Hátrányban a nők

Publikálás dátuma
2018.03.29. 07:22

Az egyre javuló foglalkoztatottsági mutatók komoly - nemek és területek között jelentkező - egyenlőtlenségeket rejtenek.

Tovább csökkent a munkanélküliek száma a 2017. december–2018. februári időszakban: az egy évvel korábbihoz képest most 25 ezerrel vannak kevesebben, ami 3,8 százalékos munkanélküliségi rátát jelent. A foglalkoztatottak száma ugyanezen időszak alatt 70 ezerrel nőtt, vagyis most már 4 millió 441 ezren dolgoznak – adta közre a legfrissebb adatokat a KSH. Utóbbi adatba persze beleszámolták a mindössze nettó 54 ezer forintot kereső 165 ezer közmunkást, valamint a külföldi telephelyek 94 ezer dolgozóját is. A foglalkoztatottsági statisztikák javulása ettől még tagadhatatlan, ha azonban jobban a számok mögé nézünk, látszik, hogy a magyar munkaerőpiacon továbbra is komoly egyenlőtlenségek vannak.

A foglalkoztatottság bővülése például elsősorban az amúgy is előnyösebb helyzetben lévő férfiaknak kedvezett. Ezt jól mutatja, hogy míg a férfiak körében alacsonyabb és csökkenő tendenciát mutat a munkanélküliségi ráta, addig a nők körében magasabb és gyakorlatilag változatlan a mutató: a férfiak 3,5, a nők 4,3 százaléka munkanélküli. A foglalkoztatottság terén még inkább tetten érhető a nemek közti különbség: a 15-64 éves férfiak 76 százaléka, a nők alig 62 százaléka dolgozik. Ez feltehetőleg a gyermekvállalás miatt alakul így, ám úgy tűnik, a hátrány a későbbiekben is behozhatatlan. A KSH 2017-es, az év első 9 hónapjára vonatkozó adatai szerint a különböző okokból a munkaerőpiactól távollévő 1 millió 861 ezer, 15-64 éves inaktív közül 230 ezer nő gyermekgondozási ellátásban részesül. További 147 ezer olyan nő is van ugyanakkor közöttük, aki nem tanul és semmilyen állandó jövedelemmel sem rendelkezik - számuk pedig még nőtt is az elmúlt évben. Összehasonlításul: ebbe az úgynevezett egyéb inaktív kategóriába mindössze 86 500 férfi tartozik.

A KSH azt írja: ezen nők többsége „klasszikus háztartásbeli, aki jellemzően családi kötelezettségei miatt nem lépett be a munkaerőpiacra”. A „családi kötelezettségek” valóban korlátozzák a nők munkavállalási lehetőségeit, hiszen a gyermeknevelési feladatok és a háztartási munkák java része még mindig a nőkre hárul, ez azonban nem jelenti azt, hogy ne szeretnének visszatérni a munkaerőpiacra. Igaz, ahhoz a jelenleginél jóval több részmunkaidős vagy rugalmas időkeretben végezhető állásra volna szükség.

A magyar munkaerőpiacot erőteljes területi különbségek is jellemzik. Bár a KSH legutóbbi mikrocenzusa szerint csökkent a megyék közti egyenlőtlenség, a legmagasabb (Budapest) és a legalacsonyabb foglalkoztatási rátájú megyék (Nógrád) közti különbség e tekintetben még mindig 7,5 százalék. A rosszabb mutatókkal bíró megyékben ráadásul a közfoglalkoztatás is nagyobb arányban járul hozzá a foglalkoztatási ráta alakulásához – azaz a közmunkások nagyobb létszáma ellenére is alacsonyabb a foglalkoztatottság. Ami pedig a munkanélküliségi adatokat illeti: az ország keleti felén magas - Szabolcsban 8,2, Nógrádban 7,9, Borsodban 5,5 százalékos - a munkanélküliségi ráta. Az északnyugati megyékben viszont alacsony – Vasban 1,8, Győr-Moson-Sopronban 2,5 százalékos – a munkanélküliség.

Hogy a munkanélküliségi rátára az elvándorlás milyen mértékben hat, azt jól mutatja, hogy éppen e két utóbbi megyéből járnak át a legnagyobb számban (7500-an illetve 25 ezren) a munkavállalók a határokon túlra dolgozni. A naponta külföldre ingázók száma országosan a két mikrocenzus (2011 és 2016 között) 27 ezerről 72 ezerre nőtt. Az osztrák és a magyar szakszervezeti szövetség nemrégiben készült felmérése szerint 95 százalékuk ráadásul nem is szándékozik visszatérni a magyar munkaerőpiacra.

Lassú javulás a munkaerőpiacon
A munkaerőhiányról szóló folyamatos hírek ellenére a magyar gazdaság továbbra is közel 600 ezer fős munkaerő-tartalékkal rendelkezik a dolgozni szándékozó inaktívak, a közfoglalkoztatottak, a külföldre ingázók és a munkanélküliek számát tekintve - értékelte a statisztikai adatokat Horváth András, a Takarékbank elemzője.
Egy részük foglalkoztathatósága ugyanakkor meglehetősen problémás, ezért bevonásukhoz érdemi beavatkozások szükségesek. A foglalkoztatás bővülésének tempója tavalyhoz képest ugyanis lassul, ami arra utal, hogy egyre kevesebb a szakképzett, aktívan bevonható potenciális munkavállaló a magyar munkaerőpiacon, a foglalkoztatottság pedig kezdi elérni csúcsát a munkaerő jelenlegi képzettségi szintjén.
Horváth András szerint mindezek függvényében - amennyiben a magyar gazdaság fel kíván zárkózni a fejlettebb európai gazdaságok foglalkoztatási szintjéhez - még fontosabb az oktatás fejlesztésének kérdése, valamint a leszakadó rétegek oktatásba történő bevonása.

Szerző

Emberi maradványok az illegális lerakóban

Publikálás dátuma
2018.03.29. 07:10
Az alpolgármester a lerakást tehetetlenül szemlélő közterület-felügyeletnek több emberi csontmaradványt is átadott Fotó: a szerz
Többféle emberi csontot is tartalmazó építési törmeléket hordanak a XV. kerületben lévő véderdő besorolású területre. Az önkormányzat tehetetlen az illegális hulladéklerakás ellen.

Emberi fartő, kéz és lábcsontok kerültek a felszínre azokon a törmelék hegyeken, amelyeket az elmúlt hetekben intenzív tempóban hordtak a XV. kerületi Irinyi János laktanya mellé. Annak, hogy itt néhány hete még fák, bokrok sorakoztak, rövidesen már csak a földhivatali nyilvántartásban marad nyoma, ahol még fásított erdő besorolású területként szerepel. A 6-8 méter magas feltöltésen hat teherautó és egy földmunkagép dolgozik folyamatosan.

A törmelék a XIII. kerületi Dévai utca 19-ből származik, ahol a Pesti Építő Cégcsoport Átrium 2. nevű társasházát építi. A nyolcemeletes épületet a főbejáratáról nevezték el: „a nagy szabad légtér lazítja a ház szigorú egységét és rendkívül világossá varázsolja az épület belső tereit.” Az átriumért dolgozó fuvarosoknak könnyű a bejutás a lerakóként használt erdős területre az önkormányzat ugyanis közvilágítással, aszfaltozott úttal látta el a mellette fekvő telket, abban a tudatban, hogy ott haditechnikai parkot nyitnak. A beruházás indítását helyszíni bejáráson 2014-ben jelentette be a Honvédelmi Múzeum hadtörténeti múzeumának egyik vezetője László Tamás (Fidesz) polgármester társaságában. A tervek között legénységi barakk, tábori konyha, parancsnoki figyelőállás és kilátó, I. világháborús árokrendszer páncél kupolával, spanyol bakkal, géppuska fészekkel, valamint konferencia terem és rendezvényközpont szerepelt. Későbbiekben II. világháborús árokrendszerrel és múzeumvonattal egészítették volna ki. Ebből semmi sem lett, a park az agg honvédségi eszközök helyett sittlerakóként kamatoztatja tágas befogadó képességét.

Hajdu László (DK) polgármester a Népszavának elmondta, 28 éve vesz részt a kerület képviselő-testületében, négy ciklusban polgármesterként, de ilyen mértékű és ennyire cinikus környezetszennyezésre még nem volt példa. Victroné dr. Kovács Judit, lakásügyekért felelős alpolgármester lekövette a teherautókat, fényképekkel dokumentálta útvonalukat. A polgármesteri hivatal ellenőrzése során a hulladékszállítók képviselője azt ígérte, csak ideiglenesen tárolják ott a sittet, március 26-ig elszállítják onnan. Ennek azonban semmi jele, továbbra is csak érkezik a törmelék, amit fokozatosan az erdős részre tolnak az M3 kivezető kerítése felé. Az alpolgármester a magánterületen történő lerakást tehetetlenül szemlélő közterület-felügyeletnek több emberi csontmaradványt is átadott. A rendőrség szintén nem tud intézkedni, nincs rá jogalapja – mondta a Népszavának az alpolgármester.

A városhatárban lévő egyik szántóföldön 5 méter magas dombokban áll az építési törmelék

A városhatárban lévő egyik szántóföldön 5 méter magas dombokban áll az építési törmelék

Március elején számoltunk be arról, hogy illegális hulladékfeltöltés zajlik hónapok óta a laktanya mellett, de akkor éppen szünetet tartottak, azóta viszont nagyobb tempóra kapcsoltak.

Megkérdeztük a Pesti Házak Zrt.-t, mikor fogják elszállítani az oda hordott több ezer köbméter törmeléket, az értékesítési csoport vezetője a válasszal kivitelezőjükhöz irányított. A projekt honlapja szerint a generál kivitelező az Építő Invest Kft., a Pesti Építő Zrt. leányvállalata, a cégnyilvántartás szerint ugyanaz a Túri Árpád a tulajdonosa, aki a Pesti Építőnek is. Az értékesítési vezető az emberi maradványok eredetéről, a véderdőbe való hulladéklerakásról sem tudott felvilágosítást adni. Kérdeztük az Építő Invest Kft.-t is – sikertelenül.

A tulajdonos
Az ingatlan tulajdonosa egy XV. kerületi magánszemély, aki tavaly jutott az 1,6 hektár kiterjedésű területhez. Megelőzőleg a fóti Vörösmarty TSZ- birtoka volt, amely 2017 nyarán résztulajdon kiosztással vált meg tőle, a hat tulajdonosból november végére egy lett. Bár 2016-tól folyamatban van az átminősítési eljárása, az ingatlan jelenleg is szántó és fásított erdő besorolású.

Szerző

Kemény bűnözők jutottak letelepedési kötvényhez

Publikálás dátuma
2018.03.29. 07:07
ELHÁRÍTÁS - Lázár János nem hozta szóba, hogy a Fidesz blokkolja a parlamenti bizottság munkáját MTI Fotó: Bruzák Noémi

A Pintér Sándor vezette Belügyminisztériumra és a polgári elhárításra tolta a felelősséget, ám ellentmondásba keveredett Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter annak kapcsán, hogy a 444.hu és a Direkt36 feltárta: a Rogán Antal bábáskodásával létrejött letelepedési kötvényes rendszert kihasználva nemzetközi bűnözők kaphattak bebocsátást Magyarországra. Köztük volt egy ismert arab drog- és fegyverkereskedő, illetve egy üzletember, aki a tömeggyilkos szír diktátor Bassár el-Aszad ismert, amerikai tiltólistán lévő finanszírozója léphetett be rajtunk keresztül az Európai Unió területére. A kormányinfón a sajtó azt firtatta: miként volt lehetséges, hogy miközben naponta „migránsveszéllyel” kampányol a Fidesz, a Rogán-féle offshore cégeken keresztül működő letelepedési kötvényprogram miatt komoly nemzetbiztonsági kockázatot jelentő figurák tudtak beépülni Magyarországra?

Lázár szerint nem őt, hanem a Pintér Sándor belügyminiszter által felügyelt Alkotmányvédelmi Hivatalt (AH) kell megkérdezni az ügyben, mivel az ő szakmai döntésük volt az érintettek beengedése az országba. Annak dacára fogalmazott így a miniszter, hogy a letelepedési kötvényesek átvilágításában az általa felügyelt hírszerzés is részt vesz. Ráadásul a konkrét ügyekről csak a parlament nemzetbiztonsági bizottsága bírhatná szóra a hallgatag testületeket, ám a bizottságot éppen a Németh Szilárd alelnök vezette fideszesek bénították le teljesen az utóbbi időben. A kormánypárti képviselők hetek óta nem mennek el a bizottság üléseire, a testület így határozatképtelen marad, a rendőrség és a szolgálatok képviselői pedig erre hivatkozva nem válaszolnak az ellenzéki képviselők kérdéseire. Így Molnár Zsolt szocialista bizottsági elnök hiába hívta össze ma reggelre ismét a testületet, a Fidesz már napokkal ezelőtt közölte, hogy nem lesz ott ezen az ülésen sem. Lázár a kormányinfón utalt rá: a konkrét szakmai döntéseket a szolgálatok hozták, a pártnak nincs politikai felelőssége az ügyben.

Valójában azonban a Fidesz és Rogán Antal szorgalmazta az ismeretlen hátterű offshore cégek számára vaskos tízmilliárdokat hozó kötvényüzletet úgy, hogy közben az alkotmányvédelemnek mindössze 30 napja van arra, hogy átvilágítsa a kérelmezőket. Ennyi idő alatt alapos munkát végezni a biztonsági szakemberek szerint lehetetlenség. A kérelmezők óriási tömegben érkeznek, ráadásul olyan területről – Kínából, Közel-keletről – ahol a magyar hírszerzésnek „nincsenek műveleti pozíciói” - ahogy nemrég az index.hu-nak fogalmazott Katrein Ferenc, az AH volt elhárító műveleti tisztje.