Meghalt Knoll József

Publikálás dátuma
2018.04.17 14:31
Fotó: Shutterstock
Fotó: /
Életének 93. évében, kedden elhunyt Knoll József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja, a Semmelweis Egyetem Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézetének professor emeritusa - tájékoztatott az MTA.

A magyar gyógyszerkutatás kiemelkedő alakjának nevéhez több gyógyszer kifejlesztése is köthető.

Knoll József 1925-ben született Kassán. 1951-ben szerzett orvosi diplomát a Budapesti Orvostudományi Egyetemen. Már orvostanhallgatóként elkezdett dolgozni, a kezdetektől fogva a gyógyszerkutatás érdekelte. Az egyetem elvégzése után tanársegédként folytatta pályáját a Budapesti Orvostudományi Egyetem Gyógyszertani Intézetében. 1958-tól docens, 1962-től tanszékvezető, majd 1963-tól 1992-ig tanszékvezető egyetemi tanár.

Fő kutatási területe a neuropszichofarmakológia volt. A hajtóerőn alapuló viselkedés élettani mechanizmusainak elemzése alapján új elméletet alkotott a bonyolult magatartási reakciók reflexes értelmezésére. Új fájdalomcsillapító, gyulladásgátló vegyületcsaládot dolgozott ki, amelynek egy tagja regisztrált gyógyszer lett. Nevéhez fűződik a deprenyl kifejlesztése, amelyet az egész világon használnak a Parkinson- és az Alzheimer-kór kezelésére.

Knoll József 1962-ben lett az MTA doktora. 1970-ben az Akadémia levelező, 1979-ben pedig rendes tagjává választották. Munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el. Két ízben kapta meg az Akadémiai díjat, 1985-ben az Állami díjat, 2003-ban pedig a Széchenyi-díjat vehette át.

Szerző
2018.04.17 14:31

Népszerű videojátékról neveztek el egy cápafajt

Publikálás dátuma
2019.01.23 17:17
Illusztráció
Fotó: AFP/
Az 1980-as évek egyik népszerű videojátékáról neveztek el egy újonnan felfedezett ősi cápafajt. A Galagadon nordquistae az 1981-ben megjelent japán-amerikai játék, a Galaga után kapta a nevét, ugyanis az ősi ragadozó fogai a játékban szereplő űrhajókra emlékeztették a kutatókat - írta az MTI a BBC hírportálja alapján.
A Journal of Paleontology című folyóiratban publikált tanulmány szerint a Galagadon nagyjából 67 millió évvel ezelőtt élt a mai Dél-Dakota állam területén és kortársai közé tartozott egyebek között a legendás Tyrannosaurus rex is.
"Ma talán különösnek tűnhet, de körülbelül 67 millió évvel ezelőtt a mai Dél-Dakota területét erdők, mocsarak és kígyózó folyók borították"
- mondta Terry Gates, az Észak-karolinai Állami Egyetem munkatársa, aki a tanulmány egyik társszerzője volt.
 A Galagadon nordquistae apró, kevesebb mint egy milliméter átmérőjű fogait abban az üledékes talajban fedezték fel, amelyet a chicagói Field Múzeum paleontológusai hagytak hátra, miután feltárták a később Sue névre keresztelt T. rex csontjait. A maga 12,3 méteres hosszával Sue a világ legnagyobb és legteljesebb T. rex-csontváza. A maga 30-45 centiméteres testhosszával a Galagadon persze nem T. rexre, triceratopszra vagy a folyókba tévedt egyéb nagytestű dinoszauruszokra vadászott. 
"Ennek a cápának a fogai kiválóan alkalmasak voltak az apró halak elkapására, vagy a csigák és rákok összeroppantására"
- magyarázta Gates.
 A kutatók szerint a Galagadon nordquistae ma élő rokonai a rablócápa-alakúak rendjébe tartoznak.
Szerző
2019.01.23 17:17
Frissítve: 2019.01.23 17:17

A terhességi cukorbetegség összefügg a gyerek későbbi elhízásával

Publikálás dátuma
2019.01.23 09:09
Illusztráció
Fotó: AFP/ CHASSENET / BSIP
A várandósság alatti magas vércukorszint összefügg a 10-14 évesek elhízásával egy új tanulmány szerint.
A várandósok akár 20 százalékánál is kialakul a terhességi cukorbetegség, azonban eddig nem volt információ arról, hosszú távon hogyan hat a kór a gyerekekre - írta az MTI a medicalxpress.com alapján. A maga nemében első tanulmányban, amely a várandósság alatti magas vércukorszint hosszútávú következményeit elemezte, a Northwestern Medicine kórház kutatói arra a következtetésre jutottak, hogy a terhességi cukorbetegségen átesett nők gyerekeinél 10-14 éves korukra nagyobb valószínűséggel alakul ki prediabéteszük - a cukorbajt megelőző állapot, inzulinrezisztencia -, és inkább híznak el, mint azok a kortársaik, akiknek édesanyja nem volt diabéteszes várandósan.
Az már ismert volt, hogy az anya elhízása vagy a diabéteszre való genetikai hajlam növeli a gyerek elhízásának és cukorbetegségének kialakulásának kockázatát.
"Tanulmányunk azt mutatta ki, hogy a várandósság alatti magas vércukorszint tovább fokozza a gyerek elhízásának és prediabéteszének kockázatát, függetlenül az anya testsúlyától és genetikai hajlamától"
- írták a kutatók a Diabetes Care című szaklap friss számában.
 Az úgynevezett gesztációs, vagyis várandósság alatti diabétesz az a betegség, amikor egy nem cukorbeteg nőnek terhesen magasra szökik a vércukorszintje. Ez növeli a terhességi toxémia, a depresszió, a császármetszés és a magzat elhalásának kockázatát.
"A hosszú távú következmények ismerete még inkább hangsúlyozza a terhességi diabétesz felismerésének és kezelésének fontosságát. Tudjuk, hogy a kezelés csökkenti az újszülöttkori szövődmények esélyét, ám azt nem, hogy a gyerek idősebb korában fellépő kockázatokat is mérsékli-e"
- írták a kutatók.
Szerző
2019.01.23 09:09
Frissítve: 2019.01.23 09:09