Paks 2 - Kiderült, mit titkol a kormány

Publikálás dátuma
2018.04.22 20:29
FOTÓ: Molnár Ádám
Fotó: /
Nem titkosak, mégsem ismerhetőek meg a paksi bővítés három megvalósítási megállapodásának részletei: a kormány feloldotta ugyan a legtöbb dokumentum minősítését, a betekintést azonban nem engedélyezi. Beszédes ugyanakkor, hogy mi az, aminek a titkosításához továbbra is minden erővel ragaszkodnak.

Mint emlékezetes, a tervezett paksi bővítésről 2014 januárjában Moszkvában titokban állapodott meg Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor. A paktumot a még a 60-as években, a kommunista érában megkötött szovjet-magyar nukleáris együttműködési megállapodás meghosszabbításába csomagolták, a részleteket pedig az azonnal, teljes körűen titkosított három megvalósítási megállapodásban rögzítették. A dokumentumok minősítése miatt az LMP-s Szél Bernadett és a Párbeszéd EP-képviselője, Jávor Benedek is a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordult, kérve, hogy Péterfalvi Attila, a hivatal elnöke vizsgálja meg, indokolt-e a titkolózás. Még az eljárások alatt a kormány a legtöbb anyag minősítését megszüntette, amit Péterfalvi a vizsgálat lefolytatásáról Szél Bernadettnek írt levelében helyes lépésnek nevezett. Néhány részlet esetében azonban az Orbán-kabinet fenntartotta a titkosítást, aminek indoklását a NAIH is elfogadta.

A kormány a leginkább az EPC (kivitelezési) szerződés 36. fejezetét félti a nyilvánosságtól, amely az ún. speciális megszűnési mechanizmusokat tartalmazza – vagyis azt, hogy hogyan és milyen feltételekkel lehet kihátrálni a szerződésekből, mekkora anyagi veszteséggel jár a kontraktus felmondása. Árulkodó, hogy ezzel kapcsolatban a Putyin-Orbán-paktumban az szerepel: magát a nukleáris együttműködési megállapodást bármikor fel lehet mondani, ami azonban a megvalósítási megállapodások érvényességét nem befolyásolja.

Lázár János – még mint Paks ügyében illetékes kormánytag – korábban kifejtette, hogy nincs semmiféle titkos záradék a szerződésekben, minden részlet megismerhető – ehhez képest a kormány minden erővel azon van, hogy a kiszállási feltételekről ne tudhasson a közvélemény. Az indoklást pedig – miszerint a szerződés megszűnéseinek eseteit, lehetőségeit és szankcióit taglaló szövegrész „nyilvánosságra kerülése és nyilvános vitatása, vagy akár csak megvitatása is megzavarhatja az állami vagy közfeladatot ellátó szerv működését”, magyarán beláthatatlan következményekkel járhat (ami nem sok jóval kecsegteti a magyar felet arra az esetre, ha a szerződést valamikor mégis föl kell mondani, például az Európai Bíróság döntése miatt).

Szintén hatályban maradt a részletes technikai ajánlat – vagyis annak leírása, hogy az oroszok pontosan mit építenek a pénzünkért –, valamint a projekt-menetrend és a fizetési ütemezés titkosítása is. Ezek anyagok ismeretének hiányában viszont nemhogy a nyilvánosság, de a parlament sem tudja megítélni, történt-e idő- vagy költségtúllépés a beruházás során a beruházó részéről, ami lehetetlenné tesz bármiféle magyar igényérvényesítést. Ugyancsak titkos marad az üzemanyagellátásról és a használt fűtőelemek sorsáról szóló megállapodás is.

Úgy tudjuk, Szél Bernadett most a képviselői jogaival élve iratbetekintést kezdeményez, hogy legalább a nem titkos szerződésrészleteket végigolvashassa. Hasonlóval próbálkozott korábban Jávor Benedek is, de Süli János miniszter – törvényes jogalap és jogi indoklás nélkül – elutasította a kérését. Így most az a helyzet, hogy a megvalósítási megállapítás lényegi részeit azért nem lehet megismerni, mert titkosak, a többit pedig azért, mert a kormány nem adja oda.

2018.04.22 20:29

LMP-Fidesz nászra számít az LMP-szavazók jó része is

Publikálás dátuma
2018.11.19 17:55

Fotó: AFP/
Még Lehet Más a Politika támogatói is érzik a kormánypárthoz való közeledést, több mint harmaduk válaszolt így egy közvélemény-kutatás során.
Meglepő eredményeket hozott az Idea Intézet felmérése, amiben azt vizsgálták, hogy a szavazók érzékelése szerint mennyiben nyitott az LMP a Fidesz irányába az április választások óta eltelt hónapokban.
Mint közvélemény-kutatásból kiderül, a jelenlegi LMP-sek 38 százaléka is (inkább) egyetért azzal az állítással, az LMP közeledik a Fideszhez – írja a 24.hu.
Az összes megkérdezettnek csak 33 százaléka, a bizonytalanoknak pedig 48 százaléka ért ezzel az állítással. Az LMP-t a baloldali-liberális politikusok kommunikációjában és ellenzéki politikai diskurzusokban gyakran „vádolják” a Fideszhez való közeledéssel, továbbá azzal, hogy nem elsődleges célja az Orbán-kormány leváltása. Ezt az elméletet erősítette Ungár Péternek, az LMP parlamenti képviselőjének egy nyár végi írása is, amiben kifejtette, hogy nem szégyen a Fidesszel egyetérteni migrációügyben, és amiben az ellenzéki pártok választási kudarcának okait sorolta fel. Ennél erősebb érv lehet, hogy Ungárék családi cégében, a BIF Zrt-ben- Schmidt Mária Mellett – most már Mészáros Lőrinc érdekeltsége is helyet kapott, az LMP-s képviselő viszont nem nagyon tiltakozik a NER-oligarcha közelsége miatt. 
2018.11.19 17:55

3,4 milliót lehet kereshet az MTVA-nál, aki menő stylist, a teljes szépészeti keret több százmillió forint

Publikálás dátuma
2018.11.19 16:50

Fotó: MTI/ Honéczy Barnabás
A vezető stylist fizetése például bruttó 4,3 millió forint, közpénzből. Tavaly ugyanerre 298 milliót fordított a közmédia, ami az összes magyar kórház teljes adósságállományának durván kétszereséből gyártja műsorait.
328 millió forintos keretszerződést írt alá a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap, vagyis az MTVA stylist, fodrász és sminkes szolgáltatásra- írja a 24.hu. A Közbeszerzési Hatóság honlapjára feltöltött szerződés szerint a sminkért a Make-Up Team Kft., a képernyős megjelenésért a Styling Szolgáltató Kft. felel, a fodrászokat Hair Team Kft. biztosítja.
Az egy évre - vagy a keret kimerüléséig - szóló szerződésben olyan tételek szerepelnek, mint
  • a vezető sytlist bruttó 4,3 millió forintos havi díja;
  • óránként bruttó 6350 forintos stylist tanácsadói tevékenység;
  • eseti fodrászat alkalmanként bruttó 18 415 forintért.
Ha a 328 milliós keret esetleg nem merülne ki év végéig, a szerződést kétszer 6 hónapra lehetséges meghosszabbítani. 2017-ben ugyanezekre 298,2 millióért szerződött az MTVA.
A közmédia idén 80,7 milliárd forintért gyárt műsorokat,
tavaly a büdzsé 79,9 milliárd forint volt, jövőre pedig 92,7 milliárd forintból gazdálkodhatnak. Ez a 24.hu számításai szerint az összes magyar kórház teljes tartozásállományának csaknem kétszerese.
2018.11.19 16:50
Frissítve: 2018.11.19 16:53