Kína csendes dollárháborúja

Publikálás dátuma
2018.03.29 07:31
Hszi Csin-ping és Donald Trump Pekingben. A kínai elnök a visszafogottabb retorika híve. A jelek szerint ez hatékonyabb, mint Tr
Fotó: /
Kína szuperhatalmi szerepre készül, így az ázsiai óriás jelenléte Európában is egyre jelentősebb. Ahonnan Washington kivonul, megjelenik Peking.

Miközben Donald Trump elnök mindent elkövet annak érdekében, hogy az amerikai érdekekre hivatkozva gyakran sértő nyilatkozataival és gazdasági intézkedéseivel maga ellen hangolja szövetségeseit, Hszi Csin-ping kínai államfőként visszafogottabb retorikát és hatásosabb megoldást választott. Peking még mindig igyekszik távol tartani magát a nagy nemzetközi összecsapásoktól. Béketűrő nemzetként próbál közeledni mindenkihez, akivel nincs közvetlen konfliktusa – akivel viszont van, azzal nem bánik kesztyűs kézzel.

A nyugodt álca mögött határozott stratégia húzódik meg. Szuperhatalmi szerepre készül, és ennek érdekében taktikájában a harsogó politika elé helyezi a gazdasági nyomásgyakorlást. Ami, természetesen, nem azt jelenti, hogy bármit is feladna politikai céljaiból. Teszi ezt olyannyira eredményesen, hogy az emberi jogok érvényesítésére oly fogékony nyugati országok, Kína esetében olykor zokszó nélkül lenyelik azt, amit mondjuk Oroszország részéről nem tűrnek el.

Kína európai jelenléte immár kézzelfogható tényekből mérhető le. A nagyközönség számára talán nem ismert, hogy az európai kikötők 10 százaléka már kínai tulajdonban van. Legutóbb Belgium második legnagyobb kikötője került kínai kézre. Olyan stratégiailag fontos szektorokban terjeszkedik a kínai tőke, mint az információ-technológia, a telekommunikáció és a közlekedés. Peking átveszi a hangadó szerepét, ahonnan az Egyesült Államok kivonul és hitelt ajánl azoknak, akiktől Washington azt megtagadja. Eközben mindig szem előtt tartja, hogy ne veszítsen az üzleten, és valamilyen formában megtérüljenek a befektetései. Ahol ennek nem látja reális esélyét, ott inkább csak ígér, és kivár.

Az Expert Online orosz hírportál terjedelmes cikkéből megtudhatjuk, hogy Kína Ázsia, Afrika és Európa 68 országában csillagászati összegekkel vesz részt beruházások megvalósításában. A GGD amerikai kutatóintézet elemzése szerint a 68 ország közül a legsebezhetőbb Kína dél-kelet-ázsiai hídfőállása, Laosz, Észak-Afrikában a Vörös tenger partján fekvő Dzsibuti, az Indiai-óceán térségében Pakisztán és a Maldív-szigetek, Közép-Ázsiában a fontos közlekedési és kereskedelmi utak kereszteződésében fekvő Kirgizisztán, Tádzsikisztán és Mongólia, Európában pedig Montenegró, ahol kínai pénzen hét modern autóút épül. Tádzsikisztánban és Kirgizisztánban Peking autóutak építésén kívül vasútvonalak, gázvezetékek lefektetését és villamoserőművek építését finanszírozza. Mongólia sem lenne képes kínai milliárdok nélkül felépíteni villamos erőműveit vagy a fővárost a repülőtérrel összekötő utat.

Az amerikai elemzők szerint a nagylelkű támogatás és hitel azzal jár, hogy a megsegített országok államadóssága rendkívüli mértékben növekszik, s azon belül különösen a kínai részesedés. Ez azt jelenti, hogy ha a hitel elér egy bizonyos kritikus pontot, Kína már diktálni tud. Nemcsak gazdaságilag, hanem politikailag is. Ebbe az irányba tart Kambodzsa és Afganisztán is, miután közel áll ahhoz, hogy államadósságának a fele kínai legyen.

Peking páratlan lehetőségeire jó példa Srí Lanka, amely tavaly nem volt képes visszafizetni több mint egymilliárd dolláros adósságát, és ennek fejében 99 évre bérbe adta Kínának az egyik fontos fontos állami kikötőjét, Hambantotát. A pakisztáni Gvadar kikötőváros bevételének 91 százalékát szintén a kínaiak fölözik le: kínai munkások ezrei dolgoznak és még az építőanyagot is Kínából szállítják ide.

Donald Trump harciassága kevés ahhoz, hogy képes legyen eltekinteni attól az egyszerű ténytől: Kína kezében van az amerikai államadósság 18 százaléka. Kína amerikai állampapír-portfólióját 1185 milliárd dollárra becsülik. Ennek ismeretében Peking játszótere még Washingtonból nézve sem lebecsülhető. Csendes háború ez a javából.

Peking Washingtont bírálta
Aligha tett jót az Egyesült Államok és Kína kapcsolatának, hogy Donald Trump elnök 25 százalékos adót vetett ki az acél-, és 10 százalékot az alumíniumimportra. Az intézkedés ugyanis különösen kellemetlenül érinti Pekinget. Csiang Csen-csang, a Kereskedelmi Világszervezet kínai képviselője élesen bírálta Washington lépését. Mint mondta, elfogadhatatlan, hogy az Egyesült Államok ilyen egyoldalú döntést hozzon. Kifejtette, az amerikaiak ezzel szembemennek a WTO szabályaival, mert a gazdaságilag fejlett országok elvben nem fenyegethetnének másokat súlyos gazdasági intézkedésekkel. Az Egyesült Államok visszautasította a vádakat, s Kína szabadalmi gyakorlatait bírálta.
Ezt megelőzően, múlt szombaton telefonbeszélgetést folytatott egymással Liu He kínai kormányfőhelyettes Stephen Mnuchin amerikai pénzügyminiszterrel, s próbáltak közös nevezőre jutni a kérdésben, nem nagy sikerrel. A vámot egy 30 napos tárgyalási időszak után vetik ki.

2018.03.29 07:31

Káoszt okoz a havazás az USA-ban

Publikálás dátuma
2019.01.20 18:55

Fotó: AFP/ JOSEPH PREZIOSO
Hótakaró borítja az amerikai Középnyugatot és a keleti partvidéket. A közlekedésben fennakadások vannak, repülőjáratokat töröltek és tízezrek áram nélkül maradtak.
A széles téli viharzóna a hétvégére elérte az Egyesült Államok keleti partvidékét, és az országos meteorológiai szolgálat a középnyugati Missouritól az északkeleti Maine államig húzódó térségben 15 tagállamra adott ki viharriadót. A Középnyugaton és az Ohio völgyében, a Nagy Tavak vidékén szombaton este 25-30 centiméteresre nőtt a hótakaró, több államban balesetekről számoltak be. Missouriban például az egyik országúton 15 autó csúszott össze, Kansasben egy hókotró csúszott az útpadkára és gázolt el egy férfit, a chicagói O'Hare nemzetközi repülőtéren pedig a kifutópályáról csúszott ki az arizonai Phoenixből leszálló gép 129 utassal a fedélzetén. Sérülés nem történt. A hóvihartól szenvedő térségben több repülőjáratot töröltek. Bostonban vasárnap 250 járatot függesztettek fel, tucatnyi járat nem indul a New York-i Kennedy repülőtérről és a szomszédos newarki légikikötőből sem. A Washington melletti Reagan repülőtéren az esőzés és a sűrű köd akadályozta a forgalmat. Vasárnap az Amtrak vasúttársaság nem indított vonatokat Chicagóból Bostonba, New Yorkba, Pennsylvaniába és Washingtonba.
Míg New York városában alig havazott, New York állam fővárosában, Albanyban 30 centiméternyi hó hullott vasárnapra virradóra, a Nagy Tavak egyike, az Erie-tó partján fekvő Buffalóban is 30 centiméternyinél vastagabb a hótakaró. Connecticut államban mintegy 14 ezren maradtak áram nélkül, de a szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy ennél jóval többeket fenyeget áramkimaradás. A térségben ugyanis sokfelé nem hó, hanem ónos eső esik, vasárnap éjjelre fagyot jósolnak, ez pedig azzal fenyeget, hogy leszakadnak a vezetékek. A keleti parton árvízriadót is kiadtak. Vasárnapi Twitter-bejegyzéseinek egyikében Donald Trump elnök óvatosságra intette az amerikaiakat.
Szerző
2019.01.20 18:55

Könnygázt vetettek be a rendőrök a tüntetők ellen Athénban

Publikálás dátuma
2019.01.20 18:17

Fotó: AFP/ LOUISA GOULIAMAKI
Macedónia névváltoztatásának tervezett ratifikációja miatt tiltakoztak a görög fővárosban.
Könnygázzal oszlatta fel a tüntetőket a rendőrség Athén központjában vasárnap, a több tízezer tiltakozó Macedónia névváltoztatásának tervezett ratifikációja miatt vonultak utcára – írja a Reuters. A helyiek szerint évtizedek óta ez volt a legnagyobb tüntetés a görög fővárosban. A New York Times arról számol be, hogy a tiltakozók be akartak jutni a Parlament épületébe, és többen kövekkel dobálták a rendőröket. A hatóságok közlése szerint tíz rendőr és egy fotós megsérült.
A macedón törvényhozásban már összejött a kétharmados többség az ország nevének megváltoztatásához szükséges alkotmánymódosításhoz, a megegyezést ezután a görög parlamentnek kell jóváhagynia. Görögországban a társadalom több mint hatvan százaléka ellenzi a görög–macedón megállapodást. Ennek elsősorban történelmi okai vannak. A vita még 1991-ben kezdődött, amikor Macedónia kivált Jugoszláviából. Akkoriban az egyedüli tagköztársaság volt, melynek az elszakadását nem kívánta megakadályozni a Jugoszláv Néphadsereg. Görögország haragját azonban kivívta az új államalakulat, mert „Macedón Köztársaságnak” nevezték el. Athén ezt súlyos támadásként fogta fel, a görögök ugyanis úgy vélték, Szkopje a hellén kulturális bölcsőnek tartott észak-görög tartományra, Makedóniára tart igényt. Sokáig esély sem volt a névvita lezárására, mígnem Macedóniában 2017 májusában, a szociáldemokrata Zoran Zaev került kormányra, akinek egyik eltökélt szándéka volt az ügy megoldása. Enélkül ugyanis országának nem lenne esélye az uniós, illetve a NATO-integrációra. Az áttörés tavaly júniusban történt meg. Akkor a görög–macedón–albán határon található Preszpa-tó görög oldalán a két ország miniszterelnöke jelenlétében a két külügyminiszter látta el kézjegyével a dokumentumot, melynek értelmében Macedóniát Észak-Macedón Köztársaságra nevezik át. Cserébe Görögország vállalta, hogy nem gördít több akadályt Macedónia uniós, illetve NATO-integrációja elé. Ezután következett a ratifikáció folyamata, amely macedón részről péntek este zárult le. Összesen 81 képviselő voksolt az alkotmánymódosításra, biztosítva ezzel a kétharmados többséget. A tavaly Magyarországra menekült volt miniszterelnök, a Nikola Gruevszki által fémjelzett jobboldali VMRO-DPMNE párt képviselői bojkottálták a szavazást.
A nemzetközi közösségek fellélegeztek a szkopjei parlament szavazása után. Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, valamint Johannes Hahn szomszédságpolitikai és bővítési biztos gratulált a szkopjei parlamentnek a döntéshez. Közös közleményükben kifejtették, Macedónia jelentős lépést tett az európai integráció felé vezető úton. Szintén gratulált Jens Stoltenberg NATO-főtitkár. A megegyezés révén stabilabbá válik a régió – hangoztatta.  
2019.01.20 18:17