Elefántot festeni - Itt a thai újév

Publikálás dátuma
2018.04.12 10:48

Fotó: /
KATTINTSON A KÉPRE A GALÉRIÁÉRT! - FOTÓ: ROMEO GACAD/AFP

Kiválasztott festők pingálták össze a hatalmas emlősöket a Songkran Fesztiválon a thai újévre, Ayutthayában, 2018. április 11-én. A buddhista újév hivatalosan április 13-án kezdődik, az évszak köszöntésére rendezett fesztivál 3 napig tart. 

Szerző
2018.04.12 10:48

A belső szabadság falképei

Publikálás dátuma
2018.09.24 10:30

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Szerdánként bárki felmehet Kőszeg Ferenc lakásába, hogy lássa a magyar pop art egyik legfontosabb művét.
Házibulik, világmegváltó beszélgetések, felolvasóestek: a prágai tavasz leverését követő letargia sem tudta végképp legyűrni 1968 után a fiatal magyar ellenzékiek életigenlését. A Szépirodalmi Könyvkiadó egykori szerkesztője, Kőszeg Ferenc nagypolgári otthonában a belvárosi helyzet akkor fokozódott igazán, amikor a cselédszoba új bérlőjeként megjelent Kenedi János író és Bence György filozófus. Felhívták magukhoz Kemény György grafikusművészt is, aki színpompás képeket álmodott a dolgozó falára. Hogy konkrétan kik, milyen alakok kerüljenek megörökítésre, az a szombat esti összejöveteleken dőlt el: „a zűr 1970-ik és 1971-ik esztendejében” kalákában festették fel a száraz vakolatra nemcsak önmagukat, hanem Marx „nagypapát” is bombagyújtózsinórral, Trockijt, Lukács Györgyöt, Buster Keatont, vagy Monica Vittit. Felkerülhetett a seccóra a polgárjogi harcos, Angela Davis is, aki a leggyorsabb kiábrándulást okozta nekik, de nem csak azért, mert Brezsnyevvel és Castróval haverkodott. (Igaz, inkább az egzotikus szexszimbólumot látták benne.) Irodalmi érzékenységet feltételez, hogy megörökítették Szolzsenyicint, aki feltehetően kikérte volna magának, hogy Marxszal egy légtérbe került. Szolzsenyicintől akkor még csak az Ivan Gyenyiszovics egy napját ismerhették − A Gulag-szigetvilág című regénye, amiért kiutasították a Szovjetunióból, 1973-ban jelent meg −, meg az irodalmi Nobel-díjának történetét. A végeredmény: az erotikus ábrázolásokkal is jócskán kipingált szoba ma a magyar pop art egyik legfontosabb művét rejti, amelynek hangulata Heinz Edelmann Sárga tengeralattjáróját idézi, hirdetve: az ember belső szabadságát egy diktatúra sem veheti el. A mű avatóján kétszáz fős vendégsereg és a rendőrség is megjelent. Most pénteken is tömeg gyűlt össze Kőszeg Ferenc lakásán – oszlatás nélkül – annak alkalmából, hogy a Fuga építészeti központban irodalmi délutánnak beillő konferencián ünnepelték meg: a képzőművészeti egyetem oktatói és diákjai – Kieselbach Tamás támogatásával – restaurálták az időközben műemléki védettséget kapott, megkopott alkotást. A végeredménynek bárki utána járhat szerdánként 12 és 16 óra között.

Infó

Cím: Ferenciek tere 11., 2. emelet, bejárat a Haris köz 3-ból. A belépés díjtalan.

2018.09.24 10:30
Frissítve: 2018.09.24 10:30

Színházak éjszakája: Kell a bátorság, a tettek és a jellem

Publikálás dátuma
2018.09.23 23:10

Fotó: / Mikó Bea
Az Operettben több más mellett a tánctanítás, a Katona József Színházban a kritikákról szóló játékos csoportterápia játszotta a főszerepet és nem mellesleg az egyik városi sétán eltűnt budai színházak nyomában eredhettünk.
Szállj fel szabad madár! - visszhangzott szombat délután a Budapesti Operettszínház házi színpadán. A próbateremként is működő helyszínen legalább negyvenen ropták alkalmi tánckart alkotva. Főként fiatalok, óriási energiával lépkedtek, forogtak, hajlongtak. Karjukat egyszerre emelték, az egyik fiú inge vizes lett, egy másik lány magas sarkú cipőben próbálta tartani a ritmust. A teátrum friss bemutatója, az István a király egyik koreográfiájának megtanulására lehetett jelentkezni. A Színházak Éjszakája sorozatba illesztette be a tánctanítást az Operett. Bodor Johanna, Lénárt Gábor és Kulin András koreográfusok felváltva mutatták, hogy mit kell csinálni. Negyven perc alatt kell elkészülni. A feladat nehéznek látszott, hiszen a profik egy ilyet nyolc-tíz óra alatt tanulnak meg. Az ambíció és a lelkesedés azonban csodát tett és az első turnus növendékei remekül teljesítettek és a végén tényleg alkalmi tánckarrá váltak. Aztán jöhetett a közös fotózás az utcán a színház előtt is. Peller Anna dedikálta éppen az Operettszínház új magazinjának a címlapját, amin ő látható. Az utcai színpad előtt már délután több százan álldogáltak. Örültek a kedvenceiknek, nem hiszem, hogy néhány közelállón kívül bárkit foglalkoztatott, hogy most folyik a teátrum igazgatói pályázatának hajrája. Könnyen lehet, hogyha létezne még a Budai Népszínház, vagy a hajdani Horváth-kertben álló egykori Budai Színkör, akkor most ott játszanák az István a királyt. De nem léteznek, régen lebontották őket. Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet munkatársai azonban más városi séta mellett ezeknek az eltűnt színházaknak a nyomába invitálták szintén a kíváncsi érdeklődőket. Gajdó Tamás színháztörténész, sétavezető a Budai Sikló Clark Ádám téri bejárata elől indította a túrát. Ott állt az 1861. szeptember 14-én megnyílt Molnár György által alapított Budai Népszínház. Mindössze kilenc évig, utána ugyanis lebontották. Mégis fontos szerepet tölt be a hazai színháztörténetben. Az előadások ugyanis valódi attrakciónak számítottak. Az alapítót a korabeli leírások alapján ellentmondásos, hiú, öntelt figurának tartották, de Molnár igyekezett mindig meglepni a közönséget. Emellett kiváló marketing szemlélet jellemezte, a színház pénztárában árulták a színdarabok dalait. A teátrumnak nem volt ugyan zsinórpadlása, de különböző technikai tükrökkel mégis elérték, hogy a színpadi változások egy illuzionista műsorában elvárható színvonalon jöjjenek létre. Itt jártak először magyar színpadon kán kánt és az akkori tánckarnak olyan tagjai voltak, mint például Jászai Mari. Molnár előadásaiban erőteljesen politizált is, amit a hatalom nem nézett jó szemmel, de végül a saját társulata lázadt fel ellene, ami egyben a színház végét is jelentette. Hasonlóan kalandos története volt a hajdani Horváth-kertben álló Budai Színkörnek. A kör alakú nyári színháznak épült fából készül épületet 1843-ban nyitották meg. 1937-ig tartottak itt nyaranta előadásokat. A két világháború közötti időben operetteket játszottak, az egyik legnagyobb sztár pedig Honthy Hanna volt. Színháztörténetileg szintén meghatározó a Horváth-kert legendája, slágerré vált dal is megörökítette. A hely arról is nevezetes, hogy a zenés darabok mellett Magyarországon itt tűzték először műsorra Gorkij Éjjeli menedékhely című drámáját. Az épületet végül anyagi okokból bontották le. A túra az Attila út egyik háza előtt fejeződött be. Itt élt Csortos Gyula, akinek a fennmaradt háztartási könyveiből sokat megtudhatunk életmódjáról, szokásairól, napirendjéről. Arról ezekben a könyvekben nem esett szó, hogy miként tűrte a kritikát. 
A Katona József Színház színészei szombaton három alkalommal is erről meséltek a Színházak Éjszakája közönségének Kocsis Gergely rendezésében. Szokásos módon a Petőfi Sándor utcai színház környékén nagy volt az érdeklődés. Megérte az izgalom, hiszen a színpadilag nehezen megfogható témából élvezhető jelenetekkel teli színházi órát rögtönöztek a játszók. Ha valaki megkérdez egy színészt, hogy érdekli-e mit írnak róla, a többségük azt mondja: dehogyis. Aztán gyakran később kiderül, hogy fejből idéznek róluk megjelent kritikákat. Szombaton azt játszották el, hogy egy csoportterápia keretében próbálják feldolgozni az írások következményeit. Önironikus, humorral teli szórakoztató est lett belőle. A gyengeségek, hiúságok önfeltáró sorozata, utalva a mai kritikák állapotára, színvonalára is. A Színházak Éjszakája záró partiját a Trip hajón tartották. Több színészekből álló formáció lépett fel. Délután még azt hallgathattuk az Operettben, hogy Szállj fel szabad madár, éjjel pedig Molnár Áron és csapata énekelte nagy elánnal, hogy „fogjunk össze most már a gyűlölködés ellen, kell a bátorság, a tudás, a tettek és a jellem.” És mondja valaki, hogy nem létezik „bekeretezett” éjszaka.
2018.09.23 23:10