A Bihari utcaiak segélykiáltása - A Kőbányai Fidesz nem kegyelmez

Publikálás dátuma
2018.04.19. 16:38
Forrás: AVM/Facebook

A kőbányai képviselő-testület fideszes többsége nemmel szavazott arra, hogy akár csak tárgyaljanak arról az előterjesztésről, ami biztosítaná, hogy a Bihari utca 8/C. lakói nem kerülnek az utcára- írták az A Város Mindenkié blogon

A Mérce videója az ülésről: 

Májusra elkészülhet az a szakértői jelentés, amelyből kiderülhet, hogy mennyibe kerülne a Bihari utcai bérház felújítása – közölte Kovács Róbert kőbányai polgármester a képviselő-testületi ülésen. Az épületet az önkormányzat eldózerolná, a benne élők egy részét pedig az utcára tenné, mert – legalábbis a korábbi indoklás szerint – a 2006 és 2010 között több mint 600 millió forintért felújított ház függőfolyosói életveszélyessé váltak, az újabb felújítás pedig „túlságosan költséges lenne”. Azt nem tudni, hogy pontosan mekkora árral kalkulál az önkormányzat, ennek meghatározása a megrendelt szakértői jelentés egyik tárgya lesz. Kovács Róbert mindenesetre a testületi ülésen már nem is az épület életveszélyességével indokolta azt, hogy nem újították meg a bérleti szerződéseket, hanem egyrészt tartozásokkal, másrészt pedig azzal hogy, az épületben szegregátum alakulhat ki.

Ennek némileg ellentmond Szabó Krisztián jegyző korábbi tájékoztatása, amelyet Tóth Balázs helyi LMP-s képviselőnek küldött. Ebben azt írja a jegyző, hogy „tekintettel a (felújítási – a szerk.) költség nagyságára, illetve arra a tényre, hogy a függőfolyosó és a lépcső elbontása és cseréje lakott lakóépületben nem lehetséges, az a döntés született, hogy az önkormányzat folyamatosan kiüríti és ezt követően elbontja” a házat. Egyébként már arra is megvannak a tervek, hogy mihez kezdenek a felszabaduló területtel: a kerület fejlesztési terveinek első üteme szerint ugyanis a környéken százhúszezer négyzetméternyi iroda, valamint 420-480 lakásos lakópark épülne. A fideszes többségű testület csütörtökön nem támogatta azt a Tóth Balázs-féle javaslatot, amelynek következtében legalább a szakértői jelentés elkészültéig megakadályozható lett volna, hogy a lakók utcára kerüljenek. Az önkormányzatnak egyébként jogilag nem kötelessége másik lakást biztosítania azoknak a lakóknak, akiknek lejárt a bérleti szerződésük.

Lőrincz Tamás 

Charlie is üzent az önkormányzatnak, hiába.

Szerző
Frissítve: 2018.04.19. 20:33

„Farkast kiált a média a korrupcióról”

Publikálás dátuma
2018.04.19. 16:15
Shutterstock illusztráció
Az államhatalom képviselői szerint Magyarországon a közbeszerzéseknél az összeférhetetlenségi szabályok szigorúak és alaposak. Szerintük az emberek valójában nem is tudják, hogy pontosan mi az a korrupció.

Nagyjából minden rendben a közbeszerzésekkel, a sajtó által felvetett korrupciószagú ügyek inkább a rémhírterjesztés kategóriája – nagyjából ez volt a válasza az államhatalom képviselőinek a korrupcióellenes a Transparency International (TI) által, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) védnökségében szervezett „összeférhetetlenség mint csalási kockázat” című konferenciáján felmerült felvetésekre.

Konkrétabban: az államhatalom képviselői úgy fogalmaztak, hogy Magyarországon alaposan szabályozott a közbeszerzéseknél az összeférhetetlenség. Ugyan tény, hogy Magyarországon feltűnően magas az egyszereplős, illetve hirdetés nélküli közbeszerzések aránya, ám ezt uniós jogszabályok engedélyezik, ergo ott jogilag nem merülhet fel korrupciós kockázat. De aki esetleg szabálysértést, netán bűncselekményt észlel, az bármikor feljelentést tehet.

Igaz, már az is komoly fegyvertény, hogy a kormányzat által „Soros-zsoldosnak” bélyegzett TI konferenciájára eljött a Miniszterelnökség és a közbeszerzési hatóság egy-egy képviselője, mivel más témákban a kormányzat bojkottálja a szervezet rendezvényeit. Mivel az Európai Unió is támogatta a rendezvényt, így a kormányzat nem tehette meg, hogy semmibe veszi a konferenciát.

Mint azt Martin József, a TI ügyvezető igazgatója beköszöntőjében leszögezte: az EU Bizottság 2014-es megállapítása szerint Magyarországon szoros kapcsolat figyelhető meg a politikai élet és az üzleti élet, közbeszerzéseken is induló szereplői között, politikusok családjai illetéktelenül szereznek közbeszerzéseket úgy, hogy hogy sokszor az ajánlattevői és kiírói oldalon is megjelennek. „A magyarországi gyakorlat a rokoni kapcsolat a közérdek elé helyezi” - szögezte le Martin József.

Zupkó Gábor, az EB Magyarországi Képviseletének vezetője idézte a Német-Magyar Gazdasági Kamara minapi megállapításait arról, hogy az üzleti szféra 56 százaléka véli úgy, a korrupció befolyásolja az üzletmenetet, míg az EU-ban ez csak 33 százalék – ami szintén igen magas tette hozzá. A német üzletemberek szerint míg 2018-ra is jó üzleti évet várnak Magyarországon, addig úgy látják, hogy korrupció letörésében semmiféle előrelépés nem történt.

Szerinte az EU két fő eszköze van a közbeszerzési korrupció visszaszorítására: az Európai Bizottság javaslata a közérdekű bejelentők védelmére és persze az uniós ügyészség, amiről Zupkó megjegyezte: „reméljük, hogy meg tudjuk győzni azokat a tagállamokat, hogy érdemes az EU ügyészséghez csatlakozni, akik eddig nem csatlakoztak.”

A Miniszterelnökség részéről Csányi István közbeszerzésért felelős helyettes-államtitkár leszögezte: szerinte nem helyes összemosni az „összeférhetetlenség” és a „csalás” fogalmát. Az ugyanis két teljesen különböző tényállás. Azaz: ha valami összeférhetetlen az még nem feltétlenül csalás vagy korrupció. Ennek kapcsán elvi éllel leszögezte: „a média részéről farkast kiáltanak, holott egért látnak.”

Ezt a gondolatmenetet vitte tovább Kovács László a Közbeszerzési Hatóság főtitkára: „nem minden összeférhetetlenség csalás és nem minden csalás összeférhetetlenség.” Szerinte a hatóság folyamatosan szűri a problémás közbeszerzéseket.

Ugyanakkor ha száz vállalkozóból ötven korrupciót érzékel - utalt Kovács a német kamara felmérésére -  az új közbeszerzési törvény biztosítja a kamaráknak a jogot, hogy bármikor ingyenes a hatósághoz, ha azt tapasztalják, hogy egy kiírás jogszabálysértő. Ez minden érdekképviseleti szervnek rendelkezésére áll - érzékeltette Kovács László, hogy milyen lehetőségei vannak a közbeszerzési szabálytalanságot észlelőknek Magyarországon, mondjuk egy Mészáros Lőrinc vezette konzorciummal szemben. De ugyanígy létezik az anonim bejelentő intézménye is. Igaz, Kovács előadásából az is kiderült, hogy tavaly mindössze néhány tucat ilyen volt. 

Csányi István úgy vélte: az szerinte a pletykalapok szintje, ha keverednek jogi, szakmai kérdések az olyan megfoghatatlan állításokkal, mint például a vállalkozások korrupció-érzékelési indexe.

„Tudják-e a válaszadók, hogy mi az, hogy korrupció? - tette fel a kérdést Csányi István - „Biztos vagyok benne, hogy nem tudják mi az.”

Sőt, szerinte az ilyen kérdésfeltétel éppen a nyilvánosság szerepét vonja kétségbe, hiszen közbeszerzési hatóság eljárásainak zöme is közérdekű bejelentésre indul, azaz az ilyen felvetések a hatósági bejelentők és a hatóságok munkájának a jelentőségét kisebbítik.

A konferencián felmerült néhány olyan praktikus javaslat is, hogy szigorítani lehetne az összeférhetetlenségi szabályokat szigorítani például úgy, hogy nemcsak egy politikus közvetlen családtagja, ám távolabbi rokona sem indulhasson közbeszerzésen. Csányi István úgy vélte: a felvetés értelmetlen, sőt akár káros is lehet, ha túl szélesre tárják a közbeszerzésen a személyes kizáró okokat, miközben már ma is ott tartunk, hogy 600-800 milliós nagyságrendű tenderkiírásokra egyszerűen nem érkezik ajánlat, mivel úgy túl van terhelve az építőipar.

„Megállhat a gazdaság” - mondta Csányi, aki előadásában a hazai közbeszerzési jogszabályok hosszú sorával bizonyította: a hazai jogszabályok alaposan körbeírják, hogy ki vehet részt közbeszerzésen és ki nem.

Az ugyanakkor az a kérdés nem merült fel a beszélgetésen, ami tulajdonképpen a magyar helyzet rákfenéje: „mi van akkor, ha valaki a meglévő szabályokat papíron betartva lop?”

Ennek kapcsán megkérdeztük Csányi Istvánt arról, hogy a Miniszterelnökség véleménye szerint a hazai bűnüldözés illetve az ügyészség megfelelően végzi-e a feladatát? Azaz feltárja-e azokat az ügyeket, ahol a politikai elithez kötődő tenderezők a jogszabályokat látszólag betartják, ám valójában rendre kijátsszák azokat? Csányi azonban leszögezte: nem véleményezheti a bűnüldöző szervezetek munkáját.

Megdőltek a hajnali melegrekordok

Publikálás dátuma
2018.04.19. 15:57
Shutterstock illusztráció
Csütörtökre virradóra megdőlt a fővárosi és az országos hajnali melegrekord, a leghidegebb órában sem csökkent 16 fok alá a hőmérséklet - közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat a honlapján.

Mostanáig ezen a napon 15,6 Celsius-fok volt a legmagasabb napi minimum-hőmérsékleti rekord. Ezt 2000-ben Pécs Árpádtetőn regisztrálták - írták. A fővárosban a gellérthegyi állomáson 1948-ban regisztrálták az április 18-ai legmagasabb minimumhőmérsékletet, 15 fokot.

Most Budapesten, Lágymányoson csupán 16,2 fokig csökkent a hőmérséklet, így ez lett az új fővárosi és országos április 18-ai hajnali melegrekord.

Az előrejelzés szerint a következő napokban is folytatódik a napsütéses, meleg idő. Bár a hajnali órákban néhol csak 5 fok körül alakulnak a minimumok, napközben több helyen 25 foknál is melegebb lehet a hétvégén.

Szerző
Témák
melegrekord