Miért mondták le Alföldit? - Elértük a pécsi direktort

Publikálás dátuma
2018.04.23 19:38
Forrás: Facebook/Igenis, miniszterelnök úr FOTÓ: MÉSZÁROS CSABA
Fotó: /
"Hiába is mondanék bármit, nem hinnének nekem" – erre hivatkozva nem válaszolt a sajtót és a kérdéseket napok óta kerülő Vincze Balázs, a pécsi Zsolnay Kulturális Központ vezetője tudósítónknak arra a kérdésére, hogy miért mondták le váratlanul azt a darabot, amelyben szerepel a köztudottan ellenzéki gondolkodású Alföldi Róbert.

Mint arról írtunk, a fővárosi Átrium Színház május 27-ére meghirdetett előadására, az „Igenis, miniszterelnök úr!” című komédiára már elkelt a jegyek java, amikor április 17-én Vincze Balázs indoklás nélkül levette a műsorról a tisztes bevételt hozó produkciót. Tegnapig hiába kerestük Vinczét, telefonját nem vette fel, a kulturális központ pedig nem volt hajlandó megadni az okát az előadás lemondásának. A pécsiek mindebből arra következtettek, hogy a kormánypárti vezetésű város nem szeretné, ha Alföldinek sikere lenne az önkormányzat kulturális intézményében, ezért vagy a városvezetők utasították Vinczét a produkció lemondására, vagy Vincze magától is tudta, „mi a dolga”.

Hétfőn végre sikerült telefonon szót váltani Vincze Balázzsal. A Harangozó-díjas táncművész most sem akarta elárulni, miért döntött így. Úgy vélte, értelmetlen, hogy bármit is mondjon. Győzködtem, hogy mégiscsak kellene indokát adni a döntésnek, mert így marad az a hipotézis, hogy a fideszes vezetésű város száműzni kívánja a vele egyet nem értő művészek produkcióit. Vincze azt felelte, erről szó sincs. De amikor azt kérdeztem, hogy akkor miről van szó, ő azt válaszolta: hiába is mondana bármit, nem hinnének neki. Azzal is érveltem, hogy Pécs 2010-ben Európa Kulturális Fővárosa (EKF) volt, annak köszönhetően épült meg a Zsolnay központ is, és az EKF címet a baranyai megyeszékhely egy olyan pályázattal nyerte, amiben hangsúlyos szerepet kapott, hogy a város milyen multikulturális hatások alatt formálódott és él ma is – már pedig ezzel az üzenettel bántóan szembemegy az, ha a Fidesszel egyet nem értő művészek mostantól nem kívánatosak lesznek Pécsett. Vincze erre azt felelte, hogy a Zsolnayban évente 2700 eseményt rendeznek, s a műsorkínálat igenis multikulturális. Megkérdeztem, hogy volt-e korábban olyan produkció, amit indoklás nélkül mondott le a Zsolnay vezetése - Vincze nem tudott ilyet említeni. Később még hozzátette, hogy egyszer talán elárulja döntése hátterét, de most, ebben a légkörben semmiképp. Megjegyeztem: ebben az esetben ezt a gyanakvó légkört épp az okozta, hogy indoklás nélkül kidobtak egy sikeresnek ígérkező produkciót. A légkör elmúlna, ha hallanánk egy logikus magyarázatot. Vincze Balázs azonban hajthatatlan volt.

Amúgy az Átrium Színház komédiáját május 27-én mégis bemutatják Baranyában, hisz Szigetváron az önkormányzat kulturális intézménye, a Vigadó befogadta a produkciót. Két előadásban több mint hatszázan láthatják Alföldiéket, a jegyek ugyanis egy nap alatt elfogytak. Tegyük hozzá, hogy Zrínyi városát nem kormánypárti vezetés irányítja, hisz az önkormányzat testületében egy helyi civil szervezet, a Szigetvári Emberekért Egyesület képviselői vannak többségben.

2018.04.23 19:38

„Megpróbálnak végképp kiéheztetni” – útban van a Politikatörténeti Intézet

Publikálás dátuma
2018.07.21 18:00

Fotó: Népszava/ Vajda József
Földes György igazgató szerint a hatalom régóta hadjáratot folytat a baloldali műhely ellen.
„Tudományos intézetként, egyedülálló levéltárként és könyvtárként, baloldali szellemi műhelyként működünk. A kormány régóta hadjáratot folytat ellenünk” – nyilatkozta lapunknak Földes György, a Politikatörténeti Intézet (PTI) ügyvezető igazgatója. „Most éppen bűnbaknak akarnak megtenni. Pedig a legkevésbé sem a mi hibánk, hogy a Kúria egyelőre nem tud beköltözni abba az épületbe, amelynek egy részét évtizedek óta jogszerűen használjuk” – tette hozzá. A Kossuth tér és az Alkotmány utca találkozásánál, az Országházzal szemben álló hajdani Igazságügyi Palotáról van szó, amely az 1970-es évektől egészen a közelmúltig a Néprajzi Múzeumnak is otthont adott. Az egykori Párttörténeti Intézet jogutódjaként a PTI egy 1990-es megállapodás révén kapta meg további használatra az épületrészt. A megváltozott jogszabályokhoz igazodva 1996-ban új szerződést írtak alá. A máig érvényben lévő szerződés szerint a PTI térítésmentesen használhatja az ingatlant. Földes György tájékoztatása szerint az épületrész három szintje több mint 5000 négyzetmétert tesz ki. A kormány a legfelsőbb bírósági fórumnak, a Kúriának szánja az épületet. A Néprajzi Múzeumot a Liget Projekt keretében a Városligetbe telepítik, a PTI helyzete azonban évek óta rendezetlen. A kormánypárti Magyar Idők a minap azt írta, hogy az intézetnek „év végéig el kellene hagynia” az ingatlant, a Kúria különben Esztergomban kaphat új székhelyet.
„A kezdetektől, 2012 óta azt mondjuk, hogy megfelelő ellentételezés esetén, jogaink és az érdekeink tiszteletben tartása mellett hajlandók vagyunk elköltözni” – hangsúlyozta Földes György. A megfelelő ellentételezés anyagiakat és/vagy ingatlant jelent. A vitából bírósági per lett. A megegyezés érdekében a PTI tavaly hozzájárult ahhoz, hogy felfüggesszék az eljárást, amit aztán a kormány, pontosabban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kezdeményezésére mégis folytattak. A Fővárosi Ítélőtábla néhány hete jogerős döntésében megerősítette, hogy az intézet jogszerűen használja az épületrészt – közölte Földes. A Magyar Idők cikke szerint különleges felülvizsgálati eljárásban a Kúria elé kerülhet az ügy, tehát ahhoz a fórumhoz, amely így saját székházának sorsáról hoz döntést. Felvetésünket, hogy a kormány netán a „baráti sajtó” közreműködésével akar nyomást gyakorolni a Kúriára, Földes György nem szerette volna kommentálni. Azt a beállítást azonban, hogy a PTI „bárminek is az akadálya lenne”, mindenképpen hamisnak tartja. Az intézet régóta nem kap költségvetési támogatást, és más forrásokból is kevés bevétel érkezik. A munkatársak száma a minimálisra csökkent. „Egyértelmű, hogy a kormány megpróbál végképp kiéheztetni minket” – jelentette ki Földes György. A használati jog értékét illetően a PTI ügyvezető igazgatója nem akart találgatásokba bocsátkozni. Bár tudomása szerint a kormány készített értékbecslést, ennek tartalmát ő nem ismeri. A megnyugtató az lenne – jegyezte meg –, ha az értékbecslést független szakértők végeznék el. Földes György szerint az egészen biztos, hogy az ellentételezésként megállapított összeg, vagy a csereingatlan értéke a töredéke lesz annak a sok tízmilliárdos kiadásnak, amit a kormány a Néprajzi Múzeum áthelyezésére, a Kúria költöztetésére, az Alkotmány utcai épület felújítására fordít.
2018.07.21 18:00
Frissítve: 2018.07.21 18:46

Gera Zoltán is segíti majd Marco Rossit a válogatottnál

Publikálás dátuma
2018.07.21 14:04
Gera Zoltán
Fotó: AFP/ ISZA FERENC
A júniusban visszavonult játékos másodedzői feladatokat lát majd el.
Hivatalosan is munkába állt Marco Rossi, a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya – írja az MTI. Az olasz szakember csütörtök estig még az Európa Ligában szereplő DAC vezetőedzői feladatait látta el, de emellett – amint arról a hazai szövetség (MLSZ) honlapja szombaton beszámolt – a válogatottal kapcsolatos információkat is elkezdte gyűjteni, az új szakmai stáb tagjai pedig szombaton már a helyszíneken tekintik meg az OTP Bank Liga új idényének első mérkőzéseit. Az MLSZ június 19-én jelentette be, hogy Marco Rossi váltja a belga Georges Leekenst. Az új szakvezető, aki tavaly 24 év után bajnoki címre vezette a Budapest Honvédot, 2020 nyaráig szóló szerződést kötött. A szövetség akkor hangsúlyozta: továbbra is az a legfontosabb cél, hogy a válogatott kijusson a 2020-as Európa-bajnokságra – amelynek három csoportmérkőzését és egy nyolcaddöntőjét Budapesten rendezik –, emellett leszögezte, hogy az új kapitány feladata változatlanul egy versenyképes csapat kialakítása fiatal játékosok beépítésével. Marco Rossi a szeptemberben rajtoló Nemzetek Ligájában mutatkozik majd be a magyarok kispadján, így tétmérkőzéseken kell kialakítania annak a csapatnak a gerincét, amely az MLSZ elvárásai szerint képes lesz a selejtezősorozat végéig a kijutó helyekért harcolni. A szövetségi kapitány az MLSZ honlapján úgy fogalmazott: izgatottan várja, hogy együtt legyen a játékosokkal és elkezdjék a felkészülést. „Nagyon sokat kell majd beszélnünk egymással, miközben azon dolgoznunk, hogy minél hamarabb arcot, identitást adjunk a csapatnak. Szeretném a játékosokon ugyanazt az önbizalmat, ugyanazt a testbeszédet látni, amit a 2016-os Eb-n és utána láttam rajtuk. A legfontosabb, hogy ezt az önbizalmat visszaadjuk nekik” – mondta.

„Teljesen más lesz edzőként visszajönni”

Rossi klasszikus másodedzője az olasz Cosimo Inguscio lesz. Ugyancsak másodedzőként, illetve videoelemzőként dolgozik a szintén olasz Giovanni Costantino, és másodedzői feladatokat lát majd el a júniusban visszavonult, 97-szeres Gera Zoltán. Az mlsz.hu emlékeztet rá, hogy Gera sérüléssel bajlódott az elmúlt időszakban, de mind Szélesi Zoltán, mind Georges Leekens meghívta a keretbe, mivel „nyugalma, tapasztalata és alázata nagy segítséget jelentett a mindenkori szövetségi kapitány számára”. Ezt az utat folytatja Marco Rossi is, amikor számít rá, immár a szakmai stáb tagjaként. „Számomra ez egy megszokott közeg, viszont mégis teljesen más lesz edzőként visszajönni, mint játékosként. Bár a Fradinál már elkezdtem a munkát, de ez mégis a magyar válogatott, úgyhogy biztos kell majd idő, hogy megszokjam, de nagyon örülök a lehetőségnek, nagyon várom már a munkát” – nyilatkozott Gera, hozzátéve, hogy a játékosok talán eddig is odafigyeltek arra, amit mondott a pályán vagy a pályán kívül, úgyhogy ebből a szempontból szeretne minél nagyobb hasznára lenni a stábnak és a csapatnak. A kapusedző az olasz Enrico Limone lesz, erőnléti edzőként pedig honfitársa, Luigi Febbrari segíti majd Marco Rossi munkáját. Továbbra is négy fizioterapeuta gondoskodik a rehabilitációról, a csapatorvos pedig ezután is Szilas Ádám lesz. Csapatmenedzserként ezentúl is Tömő Attila tevékenykedik, és folytatja munkáját a válogatott sajtófőnökeként Szabó Gergő.
2018.07.21 14:04
Frissítve: 2018.07.21 16:34