Komoly érvágásra készül Brüsszel

Publikálás dátuma
2018.04.24 07:32
Jean-Claude Juncker tudja, hogy nagy küzdelem várható, már időben nekivetkőzik Fotó: AFP/Patrick Hertzog
Fotó: /
A fejletlenebb régiók és országok felzárkóztatására szánt uniós támogatások gyökeres reformját javasolhatja az Európai Bizottság. Ez is szerepel az új költségvetés tervezetében.

A sajtónak megszellőztetett változtatások komoly érvágást jelentenének Magyarország, valamint a többi közép- és kelet-európai tagállam számára, amelyek mostanáig a közösségi források legnagyobb nettó haszonélvezői voltak.

A jogszabályokat kezdeményező brüsszeli testület május 2-án fogadja el az unió 2021-2027 közötti költségvetésére vonatkozó előterjesztését. A tervezet egyebek között tartalmazni fogja a kohéziós politika radikális átalakítását célzó elképzeléseket. Ha ezeket változatlan formában hagyja jóvá a 28 európai biztos, akkor 2020 után a régiónkbéli országoknak jóval kevesebb fejlesztési pénz jutna, mint a jelenlegi költségvetési időszakban. Úgy tudjuk azonban, hogy jövő szerdáig még változhatnak a javaslatok, amelyeket — megfigyelők szerint — épp azért szivárogtattak ki újságíróknak, hogy felmérjék az érintett kormányok reakcióit.

Günther Oettinger költségvetési biztos már korábban világossá tette, hogy a kohézióra fordítható támogatásokat legalább 5-10 százalékkal csökkenteni kell a Brexit miatt keletkező bevételi lyuk miatt. Ugyanakkor új és meglepő elem lehet a bizottsági előterjesztésben, hogy a felzárkóztatási forrásokból több tízmilliárd eurót átirányítanának a válság által sújtott déli térségek fejlesztésére. Így Magyarország, Lengyelország és a többi régiós tagállam rovására Görögország, Olaszország, Spanyolország és Franciaország egyes elmaradott területei az eddiginél nagyobb arányban részesülhetnek a közösségi juttatásokból.

Tüntetés - Szombaton az Európai Ügyészséghez csatlakozást követelték Fotó: Molnár Ádám

Tüntetés - Szombaton az Európai Ügyészséghez csatlakozást követelték Fotó: Molnár Ádám

Hírek szerint megszűnne a támogatásoknak az egy főre jutó GDP alapján történő elosztása. Bizottsági vélemény szerint a jövőben egyéb fejlettségi mutatókat is figyelembe vennének a jogosultság meghatározásánál. Ezek közé tartoznának például az oktatás vagy a környezetvédelem szükségletei, továbbá a fiatalok munkanélküliségi rátája. Úgy tűnik, hogy az uniós testület magávé tette Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök ötletét is, amely szerint a menekültek nagy számának otthont adó városokat és térségeket a jövőben kiemelt költségvetési támogatásban kell részesíteni.

A bizottsági javaslat állítólag politikai feltételektől is függővé tenné a pénzosztást. Régóta vita tárgya Brüsszelben, hogy az EU-források folyósítását kell-e vagy lehet-e a jogállamiság tiszteletben tartásához kötni. Jean-Claude Juncker elnök többször elutasította a felvetést, és első alelnöke, Frans Timmermans is a megvalósítás nehézségeit ecsetelte nyilvános megszólalásaiban. Egyelőre nem világos, hogy az Európai Bizottság végül milyen javaslatot tesz le az asztalra. Az biztos, hogy Vera Jourová igazságügyekért felelős biztos néhány hónapja azt a feladatot kapta kollégáitól, hogy még a költségvetési javaslat megszületése előtt dolgozza ki az igazságszolgáltatás függetlenségének a definícióját. Lapunk érdeklődésére a politikus munkatársai nem kívántak részletekkel szolgálni.

A költségvetési javaslat megszületését várhatóan minden eddiginél élesebb viták kísérik majd. A hosszútávú büdzséről — és benne a kohéziós politika jövőjéről — a tagállamoknak egyhangú döntést kell hozniuk az Európai Parlament jóváhagyásával. Ez a leghamarabb jövő tavasszal történhet meg, de bennfentesek inkább az év második felét valószínűsítik, amikor már - az európai parlamenti választások után - megalakul az új uniós képviselőtestület.

2018.04.24 07:32

Míg Európa emberi jogi díjjal tüntette ki, Ankarában terrorizmusért elítélték a volt bírót

Publikálás dátuma
2019.01.18 19:21

Fotó: ANADOLU AGENCY/ MURAT KAYNAK
A puccsra hivatkozva előzetes letartóztatásban lévő 14 ezer ember közül egy újabb került a 17 ezer elítélt közé.
Terrorszervezeti tagságért tíz év börtönbüntetésre ítélték pénteken Ankarában a Václav Havel-díjas korábbi török bírót, Murat Arslant, aki egyúttal egy bezáratott török civil jogi egyesület, a Bírák és Ügyészek Szövetségének (YARSAV) egykori elnöke is volt.
Az Anadolu török állami hírügynökség beszámolója szerint Arslan annak a "gülenista hálózatnak" volt a tagja, amelyet Recep Tayyip Erdogan török elnök és rezsimje a 2016. július 15-ei katonai puccskísérletért vádol. A hatalomátvételi kísérlet állítólagos kitervelője az Erdogan-rezsim Soros Györgye: egy Amerikában élő török hitszónok, Fethullah Gülen. Gülen tagadja, hogy bármi köze lett volna a történtekhez. Ami viszont bizonyosan "felróható" neki, hogy számos török iskolát nyitottak a támogatásával.
A hatalomátvételi incidens után a török vezetés rendkívüli állapotot vezetett be és 2018 nyaráig sok esetben törvényerejű rendeleteket kibocsátva irányította az országot. Ankara az egyik intézkedés keretében záratta be az Arslan által vezetett YARSAV-ot is. Arslan mindemellett még a török alkotmánybíróság jelentéstevőjeként is dolgozott. Az egykori bírót 2016 októberében tartóztatták le, azóta előzetesben ült.
A börtönben tartózkodott akkor is, amikor 2017 októberében az Európa Tanács Parlamentáris Közgyűlése kitüntette a Václav Havel emberi jogi díjjal.
A hatósági fellépés Törökországban 2016 júliusa óta szakadatlan. Összesen csaknem 220 ezer embert, köztük katonákat, rendőröket, bírákat, ügyészeket, tanárokat, orvosokat, üzletembereket, újságírókat, jogvédőket és civil aktivistákat vettek őrizetbe. Mintegy 17 ezer embert már elítéltek, közülük csaknem kétezret életfogytiglanra, nagyjából 14 ezren pedig még továbbra is előzetes letartóztatásban ülnek. Az Európa Tanács tagja - amelynek Törökország csaknem a kezdetek óta tagja - az elmúlt két és fél évben számos alkalommal bírálta Ankarát a szerinte túlzó megtorlásért. Emellett Ankara azért mégis jó viszonyt ápol Európával, például rendszeresen hatalmas mennyiségű fegyvert vesz Németországtól, de tavaly Orbán Viktor is nagy örömmel látta vendégül Budapesten.
2019.01.18 19:21

Nyerésre állnak a spanyol taxisok, mégis tovább sztrájkolnak az Uber ellen

Publikálás dátuma
2019.01.18 18:55

Fotó: AFP/ Josep LAGO
Nem teljesült minden egyes követelésük, így határozatlan ideig tartó munkabeszüntetésbe kezdenek.
Határozatlan idejű sztrájkba léptek péntek délután a barcelonai taxisok, miután a katalán kormány nem fogadta el az alternatív közösségi személyszállítás (Uber, Cabify) korlátozására vonatkozó összes követelésüket.
A taxisok azt szerették volna elérni a tárgyalások során, hogy kötelező legyen legkevesebb 12 órával korábbi előrendelést leadni az alternatív cégek szolgáltatásaira.
A helyi vezetés ezzel szemben 15 perces előrendelési idő meghatározását tartotta indokoltnak. A katalán kormány elfogadta viszont azt a szintén elképesztő követelést - mely az utak terheltségét és a légszennyezettség mértékét is fölöslegesen növeli -, hogy az Uber és a Cabify autóinak minden egyes fuvar után vissza kelljen térniük a bázisukra, mielőtt új utast vesznek fel. A taxis szervezetek azonban ezt is kevésnek tartják elégségesnek, ezért azonnali tiltakozóakciót hirdettek, és kora délutántól több forgalmas barcelonai főút fogalmát kezdték akadályozni, továbbá lassítani a haladást például a repülőtérre vezető úton.
Madridban jövő hétfőtől lépnek határozatlan idejű sztrájkba a helyi taxisok, követelve az érvényes törvényi szabályozás betartását, amely 30 taxisonként 1 úgynevezett VTC-engedély kiadását teszi lehetővé. Ez az a hatósági dokumentum, amelyet a közösségi személyszállítást végző sofőröknek be kell szerezniük a munkavégzéshez Spanyolországban.
A spanyol fejlesztési minisztérium adatai szerint 2018 végén mintegy 66 ezer taxis-, és több mint 13 ezer VTC-engedély volt érvényben az országban. A spanyol fővárosban mintegy 15 ezer taxiengedélyre mintegy 6500 VTC-engedély jutott. Barcelonában közel 11 ezer taxis mellett több mint kétezer VTC-autó működhetett.
Spanyolországban tavaly július végén csaknem egy hétig tartó sztrájkot tartottak a taxisok több spanyol városban, követelve, hogy az illetékes fejlesztési minisztérium garantálja a törvényi előírások betartását, mert a megengedettnél több Uber és Cabify autó működik, továbbá szerintük az ágazatban a követelmények nem egyformák, így a verseny nem tisztességes. A taxisok tiltakozása több alkalommal is erőszakos cselekményekbe fordult, a spanyol rendőrséghez több mint 60 feljelentés érkezett Uber vagy Cabify sofőröktől az őket ért fizikai agresszió vagy az autójuk megrongálása miatt. A sztrájknak akkor az vetett véget, hogy a szaktárca elfogadta a taxisok fő követelését, és az autonóm kormányok, önkormányzatok hatáskörébe helyezte át az alternatív közösségi személyszállítási szabályozást, azzal a kitétellel, hogy 2022-ig az aktuális állami szabályozás marad az irányadó.
2019.01.18 18:55