Kína csendes dollárháborúja

Publikálás dátuma
2018.03.29. 07:31
Hszi Csin-ping és Donald Trump Pekingben. A kínai elnök a visszafogottabb retorika híve. A jelek szerint ez hatékonyabb, mint Tr
Kína szuperhatalmi szerepre készül, így az ázsiai óriás jelenléte Európában is egyre jelentősebb. Ahonnan Washington kivonul, megjelenik Peking.

Miközben Donald Trump elnök mindent elkövet annak érdekében, hogy az amerikai érdekekre hivatkozva gyakran sértő nyilatkozataival és gazdasági intézkedéseivel maga ellen hangolja szövetségeseit, Hszi Csin-ping kínai államfőként visszafogottabb retorikát és hatásosabb megoldást választott. Peking még mindig igyekszik távol tartani magát a nagy nemzetközi összecsapásoktól. Béketűrő nemzetként próbál közeledni mindenkihez, akivel nincs közvetlen konfliktusa – akivel viszont van, azzal nem bánik kesztyűs kézzel.

A nyugodt álca mögött határozott stratégia húzódik meg. Szuperhatalmi szerepre készül, és ennek érdekében taktikájában a harsogó politika elé helyezi a gazdasági nyomásgyakorlást. Ami, természetesen, nem azt jelenti, hogy bármit is feladna politikai céljaiból. Teszi ezt olyannyira eredményesen, hogy az emberi jogok érvényesítésére oly fogékony nyugati országok, Kína esetében olykor zokszó nélkül lenyelik azt, amit mondjuk Oroszország részéről nem tűrnek el.

Kína európai jelenléte immár kézzelfogható tényekből mérhető le. A nagyközönség számára talán nem ismert, hogy az európai kikötők 10 százaléka már kínai tulajdonban van. Legutóbb Belgium második legnagyobb kikötője került kínai kézre. Olyan stratégiailag fontos szektorokban terjeszkedik a kínai tőke, mint az információ-technológia, a telekommunikáció és a közlekedés. Peking átveszi a hangadó szerepét, ahonnan az Egyesült Államok kivonul és hitelt ajánl azoknak, akiktől Washington azt megtagadja. Eközben mindig szem előtt tartja, hogy ne veszítsen az üzleten, és valamilyen formában megtérüljenek a befektetései. Ahol ennek nem látja reális esélyét, ott inkább csak ígér, és kivár.

Az Expert Online orosz hírportál terjedelmes cikkéből megtudhatjuk, hogy Kína Ázsia, Afrika és Európa 68 országában csillagászati összegekkel vesz részt beruházások megvalósításában. A GGD amerikai kutatóintézet elemzése szerint a 68 ország közül a legsebezhetőbb Kína dél-kelet-ázsiai hídfőállása, Laosz, Észak-Afrikában a Vörös tenger partján fekvő Dzsibuti, az Indiai-óceán térségében Pakisztán és a Maldív-szigetek, Közép-Ázsiában a fontos közlekedési és kereskedelmi utak kereszteződésében fekvő Kirgizisztán, Tádzsikisztán és Mongólia, Európában pedig Montenegró, ahol kínai pénzen hét modern autóút épül. Tádzsikisztánban és Kirgizisztánban Peking autóutak építésén kívül vasútvonalak, gázvezetékek lefektetését és villamoserőművek építését finanszírozza. Mongólia sem lenne képes kínai milliárdok nélkül felépíteni villamos erőműveit vagy a fővárost a repülőtérrel összekötő utat.

Az amerikai elemzők szerint a nagylelkű támogatás és hitel azzal jár, hogy a megsegített országok államadóssága rendkívüli mértékben növekszik, s azon belül különösen a kínai részesedés. Ez azt jelenti, hogy ha a hitel elér egy bizonyos kritikus pontot, Kína már diktálni tud. Nemcsak gazdaságilag, hanem politikailag is. Ebbe az irányba tart Kambodzsa és Afganisztán is, miután közel áll ahhoz, hogy államadósságának a fele kínai legyen.

Peking páratlan lehetőségeire jó példa Srí Lanka, amely tavaly nem volt képes visszafizetni több mint egymilliárd dolláros adósságát, és ennek fejében 99 évre bérbe adta Kínának az egyik fontos fontos állami kikötőjét, Hambantotát. A pakisztáni Gvadar kikötőváros bevételének 91 százalékát szintén a kínaiak fölözik le: kínai munkások ezrei dolgoznak és még az építőanyagot is Kínából szállítják ide.

Donald Trump harciassága kevés ahhoz, hogy képes legyen eltekinteni attól az egyszerű ténytől: Kína kezében van az amerikai államadósság 18 százaléka. Kína amerikai állampapír-portfólióját 1185 milliárd dollárra becsülik. Ennek ismeretében Peking játszótere még Washingtonból nézve sem lebecsülhető. Csendes háború ez a javából.

Peking Washingtont bírálta
Aligha tett jót az Egyesült Államok és Kína kapcsolatának, hogy Donald Trump elnök 25 százalékos adót vetett ki az acél-, és 10 százalékot az alumíniumimportra. Az intézkedés ugyanis különösen kellemetlenül érinti Pekinget. Csiang Csen-csang, a Kereskedelmi Világszervezet kínai képviselője élesen bírálta Washington lépését. Mint mondta, elfogadhatatlan, hogy az Egyesült Államok ilyen egyoldalú döntést hozzon. Kifejtette, az amerikaiak ezzel szembemennek a WTO szabályaival, mert a gazdaságilag fejlett országok elvben nem fenyegethetnének másokat súlyos gazdasági intézkedésekkel. Az Egyesült Államok visszautasította a vádakat, s Kína szabadalmi gyakorlatait bírálta.
Ezt megelőzően, múlt szombaton telefonbeszélgetést folytatott egymással Liu He kínai kormányfőhelyettes Stephen Mnuchin amerikai pénzügyminiszterrel, s próbáltak közös nevezőre jutni a kérdésben, nem nagy sikerrel. A vámot egy 30 napos tárgyalási időszak után vetik ki.

Szerző

Felemás farezsicsökkentés

Publikálás dátuma
2018.03.29. 07:21
FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM

Ama településeken, ahol nincs kiépített gázhálózat, a kormány megvizsgálja a családonként 12 ezer forintos gáz- és távhőárkedvezményhez hasonló nagyságrendű „téli rezsicsökkentés” lehetőségét – jelentette be tegnap a Miniszterelnökséget vezető Lázár János. Számításai szerint ez körülbelül háromszáz kistelepülést érint.

Legutóbb épp a Népszava részletes cikke hívta fel a figyelmet: miközben az Orbán-kabinet a gázzal és távhővel fűtőknek a választások előestéjére 12 ezer forintos számlakedvezményt biztosít, a szilárd tüzelőt használók ügyét szociális támogatásuk egymilliárdos emelésével intézték el. Kósa Lajos megyeiváros-miniszter ezt azzal indokolta, hogy fával a mintegy hatszázezer távhősnél „jóval kevesebben” fűtenek. A KSH adatai szerint viszont legalább nyolcszázezren teremtenek meleget szilárd tüzelővel, de a kérdés inkább másfélmillió családot érint.

A KSH szerint 2876 településen elérhető a gáz, illetve a 4,4 millió hazai háztartás 73 százalékát kötötték a hálózatra. Ez alapján több százezerre tehető ama családok száma, akik a kormány legújabb támogatási köréből is kimaradnak, például mert gázzal ellátott településen álltak át fára.

Mindemellett a lépés igencsak megkésettnek tűnik, és nemcsak azért, mert a Fidesz-KDNP-kabinet a kedvezményeket láthatólag a választásokra időzítette, hanem mert tavaszi-nyári fogyasztás híján nem lesz könnyű bármilyen számlakedvezményt is érvényesíteni.

Ama, szintén lapunk által felvetett kérdések kapcsán, hogy a támogatásleosztási szabályok miatt több százezer „fogyasztói csoportba” tömörült gázfogyasztó háztartásnak 12 ezernél akár jóval kevesebb is juthat, Lázár János leszögezte: nem tudtak valamennyire fűtési módra külön szabályt alkotni, de igyekeztek minél több családot bevonni a kedvezményezetti körbe.

Bár Németh Szilárd rezsibiztos korábban az árammal fűtőknek is javasolt támogatást, a Fidesz-alelnök hangja a jelek szerint ezúttal nem ért el a kormányig.

Lázár csakazértis betesz a Molnak
A kormány törvényjavaslatot nyújt be arról, hogy ha egy toronyháznak ez év június 30-áig „nem nyílik meg az építési naplója”, azt nem húzhatják 65 méternél magasabbra – közölte Lázár János a kormányinfón. Viszonyítási pontként a - 96 méter magas - Szent István-bazilikát említette. Három olyan - meg nem nevezett - pesti beruházással is példálózott, ami bezavarna a látképbe. Az ügy ugyanakkor továbbra is zavaros. Lázár János tavaly év végén ebbéli szándékait már belefogalmazta az általa benyújtott „területrendezési tervbe”.
Ez csak néhány héttel követte a - nem kis lobbierejű - Mol 120 méter magas budai székházterve bejelentését. A szabályelfogadás azonban máig várat magára, amit néhány hete a kancelláriaminiszter azzal indokolt, hogy a magasházellenesek „kisebbségbe kerültek”. Lázár ezt tegnap nem említette, de rögzítette: az új szabály elfogadása már az új parlamentre vár.

Szerző

Felemás farezsicsökkentés

Publikálás dátuma
2018.03.29. 07:21
FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM

Ama településeken, ahol nincs kiépített gázhálózat, a kormány megvizsgálja a családonként 12 ezer forintos gáz- és távhőárkedvezményhez hasonló nagyságrendű „téli rezsicsökkentés” lehetőségét – jelentette be tegnap a Miniszterelnökséget vezető Lázár János. Számításai szerint ez körülbelül háromszáz kistelepülést érint.

Legutóbb épp a Népszava részletes cikke hívta fel a figyelmet: miközben az Orbán-kabinet a gázzal és távhővel fűtőknek a választások előestéjére 12 ezer forintos számlakedvezményt biztosít, a szilárd tüzelőt használók ügyét szociális támogatásuk egymilliárdos emelésével intézték el. Kósa Lajos megyeiváros-miniszter ezt azzal indokolta, hogy fával a mintegy hatszázezer távhősnél „jóval kevesebben” fűtenek. A KSH adatai szerint viszont legalább nyolcszázezren teremtenek meleget szilárd tüzelővel, de a kérdés inkább másfélmillió családot érint.

A KSH szerint 2876 településen elérhető a gáz, illetve a 4,4 millió hazai háztartás 73 százalékát kötötték a hálózatra. Ez alapján több százezerre tehető ama családok száma, akik a kormány legújabb támogatási köréből is kimaradnak, például mert gázzal ellátott településen álltak át fára.

Mindemellett a lépés igencsak megkésettnek tűnik, és nemcsak azért, mert a Fidesz-KDNP-kabinet a kedvezményeket láthatólag a választásokra időzítette, hanem mert tavaszi-nyári fogyasztás híján nem lesz könnyű bármilyen számlakedvezményt is érvényesíteni.

Ama, szintén lapunk által felvetett kérdések kapcsán, hogy a támogatásleosztási szabályok miatt több százezer „fogyasztói csoportba” tömörült gázfogyasztó háztartásnak 12 ezernél akár jóval kevesebb is juthat, Lázár János leszögezte: nem tudtak valamennyire fűtési módra külön szabályt alkotni, de igyekeztek minél több családot bevonni a kedvezményezetti körbe.

Bár Németh Szilárd rezsibiztos korábban az árammal fűtőknek is javasolt támogatást, a Fidesz-alelnök hangja a jelek szerint ezúttal nem ért el a kormányig.

Lázár csakazértis betesz a Molnak
A kormány törvényjavaslatot nyújt be arról, hogy ha egy toronyháznak ez év június 30-áig „nem nyílik meg az építési naplója”, azt nem húzhatják 65 méternél magasabbra – közölte Lázár János a kormányinfón. Viszonyítási pontként a - 96 méter magas - Szent István-bazilikát említette. Három olyan - meg nem nevezett - pesti beruházással is példálózott, ami bezavarna a látképbe. Az ügy ugyanakkor továbbra is zavaros. Lázár János tavaly év végén ebbéli szándékait már belefogalmazta az általa benyújtott „területrendezési tervbe”.
Ez csak néhány héttel követte a - nem kis lobbierejű - Mol 120 méter magas budai székházterve bejelentését. A szabályelfogadás azonban máig várat magára, amit néhány hete a kancelláriaminiszter azzal indokolt, hogy a magasházellenesek „kisebbségbe kerültek”. Lázár ezt tegnap nem említette, de rögzítette: az új szabály elfogadása már az új parlamentre vár.

Szerző