Elkergették a tüntetők az elnököt Örményországban

Publikálás dátuma
2018.04.23 20:06
Fotó: AFP/Asatur Yesayants
Fotó: /

Hétfőn lemondásra kényszerült Szerzs Szargszjan örmény kormányfő - az utca tizenegy nap alatt elsöpörte Putyin helyi szövetségesét. A döntő fordulat egy alig háromperces vasárnapi tévévita, illetve az ellenzéket vezető Nikol Pasinyan átmeneti őrizetbe vétele nyomán következett be. Ekkor ugyanis egyenruhás katonák csoportjai bukkantak föl a tüntetők között. A védelmi tárca szigorú büntetéssel fenyegette meg a karabahi háború veteránjait és az aktív szolgálatban lévőket, ám Szargszjan nem sokkal később közleményben ismerte el, hogy Pasinyannak van igaza, ő pedig tévedett. Bár lettek voltak eszközei hatalmának megőrzésére, ezeket nem veszi igénybe, inkább lemond. A hírre Jerevánban és más városokban örömünnep tört ki.

A 63 esztendős Szargszjan 2008 óta állt államfőként Örményország élén. Az alkotmány két ötéves mandátumra korlátozta az elnökséget, ezért 2015-ben népszavazással módosították az alaptörvényt, amely 2018-tól a miniszterelnök kezébe teszi le a hatalmat, az államfő szerepe formálissá vált. Szargszjan akkor azt ígérte, hogy nem pályázza meg a kormányfői pozíciót, a parlament a múlt héten mégis megválasztotta. A fővárosban emiatt minden nap tízezrek vonultak az utcára, megbénították a közlekedést, az egyetemek pedig sztrájkba kezdtek.

Szargszjan ellen a fő vád az, hogy túl szorosan kötötte Örményországot Moszkvához. A mindössze hárommilliós kaukázusi állam Hegyi Karabah hovatartozása miatt katonai konfliktusban áll Azerbajdzsánnal és hagyományosan rossz a viszonya déli szomszédjával, Törökországgal is. A korábbi elnök ezt próbálta kiegyensúlyozni az orosz katonai szövetséggel, de már 2013-as megválasztását is halálos utcai összecsapások kísérték, mostani machinációját pedig az élethosszig tartó, korlátlan hatalom kiépítésére tett kísérletnek értékelték.

Megfigyelők mégis meglepődtek a bekövetkezett fordulaton, mivel az ellenzék megosztott, legismertebb vezetője, Pasinyan pedig alkotmányos okok miatt nem lehet miniszterelnök. A volt diplomata ugyanis munkája miatt sokat élt külföldön, így nem felel meg az országban lakás törvényi előírásának. A mindent eldöntő tévévitán Pasinyan azonnal Szargszjan lemondását követelte, mire utóbbi zsarolást emlegetett és kivonult.

Lásd még: Tömegtüntetés Jerevánban - Lemondott a miniszterelnök (videó)

Szerző
2018.04.23 20:06

Visszaengedte az idősebb lengyel bírákat a pulpitusra az elnök

Publikálás dátuma
2018.12.18 21:03

Fotó: NurPhoto/ Mateusz Wlodarczyk
Igaz, mérsékelt mozgástere volt: az EU világossá tette, hogy Lengyelország nem tehet meg mindent az "ítélkező tanácsokkal".
Andrzej Duda lengyel elnök jóváhagyta a parlament által korábban megszavazott törvénymódosítást, amely értelmében visszatérhetnek munkahelyükre a legfelsőbb bíróság korábban nyugalmazott tagjai. A törvény eredeti változatát hétfőn az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága felfüggesztette. Az uniós jogállamisági kifogások már korábban is ismertek voltak, és a varsói törvényhozás november végén elfogadta a Duda által most aláírt módosított változatot. A jogszabály korábbi változatának értelmében a 70-ről 65 évre csökkentett nyugdíjkort elért bírák csak a lengyel elnök jóváhagyásával folytathatták volna szolgálatukat. A módosítás hatályba lépésével a júliusban nyugdíjazott 22 bíró államfői jóváhagyás nélkül  visszatérhet munkahelyére, és a módosítás értelmében meg nem szakítottnak tekintik az összes visszatérő bíró, köztük Malgorzata Gersdorf legfelsőbb bírósági elnök megbízatását. Az újonnan beiktatott bírák esetében viszont a nyugdíjkorhatár 65 év lesz, és hosszabbítás egyáltalán nem lehetséges. Az államfő által most aláírt módosítás nem érinti az úgynevezett igazságügyi reform többi előírását, így például azt, hogy a legfelsőbb bíróságnál létrejött az igazságügyi dolgozók által elkövetett kihágásokkal foglalkozó fegyelmi kamara, valamint az úgynevezett rendkívüli panaszokat intéző kamara. Az utóbbi testület akár 20 évre visszamenőleg is felülvizsgálhatja az alacsonyabb szintű törvényszékek ítéleteit. 
2018.12.18 21:03
Frissítve: 2018.12.18 21:26

Koszovót nem érdeklik a szerb és orosz dörgedelmek, önálló hadsereget akar

Publikálás dátuma
2018.12.18 20:55

Fotó: AFP/
És az EU sem képes pacifikálni a kis balkáni országot.
Sem a nyugat-balkáni régió vezetőinek keddi brüsszeli találkozója, sem az ENSZ Biztonsági Tanácsának hétfői ülése nem tudott változtatni azon a patthelyzeten, amely a Szerbia-Koszovó párbeszédben előállt. A pristinai parlament pénteki döntése, a koszovói hadsereg létrehozásának egyhangú megszavazása (a voksolást a szerb kisebbség képviselői bojkottálták) veszélyesen elmérgesítette a két balkáni ország viszonyát. A helyzetet súlyosbítja, hogy miközben az Európai Unió és az azon kívüli európai államok is elítélik a pristinai lépést, sőt a NATO is aggodalmát fejezte ki azonnal a szavazás után, addig Washington támogatja és ösztönzi a koszovói hadsereg felállítását, történelmileg szükségszerű lépésnek nevezve azt. Mindez egyben azt is előrevetíti, hogy az EU-s és amerikai támogatásokból élő ország nem fog visszalépni mindaddig, míg az Egyesült Államokat maga mögött tudhatja. Hogy miért üdvözlendő Washingtonnak a koszovói hadsereg felállítása, leginkább csak az amerikai-orosz mindenre kiterjedő hatalmi versengéssel magyarázható, ugyanis a Szerbia stratégiai partnerének, egyik legfőbb támogatójának számító Oroszország is hevesen ellenzi az pristinaiak egyoldalú döntését. A washingtoni vezetés a szerb árukra kivetett száz százalékos különvámot sem bírálta, nem szorgalmazta annak eltörlését, így az Európai Unió kérése és figyelmeztetése e téren is süket fülekre talált Koszovóban, teljesen kilátástalan helyzetbe sodorva az uniós védnökség alatt zajló, megrekedt szerb-koszovói párbeszédet. Belgrád és Aleksandar Vucic szerb államfő az egyeztetések folytatásának feltételéül a különvámok eltörlését nevezte meg. A koszovói hadsereg kapcsán Belgrád annak a jogi dokumentumnak a felmutatását követeli, amely jogalapot nyújt erre, ugyanis még a Szerbia által el nem ismert ország alkotmánya is úgy rendelkezik, hogy önálló hadsereg létrehozásához kérnie kell és meg kell kapnia a szerbek jóváhagyását. Nos, Pristina nem is kérte azt, Hashim Thaci koszovói elnök pedig leszögezte az ENSZ BT ülésén: a folyamat visszafordíthatatlan, a saját hadsereg megalakítása teljesen normális döntés, már öt éve meg kellett volna hozni. A koszovói elnök szerint a késlekedés annak tudható be, hogy „olyanok jóakaratát várták, akik erre nem mutattak hajlandóságot”. 

Mogherini a célpont

Federica Mogherini, az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője nem mondható a koszovói nagyközönség kedvencének. Vasárnap, az ENSZ BT és a tegnapi brüsszeli tárgyalások előtti véghajrában több ezer koszovói albán hivatalos Facebook oldalán bírálta a főképviselőt, amiért a koszovói állampolgárok az egyedüliek a Balkánon, akik számára fenntartják az uniós vízumkötelezettséget. Mogherinit rasszistának és szerbpártinak nevezték az elégedetlen koszovóiak.

Témák
Koszovó
2018.12.18 20:55
Frissítve: 2018.12.18 20:56