Elkergették a tüntetők az elnököt Örményországban

Publikálás dátuma
2018.04.23 20:06
Fotó: AFP/Asatur Yesayants
Fotó: /

Hétfőn lemondásra kényszerült Szerzs Szargszjan örmény kormányfő - az utca tizenegy nap alatt elsöpörte Putyin helyi szövetségesét. A döntő fordulat egy alig háromperces vasárnapi tévévita, illetve az ellenzéket vezető Nikol Pasinyan átmeneti őrizetbe vétele nyomán következett be. Ekkor ugyanis egyenruhás katonák csoportjai bukkantak föl a tüntetők között. A védelmi tárca szigorú büntetéssel fenyegette meg a karabahi háború veteránjait és az aktív szolgálatban lévőket, ám Szargszjan nem sokkal később közleményben ismerte el, hogy Pasinyannak van igaza, ő pedig tévedett. Bár lettek voltak eszközei hatalmának megőrzésére, ezeket nem veszi igénybe, inkább lemond. A hírre Jerevánban és más városokban örömünnep tört ki.

A 63 esztendős Szargszjan 2008 óta állt államfőként Örményország élén. Az alkotmány két ötéves mandátumra korlátozta az elnökséget, ezért 2015-ben népszavazással módosították az alaptörvényt, amely 2018-tól a miniszterelnök kezébe teszi le a hatalmat, az államfő szerepe formálissá vált. Szargszjan akkor azt ígérte, hogy nem pályázza meg a kormányfői pozíciót, a parlament a múlt héten mégis megválasztotta. A fővárosban emiatt minden nap tízezrek vonultak az utcára, megbénították a közlekedést, az egyetemek pedig sztrájkba kezdtek.

Szargszjan ellen a fő vád az, hogy túl szorosan kötötte Örményországot Moszkvához. A mindössze hárommilliós kaukázusi állam Hegyi Karabah hovatartozása miatt katonai konfliktusban áll Azerbajdzsánnal és hagyományosan rossz a viszonya déli szomszédjával, Törökországgal is. A korábbi elnök ezt próbálta kiegyensúlyozni az orosz katonai szövetséggel, de már 2013-as megválasztását is halálos utcai összecsapások kísérték, mostani machinációját pedig az élethosszig tartó, korlátlan hatalom kiépítésére tett kísérletnek értékelték.

Megfigyelők mégis meglepődtek a bekövetkezett fordulaton, mivel az ellenzék megosztott, legismertebb vezetője, Pasinyan pedig alkotmányos okok miatt nem lehet miniszterelnök. A volt diplomata ugyanis munkája miatt sokat élt külföldön, így nem felel meg az országban lakás törvényi előírásának. A mindent eldöntő tévévitán Pasinyan azonnal Szargszjan lemondását követelte, mire utóbbi zsarolást emlegetett és kivonult.

Lásd még: Tömegtüntetés Jerevánban - Lemondott a miniszterelnök (videó)

Szerző
2018.04.23 20:06

Nagyon megjárta a trópusi paradicsom, hogy összeveszett Kínával

Publikálás dátuma
2018.08.19 14:53

Fotó: ONLY WORLD/ GUNTHER DEICHMANN
Egyetlen Kína létezik, Tajvan nem önálló állam – aki ezt elfelejtené, azt a pekingi kormány emlékezteti rá, például a turizmus tönkretételével.
Üres hotelek és tétlenül veszteglő turistahajók jelzik a csendes-óceáni Palauban, hogy jár az az ország, amely rosszul dönt egy súlyos világpolitikai kérdésben: az apró szigetország (az államot 241 sziget alkotja, amelyből 12 lakott) ugyanis egyike annak a maroknyi országnak, amely Tajvant (vagyis a Kínai Köztársaságot) ismeri el hivatalosan Kínaként, nem pedig a nagy testvért, a Kínai Népköztársaságot – márpedig az „egy Kína” elv szerint Tajvan hivatalosan nem létezik, csak egy kínai tartomány. Ezek a tévelygőket – 18-an vannak még, a Dominikai Köztársaság és Burkina Faso idén májusban szakította meg a kapcsolatot Taipeijel – Peking folyamatosan nyomás alatt tartja, így történt ez Palau esetében is – mondták el helyiek a Reuters hírügynökségnek. Ennek leglátványosabb lépése az volt, hogy tavaly megtiltották a turistacsoportok utazását a mikronéziai szigetországba – ami rögtön 55 ezer látogatóval kevesebbet jelentett, az évi 122 ezer turista 45 százalékát. Tajvanról pedig csak 9 ezren érkeztek, vagyis nem tudják pótolni a kiesést. Jeffrey Barabe, az egyik üres hotel tulajdonosa meg van győződve róla, hogy mindez szándékos volt: hagyták, hogy felfusson a turizmus, helyi viszonylatban jelentős pénz áramlott be, sőt, kínai befektetők építettek szállodákat és éttermeket – aztán egyszer csak törölték a charter járatokat és elvágták Palaut a bevételektől. Hasonló, turisztikai fegyverrel élt már Kína Dél-Korea esetében: amikor Szöul úgy döntött, amerikai rakétavédelmi rendszert telepít, megtiltották a kínai turisták beutazását.
2018.08.19 14:53

Három óra rejtély Mesebergben

Publikálás dátuma
2018.08.19 09:37
Putyin és Merkel a kastély parkjában
Fotó: Sputnik/ Alexei Druzhinin
Egyelőre semmit nem hoztak nyilvánosságra abból, hogy milyen eredménnyel járt Angela Merkel és Vlagymir Putyin Berlin mellett folytatott, bő háromórás tanácskozása, amelynek végeztével az orosz elnök szombat este visszarepült Moszkvába.
Annyit tudni lehet, hogy a két fő vitatéma Ukrajna és Szíria volt. Az előzetes jelzések szerint napirendre vették a tervezett Északi Áramlat-2 gázvezeték ügyét is, amelynek a politikai vonatkozásai szorosan kapcsolódnak Ukrajnához, hiszen a tenger alatti vezeték Ukrajna és Lengyelország megkerülésével juttat majd orosz gázt Németországba. Kijev már korábban elérte a német kancellárnál, hogy ragaszkodjon ahhoz: az Ukrajnán keresztül Európába irányuló orosz gáztranzitnak - amely fontos bevételi forrás Ukrajna számára - maradjon szerepe azután is, hogy működni kezd az Északi Áramlat-2. A német kormány Berlin melletti vendégházának, a mesebergi kastélynak az udvarán a szombati megbeszélés előtt tartott közös sajtótájékoztatón Putyin azt mondta: lát lehetőséget arra, hogy - a gazdasági ésszerűség határain belül - továbbra is használják majd az Ukrajnán keresztül vezető útvonalat.  Merkel a maga részéről azt hangsúlyozta ezen a sajtóeseményen, hogy Szíriában el kell kerülni a humanitárius katasztrófát. Hogy ebben a törekvésében a megbeszélés során mennyire talált partnerre az orosz vezetőben, most még nem tudható. Szíriában az orosz támogatást élvező Bassár el-Aszad szíriai elnök kormányhadserege lényegében megnyerte az évek óta pusztító polgárháborút.  Német álláspont szerint az országban alkotmányos reformra van szükség, és szabad választásokat kell tartani. Putyin ugyanakkor azt várja Európától, hogy nyújtson segítséget az infrastruktúra újjáépítéséhez, és ezáltal járuljon hozzá a Szíriából elmenekültek hazatéréséhez. 
2018.08.19 09:37
Frissítve: 2018.08.19 09:39