Gyanús kincstári szabálytalanságok

Publikálás dátuma
2018.04.27 07:21
FORRÁS: ÁLLAMKINCSTÁR
Súlyos kritikákkal illette a számvevőszék az Államkincstárt. Pedig korábban mindent rendben találtak. Ahogy a hibák sora, úgy a vizsgálat is kétségeket ébreszt.

A Magyar Államkincstárra (MÁK) bonyolítja a hazai teljes hazai pénzforgalom mintegy 25 százalékát, 13 ezer intézmény számláját vezeti, mintegy 900 ezer alkalmazott számára végez bérszámfejtést, és a helyi önkormányzatok közel 4000 támogatási, pályázati elszámolását tartja nyilván. Mindemellett a Kincstárba olvadt tavaly az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és az Országos Nyugdíjfolyósító Intézet is, amire 270 milliárd forint értékű brüsszeli forrást különítettek el.

Mindezt azért érdemes rögzíteni, mert erről a szervezetről tett igen súlyos megállapításokat az Állami Számvevőszék (ÁSZ).

A MÁK 2013 és 2015 közötti működéséről szóló, csütörtökön ismertetett jelentésről szólva, Holman Magdolna főtitkár kijelentette: nem biztosította az elszámoltathatóságot a MÁK vezetői irányítási rendszere és nem volt megfelelő a vagyongazdálkodási tevékenysége sem.

A jelentés szerint a MÁK-nál hiányoztak például munkaköri leírások, nem biztosították egyes informatikai rendszerek adatainak a védelmét, továbbá a belső ellenőrök funkcionális függetlenségét. Nemcsak ez a jelentés, de a korábbi ellenőrzések is azt mutatták, hogy hiába tárja fel az ÁSZ a MÁK-nál a hiányosságokat, azokat nem szüntetik meg – mondta a felügyeleti vezető.

A súlyos kritikának ellentmond ugyanakkor az, hogy 2016. áprilisában a Magyar Hírlap még azt írta: "A napokban (...) megjelent az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentése az államkincstárról. Ebben többek között az állt, hogy a MÁK a jogszabályi előírásoknak megfelelően látta el tavaly a feladatait. Találtak néhány hiányosságot is, amelyet a kincstár kijavít."

Vagyis akadnak arra utaló jelek, amelyek szerint a most befejezett vizsgálattal az ÁSZ célja az volt: a MÁK előző vezetését terhelő hiányosságokat kívánták feltárni, hogy a kincstár 2017 novemberétől hivatalba lépett új vezetése tiszta lappal kezdhessen. Az ÁSZ azonban most korántsem volt olyan harcias, mint amikor az Országgyűlés ellenzéki pártjait sújtotta büntetéssel. A sajtó kérdésére Holman Magdolna megerősítette, hogy a hiányosságok megszüntetésének elmaradása a korábbi vezetés számlájára írható, a mulasztások azonban nem olyan természetűek, hogy feljelentést kellene tenniük. Pedig nem olyan nehéz megállapítani, hogy a vizsgált időszak vezetői közül kik voltak azok a MÁK-elnökök, akik alatt a súlyos szabálytalanságok sora megtörténhetett.

Kandrács Csaba 2012 decembere és 2013 áprilisa közötti pár hónapban állt a Kincstár élén, hogy azt követően – rövid MNB monetáris tanácsi kitérő után –, a jegybank pénzügyi szervezetekért felelős ügyvezetői posztján kössön ki. A MÁK-ból történt távozását követően viszont csaknem egy esztendeig, 2014. áprilisáig üres volt az elnöki poszt, amikor is Dancsó József Orosháza egykori fideszes polgármestere, az előző választásokig kormánypárti országgyűlési képviselőnek találtak itt állást, egészen tavaly novemberig. Idén februárban, amikor Urbán Zoltán az Eximbank vezérigazgatója váratlanul elhunyt, és helyettese is gyors iramban távozott, Dancsó Józsefet nevezték ki operációs vezér-igazgatóhelyettesnek, átmenetileg első számú vezetőnek. Egy olyan helyre, amelynek gazdálkodásának elszámolását illetően az uniós szervek kifogásai nyomán az Orbán-kormány korrekcióra kényszerült.

A MÁK az ÁSZ jelentésére reagálva közleményt adott ki, melyben azt hangsúlyozták, hogy a gazdálkodást, a belső szabályrendszert, a központosított illetményszámfejtő rendszer, valamint az önkormányzati adó és gazdálkodási rendszer működését áttekintő számvevőszéki vizsgálat szerint a kincstár szabályszerűen gazdálkodott, de néhány területen változtatásokat javasoltak. Ennek érdekében a szükséges intézkedési tervek szerintük elkészültek. A közlemény szerint az önkormányzati pénzügyi beszámolókat javító módszertan továbbfejlesztése is megkezdődött az ÁSZ javaslatai alapján. Hozzátehetjük: mindez a vizsgálat záróévét követő harmadik esztendőben. Az is kérdés, mire költötték eddig a pénzt.

Az ÁSZ elküldte észrevételeit a MÁK felügyeletét ellátó nemzetgazdasági tárcának is. Varga Mihályék nem értettek egyet a MÁK vezetők teljesítményértékelését érintő számvevőszéki kifogásokkal, az Államkincstár pedig a központosított illetmény-számfejtőrendszer működését ért kifogásokat vitatta.

Szerző

Megnégyszerezné a magyarországi napelemek kapacitását egy kínai beruházó

Publikálás dátuma
2019.04.25 21:39
HAZAI NAPELEMPARK - A kicsiket napelemadó sújtja, és kizárták őket a kiemeltátvételből is, a nagyokat viszont közpénzből fejle
A Magyarországon legnagyobbnak számító, 32 milliárdos kaposvári napelemberuházása mellett akár tízszer nagyobb, mintegy egymilliárd euró további hazai energetikai befektetést helyezett kilátásba tegnap Pekingben Ruan Guang, a China National Machinery Import&Export vezérigazgatója, aki erről megállapodást írt alá Palkovics László innovációs és technológiai miniszterrel - közölte a szaktárca. A társaság térségi központját is itt hozná létre. Palkovics László Lu Yiminnel, a CMC anyavállalata, a China General Technology Group vezetőjével folytatott tárgyalásain hangsúlyozta: a beépített napelemek összméretét Magyarország öt éven belül a jelenlegi, mintegy 700 megawatt (MW) három-négyszeresére emelné. A két ország miniszterelnöke jelenlétében a tárcavezető He Lifenggel, a kínai Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság elnökével a Digitális Selyemút együttműködési megállapodáshoz kapcsolódó akciótervet is aláírt.
Szerző
Frissítve: 2019.04.25 22:12

Lassul, de kitart a hazai növekedés

Publikálás dátuma
2019.04.25 17:23
FOTÓ: NÉPSZAVA
A húzóerő a belső fogyasztás, de övőre már csak 2,7 százalékot várnak az elemzők.
Az első negyedévben még valószínűleg marad az 5 százalékos gazdasági növekedés, de azt követően lassuló pályára áll a magyar gazdaság – hangzott el a Raiffeisen Bank elemzőitől a csütörtöki sajtótájékoztatón. A szakértők a folyamatok alapján a korábban várt idei 3,4 százalékos GDP növekedés helyett 3,7 százalékos bővülésre számítanak. Az sem zárható ki, hogy akár a négy százalék közelében lesz a növekedési ráta 2019-ben – tette hozzá Török Zoltán a Raiffeisen Bank vezető elemzője. Ennél jóval gyengébb növekedés jöhet 2020-ban, amikor az elemzők szerint bővülés 2,7 százalékra zsugorodhat a tavalyi 5 és az idei várhatóan 4 százalék körüli után. Ám idén az eurózóna valószínűsíthetően 1 százalék körüli növekedés miatt egyelőre van esély a felzárkózási pályán maradnia Magyarországnak. A növekedés motorja még mindig a belső fogyasztás lehet. Ezt a trendet erősíti a nem enyhülő munkaerőhiány, a nem csillapuló béremelési hullám. Ebben az évben a reálkereset növekedése még 10 százalék közelében marad. Ez ösztönzi a fogyasztást és a lakossági beruházásokat. Azért a lakossági fogyasztás lendülete is kissé mérséklődik, s a tavalyi éves 5 százalékról nagyjából 4 százalékra csökken. A Népszava kérdésre Török Zoltán elmondta, hogy a kormány, a munkaadók és munkavállalók között kötött megállapodás értelmében még jövőre is 8 százalékos minimálbér emelés lesz, de ezen felül a versenyszférában már a vállalkozásoknak kell eldöntenie, hogy mekkora bérfejlesztést bír el termelékenység, a hatékonyság, illetve a versenyképesség. Ezzel együtt a versenyszférában is nagyjából 8 százalékos bérnövekedésre lehet számítani. Bár szerény mértékben, de még idén is bővülhet a foglalkoztatás. Az elemzők úgy látják, a korábbi várakozásokkal ellentétben a lassuló nemzetközi piaci trendek miatt idén marad a laza költségvetési politika és továbbra sem hűti a kormányzat a gazdaságot. A növekedést fékezheti, hogy az évek óta szárnyaló építőipar húzóágazata, a jelentős részben uniós támogatással megvalósuló nagy állami beruházások visszaesnek, és ezt az ágazat nagyjából 15 százalékát kitevő lakásépítés kedvező folyamatai sem ellensúlyozhatják. Az infláció idén éves szinten 3,2, jövőre 2,6 százalék lehet. Idén áprilisban ugyan még a márciusi 3,7 százalékot is meghaladhatja a pénzromlás mértéke, elsősorban a kőolaj és az üzemanyag árak emelkedése miatt, ám a vezető elemző szerint a jelenlegi magas világpiaci árak nem tarthatók fenn sokáig. Így az infláció is mérséklődni fog, már csak a külső környezet, a lassuló világ és ezen belül az európai növekedési ütem miatt is. A legfontosabb piacunk, vagyis a német gazdaság is mérsékelten bővül, ezért a nettó export is csökkenhet, s ez már a folyó fizetési mérleget is deficitessé teheti - hangoztatták. A beruházások GDP-hez mért növekedése sem túl biztató. A korábbi 15-20 százalékos és még az idei, mintegy 10 százalék körüli növekedés, 2020-ban már 4 százalékos visszaesésbe mehet át. Ennek oka egyértelműen az uniós források elapadása. Nem nagy vigasz, hogy 2016-ban hasonló okból 12 százalékkal zuhant a beruházások aránya. A Raiffeisen elemzőinek várakozása szerint jövő héten a Moody’s hitelminősítő a Standard &Poor’s-hoz és a Fitch-hez hasonlóan felminősíti Magyarországot. Erre alapozva úgy vélték, 2019-ben az euró árfolyama a jelenlegi 322 forint helyett lehorgonyoz a 320 forintos szinten.