Ha szombat, akkor tüntetés

Múlt szombaton jó volt. Most szombaton megint megyünk, talán kitart a múlt heti öröm. De utána már más kell, több kell. Valódi, konkrét követelés: mi az, amit most tervezünk elérni. Különben kihűl a „szombat esti láz”. Ezt a címet viselte az én generációm egyik kultuszfilmje. A John Travolta alakította Tony hét közben részese a napi robotnak, a rendszer engedelmes alkatrésze, de szombat esténként fehér öltönyt húz, és – legalább pár órára a diszkóban - sztár lesz, hős lesz. Aztán visszatér a hétköznapok reménytelenségébe.

Könnyen járhatnak így a mi szombati fiaink és lányaink is. A Kossuth tér után egy kicsit vidulhatnak az Oktogonon, aztán beteszik az előszobaszekrénybe – ahogy Travolta egykor a szombati fehér öltönyt - a jópofa tábláikat, a feliratos pólót, és csak a következő szombaton húzzák elő újra. Rosszabb esetben csak akkor nyúlnak majd a szekrénybe, amikor csomagolnak a londoni gépre.

A tüntetések maradhatnak csak hétvégi bulik, de kinőhet belőlük akár egy népmozgalom is. Van rá példa. Spanyolországban pár éve tömegeket aktivizált a „Los Indignados”, vagyis a felháborodottak mozgalma, amelyből félmilliós taglétszámú párt is született. Először ők is csak egyetlen demonstrációt akartak szervezni, a politikai és a gazdasági elit összefonódása és túlhatalma ellen. Mi talán kevésbé vagyunk felháborodottak? A szomszédunkban máris sok konkrét követelését elérte a „Tisztességes Szlovákiáért” mozgalom tüntetéssorozata. Lemondásra kényszerült a rendőrfőkapitány, a belügyminiszter, a miniszterelnök, megbukott a kormány.

Nem gondolom, hogy ha mi hasonló módon heteken át kivonulnánk a tisztességes Magyarországért, akkor hipp-hopp lemondana a kormány. Ahhoz túl sok vesztenivalója van. Új választás sem lesz hamarosan, nem látom értelmét ezt követelni. Az ellenzéki pártok összefogását sem érdemes a térről előírni, amikor azt sem tudjuk, mi lesz a Jobbikból, az LMP-ből. Nem leszek ezzel túl divatos, de nem kívánok összeborulni az állítólag szintén tüntető volt érpataki polgármesterrel, és nem fogom megszeretni azokat az árpádsávos zászlókat sem, amelyeket a Jobbik kamaszkorában a vészkorszakot idézve választottak ki maguknak a sok történelmi zászló közül. Nem hiszek az európai és az árpádsávos lobogók nem létező összhangjának giccsében. Most nem Gyöngyösinek és Sneider Tamásnak kell a nyakába borulni (ki tudja még, merre viszik a pártjukat), hanem bevonni szavazóik közül a túlhatalom őszinte ellenfeleit egy konkrét, demokratikus cél kiharcolásába. Azokat a térre vonuló fiatalokat, akiket nem a végig sem gondolt radikális politikai eszmék, hanem csak a radikális stílus, a „kiállás” meg a közösségi élmény vonzott arra az oldalra. Az ország érdeke az, hogy azt az élményt igazabb zászlók alatt találják meg.

„Ügyalapú társadalmi ellenállás kell”, ahogy a volt népszabadságos Pető Péter fogalmazott. Ügyek mentén valósulhat meg az igényelt együttműködés, és nem a pártok világnézeti önfeladása árán. Az ügyek hozhatnak olyan részsikereket is, amelyek önbizalmat adva tartósabb mozgalommá egyesíthetik az összeverődött sereget. Ne általában szóljon az „Orbán takarodj”, hanem takarítsuk el, gyengítsük meg rendszere egy-egy elemét. És főleg védjük meg az autonómiának, a függetlenségnek azt a kevés maradékát, amit viszont ő akar eltakarítani.

Hiszen nem is titkolták, mire készülnek. Nem 10, nem 15, hanem legfeljebb 5 millió magyar, csak a fél ország kormánya kívánnak lenni. (Valójában azon se sokat segítenének.) A másik 5 millió eddig csak nem számított, de mostantól egyenesen ellenség. Nem szívesen idézem Bayer Zsolt vadulásait, de így szemléletes: „A magyar emberek nem megosztottak, hiszen a magyar emberek teljes egyetértésben állnak ki Orbán Viktor, a Fidesz és Magyarország mellett. A többi haszontalan sejthalmaznak nem sok köze van a magyarokhoz és az emberi fajhoz.” A kormányszóvivő percekkel a győzelem kihirdetése után világossá tette: „a politikába beleszóló szervezeteket be kell zárni”. Innen már csak centikre van, hogy esetleg az embereket is.

Hálásak lehetünk a tüntetés bátor ifjú szervezőinek. Remélem, sikerül majd az általánosságokból lejjebb szállniuk a konkrét célokhoz. Éppen azért, hogy megmozdulásuk feljebb emelkedhessen a nemzeti ellenállási mozgalom, a demokratikus önvédelem szintjére. Ilyen cél többféle van. Át lehet venni Márki-Zay ötletét az európai ügyészséghez való csatlakozásról szóló népszavazásra. Lehet követelni a civil törvény visszavonását, vagy azt, hogy hagyják békén a még szabad médiát és a valószínűleg szintén célponttá váló facebookot. Érdemes kiállni a közvetlen polgármester- és főpolgármesterválasztás, de a falvak saját önkormányzatának megmaradása mellett is, ez Budapest és a kistelepülések közös ügye. Lehet hetente demonstrálni a főügyész lemondásáért, ahogy Szlovákiában tették a bűnüldözés akadályozóival.

De nincs túl sok idő. Mert ha szombat, akkor tüntetés.

2018.04.21 08:07

Jó hír

A szoci Czeglédy Csabának még a borostája is szúrja az ügyészség ülepét, írtam ugyanitt pár napja annak kapcsán, hogy bezzeg ha fideszes politikusról van szó, akkor az ügyészség malmai is lassabban őrölnek. A nyomozás évekig eltart (ami nem csak a politikai ügyek sajátja), és jellemzően ismeretlen tettes ellen folyik, konkrét gyanúsított hiányában pedig nem kerül senki előzetesbe, s végül a vádemelés is gyakorta elmarad. Ha egyáltalán elrendelik a nyomozást, és nem szüntetik meg bűncselekmény hiányában.
A legfőbb ügyész tehát a Fidesz kipróbált embere - a bíróságok azonban kilógnak a sorból. NER-kompatibilissé alakításuk még messze nem teljes, bármi kitelik tőlük, döntéseik a legtöbb esetben nem jósolhatóak meg előre, írtam pénteken. Kár, hogy a viccbeli Kohnhoz hasonlóan nem lottózom: szombaton ugyanis a Szegedi Törvényszék úgy döntött, megszüntetik Czeglédy másfél éve tartó előzetes letartóztatását.
A bíróság érvei is érdekesek. Az MTI tudósítása szerint továbbra is fennáll a bűnismétlés veszélye, és a bíróság megállapította, hogy Czeglédy törekedett az eljárás meghiúsítására. Ám az ellene folyó nyomozás befejeződött, hamarosan vádat emelnek. Ezért nem szükséges az előzetes fenntartása. Tartózkodási helyéül kijelölték otthonát, technikai eszközzel felügyelik.
Nem azt állítjuk, hogy Czeglédy ártatlan, és azt sem, hogy az előzetes letartóztatás intézményét csak vele szemben használná a magyar igazságszolgáltatás. Rutinszerűen, tucatszámra raknak ügyészi javaslatra a bíróságok előzetesbe olyan gyanúsítottakat, akiknél ez nem – feltétlenül – indokolt. A vélhetően már csak volt szocialista politikust most annak ellenére engedték ki, hogy a bíróság is látott aggályokat. 
De a kiengedés mellett erősebb érvek szólhattak (ártatlanság vélelme, politikai elfogulatlanság), ami önmagában jó hír. Mutatja: még él a remény.
2018.12.18 10:00
Frissítve: 2018.12.18 11:22

Szerintem

Almát az almával Azonos tartalmú dolgokat lehet csak összehasonlítani! Amikor a németországi túlórákról beszélnek, akkor először az alapmunkaidőket kell egy szintre hozni. Németországban 35 órás a munkahét, Magyarországon 40 órás a törvényes heti munkaidő. A különbözet heti 5 óra. Három heti éves szabadsággal számolva 49 hetet kell munkával eltölteni. A két munkaidőalap egy szintre hozásához először a németországit kellene 49x5 órával megemelni, nálunk a túlórák számolása innen indul. Azaz Németországban évi 245 túlóra elrendelése esetén érik el a magyarországi szintet. Úgy tudom, őnáluk évi 150 túlóránál több nem rendelhető el, még "megegyezés" esetén sem. Echter István Retúrjegy Az utóbbi időben vonattal járok Pestre. Olcsóbb, és a dugók miatt gyorsabb is. A napokban a jegy váltásakor nem várt meglepetés ért. Íme a beszélgetés a jegypénztárossal: - Kérek egy retúrt Kelenföldre. - Visszajön e 4 óra múlva? - kérdezi a jegypénztáros. -Nem tudom – felelem -, orvoshoz megyek, ha sokan vannak, nem biztos, ha kevesen vannak, akkor igen. De miért kérdezi? - Mert az új jegy tartalmazza, hogy 4 órán belül, vagy az után 4 óránként lesz érvényes a visszaút. Ha 4 órásat adok és 4 óra után jön a vonattal, akkor megbüntetik, ha 4 óra utánit adok, akkor nem szállhat fel 4 óra előtt, mert akkor is megbüntetik. - Nem tudom most megmondani milyen jegyet kérjek, mit javasol? - Ne vegyen retúrt, csak oda és ott vegyen vissza. - Köszönöm, akkor csak oda kérek, majd ott sorba állok, és veszek a visszaútra. (Később megtudtam, azért találta ki ezt a nevetséges szabályt a MÁV, mert a vonatok késése miatt sokan visszakérték a jegy árát. Nem kellene inkább a vonatoknak pontosan, menetrend szerint járni?) Molnár István Útépítők Édesapám mesélte azokból az időkből, amikor az akkori magyar kormány jóvoltából a magyar állam pénzén a bori munkatáborban vendégeskedett: a tábornak szüksége volt egy a vasútállomáshoz vezető, a korábbinál rövidebb útra. A parancsnok ezért utasította tisztjeit, hogy minél hamarabb kezdjék el a munkát. Ettől kezdve a hivatali gépezet olajozottan működött, mindenki kötelességszerűen tette a dolgát. Néhány hét múlva a parancsnok szemlét tartott. Általában elégedett volt a látottakkal, de az egyik századnál úgy vélte, nem dolgoznak elég gyorsan, hatékonyan. Megmutatta, milyen tempójú munkát képzel el. Az egyik munkás kezéből kiragadva a csákányt sűrű csapásokkal bontotta tovább az építkezés útjában álló sziklákat. Valóban gyorsabban haladt előre. Rövid idő múlva letette a szerszámot és kissé kifulladva így szólt a munkáshoz: - Na, így csinálja tovább! Mire a munkás csak ennyit szólt: - Uram, ne két percig! Egész nap! Szász M. Tibor 
2018.12.18 10:00
Frissítve: 2018.12.18 11:45