Béke, nyugalom - Számoljon fülesbaglyokat!

Publikálás dátuma
2018.04.09 14:35
Illusztrációk/AFP
Fotó: /
A hazánkban fészkelő erdei fülesbaglyok állományának felmérésebe kezd a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a lakosság bevonásával, a faj országos elterjedési térképének pontosítása érdekében.

Az MME közleménye szerint a szervezet országos adatgyűjtésbe kezd, amelynek első szakaszában a lakott területeken is gyakran előforduló erdei fülesbaglyok fészkelő állományának felmérését végzik, amelybe a lakosságot is szeretnék bevonni. Az akció májusban a füleskuvikok megfigyelésével folytatódik. 

A közlemény szerint az éjszakai életmódot folytató, az emberek számára láthatatlanul mozgó madarak rejtett költőhelyének megkereséséhez elég csak a hangjukat meghallani. Az esti szürkülettől megfigyelhető a hím és a tojó erdei fülesbagoly gyakran egymásnak válaszolgató jelzőhangja, a körbe-körbe repkedő hím szárnnyal tapsolása, májusban és júniusban pedig a fiókák jellegzetes, mással össze nem téveszthető hangja is. A madarak hangjának megfigyelését hetente egy-két alkalommal érdemes megismételni áprilistól júniusig.

Az akció részleteiről további információkat itt talál.

 

A közlemény szerint a lakosság segítségével gyűjtött adatok a későbbiekben részét képezik majd az MME által évente összeállított fajmegőrzési beszámolóknak. A jelentések azért fontosak, mert a civilizációs hatások, az élőhelyátalakítások és a klímaváltozás mind több faj fennmaradását érintik, veszélyeztetik. Ezért nélkülözhetetlenek azok az országos, kontinentális és akár globális szinten összehangolt állomány-monitorozó tevékenységek, melyek alapját képezik az érintet fajok természetvédelmi állapotfelmérésének, az állományok megmaradását szavatoló fajvédelmi tervek kidolgozásának és az intézkedések végrehajtásának.

Az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztály éves jelentései alapján készült állománybecslési adatok első körben a magyarországi természetvédelmi hatóságokhoz kerülnek, majd a Magyar Állam által készített jelentés részeként eljutnak az Európai Unió érintett szerveihez, továbbá a madárvédelmi szervezetek világszövetségének számító BirdLife International-hoz is - olvasható a közleményben.

Szerző
2018.04.09 14:35

Sünispotály nyílt a budapesti állatkertben

Publikálás dátuma
2018.08.16 18:34

Fotó: MTI/ Kovács Attila
Csütörtöktől látogathatja a nagyközönség a Fővárosi Állat- és Növénykertben az új Sünispotályt, a mentett állatok bemutató helyét.
Az új létesítménnyel nemcsak nagyobb kapacitással tudja végezni az állatkert a mentőmunkát, hanem a mentett állatokról való gondoskodás minden eddiginél több részletét tudják bemutatni a látogatóknak. Az állatkerti mentőmunka keretében évente másfél ezernél is több, emberi segítségre szoruló hazai vadon élő állatról gondoskodnak az állatkerti szakemberek, köztük törött szárnyú gólyákról, mérgezett sasokról, elárvult madárfiókákról és sérült sünökről is - áll a Fővárosi Állat- és Növénykert közleményében.
Ezért Sünispotály lett a neve az új állatmentő központnak, amely „látvány-mentőközpontként” működik, ahol a 100 négyzetméternyi látogatótérben üvegfalakon keresztül lehet belátni a kezelőhelyiségekbe, és a röpdékbe.
A Sünispotály emeletén kialakított Frakk-termet elsősorban csoportos foglalkozások színterének szánják, ahol a tervek szerint a fő téma a felelős állattartás lesz. Ezt a témakört azért tartja fontosnak az állatkert, mert a társállattartók semmilyen szervezett vagy intézményes képzésben nem részesülnek, és sokszor anélkül vágnak bele házi kedvencek tartásába, hogy azok igényeiről, biológiai sajátosságairól legalább alapvető ismeretekkel rendelkeznének.
A Sünispotályt az állatkert májusban megnyílt új játszóparkja, a Holnemvolt Vár egyik részeként adták át.
2018.08.16 18:34

A világűrből figyeli az életet az "állatok internetje"

Publikálás dátuma
2018.08.16 16:27
Illusztráció: AFP
Fotó: /
Hatalmas áttörést hozhat az új technológia: a tervek szerint az akár még rovarokra is felerősíthető nyomkövetőkkel minden eddiginél több adatot lehet majd gyűjteni a Föld élő ökoszisztémájáról.
Szerda késő délután a Nemzetközi Űrállomás (ISS) űrhajósai szokatlanul hosszú űrsétába kezdtek. Először négy apró műholdat állítottak pályára: kettő a világűr anyagsűrűségét vizsgálja, kettő pedig az űr időjárását, azaz a napból áramló részecskéket és sugárzást tartja szemmel. Ez után került sorra a német-orosz ICARUS programhoz tartozó berendezések felszerelése az ISS-re. Ezekkel - mint az MTI írja - megjelölt állatok mozgását, vonulását, betegségeik terjedését vizsgálják majd a tudósok. Hatalmas tömegben.

Nyolc órás űrséta

Szergej Prokopjev és Oleg Artyemjev kozmonautáknak ezzel még nem ért véget a küldetése: végül a tervezettnél jóval hosszabb ideig - mint a space.com írja, közel közel 8 órán át - tartott űrsétájuk. Tervben volt például négy, az űrállomás külsejére felerősített, az eszközt érő becsapódások anyagát felfogó edény begyűjtése is, melyek közül mindössze kettőt volt idő megszerezni. Az űrhajósok végül épségben visszatértek az űrállomásra, ahol most egy német és három amerikai asztronauta is dolgozik.

A korábbi, állatokat nyomon követő kutatások egyszerre alig néhány tucatnyi, viszonylag nagy egyedet tudtak csak megfigyelni. Ez a szám az ICARUS technológiájával szinte korlátlanul emelkedhet; ráadásul a megjelölt állatok tevékenységét és a környezeti jellemzőket is megismerhetik a tudósok - részletezi a phys.com tudományos oldal. 2019-ben 1000 jeladót, később akár 100 ezret is elhelyeznének a projekt keretében, melyek mindegyikét az ISS tartja majd szemmel. A tervek szerint 2025-re már olyan, költséghatékony napelemes nyomkövető szerkezeteket készítenek a program kutatói, amik akár egy sáska hátán is elférnek.
Az összegyűjtött adatokat big data elemzésnek vetik majd alá - a várható eredményekről még csak találgatni lehet. Egy példa: az állatok tömegeinek mozgása alapján akár vulkánkitörések és földrengések is megjósolhatókká válnak, de a klímaváltozás hatásai is jobban megismerhetővé válnak majd. A már most 16 éves múltra visszatekintő projektet a résztvevői egyszerűen csak "az állatok internetjeként" emlegetik.
2018.08.16 16:27
Frissítve: 2018.08.16 18:50