Gyanús kincstári szabálytalanságok

Publikálás dátuma
2018.04.27 07:21
FORRÁS: ÁLLAMKINCSTÁR
Súlyos kritikákkal illette a számvevőszék az Államkincstárt. Pedig korábban mindent rendben találtak. Ahogy a hibák sora, úgy a vizsgálat is kétségeket ébreszt.

A Magyar Államkincstárra (MÁK) bonyolítja a hazai teljes hazai pénzforgalom mintegy 25 százalékát, 13 ezer intézmény számláját vezeti, mintegy 900 ezer alkalmazott számára végez bérszámfejtést, és a helyi önkormányzatok közel 4000 támogatási, pályázati elszámolását tartja nyilván. Mindemellett a Kincstárba olvadt tavaly az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és az Országos Nyugdíjfolyósító Intézet is, amire 270 milliárd forint értékű brüsszeli forrást különítettek el.

Mindezt azért érdemes rögzíteni, mert erről a szervezetről tett igen súlyos megállapításokat az Állami Számvevőszék (ÁSZ).

A MÁK 2013 és 2015 közötti működéséről szóló, csütörtökön ismertetett jelentésről szólva, Holman Magdolna főtitkár kijelentette: nem biztosította az elszámoltathatóságot a MÁK vezetői irányítási rendszere és nem volt megfelelő a vagyongazdálkodási tevékenysége sem.

A jelentés szerint a MÁK-nál hiányoztak például munkaköri leírások, nem biztosították egyes informatikai rendszerek adatainak a védelmét, továbbá a belső ellenőrök funkcionális függetlenségét. Nemcsak ez a jelentés, de a korábbi ellenőrzések is azt mutatták, hogy hiába tárja fel az ÁSZ a MÁK-nál a hiányosságokat, azokat nem szüntetik meg – mondta a felügyeleti vezető.

A súlyos kritikának ellentmond ugyanakkor az, hogy 2016. áprilisában a Magyar Hírlap még azt írta: "A napokban (...) megjelent az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentése az államkincstárról. Ebben többek között az állt, hogy a MÁK a jogszabályi előírásoknak megfelelően látta el tavaly a feladatait. Találtak néhány hiányosságot is, amelyet a kincstár kijavít."

Vagyis akadnak arra utaló jelek, amelyek szerint a most befejezett vizsgálattal az ÁSZ célja az volt: a MÁK előző vezetését terhelő hiányosságokat kívánták feltárni, hogy a kincstár 2017 novemberétől hivatalba lépett új vezetése tiszta lappal kezdhessen. Az ÁSZ azonban most korántsem volt olyan harcias, mint amikor az Országgyűlés ellenzéki pártjait sújtotta büntetéssel. A sajtó kérdésére Holman Magdolna megerősítette, hogy a hiányosságok megszüntetésének elmaradása a korábbi vezetés számlájára írható, a mulasztások azonban nem olyan természetűek, hogy feljelentést kellene tenniük. Pedig nem olyan nehéz megállapítani, hogy a vizsgált időszak vezetői közül kik voltak azok a MÁK-elnökök, akik alatt a súlyos szabálytalanságok sora megtörténhetett.

Kandrács Csaba 2012 decembere és 2013 áprilisa közötti pár hónapban állt a Kincstár élén, hogy azt követően – rövid MNB monetáris tanácsi kitérő után –, a jegybank pénzügyi szervezetekért felelős ügyvezetői posztján kössön ki. A MÁK-ból történt távozását követően viszont csaknem egy esztendeig, 2014. áprilisáig üres volt az elnöki poszt, amikor is Dancsó József Orosháza egykori fideszes polgármestere, az előző választásokig kormánypárti országgyűlési képviselőnek találtak itt állást, egészen tavaly novemberig. Idén februárban, amikor Urbán Zoltán az Eximbank vezérigazgatója váratlanul elhunyt, és helyettese is gyors iramban távozott, Dancsó Józsefet nevezték ki operációs vezér-igazgatóhelyettesnek, átmenetileg első számú vezetőnek. Egy olyan helyre, amelynek gazdálkodásának elszámolását illetően az uniós szervek kifogásai nyomán az Orbán-kormány korrekcióra kényszerült.

A MÁK az ÁSZ jelentésére reagálva közleményt adott ki, melyben azt hangsúlyozták, hogy a gazdálkodást, a belső szabályrendszert, a központosított illetményszámfejtő rendszer, valamint az önkormányzati adó és gazdálkodási rendszer működését áttekintő számvevőszéki vizsgálat szerint a kincstár szabályszerűen gazdálkodott, de néhány területen változtatásokat javasoltak. Ennek érdekében a szükséges intézkedési tervek szerintük elkészültek. A közlemény szerint az önkormányzati pénzügyi beszámolókat javító módszertan továbbfejlesztése is megkezdődött az ÁSZ javaslatai alapján. Hozzátehetjük: mindez a vizsgálat záróévét követő harmadik esztendőben. Az is kérdés, mire költötték eddig a pénzt.

Az ÁSZ elküldte észrevételeit a MÁK felügyeletét ellátó nemzetgazdasági tárcának is. Varga Mihályék nem értettek egyet a MÁK vezetők teljesítményértékelését érintő számvevőszéki kifogásokkal, az Államkincstár pedig a központosított illetmény-számfejtőrendszer működését ért kifogásokat vitatta.

Szerző

A bérekről is megállapodott a Suzuki a dolgozókkal - 18%-os emelés jön

Publikálás dátuma
2019.02.22 19:41
Ellenzéki demonstráció az esztergomi Suzukinál
Fotó: Vajda József
A felek a pénteki tárgyalások eredményeként az Üzemi Tanács által javasolt minden pontban – 2019-es bérek, éves bónusz, béren kívüli juttatások – végleges megállapodásra jutottak.
Minden pontban megegyezett egymással a vállalat és az Üzemi Tanács - olvasható a Magyar Suzuki Zrt. szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében. Mint írják, a december óta tartó tárgyalások alapját az Üzemi Tanács által benyújtott javaslat képezte, amely a bérfejlesztésre és a dolgozók általános elégedettségéhez hozzájáruló béren kívüli juttatásokra vonatkozott.

"Az Üzemi Tanáccsal folytatott eredményes egyeztetéseknek köszönhetően, a 2019. évi bérfejlesztésről szóló végleges megállapodás szerint
az alapbéremelés mértéke átlagosan 18 százalék a direkt dolgozók esetében. A múlt évben a direkt dolgozók átlagos alapbéremelése 12,5 százalék volt.
Így tehát a vállalat 2018-ban és 2019-ben együttesen több mint 30%-os bérfejlesztést hajtott végre a fizikai dolgozók körében" - áll a közleményben. A cég bejelentése alapján az újonnan megszületett megállapodáson felül a Magyar Suzuki további juttatásokat biztosít dolgozói számára, mint például a jelenléti pótlék, fix műszakpótlék, üzemi meleg étkezés, ingyenes buszjárat, temetési és házasságkötési támogatás, gyermekszületési támogatás és törzsgárda jutalom.

Tartja a szintet a Mol

Publikálás dátuma
2019.02.22 18:49

Fotó: Népszava
Tartja rekordközeli nyereségét Magyarország legnagyobb vállalatcsoportja, a Mol.
A 2017-eshez képest hajszálnyi csökkenést mutató, 301 milliárdos, nemzetközi számviteli elvek szerint számolt nettó nyereséggel zárta a tavalyi évet a Mol – derül ki Magyarország legnagyobb társaságcsoportja tegnap közzétett előzetes adataiból. Ez még így is a harmadik legmagasabb eredmény az olajcég szűk harminc éves történelmében. Az árbevétel negyednyi emelkedést mutatva - öt éve először - ismét 5 ezermilliárd forint fölé került. A tőzsde és a társaság által is kiemelten kezelt, „újbeszerzési árakkal becsült, tiszta”, különböző leírások előtti, úgynevezett EBITDA-eredmény 728 milliárd forintra jött ki, ami 8 százalékos ugrás tavalyhoz képest. Ez az érték adataink szerint rekord, bár dollárban számítva álltak ennél magasabban is. Eme, átszámítva 2,69 milliárd dolláros nyereség jelentősen meghaladja az év során felfelé módosított, 2,4 milliárdos célt és az elemzői várakozásokat. (Tavalyelőtt az év közben szintén felfelé húzott, 2,3 milliárd dolláros célhoz képest tevékenységük 2,45 milliárdos hasznot hajtott.) Idén viszont ezen a soron ismét kevesebb, 2,3 milliárd nyereséggel terveznek – derült ki Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató kommentárjából. A nyereségadat az utolsó tavalyi negyedévben az azt megelőző év hasonló időszakához képest még ennél is nagyobb mértékben emelkedett, az üzleti eredmény ugyanakkor közel harmadával visszaesett. Az elemzők mindazonáltal idén a tavaly majdnem kétszeresére emelt, közel százmilliárdos osztaléknál is többre számítanak. A számokat leginkább továbbra is a kutatás-termelés hozta, közel 50 százalékkal 1,27 milliárdra emelkedő nyereségével. A kitermelés némi emelkedést mutatva napi 111 ezer hordó kőolajnak felelt meg, kiemelve az Északi-tenger brit területén lévő Catcher-mező teljesítményét. Míg a finomítás-kereskedelem egymilliárdos nyeresége 16 százalékos csökkenést, addig a „fogyasztói szolgáltatások” 423 millió dolláros nyeresége 18 százalékos bővülést mutat. A központi gázvezeték-üzemeltetés 2017-nél szintén szerényebb, 200 millió dollár alatti nyereséget hozott. A tőzsdei befektetők a piac átlagos emelkedéséhez képest a számokat kedvezőtlenül fogadták, így a részvényérték közel 1 százalékot esett.

A Corvinus-alapítványé lesz az állami osztalék

Az utóbbi napok kapcsolódó eseményei, hogy a csoport legnagyobb tulajdonosa, a magyar állam 25 százalékos hányadából 10 százalékot hamarosan átad a Budapesti Corvinus Egyetem működtetésére alakuló Macenas Universitatis Corvini Alapítánynak, amely részére a teljes, rá eső osztalékról is lemond. A csoport legfontosabb döntéseit a megszűnő ügyvezető testület helyett mostantól a Hernádi Zsoltból, Molnár József vezérigazgatóból és Világi Oszkár ügyvezetőből álló vezető tisztségviselők bizottsága hozza. A horvát kormány az EU-szabályoknak való megfelelés érdekében törölte a sokat vitatott, Mol-irányította INA nevű energiatárságuk alapszabályának az ottani állam kivételezett helyzetét biztosító pontjait. Ugyanakkor a jelentős részvényadásvételek továbbra is Zágráb engedélyéhez kötöttek. Bár Hernádi Zsoltot az őt korrupcióval vádoló horvát ügyészség kérésére az Interpol úgymond már negyed éve visszahelyezte nemzetközi körözési listájára, a Mol első emberének arcképe máig sem tűnt fel a nyilvános adatbázisban.