. Recep Tayyip Erdogan török elnök közlése szerint az ország hadserege megkezdte az észak-iraki Szindzsarral szembeni offenzíváját. „Már korábban is mondtuk, hogy elindulunk Szindzsar felé. Most megkezdődött a hadművelet” – jelentette ki magabiztosan Trabzon városában. Ezzel szemben az iraki biztonsági erők azt közölték, hogy eddig nem hatolt be külföldi hadsereg az ország területére. Az Ankara által terrorszervezetnek tartott Kurd Munkáspárt (PKK) egységeit folyamatosan sújtja légicsapásokkal a török hadsereg. A PKK fegyveresei 2014-ben vonultak be Észak-Irakba, amikor milicistái az Iszlám Állam által terrorizált jezidi kisebbség segítségére siettek.

A törökök múlt héten is támadták a PKK észak-iraki állásait. Az ankarai hadsereg közlése szerint tucatnyi kurd fegyverest öltek meg. A szomszédos Szíriában Erdogan hadserege január 20-án kezdte meg Olajág nevű hadműveletét, amelyben az volt a cél, hogy elűzzék a török határhoz közel eső területekről a PKK-val szövetséges, szintén kurd Népvédelmi Egységeket (YPG). A térség székhelyére, Afrin centrumába valamivel több mint egy héttel ezelőtt vonult be a török, illetve a vele szövetséges haderő. Az Anadolu állami hírügynökség közlése szerint a várost múlt szombaton foglalták el teljes egészében. Afrin bevétele után Erdogan elnök jelezte, hogy a hadműveletet Irak területére is ki akarja terjeszteni.

Ankara saját közlése szerint azt akarja megakadályozni, hogy összefüggő kurd irányítású terület jöjjön létre, amely iraki és szíriai területeket is magában foglalna. Ankara attól tart, hogy egy ilyen régió komoly veszélyt jelentene Törökország biztonságára nézve, hiszen az államban szintén jelentős kurd kisebbség él.

Recep Tayyip Erdogan egyébként a Trabzonban elhangzott beszédében azt is közölte, hogy az ország hadserege Afrin után a szintén kurdok által ellenőrzött, Szíria északnyugati részén található Tell Rifatot is el akarja foglalni. „Isten is úgy akarja, hogy hamarosan e várost is az ellenőrzésünk alá vonjuk, ezzel elérjük a beavatkozás célját” – jelentette ki. Mint mondta, megakadályozták, hogy „terrorfolyosó” jöjjön létre a határszakasznál.

A PKK-t Törökország mellett az Egyesült Államok és az Európai Unió is terrorszervezetnek tartja, az YPG-t ezzel szemben nem. A Kurd Munkáspárt a nyolcvanas évek óta harcol nagyobb kurd autonómiáért Törökországban. Becslések szerint a konfliktusban az eltelt évtizedek során mintegy 40 ezer ember vesztette életét. Németországban múlt szombaton százak tüntettek a török beavatkozás ellen. A frankfurti megmozduláson mintegy 1200-an vettek részt, Hannoverben pedig több százan lehettek jelen.

Az iraki török hadművelet a lehető legrosszabbkor jött az Európai Unió számára, amely tegnap kezdte meg tárgyalásait Erdogannal a Törökországgal 2016-ban megkötött menekültügyi megállapodás meghosszabbításáról. Ennek értelmében a törökök feltartóztatják a szíriai menekülteket, ennek fejében 3 milliárd dollárt kapnak az EU-tól. Ez a kérdés volt a témája Erdogan elnök tegnap esti várnai tanácskozásának, amelyen Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, valamint Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke is részt vett. A felek között komoly érdekellentétek merültek fel. Ankara ugyanis teljes vízummentességet akar az EU teljes területére, Brüsszel azonban erre a török jogsértések miatt sem hajlandó. Az Unió szerint a beutazás megkönnyítése csak abban az esetben képzelhető el, hogy Törökország jelentősen módosítja a sokat bírált terrorellenes törvényét. Erre hivatkozva zártak börtönbe legalább kétszáz újságírót.

Az EU-török viszony még hűvösebbé vált a törökök afrini beavatkozása miatt. Angela Merkel kancellár programjának múlt heti, a német parlamentben, a Bundestagban történt ismertetésekor egyértelműen elítélte a hadműveletet. Egyben felszólította Ankarát, gyorsabban fizesse ki a szíriai menekülteknek ígért támogatást.

Mozitűz - Zárva voltak a vészkijáratok, a tűzjelzőt lekapcsolták

Publikálás dátuma
2018.03.26. 19:29
FOTÓ: SERGEI GAVRILENKO / KOMMERSANT PHOTO / AFP
Zárva voltak a dél-szibériai Kemerovóban leégett üzletközpont vészkijáratai, a tűzjelző berendezés pedig ki volt kapcsolva - jelentette ki Szvetlana Petrenko, az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) szóvivője, írja az MTI.

A szövetségi jelentőségű ügyekben eljáró testület megállapította, hogy a riasztóberendezést a létesítményt őrző biztonsági magáncég egyik alkalmazottja kapcsolta le, miután értesült a tűz kitöréséről. A vizsgálatot Kemerovóban személyesen Alekszandr Basztrikin, az SZK elnöke irányítja. Sajtóértesülések szerint a mozi ajtóit azért tarthatták bezárva, nehogy valaki jegy nélkül mehessen be a nézőtérre.

A katasztrófával kapcsolatban négy embert vettek őrizetbe és hallgattak ki, köztük a bevásárlóközpontot üzemeltető cég igazgatóját, valamint annak a helyiségnek a bérlőjét, ahonnan a tűz a feltételezések szerint elterjedt. Korábbi hírek szerint a lángok egy gyerekeknek kialakított játszóteremből terjedtek szét.

Orosz sajtójelentések szerint központ biztonsági személyzete nem hajtott végre időben szervezett evakuálást, mi több, egyes szülők arról számoltak be, hogy tagjai feltartották a menekülőket. Petrenko szerint egyébként mind a központ üzembe helyezésével, mind pedig az üzemeltetésével kapcsolatban komoly hiányosságok gyanúja merült fel.

A vasárnapi tűzvész halálos áldozatainak száma hétfő délutáni közlés szerint 64 volt. 16 ember sorsa továbbra is ismeretlen.

A dél-szibériai városban bekövetkezett katasztrófa miatt az elmúlt két nap leforgása alatt 52-en szorultak orvosi segítségre, közülük 12 embert kórházban kezelnek, egyikük, egy 11 éves gyerek állapota nagyon súlyos. A fiú a harmadik emeletről ugrott ki, az életét mentve. A húga és a szülei odavesztek a tűzvészben.

A Zimnyaja Visnya üzletközpontban található három moziterem közül két harmadik emeleti leomlott. A filmszínházban a tűz kitörésekor sok gyerek volt.

Vlagyimir Pucskov, a rendkívüli helyzetek kezeléséért felelős orosz minisztérium vezetője úgy vélekedett, hogy egyelőre korai a tűz okairól nyilatkozni. A médiában megjelent értesülések szerint a szakemberek a fő lehetséges okként az elektromos hálózat meghibásodását tartják, de minden más lehetséges verziót is mérlegelnek. A Dozsgy független televízió szerint nem zárják ki annak lehetőségét sem, hogy a tüzet gyújtogató kamaszok okozhatták az ifjúsági játéktermek környékén.

Vlagyimir Putyin orosz elnök részvétét fejezte ki az áldozatok hozzátartozóinak. Moszkva címére külföldi vezetőktől számos kondoleáló üzenet érkezett. Kemerovóban háromnapost gyászt hirdettek ki, a katasztrófa helyszínére százak vittek virágot és plüssjátékokat.

A részben egy volt cukrászati üzem elemeire ráépült, 2013-ban megnyitott kemerovói Zimnyaja Visnya (Téli Meggy) üzletközpontot a történtek után le fogják bontani. Oroszország több nagyvárosában a nagy forgalmú épületekben tűzrendészeti ellenőrzést rendeltek el.

Szerző

Szkripal-ügy: újabb 106 orosz diplomatát utasítottak ki világszerte

Publikálás dátuma
2018.03.26. 18:54
Csillag és zászló a Kreml csúcsain. Illusztráció: AFP PHOTO / Kirill KUDRYAVTSEV
Orosz diplomatákat utasított ki az Egyesült Államok, Kanada, 14 EU-tagállam és Ukrajna is, a Szkripal-merényletre válaszul. Az amerikai külügy szövetségesük elleni támadásnak nevezte az esetet, Nagy-Britannia üdvözölte a szolidaritást, és Donald Tusk szerint további intézkedések követhetik a mostanit. Oroszország továbbra is mindent tagad, és "szimmetrikus" választ ígér.

Az Egyesült Államok kiutasít 60 orosz diplomatát és bezáratja az északnyugati Seattle városában lévő orosz konzulátust. Az Egyesült Államok egyértelműen Moszkvát tartja felelősnek a Szkripal elleni merényletért: "március 4-én Oroszország harcászati idegmérget vetett be, azzal a szándékkal, hogy meggyilkoljon egy brit állampolgárt és lányát Salisbury-ben" - olvasható a külügyminisztérium közleményében, írja a BBC. Szövetségesük elleni támadásnak tekintik az esetet, mely számtalan ártatlan életet sodort veszélybe, többeknek, köztük egy rendőrnek súlyos sérüléseket okozva. A támadást a vegyi fegyvereket tiltó egyezmény "gyalázatos megsértésének" nevezték. A hidegháború óta ez a legkomolyabb Oroszország elleni lépése az Egyesült Államoknak.

Az NBC televízió névtelenséget kérő kormányzati forrásra hivatkozva azt jelentette: a döntéssel csökkentették az "elfogadhatatlanul nagyszámú" orosz hírszerző jelenlétét az Egyesült Államokban, írja az MTI. Hozzátette: a döntés "az Egyesült Államokat biztonságosabbá teszi, mert csökkenti Oroszország képességét, hogy kémkedjen amerikaiak után és Amerika nemzetbiztonságát fenyegető fedett műveleteket hajtson végre.

Kiutasított 29 orosz diplomatát az Európai Unió 14 tagállama is. Ezek a következők: Franciaország (4); Németország (4); Lengyelország (4); Csehország (3); Litvánia (3); Dánia (2); Hollandia (2); Olaszország (2); Észtország (1); Horvátország (1); Finnország (1); Lettország (1); Románia (1), Svédország (1).

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke kiemelte, a kiutasításokat várhatóan továbbiak is követhetik, ahogy az sem zárható ki, hogy egyéb szankciók meghozatalára is sor kerülhet a következő napokban és hetekben.

Ukrajna 13 diplomatát küldött haza. Petro Porosenko úgy fogalmazott: "Brit partnereinkkel és transzatlanti szövetségeseinkkel való szolidaritásunk szellemében, valamint az EU tagállamaival együttműködve, határozatot hoztam 13 orosz diplomata Ukrajnából történő kiutasításáról, azon kevesek közül, akik még az ország területén maradtak."

Kanada is kiutasított négy orosz diplomatát, szolidaritást vállalva az Egyesült Királysággal - fogalmazott a kanadai külügyminisztérium. A kanadai kormány közleménye leszögezi: a kiutasítottakat hírszerzőként vagy olyan személyekként azonosították, akik diplomáciai státuszukat arra használták fel, hogy aláássák Kanada nemzetbiztonságát, vagy beavatkozzanak a demokratikus folyamatokba.

Nagy-Britannia üdvözölte a szolidaritást: Theresa May brit miniszterelnök szerint ez egy jelentős diplomáciai győzelem Oroszország felett.

Oroszország tiltakozik: a külügyminisztérium állásfoglalása szerint "magától értetődik", hogy az országcsoport "barátságtalan" lépése "nem múlik el nyomtalanul" és arra Moszkva reagálni fog. Szerintük ez a helyzet eszkalálását célzó, konfrontatív lépés, mivel, mint írják, a diplomatákat kiutasító országok nem rendelkeznek objektív és kimerítő adatokkal. A kommüniké közzétételét megelőzően a RIA Novosztyi hírügynökséget a diplomáciai tárcánál arról tájékoztatták, hogy az elkövetkező napokban adandó orosz válasz minden ország esetében szimmetrikus lesz.

Szerző