közmunka;Nógrád vármegye;

2018-04-30 07:04:00

Közmunka, a nógrádi gyermekálom

Elszegényedés, elszigetelődés, jövőkép és kitörési lehetőség szinte teljes hiánya - ez jellemzi a Nógrád megyei roma családokat az MTA friss vizsgálata szerint.

Az elmúlt 15 évben erősödött a cigány családok szegregálódása a Nógrád megyei településeken - ez az egyik legfőbb megállapítása annak a kutatásnak, amit a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Kisebbségkutató Intézete végzett még 2017-ben. Az eredményekről néhány napja tartott beszámolót az Akadémia kutatócsoportja, melynek vezetője, Kállai Ernő egykori kisebbségi ombudsman. A vizsgálatba tíz települést vontak be: Bátonyterenyén, Drégelypalánkon, Kállón, Karancsságon, Magyargécen, Mátraverebélyen, Nógrádmegyeren, Pásztón, Salgótarjánban és Tereskén összesen kétszáz családot kerestek fel.

Mint kiderült, a roma háztartások nagy része erősen szegregált környezetben található, a legutóbbi, Kemény István-féle 2003-as kutatás óta megduplázódott azoknak a cigány családoknak a száma, amelyek közvetlen közelében csak más cigány családok élnek. - Az általános vélekedéssel ellentétben viszont meglepően alacsony a gyerekek aránya. Az általunk meglátogatott háztartásokban átlagosan 4,65 volt a családtagok száma, közülük 1,61 volt 15 évesnél fiatalabb - mondta Kállai. A háztartások jelentős részében nincs fürdőszoba és vécé, sok helyen vezetékes víz sincs, a családok közkutakra járnak. A fűtést a háztartások 70 százalékában kályhával oldják meg. A felmérés igazolta: a nyelvi asszimiláció mára teljesen befejeződött, családon belül is szinte mindenhol a magyart használják.

A kutatók nem csak kérdőívekkel keresték meg a családokat, személyes interjúkat is készítettek. A családok mellett polgármestereket, roma önkormányzati vezetőket, iskolaigazgatókat, pedagógusokat is felkerestek. Az interjúk számos konfliktusra is rávilágítottak, például az kap közmunkát, aki jóban van a polgármesterrel.

- Az iskolában, ahova szinte csak roma gyerekek járnak, többségében képesítés nélküli pedagógusok tanítanak. Bár a faluban van pedagógus diplomával rendelkező lakó, politikai nézetei miatt nem akarják alkalmazni. A gyerekeknek nincs kitörési lehetősége, iskola után sokan a közmunkában helyezkednének el. Volt olyan kislány, aki bevallotta, hogy szexmunkásként szeretne majd dolgozni - osztotta meg tapasztalatait a helyi kutatást vezető Máté Dezső.

A felmérés további eredményeit, tapasztalatait egy kötetben ismertetik majd a kutatók, melynek megjelenését nyárra tervezik.

Gettósulik és fehériskolák
A kutatás során nagy hangsúlyt fektettek az oktatás helyzetének vizsgálatára, a kutatók valamennyi településen felkeresték az iskolákat, óralátogatásokat is tettek. Mindenhol nagy problémát jelent a tanár- és szakemberhiány. Általános tapasztalat az úgynevezett "white flow", vagyis amikor a helyi állami iskolákból a nem cigány szülők kiveszik és egy közeli, az esetek többségében egyházi iskolába viszik gyermekeiket. A vizsgált településeken vagy azok közelében jellemzően 2011 után nyíltak egyházi iskolák. Ezek erősen szelektálnak a diákok között, a roma gyerekeknek szinte esélyük sincs, hogy bekerüljenek. Voltak ugyan jó kezdeményezések, a tereskei iskola például egy "integrációs bázisintézmény" volt 2003-tól, ám a 2010-es kormányváltást követően megakadt a fejlődés, a központosított állami irányítás ellehetetlenítette a programokat.