Brüsszeli tervek - Budapest és Varsó jelentős pénzelvonásra készülhet

Publikálás dátuma
2018.04.23 10:56
AFP fotó
Fotó: /
Brüsszel azt tervezi, hogy az EU-finanszírozásból több tízmilliárd eurót von el Közép- és Kelet-Európától, az így felszabadult pénzt pedig átirányítja pénzügyi válsággal küzdő területekre, olyanokra, mint például Spanyolország és Görögország - írja a Financial Times.

A jövő hónapban bemutatásra kerülő reformtervek ezen passzusai az Európai Bizottság 2021-2027-es uniós költségvetés-tervezetének egyik legvitatottabb részei, lévén nem kis összegről, és a döntés drámai következményeiről lehet szó.

A 350 milliárd eurós "kohéziós politika" deklarált célja egyrészt tehát a válságtól szenvedő déli régiók segítése, másrészt pedig... és ez az a pont, ami keményen érint minket is: 

A más szisztéma szerinti elosztás ugyanis kiváltképp  aggasztó lesz Varsó és Budapest számára - írja a Financial Times - miután eddig mind Magyarország, mind Lengyelország a kohéziós alapok két nagy kedvezményezettje volt, miközben a demokratikus normák sorozatos megszegése mellett, folyamatosan kemény harcot folytattak Brüsszellel. Az Európai Bizottság tervei szerint megszüntetnék a kohéziós pénzek automatikus szétosztását, vagyis szakítanának azzal a gyakorlattal, hogy szinte kizárólag a bruttó hazai terméket vegyék alapul, ehelyett lényegesen szerteágazóbb kritériumokkal helyettesítve a jelenlegi metódust, figyelmbe vennék egyebek mellett  a fiatalok munkanélküliségét, az oktatást és a környezetet, a migrációt és az innovációt. Az alapok elosztásának felülvizsgálata mellett a Bizottság megerősíti a jogosultság feltételeit, beleértve a jogállamiság tiszteletben tartását.

Szerző
2018.04.23 10:56

Főként lányanyák teljesítik Orbán Viktor álmát

Publikálás dátuma
2018.11.19 18:42
Illusztráció
Fotó: Pexels/
Nőtt a gyermekvállalási kedv, de talán nem ott, ahol az Orbán-kormány szerette volna: egyre több a kamasz szülő – a nyolc általánost végzett nők száma csökken, de gyermekvállalási kedvük fokozódott az elmúlt öt évben.
Az elmúlt néhány évben növekedett a gyermekvállalási kedv Magyarországon, ám az élveszületések száma nem nagyon változott ugyanebben az időben. Ez azzal magyarázható, hogy gyorsan csökkent a gyermekvállalási korban lévő nők száma – állapítja meg a nemrég megjelent Demográfiai Portré gyermekvállalásról szóló tanulmányában, melyet a G7 is szemlézett. Az elemzésből az is kiderül, hogy nem minden korosztályban és iskolázottsági szinten erősödött ugyanúgy a gyermekvállalási kedv. A legnagyobb arányban (25 százalék felett) a 15-19 évesek és a 35 évnél idősebb korcsoportokban nőtt a gyermekvállalási kedv 2011 és 2016 között. Abszolút értékben viszont a 31-33 évesek körében volt tapasztalható a legtöbb gyermekvállalás, de a 29-38 évesek és a 18-19 évesek körében is jelentős volt a növekedés. A 29-38 évesek körében látható növekedés egyrészt annak köszönhető, hogy a korábban elhalasztott gyermekvállalások megvalósultak, másrészt a leggyakoribb gyermekvállalási életkor (módusz) is egy évvel később volt 2016-ban, mint öt évvel korábban. Tehát továbbra is megfigyelhető a gyermekvállalás halasztása. Ezzel szemben a 20-as éveik második felében járók körében a termékenység csak kisebb arányban nőtt. Azzal, hogy a tizenévesek körében is jelentősen nőtt a gyermekvállalási kedv, kialakult a 30-31 éves korban megfigyelhető csúcspont mellett egy újabb, alacsonyabb értékű pólus (19 éves kornál). A demográfus szerzők szerint a nemzetközi szakirodalomban ismert ez a jelenség: 
jellemzően olyan országokban figyelhető meg, ahol nagyok a társadalmi egyenlőtlenségek, és/vagy valamilyen okból kifolyólag egy korai és egy kései gyermekvállalási mintával jellemezhető rezsim él párhuzamosan egymás mellett.
Ha az iskolai végzettség szerint nézzük a gyermekvállalás alakulását, kiderül, hogy a diplomás nők ugyan 4 százalékkal több gyermeket vállaltak 2016-ban, mint 2011-ben, a csoport létszáma jelentősen nőtt ebben az öt évben. Vagyis a felsőfokú végzettségű nők gyermekvállalási kedve összességében még csökkent is ez alatt az öt év alatt. Az érettségizett anyák létszáma valamelyest csökkent az adott időszakban, miközben az általuk szült gyermekek száma 9 százalékkal nőtt. Elsősorban a harmincas éveikben járók körében nőtt a gyermekvállalási kedv ebben az iskolázottsági rétegben.
Ám az igazi radikális baby-boom a nyolc osztályt, vagy azt sem végzett nők gyermekvállalási kedvét jellemezte 2011-2016 között.
Ennek a társadalmi rétegnek a létszáma nagyon gyorsan, 23 százalékkal csökkent a szóban forgó öt év alatt. Szám szerint a 15-44 éves, maximum a nyolc általánost kijáró nők száma 473 ezer főről 363 ezer főre esett vissza. A jelentős létszámcsökkenés ellenére a legalacsonyabb iskolázottságú nők által vállalt gyermekek száma mintegy tizedével nőtt. Ebben a rétegben nem korlátozódott egyes korcsoportokra a gyermekvállalási kedv növekedése, de sokkal hangsúlyosabban nőtt a fiatal felnőttek között. Az alacsony iskolázottságúak körében tehát a gyermekvállalás teljesen eltérő mintát mutat, mint a magasabb iskolai végzettségű csoportoknál. Akik legfeljebb az általános nyolc osztályát járták ki, azoknak a többsége 22 éves korára már anya lesz, míg például az érettségizetteknél ugyanez 29-30 év - írja a portál.
2018.11.19 18:42

LMP-Fidesz nászra számít az LMP-szavazók jó része is

Publikálás dátuma
2018.11.19 17:55

Fotó: AFP/
Még Lehet Más a Politika támogatói is érzik a kormánypárthoz való közeledést, több mint harmaduk válaszolt így egy közvélemény-kutatás során.
Meglepő eredményeket hozott az Idea Intézet felmérése, amiben azt vizsgálták, hogy a szavazók érzékelése szerint mennyiben nyitott az LMP a Fidesz irányába az április választások óta eltelt hónapokban.
Mint közvélemény-kutatásból kiderül, a jelenlegi LMP-sek 38 százaléka is (inkább) egyetért azzal az állítással, az LMP közeledik a Fideszhez – írja a 24.hu.
Az összes megkérdezettnek csak 33 százaléka, a bizonytalanoknak pedig 48 százaléka ért ezzel az állítással. Az LMP-t a baloldali-liberális politikusok kommunikációjában és ellenzéki politikai diskurzusokban gyakran „vádolják” a Fideszhez való közeledéssel, továbbá azzal, hogy nem elsődleges célja az Orbán-kormány leváltása. Ezt az elméletet erősítette Ungár Péternek, az LMP parlamenti képviselőjének egy nyár végi írása is, amiben kifejtette, hogy nem szégyen a Fidesszel egyetérteni migrációügyben, és amiben az ellenzéki pártok választási kudarcának okait sorolta fel. Ennél erősebb érv lehet, hogy Ungárék családi cégében, a BIF Zrt-ben- Schmidt Mária Mellett – most már Mészáros Lőrinc érdekeltsége is helyet kapott, az LMP-s képviselő viszont nem nagyon tiltakozik a NER-oligarcha közelsége miatt. 
2018.11.19 17:55