Bérlakások - Háború előtti minőség

Publikálás dátuma
2018.05.02 07:20
Fotó: Üveges Zsolt
Fotó: /
Üresen áll az önkormányzati tulajdonú lakások negyede, ami állapotukat tekintve nem meglepő. A piaci lakásbérlet viszont drága.

Rohamosan csökken az önkormányzati bérlakások aránya az ezredforduló óta, pedig 1990-ben még a lakott lakások 19 százalékát tették ki. 2001-re részarányuk 4 százalék alá esett, majd 2016-ra mindössze 1,3 százalékra zsugorodott - derült ki a KSH 2016-os mikrocenzusának adataiból. Ez mindössze 48 ezer darab lakott önkormányzati bérlakást jelent országosan. A kis lélekszámú településeken lényegében nincsenek is önkormányzati tulajdonú lakások, a községekben arányuk a fél százalékot sem éri el, mert az önkormányzatok az elmúlt évtizedekben tömegesen adták el kedvezményes áron a lakásokat a bérlőknek. Az önkormányzati lakásépítés napjainkra pedig szinte teljesen megszűnt.

Fotó: Üveges Zsolt

Fotó: Üveges Zsolt

Ami mégis mregmaradt az önkormányzatok tulajdonában, annak nagy része kritikán aluli állapotban van. Elsősorban régi építésű, alacsony komfortfokozatú, kisméretű, rossz állapotban lévő lakások ezek, amelyek 80 százalékát 1980 előtt építették - negyedüket ráadásul még az első világháborút megelőzően. Az önkormányzati lakások túlnyomó része egy vagy kétszobás, 14 százalékuk félkomfortos vagy komfort nélküli, 6 százalékukban nincs fürdőszoba, 5 százalékukban vízöblítéses WC sem, ami a magánkézben lévő lakásokhoz képest arányaiban kétszer annyi félkomfortos és komfort nélküli lakást jelent. Mindezek függvényében nem csoda, hogy az összeségében az önkormányzati tulajdonban lévő 64 ezer darab lakás negyede - több mint 16 300 darab ingatlan - üresen áll, mégpedig az egyébként is rosszabb állapotban lévő lakások, ahol már 27 százalékot tesz ki a félkomfortos vagy komfort nélküli lakások aránya.

Ebben a helyzetben az országosan több mint 4,4 millió darab mindössze 8,3 százalékában élnek csak bérlők: csaknem 7 százalékot tesznek ki a magántulajdonú bérlakások, és mindössze 1,3 százalékot az önkormányzatiak. Ez azt jelenti, hogy miközben az önkormányzati bérlakások száma folyamatosan csökkent, a magántulajdonú kiadott ingatlanok száma közel a duplájára, 260 ezer darabra emelkedett. Igény tehát éppenséggel lenne. Olyannyira, hogy a nagyvárosokban lassan egy új iparág - a modern kori háziuraké – is ráépül a bérleti piacra: a befektetők több tucat lakást, olykor egész emeleteket vásárolnak meg, hogy azután egy erre szakosodott cégen keresztül kiadják őket. A befektetési célú lakásvásárlások aránya a fővárosban már eléri a 40 százalékot. Nem véletlenül: Budapesten már a lakások 15 százalékában bérlők élnek, ami az országos átlag duplája.

A lakásbérlési kedvnek azonban gátat szabnak a magas bérleti díjak. Ezek ugyanis sokszor a keresetek felét is elviszik: a nagyvárosokban átlagosan 130 ezer forint a havi bérleti díj, miközben az átlagkereset havi nettó 200 ezer forint körül mozog. Ezért akinek van némi megtakarítása, inkább hitelt vesz föl és lakást vásárol. A törlesztő részletek ugyan nagyjából hasonló összegeket tesznek ki, ám a végén egy saját lakás a „jutalom”. Az ingatlanok 90 százalékában így még mindig tulajdonosi jogcímen laknak, ami erősen korlátozza a munkaerőpiaci mobilitást. Egy lakást eladni, majd hasonló áron az ország másik szegletében egy másikat találni – a régiónként jelentősen eltérő ingatlanárak miatt - egyáltalán nem olyan egyszerű. Márpedig a munkaerőpiacon egyre nagyobb problémát okoz, hogy a zsugorodó létszámú munkaerő nem feltétlenül ott van, ahol igény volna rá.

Félmillió lakás áll üresen

Miközben a lakásállomány mindössze 0,3 százalékkal, azaz 15 ezer darab új lakással nőtt a 2011-es népszámláláshoz képest, addig a ténylegesen lakott ingatlanok száma 1,5 százalékkal csökkent. Jelenleg így a több mint 4,4 millió darab lakásból csak 3,8 millióban laknak, csaknem 450 ezer lakás viszont üresen áll, mintegy 100 ezret pedig másodlagos lakásként vagy irodaként használnak.

A lakott lakások számának csökkenését a KSH szerint a fogyatkozó népességszám, a munkanélküliség sújtotta térségekből való elköltözés, a kistelepülések lakosságának elöregedése, illetve az újonnan épített lakások számának drasztikus visszaesése okozta. Nem véletlen, hogy csak a fővárosban csökkent a nem lakott lakások aránya. A lakatlan ingatlanok 94 százaléka egyébként magánkézben van, ezen belül is 22 ezer külföldiekében, 3-3 százalékot önkormányzatok, illetve különféle szervezetek birtokolnak. Az üresen álló lakások értéke legalább 2-3 ezer milliárd forint lehet, bár felszereltségük, közművesítettségi szintjük jelentősen alatta marad a lakottakénak – véli Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Szerinte ha ezek a lakások megjelennének a kínálatban, az kiegyensúlyozottabbá tenné a piacot, és enyhítené a lakásdrágulás ütemét. Budapesten és a vidéki nagyvárosokban ugyanis 60-60 ezer olyan nem lakott lakás van, amelyek alapterülete 30-60 négyzetméter, márpedig ez a méret nagyon népszerű a vevők körében.



Szerző
2018.05.02 07:20

324,42 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.08.15 19:46

Fotó: Shutterstock/
Gyengült a forint a bankközi piacon a főbb devizákkal szemben szerda este a reggeli szintekhez képest.
Az euró jegyzése 324,42 forintra emelkedett este hét órára a reggel fél nyolckor jegyzett 322,79 forintról. Az euró szerdán 322,15 és 325,57 forint között mozgott.
A svájci frank árfolyama 286,08 forintról 287,65 forintra, a dolláré pedig 285,00 forintról 285,93 forintra emelkedett.
2018.08.15 19:46

Nincs egyezség a szabolcsi almákról, újabb tüntetés lesz

Publikálás dátuma
2018.08.15 19:21
Illusztráció
Fotó: Népszava/ Vajda József
Továbbra sincs megállapodás a termelők és a felvásárlók között a léalma felvásárlási árának emeléséről. A szabolcsi gazdák a jövő héten újabb feldolgozóüzemnél tartanak demonstrációt, és továbbra sem szállítanak gyümölcsöt az üzemekbe.
A szerdai egyeztetés is megállapodás nélkül zárult a léalma kilogrammonkénti 13 forintos felvásárlási árának emeléséről az Austria Juice képviselőivel - közölte a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) szerdán az MTI-vel. A gazdák számára megalázóak és elfogadhatatlanok a legnagyobb magyarországi almaüzem feltételei, amelyet a többi feldolgozó ára is követ, ezért a termelők - a határozottabb fellépés mellett döntve - traktorokkal és félpályás útlezárással folytatják demonstrációjukat - közölték. A megyei gazdakör támogatja a gazdák kiállását, és részt vesz annak szervezésében.
A demonstrációt az Austria Juice anarcsi üzeme mellett a társaság vásárosnaményi telepe elé is kiterjesztik, ahol hivatalosan jövő hét kedden kezdődik a léalma átvétele. A Magosz hangsúlyozta:
A gazdák egyhangú döntése az, hogy az önköltség felét sem tartalmazó áron senki nem szállít be almát a feldolgozónak.
A FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, valamint az Ékasz (Alma Terméktanács) szerint is megalázóan alacsony a léalma induló ára. Hétfői közleményükben azt írták: érthetetlen és a piaci viszonyokkal nem magyarázható a 13 forintos felvásárlási ár.
Az Agrárminisztérium jelezte, hogy támogatja az almatermelő gazdák minden olyan megmozdulását, összefogását és érdekérvényesítő tevékenységét, amelyek a méltányos átvételi árak elérését szolgálják.
Magyarországon az idei almatermés 720 ezer tonna körül várható, ami meghaladja az utóbbi évek termését, azonban jelentősen elmarad a 2014. évi 920 ezer tonnás rekordtól.
2018.08.15 19:21