Csehország nemet mond az illiberalizmusra

Publikálás dátuma
2018.03.29 07:32
Andrej Babis a prágai parlamentben. Akad még egyeztetnivaló a szociáldemokratákkal Fotó: AFP/Michal Cizek
Ma eldőlhet, hogy létrejön-e a kormánykoalíció Andrej Babis pártja, az ANO, illetve a szociáldemokraták között.

Miközben Olaszországban az Európai Unió szempontjából a lehető legrosszabb forgatókönyv valósulhat meg a húsvét után induló koalíciós tárgyalások után – hiszen egyre közelebb kerül egymáshoz a két populista párt, a jobboldali radikális Északi Liga (LN), illetve az inkább baloldali értékrendet követő Öt Csillag Mozgalom (M5S) –, Csehországban van esély arra, hogy az ország elkerülje az illiberális fordulatot.

A tavaly októberi parlamenti választás után patthelyzet alakult ki. Bár a liberális populistának nevezett ANO szerezte meg a legtöbb mandátumot, egyik párt sem volt hajlandó koalícióra lépni vele, vezetője, Andrej Babis ellen ugyanis eljárás indult, mert azzal gyanúsítják, illegálisan használt fel uniós pénzeket. Az euroszkeptikus, bevándorlásellenes és oroszbarát Milos Zeman elnök azonban jelezte, Babist bízza meg a kormányalakítással. Zeman, azt követően, hogy szűk többséggel az év elején újraválasztották az államfői székbe, bejelentette, bár a januári bizalmi szavazáson a kinevezett kormány nem kapott többséget, kitart Babis személye mellett, bármi történjék is. Az elnök úgy próbálta irányítani az eseményeket, hogy az ANO a két szélsőséges párttal, az ultrajobboldali Szabadság és Közvetlen Demokráciával (SDP) és a kommunistákkal kössön szövetséget.

Úgy látszott, minden Zeman tervei szerint alakul, március elején épp az ANO képviselőinek segítségével választották meg a kommunista Zdenek Ondráceket a belbiztonsági erőket felügyelő parlamenti bizottság élére. Csakhogy a honatya tagja volt annak a készenléti rendőrségnek, amely a rendszerváltás előtt brutálisan verte le a kormányellenes tüntetéseket, így az ANO visszatáncolt, Ondrácek lemondott a megbízatásról.

Babisnak is meglehetősen kínos lenne, ha csak a szélsőségesek támogatásával maradhatna hatalmon, ezért jó hír számára, hogy a szociáldemokraták elnöke, Jan Hamácek jelezte, csatlakozhat egy az ANO által irányított kormányhoz. A két párt az előző, akkor még Bohuslav Sobotka által irányított kabinetben is együttműködött egymással, a koalíció harmadik tagja akkor a kereszténydemokrata párt volt. Hamácek azt közölte, vagy a bel-, vagy a pénzügyi tárcát követelik maguknak, azokat a területeket, amelyek révén elkerülhetővé válna, hogy Babis, Csehország egyik leggazdagabb embereként, érdekkonfliktusba kerüljön, vagyis vagyonának gyarapítására használja fel hatalmát.

Az ANO és a CSSD együttműködése azonban még mindig nem lenne elég a biztos kormányzáshoz, együttesen ugyanis 200 mandátummal rendelkeznének a 93 tagú törvényhozásban. Ám kisegíthetnék őket a kommunisták 15 képviselőjükkel. Vojtech Filip, a KSCM elnöke kijelentette, hajlandóak lennének bizalmat szavazni a kormánynak abban az esetben, ha ők is ítéletet mondhatnának a miniszterjelöltekről. Ugyanakkor hevesen ellenezte, hogy Prága további diplomáciai lépéseket tegyen Oroszország ellen a kettős ügynök Szergej Szkripal brit területen történt megmérgezése miatt. (Csehország eddig egy orosz hírszerzőt utasított ki.)

Az ANO és a szociáldemokraták között nincsenek kibékíthetetlen ellentétek, de akadnak tisztázandó kérdések, például az adópolitikát illetően. A CSSD különadóval sújtaná a cégeket, illetve a bankokat, amit Babis pártja elutasít. Mindezekről ma tárgyalnak egymással, így akár már csütörtökön eldőlhet, koalícióra lépnek-e egymással.

Menehezítik a kilépést az EU-ból
A közép-európai államok közül Csehországban a legalacsonyabb az Európai Unió támogatottsága. Az a veszély azonban nem fenyeget, hogy a következő kabinet népszavazást írjon ki az uniós tagságról. Az ANO ugyanis egy olyan törvényjavaslatot kíván elfogadni, amely jelentősen megnehezítené egy a Czexitről szóló referendum kiírását. Ennek értelmében kiírásához legalább 850 ezer aláírásra lenne szükség, az érvényességhez pedig az összes szavazásra jogosult legalább felének meg kell jelennie.

Eltemették az új-zélandi mészárlás első áldozatait

Publikálás dátuma
2019.03.20 10:49

Fotó: AFP/ MARTY MELVILLE
A terrortámadás után öt nappal elkezdődtek a gyászszertartások, bár sok áldozatot még nem is azonosítottak.
Öt nappal az új-zélandi Christchurch két mecsetében elkövetett terrorcselekmény után az áldozatok rokonai szerdán elkezdhették meggyilkolt szeretteik temetését, miközben az ország miniszterelnöke ismét arra szólított fel, hogy inkább az ötven halálos áldozatra emlékezzenek, mint az őket meggyilkoló, fehér felsőbbrendűséget hirdető elkövetőre – írja a hirado.hu.
Az első temetésen gyászolók százai gyűltek össze a város sírkertjének muszlimok számára kialakított részén: a szíriai polgárháború elől „a világ legbiztonságosabb országába” menekült apától és fiától, a 44 éves Halíd Musztafától és 15 éves fiától Hamza Musztafától vettek búcsút. Illetékesek szerint a félszáz áldozat nagy részét ezen a helyen temetik majd el, míg más áldozatok holttestét szülőhazájukba szállítják a hozzátartozók. A családok türelmetlenül várták a közlést, hogy mikor temethetik el végre elvesztett szeretteiket, az iszlám vallás előírásai szerint ugyanis a halottakat a lehető leghamarabb a földbe kell helyezni. Mike Bush új-zélandi rendőrfőnök szerdán ugyanakkor azt közölte, hogy a rendőrség mostanáig 21 halálos áldozat azonosítását tudta elvégezni. Közben Jacinda Ardern miniszterelnök ellátogatott abba az iskolába, amelynek diákja volt a múlt pénteki chritschurchi mészárlás két fiú áldozata, a 14 éves Sayyad Milneand és a 15 éves Hamza Musztafa. Hamza 13 éves öccse, Zaíd a lábán sebesült meg a merénylő lövéseitől. Ardern egy nappal korábban parlamenti beszédében kijelentette, hogy a 28 éves szélsőséges ausztrál elkövetőt mindig csak név nélkül fogja említeni. .
„Lehet, hogy hírnévre vágyott, de mi itt Új-Zélandon (ebből) semmit sem fogunk megadni neki, még a nevét sem”
- mondta. A kormányfő újságíróknak úgy nyilatkozott, mindent el fog követni azért, hogy a gyilkosnak a bírósági eljárásban ne legyen módja nézeteit kifejteni. 

Hírnévre vágyó tettes, hallgatag nézők

A mészárlás után nem sokkal elfogott tettes (Brendon Tarrant) hírnév utáni vágyát nyilvánvalóvá tette, hogy néhány perccel a merénylet előtt 74 oldalas kiáltványt tett közzé, amelyben leszögezte: fehér bőrű ausztrál, rasszista, és tettét bevándorlásellenessége motiválta – ráadásul, a Facebookon, élő közvetítésben adta a mészárlást. Nem csak az elkövető hírnévhajhászása volt aggasztó, de az elutasító reakciók hiánya is: 
a véres közvetítést kétszáz ember követte élőben, de a Facebook moderátorai szerint egyikük sem jelezte a videót rögtön a közösségi oldal moderátorainak – az első jelentés 12 perccel a közvetítés vége után érkezett be.
A vállalat ezután percek alatt eltávolította a videót. A felvételnek az eltávolítása előtt azonban még 4 ezer megtekintése volt.A Facebook korábban azt közölte, hogy a merényletet követő első 24 órában a támadásról készült 1,5 millió videófeltöltést távolítottak el, közülük 1,2 milliót már a feltöltéskor. Ez viszont azt jelenti, hogy 300 ezer videófeltöltés átcsúszott a rostán. Az AP amerikai hírügynökség a christchurci terrortámadás rávilágított arra, hogy milyen nehézségei vannak a közösségi oldalaknak az erőszakos tartalom valós időben történő felügyelésében.

A Néppárt elnöke személyes árulásként élte meg Orbán plakátkampányát

Publikálás dátuma
2019.03.20 10:32

Fotó: AFP/ Kisbenedek Attila
Joseph Daul korábban Orbán pártfogójaként volt ismert, ám az elmúlt évben egészen megváltozott, állítják brüsszeli tisztviselők.
Az Európai Néppárt (EPP) szerdán fog dönteni brüsszeli ülésén a Fidesz kizárásáról, és ennek kapcsán már a Politico is Orbán Viktor, esélyeit latolgatja. Mint írják, bár a magyar kormányfő korábban barátjának tudhatta Joseph Dault, ám mostanra az EPP-elnök legnagyobb fejfájásává lett. Daul sokáig védte Orbánt a büntetőintézkedésektől, mint a (párt)család "fekete bárányát", ám mostanra kénytelen volt szembenézni a ténnyel: a Fidesz sebezhetőséget, támadási felületet jelent a Néppártnak. A Politico cikke megerősíti a Népszava korábbi értesülését: személyes árulásként élte meg Orbán Jean-Claude Juncker néppárti EB-elnök elleni kampányát, így
Joseph Daul még lemondását is kilátásba helyezte arra az esetre, ha nem jut el a szavazásig a Fidesz kizárásának kérdése.
A Néppárt 13 tagpártja kezdeményezte a magyar kormánypárt kizárását, ám a legbefolyásosabb, a német CDU hivatalosan még nem foglalt állást a kérdésről. Az észak-európai tagpártok a kizárás felé hajlanak a brüsszeli lap szerint, míg a francia Republikánusok és a Forza Italia a jelek szerint nem büntetné Orbánt.
Információnk szerint az Európai Néppárt délután 3 órakor kezdődő politikai gyűlésén részt vesz Sebastian Kurz osztrák kancellár és Annegret Kramp-Karrenbauer, a német CDU elnöke is, ami szokatlannak mondható. Felszólal Orbán Viktor miniszterelnök is, akinek a néppárti vezetés lehetőséget ad álláspontjának kifejtésére. A tanácskozáson nem a Fidesz tagságáról szóló vita lesz az első napirendi pont, így várható, hogy az eszmecsere és a szavazás eredményét csak az esti órákban teszik közzé.

A CEU-ügy megoldódni látszik

Megadta magát Orbán Viktor a Néppártnak, ő és a Fidesz a kirúgás elkerüléséért teljesíteni fogja Manfred Weber három pontos ultimátumát - írta a német Welt a csúcsjelölt és frakcióvezető budapesti látogatása után. A kormány még a CEU maradását illetően is kompromisszumésznek mutatkozott. Megerősítette ezt szerdán a Süddeutsche Zeitung is:
Orbán Viktor egy nappal a Fidesz néppárti tagságáról szóló döntés előtt levelet írt a bajor kormánynak, amiben a magyar kormány nevében biztosította őket, hogy a CEU működhet tovább Magyarországon.
Florian Herrmann kancelláriaminiszter a Süddeutsche Zeitungnak a levélről azt mondta, hogy abban a magyar miniszterelnök garantálta, hogy a CEU - a Müncheni Műszaki Egyetemmel együttműködve - továbbra is Magyarországon kutathat és oktathat, fogalmaz a cikket szemléző 444.hu.
Weber a múlt heti látogatásán jelentette be, hogy a müncheni egyetem és a BMW autógyár beszállhatnak a CEU fenntartásába. Ha az intézménynek európai fenntartói is lesznek, akkor már EU-s intézménynek számít, és így nem vonatkozhat rá a lex CEU.

Európa az EP-választás előtt: több a kérdés, mint a válasz

A kormánypárt esetleges kizárása nemcsak magának a Fideszre, hanem Magyarország érdekérvényesítési képességeire is komoly hatással lehet, nyilatkozta Bíró-Nagy András, a Policy Solutions kutatási igazgatója az Index.hu kérdésére. Különösen, mert a következő hónapokban tárgyalják az uniós pénzek 2021 utáni elosztását. Az elemző szerint ha a Fidesz nem a legnagyobb pártban folytatja, akkor nehezebb helyzetbe kerül a pénzügyi tárgyalásokban:
"Magyarország érdeke és a Fideszé is az lenne, hogy az ország vezetői annál az asztalnál üljenek, ahol az érdemi döntések megszületnek".
A kizárás vagy kilépés csak akkor kecsegtet némi pozitívummal, ha a választások után jelentősen megerősödik a radikális jobboldal az Európai Parlamentben, mondta Hegedűs Dániel, a German Marshall Fund elemzője. Viszont ha összesen 20 százalék alatt teljesítenek ezek a pártok, az nagyon elszigetelt helyzetbe hozhatja a Fideszt európai szinten. Sok múlik az őszi lengyelországi választások eredményén is: ha a most ellenzékben levő Polgári Platform (PO) nyer, akkor a Kaczyński-féle lengyel kormány nem tudja tovább védeni Orbánt. 
Ami bizonyosnak látszik, hogy az euroszkeptikus, radikális jobboldali pártok tömörülni fognak, és körükben előkelő helye lesz a magyar kormánypártnak. Ám vezető nem lenne: Matteo Salvini, Marine Le Pen és Jaroslaw Kaczyński pártja is nagyobb delegációval lesz jelen az Európai Parlamentben.
A helyzet az Epp szempontjából sem egyszerű: a Néppártnak fontos, hogy egy néppárti-szocialista-liberális koalícióban ő legyen a legnagyobb párt, és szüksége van a Fideszre és az azzal együtt mozgó pártokra, hogy bebiztosítsa ezt a helyét. Ezért is húzta ilyen sokáig a kizárás kérdését a Néppárt – hívta föl a figyelmet Bíró-Nagy András. És mint Hegedűs kiegészítette ezt: egy 27 vagy 28 százalékos euroszkeptikus erővel szemben viszont lehet, hogy olyan többségi koalícióra van szükség az Európai Parlamentben, amelybe a szocialistákon és a liberálisokon túl még a radikális baloldalt is be kell vennie a Néppártnak, hogy a kétharmados szavazásokat is megnyerhessék.
Frissítve: 2019.03.20 11:03