Csak az erőszakos, elszánt kliensek boldogulnak - A háziápolás járna, de...

Publikálás dátuma
2018.04.20 07:00
Fotó: Kállai Márton
Fotó: /
Ezer sebből vérzik az otthoni szakápolás, és a végstádiumú daganatos betegek ellátása.

Miközben elvben az ország bármely pontján elérhető a lehetőség, hogy házhoz menjen a nővér és az összes segítő szakember, a gyakorlatban csak a rászorulók töredéke jut ezekhez a szolgáltatásokhoz – derült ki a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság (META) fórumán. Az okok közt éppúgy szerepel a rossz finanszírozás, mint az információhiány. Ezeket az ellátási formákat a háziorvosok írhatják fel, ám közülük sokan maguk sem ismerik saját és betegeik lehetőségeit.

„Egyik napról a másikra derült ki, hogy a férjemnek hasnyálmirigy rákja van” - írta levelében egy fővárosi olvasónk. „Az orvos nem hitegetett, megmondta néhány hete, legfeljebb két hónapja van. A férjem hallani sem akart a kórházról, otthon akarta tölteni a még megmaradt időt. A háziorvos fölírta a házi hospice szolgáltatást, gyorsan jelentkeztek, úgy tűnt, minden rendben, míg ki nem derült, hogy a busztól a házig másfél kilométert kell sétálni. Ezt a gyalogutat egyetlen nővér sem vállalta, míg fel nem ajánlottam, hogy állom a taxiköltséget. Ám ettől még péntektől hétfőig ápolónő nélkül maradtunk, mert hétvégén szünetelt a szolgáltatás, miközben kétnaponta volt szükség az infúzió bekötésére. A következő akadály a fájdalomcsillapító injekció lett. A hospice szolgálat, és a háziorvos is úgy tudta: kórházon kívül nincs lehetőség kábító-fájdalom csillapításra. Addig mentem, kutakodtam míg egy másik háziorvos kikereste az idevonatkozó jogszabályt és fölírta a gyógyszert.” Az asszony szerint ezen a terepen csak a nagyon erőszakos, elszánt kliensek boldogulnak, mert maguk a rendszer szereplői sem nagyon tudják, hogy pontosan kinek, mi és hogyan jár.”

Az, hogy olvasónk kálváriája nem egyedi, kiderült a META fórumon előadók, a terepen dolgozó szolgáltatók képviselőinek szavaiból.

Becslések szerint a fekvő betegeknek akár a 60 százalékát is lehetne a kórházinál lényegesen olcsóbban ápolni az otthonában. Ilyen szakápolásként a társadalombiztosító napi egy, legfeljebb három órás ellátást fizet, a krónikus betegeknek maximum 56 alkalommal egy évben. S míg egy baleset vagy egy ortopédiai műtét után általában elég lehet ez az 56 alkalom, egy stroke-os betegnél jóval több időre van szükség ahhoz, hogy önellátó legyen ismét. Egy vizitért a szolgáltatónak 3700 forintot térítenek. Akkor is ennyit, ha több órát és akkor is, ha csak tíz percet tölt a beteggel. Az otthoni szakápolás keretében számos ellátás igénybe vehető, egyebek között tartós fájdalomcsillapítás, gyógytorna, beszédterápia, szondás táplálás, infúziós terápia, sebellátás, orvosi segédeszközök, protézisek használatának tanítása, oxigénterápia. Tulajdonképpen minden, ami egy krónikus beteg ápolásához vagy rehabilitációjához tartozhat. Magyarországon évente ötvenhatezer beteg veszi igénybe a tb-finanszírozott otthonápolást.

A házi hospice szolgáltatást a végstádiumú betegek otthonápolására rendelhetik a háziorvosok. A daganatos betegek évente 150 napi vizitre jogosultak, ezért naponta 4400 forintot számlázhatnak a szolgáltatók a biztosítónak. A tb-vel szerződött szolgáltatóknak – hasonlóan a kórházakhoz – területi ellátási kötelezettségük van, vagyis a körzetükhöz tartozó beteget kötelesek ellátni.

Jelenleg az évente összesen 1,350 millió vizit 85-80 százaléka szakápolás, a maradék 15-20 százalék hopice ellátás.

A fórumon a terepen dolgozók arról beszéltek, hogy a szolgáltatásért járó összeg kevés: például nem futja belőle útiköltségre. Így gyakran fordul elő, hogy a tömegközlekedéssel már el nem érhető helyekre nem jutnak el az ápolók. Gond az is, hogy az elszámolható díj után két százalékos adót kell fizetniük a helyi önkormányzatoknak. A szolgáltatók működését szakemberhiány is nehezíti. Komárom-Esztergom megyében mindössze egyetlen logopédus dolgozik. Így a területileg illetékes szolgáltató hiába szeretne, nem segíthet annak a 40 éves asszonynak, akinek a szülés közben szerzett agyvérzés utáni fölépüléséhez lenne szüksége logopédusra.

Szerző
2018.04.20 07:00

Cáfolja a kormány érvelését gender-ügyben a CEU rektorhelyettese

Publikálás dátuma
2018.08.14 10:45

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A tavaly végzett felmérésük eredményét ismertette a Facebook-oldalán Fodor Éva.
„Karrier lehetőségek társadalmi nemek tudománya diplomával” – címmel tett közzé egy bejegyzést a Facebook-oldalán Fodor Éva, a CEU rektorhelyettese – szúrta ki a hvg.hu. Fodor Éva a posztban kiemelte: a CEU „Társadalmi Nemek Tudománya” tanszéke elvégzése után a hallgatók előtt számos álláslehetőség áll, a tanszéken szerzett analitikus, kommunikációs és probléma megoldó képességüket sokfelé kamatoztathatják. Hozzátette, hogy a megszerzett tudásra igényt tartanak nemzetközi nagyvállalatok, melyek szem előtt tartják a diverzitás „gender mainstreaming” kérdését, alapítványok és államigazgatási szervek, melyek EU-s vagy más követelményeknek igyekeznek megfelelni.  Mint írta, a legtöbb diák továbbtanul, hiszen az interdiszciplináris „gender studies” sokféle Ph.D. szak elvégzésére felkészít. A tavalyi esztendőben végzett felmérésük 398 volt diák adataira alapul.  
„Volt diákjaink 42%-a oktatási-kutatási területen dolgozik. Itt elsősorban PhD hallgatókról, illetve későbbi tanárokról, kutatókról van szó. Végzett MA-s diákjaink tanulnak például a Princetoni egyetemen, Berlinben, New York-ban, Oxford-ban, de Ljubljanában, Prágában vagy Tallinban is. Diákjaink több mint 22%-a nagyvállalatoknál helyezkedik el a magánszférában. Ezek közül néhány munkáltató példaként: Air France KLM, Citibank, IBM, KPMG, Media Plot, The Coca-Cola Company, Genesis Healthcare, Argyll Business Centers, stb.”
– hangsúlyozta a rektorhelyettes.
Nemrég derült ki, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma egy napot adott az ELTE és a Central European University (CEU) vezetésének arra, hogy – augusztusban – véleményezzék a legújabb rendelet-tervezetüket, amely a társadalmi nemek (ismertebb nevén: gender) képzés megszüntetéséről szól. Az ügyben megszólalt Semjén Zsolt miniszterelnök helyettes: az ATV-nek azt nyilatkozta, hogy mivel „senki nem akar genderológust foglalkoztatni”, nincs szükség a szakra, ráadásul a „társadalmi nem” fogalma szerinte „éppen olyan képtelenség, mintha valaki „társadalmi korról” beszélne és „szabad akaratából eldöntené, hogy most öt éves”, kilencven éves korában. A hvg.hu kérdésére az Emberi Erőforrások Minisztériuma korábban közölte: a „társadalmi nemek tanulmánya” mesterszakon végzettek iránti igény a magyar munkaerőpiacon nem mutatható ki, a szak gazdasági szempontból nem racionális, „így joggal feltételezhetjük, hogy nem a munkaerőpiac igényeire reagálva hozták létre, és nem azért, hogy gyorsan és közvetlenül hasznosítható tudást kapjanak a hallgatók”.
2018.08.14 10:45
Frissítve: 2018.08.14 11:10

A Magyar Rektori Konferencia sem támogatja a genderszak betiltását

Publikálás dátuma
2018.08.14 08:31
Az ELTE lágymányosi campusa, mely a Társadalomtudományi Karnak is otthont ad
Fotó: / Németh András Péter
Elküldték az Emmi-nek az előterjesztéssel kapcsolatos véleményüket, a kormányzati döntésig további nyilatkozatot nem tesznek.
A Magyar Rektori Konferencia (MRK) nem támogatja, hogy a két érintett egyetemen, a CEU-n és az ELTE-n előzetes szakmai egyeztetések nélkül megszűnjön a „genderképzésként” ismert társadalmi nemek tanulmánya mesterszak – derül ki a testület 168 órának küldött közleményéből.
„A Magyar Rektori Konferencia a rendelkezésre álló rövid határidőn belül elküldte az előterjesztéssel kapcsolatos véleményét az Emmi részére. A elküldött véleményben az MRK nem támogatta a társadalmi nemek tanulmánya szak előzetes szakmai egyeztetések nélküli törlését a mesterképzési szakok jegyzékéből. Az MRK a kormányzati döntésig az üggyel kapcsolatos további nyilatkozatot nem tesz”
– írta az MRK. Nemrég derült ki, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma egy napot adott az ELTE és a Central European University (CEU) vezetésének arra, hogy – augusztusban – véleményezzék a legújabb rendelet-tervezetüket, amely a társadalmi nemek (ismertebb nevén: gender) képzés megszüntetéséről szól.   Az ELTE úgy véli, a szak rendeleti úton történő megszüntetése minden előzetes vizsgálat, konzultáció nélkül alaptörvény ellenes lehet, az egyetem szakmailag indokolatlannak tartja a szak megszüntetését. A CEU már korábban jelezte, hogy elkötelezettek a tanszabadság mellett, és elutasítják az oktatás tartalmát érintő mindennemű cenzúrát. A kutatók szerint „talán a közös fellépésre lenne szükség” – az erről szóló cikkünket itt találja. Megszólalt ugyanakkor Semjén Zsolt miniszterelnök helyettes is, ő az ATV-nek azt nyilatkozta, hogy mivel „senki nem akar genderológust foglalkoztatni”, nincs szükség a szakra, ráadásul a „társadalmi nem” fogalma szerinte „éppen olyan képtelenség, mintha valaki „társadalmi korról” beszélne és „szabad akaratából eldöntené, hogy most öt éves”, kilencven éves korában. 
2018.08.14 08:31
Frissítve: 2018.08.14 08:31