Bérlakások - Háború előtti minőség

Publikálás dátuma
2018.05.02 07:20
Fotó: Üveges Zsolt
Fotó: /
Üresen áll az önkormányzati tulajdonú lakások negyede, ami állapotukat tekintve nem meglepő. A piaci lakásbérlet viszont drága.

Rohamosan csökken az önkormányzati bérlakások aránya az ezredforduló óta, pedig 1990-ben még a lakott lakások 19 százalékát tették ki. 2001-re részarányuk 4 százalék alá esett, majd 2016-ra mindössze 1,3 százalékra zsugorodott - derült ki a KSH 2016-os mikrocenzusának adataiból. Ez mindössze 48 ezer darab lakott önkormányzati bérlakást jelent országosan. A kis lélekszámú településeken lényegében nincsenek is önkormányzati tulajdonú lakások, a községekben arányuk a fél százalékot sem éri el, mert az önkormányzatok az elmúlt évtizedekben tömegesen adták el kedvezményes áron a lakásokat a bérlőknek. Az önkormányzati lakásépítés napjainkra pedig szinte teljesen megszűnt.

Fotó: Üveges Zsolt

Fotó: Üveges Zsolt

Ami mégis mregmaradt az önkormányzatok tulajdonában, annak nagy része kritikán aluli állapotban van. Elsősorban régi építésű, alacsony komfortfokozatú, kisméretű, rossz állapotban lévő lakások ezek, amelyek 80 százalékát 1980 előtt építették - negyedüket ráadásul még az első világháborút megelőzően. Az önkormányzati lakások túlnyomó része egy vagy kétszobás, 14 százalékuk félkomfortos vagy komfort nélküli, 6 százalékukban nincs fürdőszoba, 5 százalékukban vízöblítéses WC sem, ami a magánkézben lévő lakásokhoz képest arányaiban kétszer annyi félkomfortos és komfort nélküli lakást jelent. Mindezek függvényében nem csoda, hogy az összeségében az önkormányzati tulajdonban lévő 64 ezer darab lakás negyede - több mint 16 300 darab ingatlan - üresen áll, mégpedig az egyébként is rosszabb állapotban lévő lakások, ahol már 27 százalékot tesz ki a félkomfortos vagy komfort nélküli lakások aránya.

Ebben a helyzetben az országosan több mint 4,4 millió darab mindössze 8,3 százalékában élnek csak bérlők: csaknem 7 százalékot tesznek ki a magántulajdonú bérlakások, és mindössze 1,3 százalékot az önkormányzatiak. Ez azt jelenti, hogy miközben az önkormányzati bérlakások száma folyamatosan csökkent, a magántulajdonú kiadott ingatlanok száma közel a duplájára, 260 ezer darabra emelkedett. Igény tehát éppenséggel lenne. Olyannyira, hogy a nagyvárosokban lassan egy új iparág - a modern kori háziuraké – is ráépül a bérleti piacra: a befektetők több tucat lakást, olykor egész emeleteket vásárolnak meg, hogy azután egy erre szakosodott cégen keresztül kiadják őket. A befektetési célú lakásvásárlások aránya a fővárosban már eléri a 40 százalékot. Nem véletlenül: Budapesten már a lakások 15 százalékában bérlők élnek, ami az országos átlag duplája.

A lakásbérlési kedvnek azonban gátat szabnak a magas bérleti díjak. Ezek ugyanis sokszor a keresetek felét is elviszik: a nagyvárosokban átlagosan 130 ezer forint a havi bérleti díj, miközben az átlagkereset havi nettó 200 ezer forint körül mozog. Ezért akinek van némi megtakarítása, inkább hitelt vesz föl és lakást vásárol. A törlesztő részletek ugyan nagyjából hasonló összegeket tesznek ki, ám a végén egy saját lakás a „jutalom”. Az ingatlanok 90 százalékában így még mindig tulajdonosi jogcímen laknak, ami erősen korlátozza a munkaerőpiaci mobilitást. Egy lakást eladni, majd hasonló áron az ország másik szegletében egy másikat találni – a régiónként jelentősen eltérő ingatlanárak miatt - egyáltalán nem olyan egyszerű. Márpedig a munkaerőpiacon egyre nagyobb problémát okoz, hogy a zsugorodó létszámú munkaerő nem feltétlenül ott van, ahol igény volna rá.

Félmillió lakás áll üresen

Miközben a lakásállomány mindössze 0,3 százalékkal, azaz 15 ezer darab új lakással nőtt a 2011-es népszámláláshoz képest, addig a ténylegesen lakott ingatlanok száma 1,5 százalékkal csökkent. Jelenleg így a több mint 4,4 millió darab lakásból csak 3,8 millióban laknak, csaknem 450 ezer lakás viszont üresen áll, mintegy 100 ezret pedig másodlagos lakásként vagy irodaként használnak.

A lakott lakások számának csökkenését a KSH szerint a fogyatkozó népességszám, a munkanélküliség sújtotta térségekből való elköltözés, a kistelepülések lakosságának elöregedése, illetve az újonnan épített lakások számának drasztikus visszaesése okozta. Nem véletlen, hogy csak a fővárosban csökkent a nem lakott lakások aránya. A lakatlan ingatlanok 94 százaléka egyébként magánkézben van, ezen belül is 22 ezer külföldiekében, 3-3 százalékot önkormányzatok, illetve különféle szervezetek birtokolnak. Az üresen álló lakások értéke legalább 2-3 ezer milliárd forint lehet, bár felszereltségük, közművesítettségi szintjük jelentősen alatta marad a lakottakénak – véli Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Szerinte ha ezek a lakások megjelennének a kínálatban, az kiegyensúlyozottabbá tenné a piacot, és enyhítené a lakásdrágulás ütemét. Budapesten és a vidéki nagyvárosokban ugyanis 60-60 ezer olyan nem lakott lakás van, amelyek alapterülete 30-60 négyzetméter, márpedig ez a méret nagyon népszerű a vevők körében.



Szerző
2018.05.02 07:20

Így semmisítheti meg az állam az utolsó percben kötött lakástakarék-szerződéseket

Publikálás dátuma
2018.11.17 18:53

Fotó: MTI/ Szigetváry Zsolt
Megtámadhatja a véghajrában (értsd: a lakástakarékok állami támogatásának eltörléséről szóló törvény hatályba lépése előtti pillanatokban) kötött lakástakarék-szerződéseket az állam. Deák Dániel egyetemi tanár szerint ennek nincs akadálya de reméli, hogy ilyesmire nem kerül sor. Ám ha a kormány felszívja magát, két jogi lehetőség is a rendelkezésére áll írja az atv.hu. Emlékeztetőül: az említett törvény hatályba lépése előtti 48 órában 140 ezer új szerződést kötöttek - Varga Mihály pénzügyminiszter pedig arról beszélt, lehet, hogy nem mindegyik kontraktus készült tisztességes módon. Deák Dániel ügyvéd szerint az állampolgárok természetes és jogszerű reakciója volt, hogy a határidő lejárta előtt igyekeztek tető alá hozni a kontraktusokat. Viszont a jogalkotó nem korrekt módon járt el, mert nem biztosított átmeneti időszakot. Az állam, magyarázta Deák, megtámadhatja az új szerződéseket azzal, hogy úgynevezett tiltott joghatás előidézésére irányultak, vagyis a jogszabály megkerülésével, és így azok érvénytelenné válnának. Az ügyész is felléphet a szerződésekkel szemben azzal, hogy közérdek sérelmére hivatkozik, és kéri a bíróságtól a semmissé nyilvánításukat. Öröm az ürömben, hogy a jogszabály megkerülését viszont nagyon nehéz bizonyítani, és Deák eleve azt feltételezi: nem is történt ilyesmi. Azt reméli, hogy nem fog arra sor kerülni, hogy a kormány perelni fogja a szerződéseket. Egyes állítások szerint vannak olyan szerződések, amelyek határidőn túl kötődtek, és visszadátumozás történt. Deák Dániel erre azt mondta, ez bűncselekmény, okirathamisítás, és nyilvánvaló, hogy ilyen kockázatot nem vállal sem az ügyletkötő, sem az állampolgár.  A kérdésre, hogy azokkal, akik jogszerűen jártak el, mi történhet, Deák Dániel úgy reagált, az állam jogszabály-módosítással is felléphet, akár visszamenőleges hatállyal is hozhat új törvényt.
2018.11.17 18:53

OBA: gyorsabb lesz a kártalanítás

Betétbiztosítás A pénzügyi garanciarendszer kiterjesztése esetén az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA)  hatékony alapkezelő lehetne - mondta Windisch László, a szervezet igazgatótanácsának elnöke, az OBA alapításának  25. évfordulója alkalmából tartott eseményen. Szakértők szerint a jegybank alelnöke a nyugdíjpénztári befizetésekből, a nyugdíjpénztári vagyon garantálására felállítandó új alapra utalt. Az eredetileg a betétek védelmére létrehozott OBA tevékenységének bővítése nem újkeletű, hiszen már időközben beleolvadt a korábbi Befektetővédelmi, a Kártalanítási és a Szanálási Alap is. Az elmúlt negyedszázadban az OBA 17 hitelintézet fizetőképtelensége nyomán több, mint 180 ezer betétest kártalanított, összesen mintegy 263 milliárd forintot fizetett ki. Ma már Magyarországon a lakossági bankbetétek 99,5 százaléka 100 ezer euró értékig (mintegy 32 millió forintig) az intézmény  által garantált. A bankbetétek átlagos értékét tekintve ez az összeg a szakemberek szerint elegendőnek tűnik. A hitelintézetek által benyújtott díjbevallások alapján az összes megtakarítási állomány 2017. év elején 19 321 milliárd forintot tett ki, ami 4,6 százalékos bővülés az előző évhez képest, az egy ügyfélre jutó átlagos biztosított betétösszeg 1 millió 505 ezer forint volt, 9,5 százalékkal nőtt egy év alatt. Legutoljára 2015-ben, a BudaCash-hez köthető regionális bankok ügyfeleit kellett az OBA-nak  kártalanítania. Jövőre lerövidül a kártalanítás időtartama - mondta Kómár András. Az OBA ügyvezető igazgatója arról számolt be, hogy a jelenlegi 20 munkanap helyett januártól 15 munkanap alatt kell kártalanítani a betéteseket, majd 2021-tól 10, 2024-től 7 munkanap lesz a határidő.
Kómár András: a jelenlegi 20 munkanap helyett 2021-tól 10, 2024-től 7 munkanap lesz a kártalanítási határidő
Szerző
Témák
OBA
2018.11.17 16:00
Frissítve: 2018.11.17 16:00